Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

Szűcsi, Bogi, Sába meg a többiek...! asszony Kubából Egykoron, őseink idejében lovasnemzet volt a magyar — így jegyezték fel a történe­lem lapjaira, így tartják nyil­ván Európa-szerte. A ha­zánkba látogató külföldi tu­risták programjából ma sem maradhat ki a hortobágyi mé­nes, egy-egy lovasbemutató megtekin'ése. És hazatérve az idegen saját országába, meséket zeng arról, hogy ez aztán igen! A magyarság virtuozitása, lovak iránti imá­data mit sem változott a szá­zadok során. Eredeti csikós­legények tüzes lovakon vág­táznak a kietlen pusztaság­ban, messze hallik a kari­kásostor pattogása. Mondom; ezt, vagy többek között ezt is mutatjuk „kifelé”, ám a csupasz valóság inkább az, hogy rettegett lovasőseink ké­sei utódai, századunk embe­re. egyre ritkábban találko­zik lóval, és még ritkábban lovassal. Idejét vesztett, meg­kopott mondássá szürkült az Is, miszerint; a ló az ember segítő'ársa- Éljük a technika századát. villámgyors, négy­kerekű járművek, okos gépek vesznek körül bennünket. Gyermekeinknek a ló lassacs­kán kuriózumszámba menő, muzeális értékű látványt je­lent­Piszkos ló; 2 forint, késés az edzésről; 1 forint, rágó­gumizás lóháton; 1 forint, lo­vaglás közbeni beszélgetés; 2 forint. Eme „lovastestámentum” nem az őskorban, hanem napjainkban fogalmazódott, betartva a hagyományok dik­tálta szigorúságot, a lovag­lás szabályainak sérihétet- lenségét. Megalkotói, a palotási lo­vasszakkör ifjú tagjai, azt is elmesélik, hogy a lovakat az ily’ módon összegyűjtött pénzből ajándékozzák meg, amely legtöbbször kockacu­kor formájában ölt testet. Álldogálunk a lóistállóban a gyereksereggel, csodáljuk a szépen gondozott, karcsú állatokat. Dáridó, Jusztin, Sába — valamennyien a kis lovasjelöltek jó barátai- Na­ponta ápolják, gondozzák, etetik a lovakat, hogy az­tán a hátukra ülhessenek és elsajátíthassák a lovaglás nem éppen könnyű tudomá­nyát Apró növésű, élénk tekin­tetű kislány Bognár Boglár­ka, vagy ahogyan a társai nevezik, Bogi­— Még csak hétszer vol­tam edzésen, de már egé­szen jól megy a lovaglás. Nem féltem én egy csöppet sem, amikor először felrak­tak a Sába hátára. Aranyos ló, nem dob le senkit­Szűcsi, azaz Szűcs Laci már régi lovasnak számít tár­sai körében, csaknem egy éve tagja a szakkörnek. 13 évesen azt is elmondhatja magáról, hogy az elmúlt év­ben' az országos lovasbaj­nokságon harmadik helyen végzett. — Mindig itt leskelődtem az istálló környékén, tet­szettek a szép lovak. Ami­kor aztán Sipos Laci bácsi­tól, a ' mesterünktől hallot­tam, hogy lovasszakkör ala­kul, azonnal beálltam. Elő­ször lóbiztonságot tanul­tunk, forogtunk, felálltunk, tornáztunk a ló hátán. Utá* na már nehezebb fogások kö­vetkeztek. Az országos baj­nokságon a serdülőkorosz­tályban indultam- Tíz da­rab egyméteres akadályt kellett átugranom. Az volt a jó, hogy Csinossal rende­sen összeszoktunk, én is meg­ismertem a stílusét, ő is el­fogadott engem, így aztán nem volt probléma­Ügy mondják Palotáson, hogy az egész lovasszakkör, a tsz elnökének, Vájná Ta­másnak köszönhető, aki ma­ga is szenvedélyes lovas, hét­végeken gyakran látni lóhá­ton. S bár próbálja magáról elhárítani az elismerő sza­vakat, lovasszenvedélyét még­sem tagadhatja meg. Hor­tobágyon nőtt fel, sok sport­ágat kipróbált; kézilabdá­zott, öttusázott, de azt tartja, hogy a lovaglás veszi igény­be az embert legjobban- Eh­hez keli a legtöbb kitartás és szorgalom, de ez nyújtja a legtöbb örömet, , élvezetet is. — Nem akarjuk „elgalop- pirozni” magunkat, nem vá­gyunk nagy babérokra, A lo­vasszakkör létrehozásának egészen más, praktikusabb, gyakorlatiasabb célja volt. Manapság a legtöbb fiatal borzong a mezőgazdaságtól, nem szívesen választja mun­kahelyéül a tsz-t. Ennek sok­szor az az oka, hogy nem is ismerik igazán az itt folyó munkát. Ügy 'gondolkoztunk; létrehozzuk a lovasszakkört, a gyerekek mindennap meg­fordulnak a gazdaság terü­letén, látnak, hallanak, s ha a húsz gyerekből csak há­rom kedvet kap az itt folyó munkához, már az is nyere­ség- Egyébként a lovazáson keresztül eddig hat szakmun­kás jelentkezett a tsz-hez! Van köztük asztalos, autó­szerelő. Aztán meg a gyere­keknek is jót tesz, ha bele­kóstolnak a lovaglásba, mert nemcsak az ügyességüket, de a jellemüket is fejleszti- Egy jó lovasnak nagy-nagy ki­tartásra. fegyelmezettségre, akaraterőre van ‘szüksége. Szűcsi ék az udvarra veze­tik Sábát, és rögtönzött be­mutatót tartanak a tisztele­tünkre. Ugrálnak, forognak, felállnak a pej hátán; már három apróság ül egymás mögött- Szemmel láthatóan büszkék a tudományukra, az ügyességükre. Aztán meg­veregetik Sába hátát, mert számukra a ló nem csupán egy állat, de hűséges, jó ba­rát. — vkm —-V Szóvá (esszük Egyszerű a recept A nagy magyar író, Mó­ricz Zsígmond bizonyára forogna a sírjában, ha a Salgótarjánban róla elne­vezett út állapotáról in­formációk jutnának el hoz. zá. Első hallásra lehetet­lenségnek tűnik ugyan, de az arra közlekedők esküsznek ra: a tapasztaltak csoda- szamba mennek máris. Így az újabb fantáziaszülemény nem is annyira kivitelez­hetetlen. A szóban forgó utat két éve újították fel- Hogy a partról alázúduló csapa­dék tüstént eltűnjön a bi­tumenszőnyegről, az útten­gelyre merőleges vízelve­zetőket. csinos rácsokkal takarták. Csupán egy do­log maradt ki a számítás­ból- Hogy az úton jármű­vek közlekedned! S mert a rácstatró peremek — iga­zodva a fizika eddig is­mert törvényeihez — en­gedtek a felülről jövő nyo­másnak, a rácsok szép ko­mótosan belelógnak az ár­kokba. Leküzdhetetlen, ten­gelytörő, balesetveszélyes akadályt gördítve személy- gépkocsik, teherautók elé. Lassan két hete kerül­getik a deszkaszálakl-tal jel­zett csapdákat, az autóbu­szok a járdára felhajtva manővereznek az utasok szurkolása közepette- A bravúros slalomozás végét nem a bemutatókon meg­szokott elismerő taps jel­zi, hanem olyan kifejezé­sek elhangzása, amire azt szoktuk pironkodva mon­dani: „Nyomdafestéket nem tűrő". A tanács illetékesein van a, sor. A recept cseppet sem bonyolult. Csak intéz­kedni kell. A gyorsaság fontos, mert egyébként az arra közlekedőknek a ..fő­zet" továbbra is ehetetlen marad. Sz. Gy. Csatár Imre: Útközben A vasárnapi krónika műfa­jának egyik jeles kifejező szerzője napjainkban Csatár Imre, írásait hétről hétre — a Magyar Nemzet hasáb­jain, „Ütközben” címmel ol­vashatjuk. Írásai most kötetbe fog­lalva jelentek meg a Szép­irodalmi Könyvkiadónál, és még erőteljesebben hatnak, mint esetenként, napilap-nyil­vánosságra szántán. Csatár a ma krónikása, olyasmikre figyel, amilyenekre sokszor oda se pillcnlunl;, vagy ami mellett szótlanul niegyünk el. Az Asszony fejkendővel, az Este, a Tehetség megany­nyi kitűnő karcolat, minia­tűr festmény. Történetei so­sem csináltak: igazságot, igaz- ságkeresést sugároznak. Társadalmi mondanivaló­ja fontos: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy az élet gyűj­tötte kincseket az ablakon do­báljuk ki. Arra vállalkoz­tunk, hogy szocialista-huma­nista társadalmat építsünk fel. Nemcsak biztonságot kell adni azoknak, akik lerakták a mai anyagi élet alapjait, hanem öreg életüknek értel­met is. Ennek megértéséhez is se­gíti az olvasót Csatár Imre könyve. TÁVOLI földrészről, ide­gen, 'ám mégis ismerős or­szágból, Kubából érkezett hozzánk Nógrád megyébe két asszony. Sok ezer kilométert utaztak, közel húsz órán ke­resztül repültek tengerek és országok felett, amíg megér­keztek Magyarnrszágra. Havdée Del Campo és So­fia Soto a kubai nőszövetség képviseletében ismerkednek a magyar asszonyok életével. Mindketten titkárai a kubai nőmozgalomnak, egyikük Ma- tanzas tartományban, mási­kuk Pinar Del Rio tarto­mányban. Barátkozni, ismerkedni, ta­pasztalatokat gyűjteni jöttek. A cél ami vezette mindkettő­jüket, hogy megismerjék a magyar asszonyok, lányok, mindennapi életét, munkáját, elsősorban a mezőgazdaság­ban dolgozó nők gondjait, örömeit. Ezért Salgótarjánban Cseh Adolf a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Nógrád me­gyei Szövetségének elnöke tartott tájékoztatót Nógrád mezőgazdaságáról,' a termelő­szövetkezetek munkájáról. A kubai* »vendégek nagy érdek­lődéssel, kérdéseket feltéve hallgatták, hogyan él és dol­gozik az a mintegy húszezer ember, aki a mezőgazdasági üzemekben tevékenykedik. Szó esett életszínvonalról, jö­vedelmekről, a mezőgazdasá­gi dolgozókat érintő különfé­le juttatásokról, nyugdíjról, szociális kedvezményekről. A beszélgetést . látogatás követte a Ceredvölgye Tert melőszövetkezetbe. Itt a ka­puban virággal fogadták a közösben dolgozó asszonyok a kedves vendégeket. Ezután közös beszélgetésre ültek az asztalok mellé. A termelőszövetkezet elnökhe­lyettese, Gáti Zoltán röviden elmondta, milyen eredménye­ket ért el a huszonöt éves közös gazdaság. Évekkel ez­előtt negyven taggal és hét- százötven hektár területen kezdték a közös munkát. Ma a termelőszövetkezet taglal­nak száma több mint hat­száz és hatezerötszáz hektárt művelnek. HAROMSZAZHÜSZ asz- szony dolgozik a közösben. A tizenegy női brigád kiválóan megállja a helyét, nemegyszer keményebben és jobban dolgoznak, mint a férfiak. A jó eredményekben, abban, hogy elnyerték a legnagyobb rangot jelentő vörös zászlót, oroszlánrészt vállaltak az asszonyok. A kubai vendégek mindent szorgalmasan jegyeztek. Hay- dée Del Campo mondotta: — Ha visszamegyünk Ku­bába, beszámolunk a nőszö­vetségben mindarról, amit itt hallottunk, tapasztaltunk. Nálunk, Kubában a nőmoz­galom. egyre erősebb. Igaz, kevesebb a dolgozó asszony, mint Magyarországon. Sokan a háztartást vezetik, és gye­rekeket nevelnek. Ezért a nőszövetség elsősorban az otthon levő nőket szervezi, támogatja, segíti. Természe­tesen, ugyanígy törődünk az üzemekben, gyárakban, hiva­talokban tevékenykedő nők­kel is. Mindketten először járnál^ Magyarobszágon. Különösen megragadta őket, hogy a rni társadalmunkban egyre job­ban érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, az a sok kedvezmény, amely megilleti a családokat. A szü­lési és gyermekgondozási se­gélyről. az óvodai és bölcső­dei szolgáltatásokról, az édes­anyák munkába visszatérésé­ről különösen sokat érdeklőd­tek. — Milyen élményekkel tér­nek haza ? — NAGYON megragadott bennünket Salgótarján és a megye szépsége, az emberek szívélyességé. kedvessége. Mindent pontosan leírtunk, hogy Kubában hírt adjunk a Nógrád megvei asszonvok. lá­nyok életéről. Nálunk több mint kétszázezer a szervezett nők száma. Nagyon érdeklőd­nek más országok asszonyai­nak sorsáról, életéről. így vethetjük össze leginkább a kubai nők életkörülményei­vel. A jegyzetekben feljegy­zett számokon, adatokon ki" vül még hazavisszük má­sunkkal és megőrizzük a nógrádi emberek nyíltságát, közvetlenségét is, Csatai Erzsébet Tanuló a kohászati üzemekben A PART IFJÜSAGRÖL szó­ló határozata a megvalósulás útján van. Lényeges fej'ődés következett be az m««?­ítélésében és a róla történő gondoskodásban. Az ííjusagí törvény alapján a vállalatok, intézmények és szövetkezetek intézkedést tervet készítet­tek — egyetértésben a helyi KISZ-szervezettel. A kollektív szerződések kiegészültek sa­játos ifjúságpolitikai felada­tokká'. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben kedvező tapasz­talatokról lehet szólni az ed­dig eltelt időszakban. Az ok­tatás területén nagyot léptek előre. Az idei évben 1353-an tanulnak, különböző közép- és felsőfokú isko’ákban, szak­munkásképzőkben és tanfo­lyamokon. A dolgozók álta­lános iskolájában 124-en a nyolc osztály elvégzését vál­lalták. A gyár elsősorban azo­kat a fiatalokat részesíti tá­mogatásban, akik munkájuk magasabb színvonalon törté­rmpm ■ WTry 1 íiLaa i i 1 S r pr-mwr*rm W**' " : . . r fi* 1 TI fcr; ' ■ r Műszak után hazafele a Salgótarjáni Ruhagyárból. — kj nő ellátása érdekében kép­zik ' tovább magukat. Segíti az általános iskola elvégzésé­re és a szakmunkás-képesítés­re indított, vállalaton belüli kezdeményezéseket. A párt-, a gazdasági és KISZ-vezetés a szakmai kép­zés és oktatás korszerűsíté­sére, továbbfejlesztésére szer­ződést kötött a 211. sz. Szak­munkásképző Intézettel. Mun­kaidő-kedvezménnyel és ösz­töndíjjal támogatja a tanuló fiatalokat. Külföldi tapasztalatcseréken és utazásokon a vállalat szá­mos ifjú szakemberrel kép­viseltette magát, hogy későb­bi munkájuk során még ha­tékonyabban dolgozhassanak az ott szerzett tapasztalatok birtokában. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉT, szocialista emberré " formálá­sát fontos feladatnak tekin­tik a gyárban! A pályakezdő, felsőfokú iskolát végzett fiatalokat gazdasági vezetőik ismerte­tik meg a vállalat egésze­ve' és tájékoztatják sajat munkájuk üzemen belüli he­lyéről és jelentőségéről. Ma már bevált gyakorlatnak te­kinthető, hogy az egyetem­ről, illetve főiskoláról kike­rülő fiatal műszakiak több hónapon keresztül a gyár egy- egy részlegével ismerked­nek. Végezetül szakdolgoza­tot készítenek az előre kivá­lasztott témáról. Nem ilyen kedvező a hely­zet az ifjú pályakezdő szak­munkások bevezetésekor. Ezen a területen bizonyos fokú igénytelenség mutatkozik a fiatalok részéről is. Az ifjúság által kezdemé­nyezett sajátos munka ver­senyformákat a vállalat anya­gilag és erkölcsi’eg egyaránt támogatja Kitűnően sikerül­tek a különböző szaknjai ver­senyek. Így: a kiváló fiatal mérnök, közgazdász és tech­nikus, valamint egyéb szak­mai vetélkedőkön bizonyít­hatták gyakorlati és elméle­ti tudásukat, felkészü'tségü- ket az üzem ifjú dolgozói. Az ifjúsági _ szocialista bri­gádok versenymozgalmában sok száz fiatal kapcsolódott be. Az FMKT-mozgalom haté­konyabbá tétele még kívánni­valót hagy maga után. Igaz, az elmúlt évben is készültek dolgozatok de ezek a '.ehe­tőségeknek csak töredékét adták. A gazdasági vezetők nagyobb segítségével és bát­rabb szervezéssel számotte­vőbb eredményeket képesek elérni a fiatalok. A kiemelt beruházások meg­valósítása, új gyártmányok, termékek előállítása, új tech­nológiák, üzem.- és munka- szervezési eljárások beveze­tése és mindazon feladatok, me'yek a fiatalok védnökség- vállalásával készülnek, haté­konyabb támogatást kíván­nak a gazdasági vezetőktől. Az elmúlt években örven­detesen emelkedett a gyá­ron belüli fiatal újítók szá­ma. ötleteik, javas'ataik a gazdaságosságot és a minél jobb termelést segítették. A kétévenként megrende­zett ifjúsági parlamenteket az aktivitás és őszinteség jel­lemezte: Jegyzőkönyvek és a már megvalósult- észrevé­telek bizonyítják eredmé­nyességét. A fiatalok az őket érintő gazdasági, politikai, Közéleti és ifjúsági témák­ról szóltak A közbeeső év­ben fórumon mondhatják el a dolgozók véleményüket. A fiatalok életkörülmé­nyeinek javítása, a lakásgon­dok megoldása az egyik leg­fontosabb feladata a vállalt­nak. Kölcsönt biztosítsanak a lakásépítkezésekhez és segéd­eszközökkel segítik. Az el­múlt öt év alatt az üzemben dolgozó ifjúmunkások 210 la­kást kaotak. Az ifjúság munkafeltéte­leinek, sport- és kulturális igényeinek kielégítését foko­zott figyelemmel kíséri a vállalat. Az új KlSZ-klub- hoz, mely biztosítja a fiata­lok kulturált szórakozását, művelődését és a szabad idő hasznos eltöltését, 200 ezer forinttal járult hozzá az üzem gazdasági vezetése. Felsze­relések vásárlásával segítik a tömegsport további fejlesz-* tését. EZER AZ EREDMÉNYEK mutatják, hogy az ősszel meg­rendezésre kerülő ifjúsági pax’lamenten 'esz mondani­valója az üzem fiatal dol­gozóinak. Egyre több lehe­tőségük van, hogy energiá­jukat, kezdeményezőkészsé­güket, tudásvágyukat, társa­dalmilag hasznos célok ér­dekében kamatoztassák. h. 7S. NÓGRÁD - 197ó. június 12., szombat 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents