Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
Népfront-küldöttértekezlet Salgótarjánban (Folytatás az l. oldalról) kezeti parasztság a társadalom legnépesebb osztálya- Ma már nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy munka- és élet- körülményeiben, de szemléletében is közeledik a munkásosztályhoz. A termelőszövetkezeti gazdálkodás nagyüzemi é? szocialista vonásai erősödtek, amely lényeges változásokat hozott a parasztság társadalmi és gazdásági helyzetében, politikai es erkölcsi arculatában, életmódjában. A közö? gazdaságok dolgozói nemcsak a mindennapi munkában, hanem a népfrontbizottságok tevékenységében is nagy számmal vesznek részt- Aktív részesei a közéletnek, szerepük érezhető a községpolitika alakításában, megvalósításában és serkentői a falvakban a társadalmi munkának. A következő években még inkább szükség van a szövetkezeti parasztság általános és szakmai műveltségének emelésére, a szemlélet formálására, a fiatalok ösztönzésére, hogy minél többen válasszák a mezőgazda- sági pályákat, tanulják meg azokat a mesterségeket, amelyek nélkül a közös gazdaságok ma már nem létezhetnek. A megyében több mint ötezer értelmiségi foglalkozású ember él és dolgozik. Jelentős szerepet töltenek be a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben, az egészségügy és a köziga'zga- tás területén- Elmondhatjuk, hogy a népfrontbizottságok tevékenysége eredményes, a pedagógusok mellett mind több orvos, jiogász, mérnök vállal részt a közélet tennivalóiból. Számítunk a fiatalokra Szocialista fejlődésünk nagy eredménye az asszonyok, lányok társadalmi, politikai, gazdasági helyzetében bekövetkezett változás. A nők foglalkoztatása a megyében megoldott, mindenkit megfelelő munka vár, így érthető, hogy az állandó feladatot vállaló nők aránya Nógrádban megközelíti a hetven százalékot. A népfrontbizottságok nőpolitikái munkájának eredményei elsősorban a társadalmi felfogás érezhető változásaiban. az asszonyok, lányok politikai, gazdasági és családon belüli szerepének megítélésében mutatkozik- A népfront városon és falun egyaránt tudatosan törekedett a nők közéleti munkájának támogatására, segíté* sére. Ennek eredményé, hogy a választott testületekben az elnökök és titkárok közül 42, az alelnökök közül több mint 100 a nő. A nők egyre inkább , fokozódó közéleti tevékenysége kedvezően érezteti hatását a népfrontmozgalom egész munkájában- A megyei, a Városi és községi nőbizottságok száma eléri a negyvenötöt. Napi tevékenységükkel szorosan kapcsolódnak a választott népfronttestületek munkájához. Tervszerűbbé vált a mozgalomban tisztséget viselő nők politikai továbbképzése, sokan végezték és végzik az alap- és középfokú pártiskolát, a különféle tanfolyamokat. Ezek az eredmények nem jelentik és nem is jelenthetik azt, hogy a népfrontnak nincsen már tennivalója a nőpolitikái és népesedéspolitikai határozat megvalósításáért. Még nagyobb figyelmet érdemelnek — a népfront sajátos eszközeinek alkalmazásával — a gyermek- gondozási szabadságon levő anyák, a nagycsaládos asz- szonyok, . a szakképzetlen nők; A- népfront munkájában egyre inkább számítunk a fiatalokra- A népfrontbizott- sá,gok az ifjúságpolitikai határozat Végrehajtásában eredményesen működtek közre. Elsősorban a helyes szemlélet formálásában, az ifjúság nevelésének társadalmi kérdéseiben mutatkozik ennek hatása. A fiatalok megítélésében már nem annyira a külsőségek, mint' inkább a belső tartalom, a végzett munka az irányadó. Nemzetiségi politikánk mindenkor következetes- Nógrád megye huszonnégy községében élnek és dolgoznak nemzetiségiek. Számuk meghaladja a tizenkétezret. Az anyanyelv gyakorlása, jogaik. nemzeti kultúrájuk ápolása mindenkor biztosított, és nem okoz gondot megfelelő képviseletük a tanács, a népfront és a KISZ választott testületéiben. A népfrontbizottságok fontos feladatuknak tartják a nemzetiségi lakosság körében végzett munkát- Már országos hírre tett szert a nógrádi nemzetiségi nap, a bánki falumúzeum, a rétsági nemzetiségi könyvtár. A mozgalom egyre nagyobb szerepet vállal a hemzeti kultúra ápolásában, a nemzetiségi együttesek támogatásában, az anyanyelvi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában. A szocialista demokrácia fórumai A megyei népfrontmozgalom munkájában politikai súlyának megfelelő helyet kapott a szocialista demokrácia fejlesztése- Megnyugtató, hogy ezek a fórumok betöltötték szerepüket, segítették a demokratikus légkör kialakítását, a közéleti aktivitás kibontakozását. A népfrontbizottságok alapvető feladatuknak tekintették, hogy a lakossággal megismertessék és megértessék a párt- és kormányhatározatokat. a tanácsok döntéseiből fakadó tennivalókat, és egyúttal felvilágosító munkával a végrehajtást is segítették. Mindenkor köztiszteletben álló, közéleti munkát szívesen vállaló személyeket javasoltak a testületeikbe, a tanácstagi és országgyűlési képviselőválasztások során. A választásokat megelőző ösz- szejöveteleken közel 140 ezer választópolgár vett részt, több mint 12 ezren kértek szót, hogy elmondják véleményüket az országos és helyi politika kérdéseiről- A közérdekű bejelentéseket a realitás, a közösségért való tenniaka- rás jellemezte. Rendszeressé váltak a tanácstagi beszámolók, a népfront olyan nyílt fórumokat teremtett, amelyek segítséget adtak a község- és várospolitika formálásában, a tanácsok munkájában. Az elmúlt hónapban befejeződött a megyében a helyi népfrontbizottságok megválasztása. Falugyűléseken, városkörzeti népfronttanácskozásokon és -küldöttértekezlet teken választotta újra a lakosság a népfronttestületeket- Leköszönő népfrontbizottságaink nagy gonddal és politikai felelősséggel készítették elő az új bizottságok ''megválasztását. Olyan embereket javasoltak erre a posztra, akik emberi, politikai és közérdekű magatartásukkal bizonyították, hogy készek a közösségért önzetlenül cselekedni. Az összejövetelek mindenütt jó politikai légkörben, a lakosság élénk részvételével zajlottak le- Ezt bizonyítja, hogy a megye lakossága mind jobban értékeli és elismeri azt a munkát, amit a népfrontbizottságok végeznek. Kezdeményezik és szervezik a fejlődést segítő társadalmi munkát, a demokratikus fórumokat, a választásokat, az ünnepségeket, rendezvényeket, törődnek a lakosság által felvetett gondokkal és keresik a megoldást. A mindennapok tennivalói Nagy ereje a mozgalomnak, hogy a népfront közreműködik a város- és közNÓGRÁD — 1976. június 13., vasárnap ségpolitika alakításában, a társadalmi munka szervezésében. A közösségért végzett önzetlen munka az elmúlt négy évben megközelíti a százmillió forintot- A társadalmi tevékenység lendülete egyformán erőteljes faluban és városban, egyre több a példa arra is, hogy a lakosság anyagi áldozatot is szívesen vállal a tervek megvalósítása érdekében. Mindent összegezve, a népfrontmozgalom eredményesen fejlődött, segítve a közös politikai célkitűzések megvalósulását Hozzászólások A beszámolót hozzászólások követték. Tizenhat megyei küldött mondotta el véleményét, adott hasznos javaslatokat, tanácsokat a következő négy év munkájához- Szabó Ferenc Salgótarjánból utalt a kemerovói vendégek '«látogatására és ezzel kapcsolatosan arra, hogy a népfront törekszik a barátság elmélyítésére, a személyes találkozások, barátsági estek, utazások létrehozására. Valah László Nagy- bátonyból a bizottságok munkájáról beszélt, a tanács és a népfront jó' kapcsolatáról. az asszonyok, lányok élet- és munkakörülményeinek megkönnyítéséről, az idős emberek megbecsüléséről- Czégény Sándorné küldö‘t a nőpolitikái kérdés tennivalóit fejtegette, azt, hogy a szemlélet- és tudatformálás közügy. Domos Lajos Salgótarjánból a szocialista demokrácia érvényre juttatásáról, a népfrontnak ezzel kapcsolatos tennivalóiról szólott. Hajdú Pálné bánki küldött nemzetiségi politikánk alakulásáról, a nemzetiségi oktatás, kultúra ápolásáról tartott beszámolót. Rácz Mihály Nógrádmegyer- ből a megyében élő cigányok nevében szólt- Községében 150 cigánycsalád él, becsületesen dolgoznak, sok segítséget kapnak ahhoz, hogy beleilleszkedjenek a társadalomba. Felvetette a cigány népitánc-együttes gondjait is. Kojnok Nándor a népfront művelődéspolitikai tennivalóiról adott tájékoztatót, hasznos javaslatokat, tanácsokat a falunapok szervezéséhez, olvasótáborok megrendezéséhez. Patakfalvi Géza, Karancs- keszi küldötte arról beszélt, hogy minden embernek becsülettel helyt kell állnia a munkában és akkor előbbre lép a megye, az ország- Zólyomi Ferenc, Balassagyarmat küldötte azt tanácsolta, hogy az értelmiséget még inkább szükséges bevonni a népfront munkájába, szívesen vállalnak társadalmi munkát, ha arra szükség van. A pályakezdő fiatalokat, vagy azokat, akik dolgozni mennek és nincsen megfelelő iskolai végzettségük, a népfront is segítse, ösztönözze a tanulásra. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője felszólalásában elmondotta, hogy a népfront helyét és szerepét helyesen értékeljük országunk életében- A falugyűlések. tanácskozások mindenütt jól szolgálták a népfrontkongresszus előkészítését. A népfront tennivalóit egységesen értelmezzük, ezt mondták el a hozzászólók is. Utalt arra, hogy szükség van a népfront munkájára, jelenlétére társadalmi életünkben. Nógrád megyében az itt élők kétharmada munkás, de más rétegeket is be kell vonni a közös tennivalókba- A népfront az a fórum, amely ezt megteszi, és ahol a fiatalok is tanulhatják a közéletiséget. Természetesen úgy, hogy a vezető erő továbbra is a munkásság. véleményük. tevékenységük, fegyelmük ösztönző. A népfrontnak vállalnia kell nevelési és kulturális teendőket, mert még sok a visszahúzó erő. Fejlett szocializmus építését tűztük ki magunk elé- A népfront jelezzen, hogy előrehaladásunkban milyen gondok mutatkoznak, legyen összekötő kapocs. Annál is inkább, mert az ötödik ötéves terv megvalósítása nagy feladatot igényel mindenkitől, csak azt tudjuk szétosztani, amit megtermeltünk. Befejezésül arról beszélt, hogy a népfront szervezeti munkáját erősíteni kell, főként a társközségekben- Majd aktuális politikai kérdésekről beszélt. Boti Károlyné Pásztoréi a járás kisiparosainak nevében szólalt fel, és azt hangsúlyozta, hogy a szolgáltatásokban fontos szerepet kapnak a kisiparosok. Dr. Schneider Miklós, Salgótarjánból a szocialista hazafiság, a honismereti mozgalom, a haladó hagyományok ápolásának fontosságáról szólott- Czene Tibor Ceredről a falusi emberek életkörülményeinek, munkájának változásait ecsetelte. Garami Lajos, Balassagyarmatról arról beszélt, hogy a népfront a haza felvirágoztatásának jegyében összekapcsolja az embereket. Szőke János Kis- hartyánból, a népfront VI. kongresszusa tiszteletére versenyfelhívást bocsátott közre társadalmi munkára- Dr. Kocsmáros Tamás Nógrád- megyerből, az egészségügygyei kapcsolatos kérdésekről beszélt. Ezt követően Marczinek István köszönetét mondott a párt- és társadalmi szerveknek, a leköszönő nép- frontbizoüság tagjainak, mindazoknak, akik segítették, támogatták a mozgalom munkáját- Majd a küldöttértekezlet megválasztotta a 77 tagú új megyei bizottságot és tizenegy küldöttet dele-, gált a kongresszusra. A népfront megyei elnökének ismét dr. Karászi Benőt, titkárának Marczinek Istvánt választották. így látta a Letet koimnentátorunk, Réti Ervin: Nagyüzem a diplomáciában Lázár György Franciaországba utazik Naponként, sőt, néha óránként változott a héten a libanoni válság bonyolult körképe. Tűzszünetek születtek, és azon nyomban felborultak, majd’ minden hivatalos megegyezés nélkül sikerült lé- lekzetvételnyi nyugalmat elérniAz Arab Liga rendkívüli ülésen vitatta meg a libanoni problémákat és béke- fenntartó erők küldéséről döntött — ebben az arabközi katonai alakulatban öt, vagy hat ország csapatai vennének részt. A zavaros helyzet mindig magában hordja a külső beavatkozás veszélyét, s ez így van Libanon esetében is- Megélénkült az amerikai és az angol flotta'evékenvség a Földközi-tengef keleti medencéjében, Franciaország részéről fontolóra vették a csapatok küldését, izraeli kormánykörök pedig — anélkül, hogy pontosan meghatároznák azt — olyan „választó vonalról” beszélnek, amelynek átlépése a szíriaiak, vagy mások részéről azonnali fellépést váltana ki. A hetet valóságos diplomáciai nagyüzem jellemezte, s a szocialista országok több vezetője fontos, magas szintű tárgyalásokon vett részt. Az indiai miniszterelnök-asszony Moszkvában Brezsnyevvel tanácskozott, s megbeszéléseiken külön nyo- matékot kapott az ázsiai biztonság ügye. Lényeges volt ez a találkozó azért is, mert a nyáron Colombóban rendezik meg az el nem kötelezettek csúcsértekezletét, s ebben az áüamcsoportban India kiemelkedő szerepet játszikSzázhat nap után véget ért az előválasztási kampány az Egyesült Államokban, és részben tisztázódtak a november első keddjén sorra kerülő elnökválasztási párharc frontjai. A demokrata párt jelöltje minden bizonynyal a plainsi mogyorótermelő farmer, mérnök, volt georgiai kormányzó Jimmy Carter lesz, aki hallatlan ügyességgel lovagolta meg a Watergate-ügy, s a többi botrányok nyomán eluralkodó kiábrándultságot, a Wa- shington-ellenes hangulatot. A nagy kérdés, miként tudja majd összefogni és egyesíteni pártját, a legyőzötte- ket és kiütötteket, akik egyelőre megpróbálnak jó képet vágni a dologhoz. A republikánusoknál csak az augusztusi Kansas Cityben megrendezendő konvenció mondhatja ki a végső szót, ugyanis sem Ford, sem Reagan nem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget. Az amerikai hagyományok szerint a hivatalban levő elnök mindig nagy előnyökkel rendelkezik — ám Ford nem választott államfő, szemére vetik számos gyengeségét. s komoly taktikai hibákat követett el, amikor kampányát hagyta a szélső- jobboldali Reagantól befolyásolniA külpolitikai témák demagóg kezelése az előválasztások során, pz enyhülésellenes kirohanások, a detente kiiktatása a szótárból negatív hatással járt, s aligha véletlen, hogy a heti diplomáciai nagyüzem eseményeinek felsorolása között, a magas szintű kelet—nyugati eszmecserék említésekor nem szerepelt ezúttal Washington neve... Magyar—francia kapcsolatok (I.) Gazdaság; és kooperáció Lázár György miniszterelnökünk, Jacques Chirac miniszterelnök meghívására ma Franciaországba látogat. Nem érdektelen tehát, ha vázlatosan is áttekintjük a magyar —francia viszony alakulását. A magyar közvélemény nagyra becsüli és méltányolja Franciaország szerepét az enyhülési politika térhódításában, a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttében. Jóleső érzéssel nyugtáztuk annak idején, hogy a budapesti felhívás első kedvező visszhangjai éppen Párizsból érkeztek. Magyarország és Francia- ország tradicionális kapcsolatai évszázadokra nyúlnak vissza, s országaink között nincsenek vitás államközi kérdések. Az 1945. utáni magyar—francia kapcsolatok mérlege kedvező, mindenekelőtt a diplomáciai viszony nagykövetségi szintre emelése, de különösen a magyar külügyminiszter 1965. évi, i majd Fock Jenő miniszterelnök 1968. évi látogatása óta. 1973-ban hazánkba látogatott Pierre Messmer. francia miniszterelnök, akinek személyében első alkalommal üdvözölhettük Budapesten a Francia Köztársaság kormányfőjét. A forgalom m eg kétszer ez ód ö 11 A három évvel ezelőtti látogatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló feleS, hogy Franciaország és Magyarország kapcsolatai általában kedvezően fejlődnek. Utaltak arra, hogy az együttműködés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló és sok lehetőség vár kiaknázásra. Az eltelt öt esztendő alatt, a kétoldalú forgalom megkétszereződött. A magyar export 94,2, a francia kivitel 87,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelentős magyar passzívumot mutat. A kétoldalú forgalmat Illetően a magyar export fejlődését jelentősen befolyásolta az EGK élőmarha- ég marhahús-beviteli korlátozásának bevezetése. Amíg 1970—73. között a magyar eladáson évi átlagban mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 1974-ben már visszaestek, miközben a francia export 32—33 százalékkal nőtt. Ez akadálya ’ a kiegyensúlyozottabb kereskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésének. A nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetében sürgető probléma a hátrányos megkülönböztetések felszámolása. Kooperáció a harmadik piacon A két ország együttműködése szempontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóváhagyott újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján. lehetővé válik, hogy ne szakadjon meg az államközi kétoldalú szerződéses kapcsolátok folyamatossága; a vegyes bizottságok pedig fórumot' kínálnak a kétoldalú gazdasági szakkérdések áttekintésére. A kooperációs együttműködésben gazdagabb szakasz kezdődhet, kibontakozhatnak a harmadik piacon megvalósuló műszaki-gazdasági és ipari együttműködési kapcsolatok a magyar és a francia vállalatok között. Eddig mintegy 110 kooperációs lehetőségből 23 kooperáció jött létre Közülük figyelmet keltőek például' a CII. valamint a VIDEOTON és a MOM-SAGEM szerződései, a számítástechnika területén; a RENAULT-SERI cég és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködése, ennek alapján kezdődött a RÁBA-MAN-motorok gyártása. 1975-ben új együttműködési megállapodások születtek a Medicor- és Compagnie Generale de Radiologie között, valamint az Egyesült Izzó—Joffrieau harmadik piaci együttműködés a Szíriában létesítendő lámpagyárra. Iparunk is exportképes árat kínál A magyar—francia ártirse- re-forgaiüm szerkezeiét tekintve megállapítható, hogy 1975-ben a magyar export legnagyobb hányadát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, továbbá ipari fogyasztási cikkek alkották 40. illetve 35 százalékos részesedéssel. A magyar fél érthetően nagy fontosságot tuiaj- donít a gépipari export növelésének. Most arra lenne szuKség, hogy a francia saz- ctasagi körök felismerjék, a mezőgazdaság mellett a magyar ipar mind több exportképes árut kínál. Érdemes itt rámutatni arra. hogy 1975- ben a forgalom értéke alánján Franciaorszjg a nesve- dik helyet foglalta el Magyarország tőkés külkereskedelmi partnerei sorában az NSZK. Olaszország és Ausztria után. A magyar—francia gazdasági és kereskedelmi kaDcso- latoknak a múlt évtizedben .bekövetkezett ígéretes fejlődése ellenére a gazdasági kapcsolatok. s a kölcsönös lehetőségek kihasználása elmarad meg a magyar—francia politikai és kulturális kapcsolatok szintjétől. Bízunk benne, hogy miniszterelnökünk látogatásakor folytatandó tárgyalások úiabb lendületet adnak általános és ezen belül gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink továbbfejlődésének. Boros Béla i i
