Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek] TT 2S2BEB13D80B3SB3^^BE8^3 4 WLGVEI TANACS LAPJA Együtt a boldogabb jövőért fl Népfront eredményesen segítette a községek, városok fejlődését Megyei küldöttértekezlet Salgótarjánban XXXII. EVF. 139. SZÁM Szabadság és munkahely Közeleg a nyár, megkez­dődött az üdülési szezon. Év­ről évre mind többen töltik a szabadságot kulturált kö­rülmények között az ország legszebb tájain. Az üzemekben is napról napra szaporodnak a szabad- ságos kérelmek. Ott, ahol a dolgozók igényeit és az üzem érdekét összehangol­va előre megtervezték a sza­badságolást, nem lehet zavar. De ez még nem általános gya­korlat. A szabadságra, üdü­lésre, a jól megérdemelt pi­henésre mindenkinek szük­sége van. A baj akkor kez­dődik, ha mindenki _ egyidő- ben kívánja ezt a jogot ér­vényesíteni. Termelni is kell, mégpedig folyamatosan! Sok­sok bonyodalom származna abból, ha éppen szabadsá­golás miatt le kellene ál­lítani a nagy termelékenysé­gű gépeket. Ha irányító nél­kül maradnának egyes mun­katerületek. A legtöbb szo­cialista brigádból a vezető akkor megy szabadságra, ami­kor a helyettes bent van és fordítva. Egymás között meg­egyeznek, egyidőben hányán mehetnek üdülni úgy, hogy a munka, a termelés zavar­talan legyen. Érdemes és szük­séges is az ilyen szocialista brigádok példáját követni szélesebb körben, az egész üzemre vonatkozóan, munká­soktól a vezetőkig. Ahol jól szervezett a mun­ka, ütemes a termelés, nap­ról napra valóra váltják a tervet, ott általában a sza­badságolással sincs baj. Ahol elmaradnak a termelésben, tervteljesítésben, ott a leg­több esetben az indoklásba azt is beírják: sok a szabad­ságon levő! Az akadozó anyag­ellátás, a szervezetlenség mellett (úgy véljük), ezt nem lehet komoly indokként el­fogadni. A létszám-, a mű­szakgazdálkodás tervezésénél a szabadsággal is számolni kell. A szabadságolással is kívánatos gazdálkodni. Jó üdülést, hasznos pihe­nést kívánunk, de úgy, hogy az üzem, a termelés se vall­ja kárát. Több helyen gon­doltak erre. már előre. A Nógrádi Szénbányáknál pél­dául az idén is számos fia­talt, munkára jelentkező diá­kot kívánnak foglalkoztatni. A megfelelő körülmények, fel­tételek biztosításával, a fia- ta'ok munkára nevelésében énnek nagy a jelentősége. Az első kereset, a sikerélmény fontos és meghatározó lehet a fiatalok számára. Az üzem számára is fontos, mert a nyá­ri szabadságolási gondokat ellensúlyozni tudják. Egyik módja ez is annak, hogyan lehet a termelés folyamatos­ságát, zavartalanságát biz­tosítani. Lehet nyugdíjasok átmeneti foglalkoztatásával is. Ha mindehhez még a terv­szerű. ütemes szabadságolást biztosítják, nem lehet gond a munkahelyeken. Ügyelni tudnak arra. hogy ne ma­radion árván egyetlen gén sem, ne hiányozzon egyetlen posztról sem a felelős. Szervezettebb munkára és, nagyobb áldozatvállalásra van1 szükség. A távollevők helyet­tesítése megkívánja. Ez egy­mással szemben is köteles­ség. Ma én helyetted, hol­nap te helyettem — ez a szem­lélet ma már a legtöbb he­lyen érvényesül. Olyan üd­vözlést is lehet hallani: jó pihenést! A válasz pedig mi lehetne más: jó munkát, míg távol leszek! B. J. ARA: 1 FORINT 1976. JÚNIUS 13., VASÁRNAP A Magyar Népköztársaság gyár Népköztársaság 1975. évi Elnöki Tanácsa az alkot- költségvetésének végrehaj- mány 22. paragrafusa (2.) be- tásáről; az élelmiszerekről kezdése alapján az ország- szóló törvény javaslata; va- gyűlést 1976. június 24-én, lamint a munkaügyi minisz- csütörtökön délelőtt 11 órára tér beszámolója, a munka­összehívta. erő-gazdálkodás időszerű kér­Az ülésszak napirendjén déseiről és a szakmunkáskép" szerepel várhatóan a pénz- zésről szóló 1969. évi VI, sz. ügyminiszter jelentése a Ma- törvény végrehajtásáról. Lázár György Franciaországba utazik Lázár György, a Magyar hívására vasárnap hivatalos Népköztársaság Mmiszterta- látogatásra Franciaországba nácsának elnöke Jacques utazik. Chirac miniszterelnök meg­Elutazott az NDK külügyminisztere Szombaton elutazott ha­zánkból Oskar Fischer, a Né­met Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására június 10— 12. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarorszá­gon. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren , megjelent Púja Frigyes, Roska István külügyminiszter-helyettes és dr- Szűrös Mátyás, hazánk berlini nagykövete. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete­Hétfőn kezdődik az MNFP XVtL kongresszusa Szombaton estig az MNFP XVII. kongresszusára meg­hívott külföldi delegációk többsége, összesen több mint ötven kommunista és mun­káspárt küldöttsége megér­kezett Ulánbátorba. Megkez­dődött a pártkongresszus kül­dötteinek regisztrálása. Vasárnap a külföldi ven­dégek, köztük az .MSZMP delegációjának tagjai kul­turális programot bonyolíta­nak le, ismerkednek a mon­gol főváros nevezetességeivel és új középületeivel, me­lyek közül a legújabbat , — a központi házasságkötő pa­lota reprezentatív épületét — szombaton délután avatták fel­A Mongol Népi Forradal­mi Párt XVII. kongresszusa hétfőn reggel kezdi meg munkáját. Á kongresszus napirendjén az MNFP KB piéh urnán elfogadott hatá­rozat értelmében négy kérdés szerepei, az MNFP Közpon­ti Bizottságának beszámolója, mely az 1971. júniusában megtartott XVI. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkáról ad számot, s vá­zolja a Mongol Népköztár­saság bel- és külpolitikájá­nak soron levő feladatait- A beszámoló előadója Jumzsa­gijn Cedenbal, a központi bizottság első titkára. A második napirendi pont ;,A Mongol Népköztársaság népgazdasága és kultúrája fejlesztésének fő irányai az 1976—1980-as évekre” című dokumentum megvitatása- A hatodik ötéves terv irányel­veit tartalmazó okmányt az MNFP áprilisban bocsátotta vitára, s a kongresszus elé kerülő formájában a párt központi bizottsága pénte­ken megtartott ülésén hagy­ta jóvá. A mongol pártkong­resszus harmadik napirendi pontja a központi revíziós bizottság beszámolójának megvitatása. Az első három napirendi pont vitáját össze­vonják. A kongresszus utol­só, ötödik napján kerül sor a negyedik napirendi pont­ra, a párt központi szervei­nek megválasztására­Szombaton, helyi idő sze­rint a délutáni órákban meg­érkezett Ulánbátorba az MSZMP delegációja, mely részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt hétfőn kez­dődő XVII. kongresszusán. A delegációt Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezeti. Kétszázhúsz küldött képviselte Nógrád megye városai­nak, községeinek lakosságát a Hazafias Népfront tegnap megtartott Nógrád megyei küldöttértekezletén. Ott voltak megyei, társadalmi életünk vezetői, szocialista brigádok tagjai — mindazok, akik részt kérnek és vállalnak a mo? - galom munkájából. Jelen volt a tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője, Matúz József, a megyei pártbi­zottság titkára, Szabó László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöke, Hoffer István, a megyei tanács elnöke.' A megjelent vendégeket és a küldötteket dr■ Karászi Benő, a népfront megyei el­nöke üdvözölte. Elmondotta, hogy Nógrádban a kongres­szus előkészítésének fontos politikai szakasza zárult le a a tegnapi nappal. A nép- frontbizottságok a választá­sok során valamennyi tele­pülésen értékelték a mozga­lom négyéves tevékenységét, a további tennivalókat és az ötödik ötéves terv célkitűzé­seit­Szólott arról, a küldöttérte­kezletnek az a célja, hogy ezen a fórumon mérlegre te­gyük, munkánkkal, hogyan járultunk hozzá a szocialista nemzeti egység megvalósítá­sához. Az üdvözlő szavak után Marczinek István, a népfront megyei titkára tartott szó­beli kiegészítőt a korábban kiküldött írásos beszámoló­hoz. Bevezetőként arról szólt, hogy a népfrontmozgalom VI. kongresszusára készülőd­ve ad számot a mozgalom a községek és városok küldöt­teinek az elvégzett négyéves munkáról­Alkotó részese a közéletnek Megyénk népfrontmozgal­ma az elmúlt években jelen­tősen továbbfejlődött a párt irányításával. A bizottságok munkája során kiszélesedtek a szövetségi politika keretei. Üj erők, új rétegek kapcso­lódtak a közéletbe, a nép­Szovjet kiállítások megyénkben A! szovjet tudomány és kul­túra napjai Nógrád megyé­ben című 11 napos gazdag tematikájú eseménysorozat pénteken megkezdődött. Az első napon hét kiállítás nyílt meg. A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Közponban láthatja a közön­ség a szovjet szakszerveze­tek tevékenységét és testvér- megyénk, Kemerovo életét bemutató kiállítást, az MSZMP Nógrád . megyei Bi­zottsága oktatási igazgatósá­gán, a Lenin, a párt megal­kotója című bemutatót. Balassagyarmaton Szant­hoffer Imre grafikusművész műveiből nyitottak tarlatot, Így láttam Moszkvát címmel. A Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ másik látni­valója. A nagy hőstett című kiállítás. Mindkettőt V. I. Ribalko. a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza .munka­társa nyitotta meg. A pénte­ki nap eseménye volt még Magyarnándorban, a szovjet gyermekrajzok bemutatója és Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban, a Koz­mosz a béke es a haladás szolgálatában címmel rende­zett kiállítás. Ez utóbbit Kiss Aurél, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osz­tályvezető-helyettese nyitot­ta meg. Tegnap folytatódott a kiál­lítások megnyitósorozata. A pásztói Lovász József Műve­lődési Központban szovjet Lettországot, Szécsényben a szovjet északot és Kamcsat­kát bemutató kiállítás nyílt. V. I. Ribalko ünnepi beszé­lőével. A Tudósképzés a Szov­jetunióban című kiállítást a jövő hét elején nyitják meg a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek Művelődési Központjá­ban. ( front sokrétű tevékenységé­be. A mozgalom így a min­dennapok állandó és alkotó részesévé, jelentős társadal­mi tényezővé vált­A népfront közreműködött a szocialista nemzeti egység fejlesztésében, elősegítette a munkásosztály vezető szere­pének növekedését, a mun­kás-paraszt szövetség erősí­tését. A városi és községi bizottságok rendszeresen figyelemmel kísérték a me­gye lakossága élet- és mun­kakörülményeinek alakulá­sát. Felvilágosító szóval tö­rekedtek a népfront prog­ramjának elfogadtatására, az állampolgárok bevonására, szocialista céljaink megva­lósítására- Így a megye la­kossága a nyílt község- és várospolitika jegyében részt vett, javaslataival és hozzá­szólásaival segítette a helyi politika alakítását, a tör­vényjavaslatok vitáját. A népfrontbizottságok — sajátos eszközeikkel — vál­laltak részt a közművelődé­si tennivalókból, a szocialista kultúra terjesztéséből, a kö­zösségi ember neveléséből. Tevékenységük nyomán a szü­lői munkaközösségek tartal­masabban, a honismereti és helytörténeti szakkörök érde­kesebben és színvonalasab­ban tevékenykednek. Erősí­tették és ápolták a szocialis­ta hazafiság és nemzetközi­ség, a béke és a szolidaritás gondolatát- A megyében erő­södött a magyar és a szov­jet nép, ‘a szocialista orszá­gok közötti testvéri barát­ság. Erősödött a lakosság szo­lidaritása, a szabadságukért, a társadalmi haladásért küz­dő népekkel. Eredményes munkáról ad­hatunk * számot. Mindezek­hez jó feltételeket teremtet­tek az elmúlt évek belpoli­tikai eseményei, az őszinte és nyílt társadalmi légkör, amely az egész országban — így. megyénkben is — kedvezően éreztette hatását- A közsé­gek, városok lakossága aktív és cselekvő részvétellel, fe­gyelmezett munkával járult hozzá szocialista célkitűzé­seink eredményes megvalósí­tásához. Munkások a bizottságokban A népfronttevékenységben rendkívül fontos szerepe van a szocialista nemzeti egység zottságok fontos feladatuk nak tekintették a munkás osztály vezető szerepének er vényesülését a mozgalm munkában- Nógrád megye ben 73 ezer munkás él. Po litikai állásfoglalásuk, te vékenységük, szavuk meg határozó. Nagy többségül szocialista brigádokban dől. gozik. A munkások példa­mutatóan vesznek részt ó közéletben, a lakóterülete, ken, a bizottságok munka, jában- Szót emelnek politi­kai fórumokon és tevéken;« részesei annak a hatalma: erejű társadalmi munkának amelynek értéke forintban ki­fejezve az elmúlt négy évber megközelíti a százmilliót. \ Az egész megyében, de kü­lönösen Salgótarjánban adod sokat a közösségnek a mun­kások áldozatvállalása és fe­gyelmezett helytállása. En­nek szép példája a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom — amely nemre­giben bővült Harmincötezer­re —, a kommunista műsza­kok, a gyermekintézmények fejlesztése és támogatása ér­dekében indított akciók­örvendetes, hogy a mun­kások aránya a bizottságok­ban több mint negyven szá­zalékra emelkedett. Számuk, politikai aktivitásuk növe­kedése indokolja, hogy a köz­ségi és városi bizottságok még bátrabban támaszkodjanak h munkások véleményére a helyi politika alakítasaban es megvalósításában. A lakói c- rületekt-n szervezett nép­frontklubok különösen Nasy- bátonyban, Mátranovákon. Homokterenyén és Rákócz-- bányatelepen tevékenyked­tek eredményesen- Szolgál­ták a munkássá válás folya­matának meggyorsítását, se­gítették a háztartásokból üzemekbe került nők látó­körének szélesítését. Sajnos, ezek a kezdeményezések a megye más részére nem ler­jedtek ki, még nem váltak általánossá. Szót kell ejtenünk 'arról is. hogy a megye munkásai­nak fele ingázó. Naponta vagy hetente jár lakóhelv, . re- Az utazással töltött időt az otthoni elfoglaltság és a háztáji gazdaságban végze t munka megnehezíti bevoná­sukat a- közéletbe. Különösen a megyéből eljáró műnk- - sok segítése okoz nagy gon­dot a bizottságoknak. Ezért a jövőben mindenütt arra törekednek, hogy .megkeres­sék azokat a formákat < s módszereket, amelyek segít­séget adnak és lehe'ővé te­szik az ingázók népes sere­gének bevonását a helyi elei­be. A munkás-paraszt szövet­ség jegyében beszélünk arról is. hogy a megyében ja mun­kásságot követően a szöveí­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents