Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-15 / 140. szám
A nagy hőstett Képernyő előtt Fotó- és képzőművészeti kiállítás Balassagyarmaton A szovjet tudomány és kultúra Nógrád megyében eseménysorozat programjaként nyílt meg a napokban A nagy hőstett című fotókiállítás Balassagyarmaton, a városi Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A csaknem harminc tabló megrázó erővel számol be „a nagy hőstettről”. 1941. június 22-én hajnali . négy órakor a fasiszta csapatok hitszegő módon, hadüzenet nélkül betörtek a Szovjetunió területére, bom- , hatámadás ért sok várost és határmenti falut. A hitleri hadvezetés —amint arról a fotódokumentumokhoz gondosan elkészített információból értésül a látogató — a Szovjetunió ellen bevetett 190 hadosztályt, öt és fél millió katonát és tisztet, 4? 260 löve- get és aknavetőt, 3712 harckocsit, 4950 repülőgépet E néhány adat is érzékelteti a Szovjetunió ellen indított támadás arányait i -k tükrében még inkább kidomborodik a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű hőstette, a győzelem a hitleri fasizmus fölött. A nagy hőstett című fotókiállítás éppen ennek folyamatát;, kíséri végig. Pontosabban, a legfontosabb állomásokról kíván képet nyújtani. Ez természetes, hiszen minden mozzanat bemutatására nerr; is volna lehetőség. Elismerően jegyezzük meg, hogy a tárlat arányaiban is sikerült, segítségével átfogó képet kaphat az érdeklődő a szovjet nép hősi küzdelméről. Az első tablók arról számolnak be, hogy halál és rombolás kísérte a hitleristák útját. Megrázó erejű fotókkal találkozunk például a* hős város, Leningrád blokádjáról. Az újabb generációk már csak a történelem- könyvből tudják, hogy csaknem 900 napig tartott a város blokádja. A blokád alatt készült felvételek élőbbé teszik számukra is a történelmi tényt önkénteseket látunk 1941- ből más felvételeken. Amikor a szovjet főváros közvetlen veszélybe került, a városhoz vezető utakon több mint félmillió lakos dolgozott a védelmi vonalak építésén. Még mindig 1941; Szevasztopol védelme, s decemberben az 1- es számú moszkvai gépesített gárdalövész-hadosztály támadása. A moszkvai csatában a II. világháború folyamán először szenvedett nagy stratégiai vereséget a hitleri fasizmus. Szétoszlott a Wer- macht „legyőzhetetlenségének” mítosza., végleg megbukott a „viliámhaború” hitleri terve. Aztán egy másik világtörténelmi kihatású esemény: 1943. január 31-én Sztálingrádnál a német csapatok körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A kiá'lításon a sztálingrádi csata eseményein túl az egyik fényképen az Amerikai Egyesült Államok elnökének, F. D. Roosevelt- nek díszoklevelét látjuk, amelyet a hős városnak, Sztálingrádnak adományoztak. A továbbiakban a tab’ókon találkozunk a Nagy Honvédő Háború parancsnokaival, a híres ,.Katvusák”-kal. a szovjet légierő dicső haditelteivel, vagy éppen a fasiszták kurszki vereségével, a szovjet nők, a hátország hősi küzdelmével a háború alatt. Nincs mód a gazdag anyag részletes bemutatására, a partizánharcról készült dokumentumok részletezésére, és így tovább. Rendkívül érdekesek az| adatok is. Például az, hogy s háború éveiben ötmillióan léptek be a Szovjetunió Kommunista Pártjába. Vagy az például, hogy a szovjet partizánok a fasiszta csapatok gyalogságának körülbelül egv- tizedét vonták magukra. Megkapnak Prága, Szófia, Budapest, Belgrad, Becs felszabadításáról készijlt felvételek. Vagy az a fotó, amely a szovjet és amerikai katonák találkozását ábrázolja az Elbánál 1945. április 25-én. De dokumentumok számolnak be a háborús főbűnösök nürnbergi peréről is. S a győzelemről; Moszkva, 1945. május 9. Ugyancsak a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban látható egy érdekes grafikai kiállítás is, címe: Így látta Moszkvát Szanthoffer Imre grafikusművész. Fiatal művészről van szó. Szanthoffer Imre Budapesten született 1930-ban, 1949-ben fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskola grafikai szakosztályán. Moszkvában több alkalommal járt. A tárlaton látható grafikai lapok ezen útjainak emlékét őrzik, a hatást, amelyet a szovjet főváros gyakorolt és gyakorol a fiatal magyar művészre. Kellemes hatású tárlatot látunk. Moszkva utcái, terel, a Kreml, a kanyargó Moszkva folyó Szanthoffer Imre számára százával kínálja a feldolgozásra váró témákat. Az itt látható grafikák tussal, egyfajta mono- típiai eljárássá’. készültek. Témain a múltat idéző hagymakupolás templomok, műemléki épületek vannak túlsúlyban. A Moszkvában járt magyaroknak bizonyára az ottani hangulat felidézését jelentik ezek a lapok. Aki pedig még nem járt a szovjet fővárosban, ezek segítségével ízelítőt kap e történelmi város hangulatából. Örömmel vennénk, ha egy más alkalommal Szanthoffer Imre azon lapjaival találkozhatnánk, amelyeken elsősorban a mai Moszkva, az épülő város utcaképeivel foglalkozik. T. E. Mai tévéajánlatunk r 21.30: NYITOTT KÖNYV. A könyvkiadásunk hazai újdonságait ismertető sorozat ezúttal Gerelyes Endre írói munkásságát mutatja be. Abból az alkalomból, hogy a korán elhunyt szerzőnek most jelent meg ..Tigris” című kötete, amely Gerelyes valamennyj jelentős írását tartalmazza, E novellákban Gerelyes drámai erővel kutatja önmaga és a világ kapcsolatát, önerejének határait. A tévé képernyőjén né" hány dramatizált novella elevenedik meg. így a kötet címadó írása, a ..Tigris”, valamint a . Lancelot lovag” és a .,9 perc”. Ez utóbbiból — amely Gerelyes Endre első nagv sikerű írása volt — korábban film is készült, amely egy ökölvívó-mérkőzés története. 7 évé játék villan yfényes va hsát ét ben Kétségtelen, hogy Peter Shaffer színpadi komédiája, a Black Comedy nem sorakoztatható az irodalmi műremekek közé. de az is bizonyos, hogy régen szórakoztunk olyan jóízűen, mint ennek a darabnak magyar tévéjátékváltozatén. A komédia alapmeséje meglehetősen soványka história: egy fiatal szerelmespár a meghitt együttlét perceiben váratlanul sötétségben marad. pedig nagyon fontos vendégeket várnak, többek köaött egy dúsgazdag műgyűjtőt is, aki a fiú szobrait kívánja megtekinteni. A fontos vendég késik, de közben megérkezik a leány apja, továbbá egy vendégkisasszony lakó- szomszéd. egy társbérlő fiatalember. s a villamossági művek saerelője. .Ezek „..együttese idézi aztán fel a " bohózati kavarodást. amiben minden fejtetőre áll, s ezt a tótágas helyzetet a fiú egy korábbi szerelmének betoppanása csa l még inkább abszurd állapotba fordítja. Peter Shaffer azonban — úgy látszik — jobb író annál. hogy a bohózat sekélyes humorával megelégedne. Arra is futja alkotó vénájából, hogy a helyzeteknek erkölcsi töltetet adjon. No. nem moralizál, csupán szellemes fricskákkal veszi célba és találja telibe a kispolgári álszemérmet. képmutatást, sznobságot —, s ez teszi igazán jóízűvé szórakozásunkat a képernyő előtt. Mindez azonban mégsem volna elegendő a teljes értékű kikapcsolódásunkhoz, ha az író nem volna fölényes ismerője és alkalmazója a színpadi dramaturgiának és technikai lehetőségeknek. Itt ugyani« a technika is fejtetőre áll a játék során: a természetes válik természetellenessé — és megfordítva. Amikor a színpadon. illetve ez esetben a képernyőn teljes sötétség van néhány percnyi jelenet idejéig — tulajdonképpen akkor van világosság a szobában, s midőn a rövidzárlatból sötétség támad, akkor világosodik meg a szín. s ebben a .-fényes sötétségben'’ botorkálnak, csetlenek-botla- nak egymás hegyén-hátán a szereplők, rendezik át a bútorzatot stb. Ebben a fordított • technikai állapotban bontakozik á történés a mindent elrendező végkifejletig, a bohózatig. sőt. a burleszkig merészkedő komédia szabályai szerint. A tévéjátékot megvalósító rendező, Vámos László és együttese szemmel láthatóan élvezte a, különleges feladatot, és a főszereplő rangjára lépő Bornyi Gyula operatőrrel mindent elkövetett a produkció sikere érdekében, (b. t.) Helytörténeti vetélkedő A «szécsényi járási hivatal mftvelődésügvi osztóivá és a szécsé- nyi járási művelődési központ II. Rákóczi Ferenc születésének 3(H). évfordulója alkalmából fi. Rákóczi Ferenc és Szécgénv címmel helytörténeti vetélkedőt hirdetett az üzemek, vállalatok és intézmények szocialista brigád ;ai részére. A több fordulóból álló versenyen 21 brivád mérte össze tudását, s közülük hat intett a közeli napokban megrendezett döntőbe. A vetélkedőt az EL- ZÉTT eyáregvsé«? minősé? <zoci- i lista brigád ip n verte, második, illetve harmadik helyen a MAv TI. Rákóczi Ferenc nevét -viselő brigádja és az FLZFTT Vámos Ilona brigádja végzett. Kertbarátok hete A salgótarjáni! József Attila Megvei Művelődési KÖzoont Be- reczky Mátéról elnevezett kertbarát klubja június 12—20. között rendezvénysorozatot szervez a Fólia alatti hajtatás hete címmel. A programban hét szakmai ismeretterjesztő előadás szerepel, amelynek előadói között olyan ismert szakembereket találunk, mint dr. Nagy József, a Kertészeti Egyetem tanára, G6v*v János, a Mezőgazdasági és Éleim e- zésüffvi Minisabérium munkatársa, Kárpáti István, a pásztói Bé- ké Termelőszövetkezet főmérnöke. A kertbarátok a hét alatt több gazdaságba is ellátogatnak: június lZ-én megtekintették a pásztói termelőszövetkezet és ÁFÉSZ fóliástól epét, június 19— 20-án pedig Szentesre, Szarvasra és Cserkesaőlőre utaznak. Eziistkoszorús kórus \ Szécsényben Azon a bizonyos májusi vasárnapon nagy volt az öröm a szécsénvi Erkel Ferenc vegyes kórus tagjai körében Ami érthető, hiszen közel háromévi rendszeres munka gyümölcse érett be: a kórus Jászberényben ezüstkoszorús minősítést kapott. A gondolat 1973-ban született meg: a szunnyadó zenei élet parazsát lángra kelteni. Régi zenei hagyományokat ápolva, a község éneket, zenét szerető embereiből alakult meg a kórus. — Elképzelésünk találkozott a község vezetőinek, a gazdasági egységes vezető embereinek gondolatával, akik kezdettől komoly erkölcsi és anyagi támogatásban részesítik csoportunkat — emlékezik vissza az első napokra Leukó József énektanár, a kórus vezetőjeA községben nagyon sokan tiszavirág-életet jósoltak az énekkarnak. A jóslatok nem váltak be- Az elmúlt három év alatt a kórus tudatosan haladt az előre megjelölt úton a kitűzött cél felé. labb, a 17 éves Szűcs Erzsébet, A legidősebb, a 67. életévét taposó Zsíros Lajos. Munkások, alkalmazottak, ügyszerető pedagógusok, nyugdíjasok, két- vagy háromgyermekes családanyák: Németh Domon- kosné. Bába Mihályné, Varga Lászlóné. Horváth Józsefne, Gordos Péterné- Házastársak: Bordáéit. Istókéit, a Dénes család két gyermekükkel és a többiek, teszik hétről hétre, ami kedves a szívüknek és hasznos a közösségnek— A kórus támogatói: az ÁFÉSZ, a tsz, a Háziipari Szövetkezet, a bútorgyár. Ügy gondolom és meggyőződésem. hogy a forintok, amit a kórus fenntartására fordítanak, nemes célt szolgál— A kórusmuzsikának melyik az a területe, amelyből a repertoár összeáll? — Népdalfeldolgozások, Kodály, Bartók művei, barokk művek, klasszikus számok, madrigálok és pár mai magyar kórusmű. — Mennyire biztosított az — Mi az az erő, ami a cső- utánpótlás? portot összetartotta? I IPELAGEJ A Sssssssssssssssssssssssssssssss*ssysssssssss*sss*ssssssssss/sssssssssssss*ssss*ssss, 19. — Átmegyünk, Antonyida Petrovna! Nem bánod meg. Kapsz nálam reát, de nem üresen, grizes lisztből sütött kaláccsal — tudod, ahogy a régi nótákban szokták énekelni? Meg aztán a másik parton jobban lebarnulsz. — Nem, nem, köszönöm.-. Haza kell mennem-.. — motyogta hadarva Tonyecska. Pelageja halkan sóhajtott, és — mivel mást nem tehetett •— odament a csónakhoz. Minden, minden a helyén volt — maga a sütöde is, szélesre tárt ablakaival, lejjebb a fehér fenyőfarakás, a kerekes kút, meg a helyenként bedőlt, ócska kerítésAz asszony felment az ösvényen a sövényhez, és érezte a meleg kenyérillatot, amilyen csak a pékség közelében szokott lenni, és sírva fakadt. Méghozzá úgy sírt, hogy egy lépést sem tudott továbbmenni. , A tornác előtt a katonák — fát fűrészeltek — abbahagyták a munkát: hát teveled meg mi van, néném? Hát hiszen, ha legalább a néném tudná, mi van vele?! ' Egész életében azt gondolta: kényszermunka, igavonás — csak ebből áll a pékség. Most pedig kiderül, hogy e nélkül a kényszermunka, meg enélkül az igavonás nélkül meg se tudna lenni. A katonák még inkább megrökönyödtek, amikor a néni, alighogy abbahagyta a sírást, mosolyogva elviharzott mellettük, és egy szuszra felszabadult a tornácra. A sütödében pedig — szintén hihetetlen dolog történt vele — nem az idegent, a tisztet köszöníötté először, hanem a kemencét, h kovászt, az ő pirospozsgás kis kölykeit . — jókedvében Pelageja így nevezte a kemencéből frissiben I kiszedett kenyeret —, és mindent ugyanígy átölelt .a tekintetévelCsak ezután biccentett Vlagyiszlav Szergejevicsnek, Vlagyiszlav Szergejevics, komolyan-e, vagy csak úgy kedvtelésből, a kemence elölt állt a sütőlapáttal. Gatyában. Mezítláb. De ez még semmi, ezt még elnézte volna Pelageja: városi ember, de különben most a falubeli parasztok Is nadrág nélkül mászkálnak. Hanem Alka, Alka aztán igazán szemérmetlen! Annáié is ki van a köldöke— Meghibbantál, te szégyentelen! — pattogott Pelageja. — Miért nem veted le mindjárt ezt is! — Alka tariea kartonból készült melltartójára meg bugyijára mutatott. — De hisz meleg van — vágott vissza Alka. Még nagyobb haragra gerjedt Pelageja, mikor körülnézett a sütödében.- Először majd megbolondult örömében, semmit sem vett észre: sem a három agyonégett kenyérkosarat, amit a sarokba a moslékos veder mögé dobtak (megint levonják a könyvelésen), sem a lisztesláda kprül csupa mocsok falat (rögtön látni, hogy amióta ő nincs itt, egyszer se mos*ák le), sem az ajtóban a tönkrement vesszöseprűt (mire lehet ezt még használni?) Hanem a legnagyobb hanyagság — a kenyér. Egy, kettő, három. ■. Egymás után tizenkét keletien, hitvány kenyér, isten tudja, hol sütötték — vajon a kemencében, vagy a naponDe mondjuk még, ezek a kenyerek is hagyján: mégiscsak ember süti — nem gép, és ki tud teljesen hibátlanul dolgozni? De a többi kenyér is olyan szánalmas. Pelageja belenézett a tálba, amelyikből meg szokta kenni a frissen sült kenyér héját. Cukros napraforgó olajjal — ezzel aztán nem takarékoskodott- Igaz, azt a kenyeret öröm voll; kézbe venni. Szinte mosolygott, hjzelgett. Szinte magától az ember szájába kívánkozott. Hát ez meg mivel kenegeti? Pelageja szigorú pillantást vetett Alkára. Közönséges vízzel? — — Mondd csak, először vagy a sütödében? — kezdet pattogni a lányával. — Sose láttad, anyád hogyan csinálja? — Jól van az — legyintett Alka —, aki éhes, megza- bálja. — Persze, ma megzabálja, holnap, holnapután meg nyakon csapják a péknét— Juj, de megijedtem. •. Hogy tudsz így rám ijeszte ni. ■. , (Folytatjuk) — Mindenekelőtt a tagság zeneszeretetét, lelkesedését, az ügyért való tenniakarását emelném ki — feleli Leukó József. — Összetartott minket a sikerélmény, amelyet kezdettől éreztünk. Nem utolsósorban a céltudatos munka- Mindig vplt egy reális cél előttünk. Azor. serénykedtünk, hogy azt el is érjük. A kitűzött cél elérése mindig erőt ad a további munkához. — Mik voltak azok az élmények, amelyek motiválták a csoport további munkáját? — Mindenekelőtt a szereplés, a közönség elismerése meghívás egy-egy kulturális rendezvényre- A közös budapesti kirándulás, operalátogatás. Érezni a fejlődést, amit az éneklés kultúrájában elértünk- És most a minősítés megszerzése. A csoport összetétele nagyon heterogén. A legfiata— Mint említettem a fiatalok is ott énekelnek a soraink között. A község két általános iskolájában énekkar működik. A gyermekek megszeretik az éneklést, s mint felnőttek, a mi kórusunkban folytathatják tevékenységüket— .4 kórus további elképzelései, tervei? — A megkezdett úton szeretnénk továbbhaladni. A KISZ-korosztályból fiatálokat beépíteni a csoportba, a kottaismeretet fejleszteni, hogv nehezebb és igényesebb művek előadására is vállalkozhassunk. Mindenképpen szeretnénk a szécsényi kórustalálkozót hagyománnyá ie.i- lesz’eni, az élért minősítést megtartani, pór év * múlva még magasabb minősítést szerezni. S eredményünk birtokában több rangosabb kórustalálkozón kívánunk részt venni. Sz. F. Mindenki iskolája A Kulturális és Oktatási Minisztérium- a Szakszervezetek Országos Tanácsa- az Or- stágue Pedagóg’'ai és Népművelési Intézet- a Magyar Rádió és Televízió közös indíttatású, ősszel kezdődő több hónapos sorozata a Mindenki iskolája műsor, amely az elektromos tömegkommunikációs eszközök alkalmazásával segít! a ' QKizigosan egyre jobban kibontakozó felnőtt f n-’o-J -----it. ,T>'|tiiUs első hetében az északi megyék küldöttei Eaerl^en táj-értekezleten beszélték meg a Mindenki iskolájával kapcsolatos tennivalókat. A' megyei szervezők, feladatvállalók — a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi csztálya. az SZMT. a KISZ. a HNF megyei Bizottsága és a József Attila Megyei Művelődési Központ képviselői — ma a továbbképzői kabinet salgótarjáni épületében tanácskoznak a lv'lvi f-ebid»! '■k-meg- o&stásáról, végrehajtásáról. i
