Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

\ Látogatás a szécsényi ELZETT-bcn Fiatalok a iminkaverseny-mozgalomban Örülök, hogy a hánya mélyen is beszélhettem barátaimmal Beszélgetés (^euagyij Nyikolajevics Szmirnovval, a szocialista muüka hő ével Manapság egyre több szó esik a fiatalok munkájáról. Ezen belül is az ifjúság mun- kaverseny-vállalásairól. A gyá­rakban, üzemekben és ter­melőszövetkezetekben foko­zatosan emelkedik a fiatal munkások, szakmunkások és ertélmiségiek száma. Mun­kájuk meghatározó jellegű­vé vált a termelésben. Az egyéni és brigád-versenymoz- gaimak, a vállalások és meg­bízatások szorosan kapcsolód­nak a KISZ-szervezet gazda­sági feladataihoz. A szocialis­ta módon dolgozni, tanulni és élni hármas követelmény- rendszer komoly és felelősség- teljes munkára szólítja a dol­gozó ifjúságot. Ezt erősítet­ték meg az MSZMP XI. kongresszusának határozatai, melyek megvalósításának cselekvő részesei a fiatalok is. A fiatalok megértették a nemes mozgalom fontossá­gát, jelentőségét és egészséges versenyszellem alakult ki a csoportok, brigádok között. Az ELZETT Zár- és Lakat­gyár szécsényi gyáregj's égé­ben dolgozó több mint hét­száz munkásból közel hatszáz a harminc éven aluli. Az if­júsági szocialista brigádok száma évről évre emelke­dik. Ma már kilenc ifjúsági csoport tevékenykedik a gyár­ban. Az elmúlt időszak válla­lásait, felajánlásait értékel­ve három arany-, öt ezüst-, hat bronz- és 14 zöldkoszo­rús brigádot tüntettek ki és jutalmaztak. A szocialista cí­met kilenc munkabrigád ér­demelte ki, teljesítményük alapján Ezekben a csoportok­ban is javarészt fiatalok dol­goztak, kiknek, gazdasági és KISZ-vállalásai szorosan1 a tervekhez egyeztetve kapcso­lódtak. Ez idő alatt munka- verseny-mozgalmakra több mint százezer forintot osztot­tak szét a dolgozók között. A Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló ifjú szakmunkás, mun­kás, technikus és mérnök egyéni versenyeken 58 fiatal bizonyította tudását, ügyes­ségét. rátermettségét. Az el­készült pályamunkák, -ter­vek a gazdasági feladatok mind tökéletesebb megvaló­sítására, a termelés hatéko­nyabbá tételére irányultak. Az FMKT-mozgalomban te­vékenykedő és alkotó fiata­lok pályamunkái komoly el­ismerést szereztek a gyár ifjú szakembereinek. Az elmúlt (évben három alkalommal sterveztek KISZ- műszakot. Az üzemen belül és kívül, valamint a kommu­nista műszakok során tíz és fél ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a fiatalok. Óvodá­kat, iskolákat és úttörőtábo­rokat támogattak értékes munkájukkal. A gyáregysé­gen belül olyan gondokat, feladatokat oldottak meg, me­lyek a termelés zavartalan menetét segítették elő. Az Alkotó Ifjúság-pályázatra több mint ötven dolgozatot, versenymunkát készítettek az ifjú szakemberek. Az értéke­lések alapján szép eredmé­nyeket mondhatnak maguké­nak a szécsényi gyáregység fiataljai. A versenymozgalmakkal párhuzamosan egyre főbb újítási javaslatot, ötletet dol­goztak ki az elmúlt időszak­ban. A beadott 4?-ből 25-öt már hasznosítottak és a gya­korlatban bizonyítják fontos­ságukat Az utókalkulációs számítások alapján ezek az újítások köze! 600 ezer fo­rint önköltség-megtakarítást jelentettek A hármas követelmény má­sik része a tanulás. A fiata­lok ezen a területen is pél­damutatóan elen járnak. Ál­lami oktatásban 46-an vesz­nek részt, hogy az itt szer­zett elméleti tudásukat a ké­sőbbiekben a gye-'toldatban kamatoztassák. Marxista—le­ninista esti egyetemen és kö­zépiskolában 25-en tanulnak a gyárból. Egyre több a vezető beosztású fiatal és munkájuk elvégzéséhez elengedhetetlen a megfelelő politikai képzett­ség. Ma már nemcsak munka- csoportként, hanem egyre erő­sebben, társadalmi s?erve- zetként is tevékenykednek a brigádok, amely minőségi vál­tozást tükrcíz. Az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése, a munkahelyi demokrácia kibontakozása terén is egy­értelműen előrelépett a gyár­egység. A fiatalok képvi­selői minden fórumon meg­találhatók és bátran mond­ják el véleményüket, észre­vételeiket. Nem a szavak, hanem az eredmények bizonyítják az if­júság egyre erőteljesebb sze­replését, helytállását a min­dennapi termelőmunkában. A térvek, feladatok cselekvő részeseiként tevékenykednek a jövő építésében. b. *s. Feladó a VEGYÉPSZER Olajáramlás-mérő a Szovjetuniónak Lecxnyid Brezsnyev. a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára az SZKP XXV. kong­resszusának 1 beszámolójában elismerő szavakkal szólt Ge* nagyij Nyikolajevics Szmir- novróh a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja, a szocia­lista munka hőse- a Kemerovo területi pártbizottság tagjának- a Jubilejnaja akna komplex­brigádjának munkásságáról. G. Ny. Szmirnovék a párt XXV. kongresszusa tisztele­tére elérték az évi egymillió tonna szén kitermelését. A bányász milliomos szénter­melőbrigád vezetője a keme- rovoi pártdelegációval Nóg- rád megyében tartózkodik. Munkatársunk alkalmat ke­resett arra, hogy beszélgetést folytasson a szocialista mun­ka hősével, a kiváló brigád­vezetővel. — Az ön és brigádja mun~ kasikerének híre van Magyar- országon. Hogyan foglalná össze a XXV. kongresszusról adódó feladatokat- amelyet brigádjának kell végrehajta­ni? — Először is azért vagyok hálás a kemerovói párttag­ságnak- a pártszervezetnek- hogy a kuzbaszi delegáció tagjaként, mint küldött részt vehettem pártunk XXV. kong­resszusán, A kongresszusra készülve brigádom egy év alatt egymillió tonna szenet bányászott. Ma úgy emlegetik a hatvanöt főből álló brigá­dunkat- mint a Szovjetunió első milliomos” szénbányász- brigádját. — Amikor a kongresszusra utaztam, előtte a brigádunk olyan szocialista munkafel­ajánlást tett- hogy február végéig- tehát a XXV. kong­resszus idejéig, újabb rekordot állítunk fel- s két hónap alatt kétszázezer tonna szenet ter­melünk ki a kongresszus tisz­teletére. Már ott ültem a kongresszus padjai sorában, hallgattam Leomyid Brezsynev beszámolóját- s jött az öröm­teli hír, hogy brigádom ele­get tett vállalásának, felszín­resszus határozatai végre­hajtása során? — Amikor visszatértem Moszkvából a kuzbaszi szén­medencébe, s találkoztam a brigáddal. beszámoltam a kongresszus munkájáról- s azokról a feladatokról, ame­lyet a kongresszus a munkás- osztály elé állított. Elmon­dottam. hogy nekünk, a kuz- nyecki bányászoknak nagy feladatokat kell végre­hajtani- amelyekkel a párt megbízott bennünket. Biztos vagyok benne, hogy ezeket a feladatokat végrehajtjuk. Er­re biztosíték, hogy a mi bri­gádunk tagjai a kilencedik ötéves tervben negyvennyolc kormánykitüntetésben része­sültek. Mint a brigád vezető­je megkaptam a szocialista munka hőse elismerő kitünte­tést. A kilencedik ötéves terv­ben a hatvanöt fős brigád több mint 5-1. millió tonna szenet termelt ki. — A kongresszus után még felelősségteljesebb fela­datok állnak előttünk, mivel a tizedik ötéves terv a ter­melés hatékonyságának és a termékek minőségének a ter­ve, Eből kivesszük mi is a részünket. Brigádunk konk­rét feladatairól szólva el kell Elkészült a szovjet meg­rendelésre gyártott olajáram­lás-mérő állomások prototípu­sa a VEGYÉPSZER salgótarjá­ni gyárában. A tíz méter- hosszú, négy méter széles- acéllapokra szerelt berende­zés olajtávvezetékre kap­csolva méri az állomáson át" áramló kőolaj mennyiségét, viszkozitását, só-, víz és egyéb szennyezőanyag-tartalmát. Az elektromos műszerekről le­olvasható a teljes térfogat mellett a tiszta olaj tömeg is. s ez azért fontos- mert az áramlásmérő berendezés alap­vető funkciója megbízható adatokat szolgáltatni az oíaj- adásvételi elszámoláshoz. Mellesleg értékes információ­kat ad az olaj munőségét il­letően is. A prototípus —- amelynek előállításából ki­vették a részüket a Vegyi­műveket Építő és Szerelő Vál­lalat többi gyáregységei is- — már kiállta a Minőségel­lenőrző RT által elvégeztetett nyomáspróbát: a rendszernek hatvan atmoszféra nyomást kellett „elviselnie”. A húse- tonnás szerkezetet ismét da­Önkéntes segítség Jelentős segítséget nyújt a ZIM salgótarjáni gyára- Áp­rilis 4.- a vállalat kiválója cí­met viselő brigádja az anyag­ellátás további javításához- a szerelések folyamatosságához, valamint a termelés biztosí­tásához. Társadalmi munká­ban készítik el ugyanis a me­netelő hengergép görgőit. A régi típusú berendezés- alkat­részeit negyedszázada nem gyártják már, a beszerzésük körülményes- áruk meglehető­sen magas lett volna. A nagy felkészültséget és szaktudást igénylő munkát már meg­kezdte az esztergályosbrigád. Folyamatosan készítik a gör­gőket- amelyek beszerelését úgy végzik, hogy a gép leál­lása ne akadályozza a terme­lés menetét. rabjaira szedik, festik- majd június végén — négy vagon­ban — az Ufa környéki olaj­mezőre szállítják, ahol magyar és szovjet szakemberek ősz- szeszereUk. s elvégzik a hely­színi ütempróbát. A prototí­pus átbocsátóképessége órán­ként ezerszáz köbméter olaj. de építenek majd ettől na­gyobb teljesítményű áram­lásmérőket is. A legnagyobb ilyen berendezés főágának átbocsátóképessége négyezer köbméter lesz óránként, és te­kintve, hogy a főág mellett az egyik tartalékág is mű­ködtethető, egyidőben annyi olajat mér- illetve továbbít- amelynek vasúti szállításá­hoz óránként húsz teher vo­natra volna szükség. A Vegyi­műveket Szerelő Vállalat 1980- ig terv szerint összesen há' romsziázötven i áramlásmérőt gyárt a Szovjetuniónak, csak­nem kétmilliárd forint érték­ben. re küldték 1976-ban a kétszáz- ezredik tonna szenet. Itt szó­lok arról is- hogy Brezsnyev elitäre kongresszusi beszá­molójában, örömmel hallgat­tam meleg szavait- melyet a mi kis brigádunkról tett. Én nem számítottam ezekre a megtisztelő- elvtársi dicsére­tekre. Az elismerés azonban mindenképpen új feladatok sikeres megvalósítására buz­dít bennünket. — Miként látja brigádja- nak tennivalóit a XXV. kong­mondani, hogy olyan felada­tot állítottak elénk: szervez­zünk egy hasonló- olyan szo­cialista brigádot, amely biz­tosítja az évi egymillió tonna szén kitermelését. Úgy érzem ennek az alapja már biztosí­tott is a Jevgenyij Muszohra- nov vezette brigádban. Ök képesek ennek a feladatnak teljesítésére. — Az eddig eltelt öt hónap is bizonyítja, hogy 1osz másik milliomos brigád r nyecki szénmedencében. E..„an nagy A kivitelezőé a szó Önmagukba nézve, önmagukról A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazga­tójával, Kispál Józseffel ar­ról beszélgetünk, mit tettek a megyei pártbizottság épí­tőiparral kapcsolatos hatá­rozatának végrehajtásáért, milyen elképzeléseik vannak, milyen gondokkal küszköd­nek- Nem az egész határo­zatról, hanem csak annak egy részéről (ami a vállalat belső problémáit illeti) vál­tottunk szót. — Olyan intézkedési ter­vet dolgoztunk ki, amely szinte átfogja az egész vál­lalatot. Ezt jóváhagyta a vál­lalati pártbizottság- A fel­adatokat különböző fórumo­kon megtárgyaltuk. Hét fe­jezetből áll. Átfogja a ter­melés, a gazdálkodás, a ha­tékonyság, az önköltségcsök­kentés tennivalóit, a műszaki fejlesztést egészen az együtt­működéssel kapcsolatos ten­nivalókig. Rögzíti az azonrta- li és az V. ötéves tervben elvégzendő feladatokat. — Mit sikerült eddig meg­valósítani? — A munka- és üzem- szervezés szempontjából csak a leglényegesebb dolgokat említem. A múlt év máso­dik felében kidolgoztuk a vállalkozási szerkezeti kata­lógust, amelyben közöltük a beruházókkal. lebonyolítók­kal, milyen technológiák­kal vállalunk munkát, me­lyek azok, amelyekről eset­leg még tárgyalhatunk, s melyek azok, amelyeket meg­szüntettünk- Ennek elkészí­tését munkaerő-ellátottságunk is indokolta- A beruházók és lebonyolítók értesítésün­ket tudomásul vették. Intéz­kedésünk révén a szerkezeti, a szerelő és mélyépítőknél 20 százalékkal csökkentet­tük az alkalmazható techno­lógiák számát. Özdon némi gyakorlatot szereztünk a ház­gyári nagypanelos lakásépít­kezésben- Ennek során ket­tős feladatot oldottunk meg. E munkában gyakorlatoi sze­reztek a vezetők és dolgo­zók, ugyanakkor növeltük a termelési értéket és a terme­lékenységet. Jelentősebb lé­tesítményekhez szervezési és szerelési . dokumentációkat készítettünk. Ezzel arra ösz­tönöztük a munkahelyi ve­zetőket, hogy a problémák megoldását ne bízzák a dol­gozókra, hanem ök kezde­ményezzék. Az 1974-ben el­kezdett piackutatást 1976- ban szélesítettük. Eredmé­nyeként megtudtuk, hogy az V- ötéves tervben a megyé­ben jelentkező reális, meg­alapozott, pénzzel fedezett igény és a mi kapacitásunk lényegében megegyezik­— Miben jelentkezik az előbb említett intézkedések hatása? — Kisebb mértékben a ter­melési érték, nagyobb mér­tékben a termelékenység növekedésében. Ügy látjuk, hogy a tavalyinál 33 millió­val nagyobb tervet 1976-ban csak a technológiák szűkíté­sével tudjuk megoldani. — A sokat hangoztatott minőségi kifogások mérsék­lését milyen intézkedések szolgálják? — A szervezési és fejlesz­tési főosztály feladatul kap­ta a minőségszabályozási rendszer kidolgozását- Lét­számban is megerősítettük a minőségellenőrzési csoportot. Megszerveztük a házi átadási rendszert, ami azt jelenti, hogy a műszaki átadás előtt a beruházó által tett észre­vételeket kijavítjuk. A ko­rábbinál fokozottabban al­kalmazzuk a minőségi bére­zést, a munkálatok befejező szakaszában, ötszáz forintot kapnak azok, akik minőségi hiány nélkül adják át az épü­letet. Nem vigasztalás-, vagy magyarázatképpen, de szük­ségesnek tartom megemlíte­ni, hogy átadott épületeink minősége jobb az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium által kimutatott átlag­nál. — Kérem, ismertesse a minőség javításának továb­bi módszereit! — A minőségnél szélsősé­ges esetek is előfordulnak. A balassagyarmati OTP-f di­csérettel adtuk át, a salgó­tarjáni Arany János utcai 32- es jelű épület, szerintem sem elfogadható minőségileg. Megoldásként két dolgot tartok lényegesnek- Az egyik: a technológiai sorrend ma­radéktalan betartása- A má­sik : a keletkezett minőségi problémák azonnali megol­dása. Ezzel kapcsolatban megtettük és megtesszük a további szükséges intézke­déseket. — A kívülállók közül so­kan azzal magyarázzák a vál­lalat gyenge oldalait, a gyen­gébb minőséget, a határidők be nem tartását, hogy laza a munkafegyelem­— A vállalat dolgozóinak döntő többsége becsületes, igyekvő, munkáját szefető és azt szívesen végző mun­kásember. Nevük, két dol­gos kezük, eszük összefonó­dik Salgótarján, Balassa­gyarmat szépülésével, új gyá­rak, közintézmények, építé­sével. Nálunk sem rosszabb a munkafegyelem, mint az üze­mek némelyikében. Csakhogy nálunk a fegyelmezetlenség a nyílt színen, a nagyközön­ség előtt zajlik le, míg a NÓGRÁD - 1976. szerepe van annak- hogy mind a két brigádban többen va* gyünk kommunisták- akik a XXV. kongresszus végrehai" fásának megvalósításáért többet is vállalunk magunk­ra. — Egy másik nagy felada­tot is kapott a brigád. Még­pedig azt, hogy a szocialista munkaversenyben új- még eredményesebb formát dolgoz" zunk ki- s vegyünk abban részt. Ide tartozik az is- hogy egyre több bányászfiatalra van szükség szénmedencénk" ben, s biztosítanunk kell az utánpótlást. Ennek végrehaj­tásán is fáradozunk. Hogy munkánk ilyen sikeres, ahhoz nagy segítséget nyújt a járá­si és területi pártbizottság. — Milyen munkamódszerrel dolgoznak? — Néhány mondatban ne­héz lenne erről szólni. Mi magas víznyomással fejtjük a szenet. A vágatba gyors, erőszakos sugár mar bele- egy­re mélyebben hatol a szénré­tegbe. Az így lefejtett szén a víznyomás hatására csövön kerül a felszínre. Erről talán ennyit. Üj technológia ea a bányászatunkban. — Milyen benyomásokkal tér vissza Szibériába? — Én, mint szibériai bá­nyász. rendkívül örültem an­nak- hogy találkoztam párt­munkásokkal- üvegesekkel, termelőszövetkezeti és állami gazdasági parasztokkal, de főképpen annak, hogy a bá­nya mélyén is beszélhettem barátaimmal. Amikor leszáll­tunk a bányásztársak közé a föld mélyébe- rendkívül me­legen fogadtak bennünket. A problémákról, a feladatokról váltottunk szót. Tehát a leg­melegebb találkozás természe­tesen a föld mélyében volt. Én- mint a szovjet bányá­szok képviselője- «személyesen láthattam a ménkesi fej­tést. kicseréltük tapasztala­tainkat- s igen jóleső érzés volt látni, hogy a mi gépünk bevált Nógrád megyében is. A ménkesi bányászok szóltak a XI. kongresszus által előírt feladatok megvalósításáról- én pedig a mi feladatainkról szá­moltam be. Arról- amiről már korábban szóltam, amit a XXV. kongresszus határozott meg a szovjet bányászok szá­mára. — Még egy mondatot en­gedjenek meg. Felhasználom az alkalmat- hogy a NÖGRÄD- on keíccztül valamennyi ma­gyar- illetve Nógrád megyei barátaimnak üdvözletem és jókívánságom küldjem a kuzbaszi bányászok r-evőben. Somogyvári László gyáron belül fedve marad. Ez azonban nem vigasztal ben­nünket, mert látjuk, hogy ezen a területen nem tud­tunk jelentősen előbbre lép­ni. Különösen a középületek munkáinál tapasztalható fe­gyelmezetlenség. Ez össze­függ azzal, hogy ide nehe­zen tudjuk megszerezni az anyagokat- Az alvállalkozóit sem tartják be vállalt köte­lezettségüket pozícióból tár­gyalnak velünk­— Lehet 'ezen valamit v-ál- toztalni? — Igen. Az eddiginél na­gyobb tervszerűséggel. Nem­csak nálunk, hanem az or­szág minden részében- Ha mindenütt úgy végeznék a munkát, ahogy a szerződé­sekben vállalják, akkor na­gyobb lenne az összhang az- építőiparon belül, valamint az építőipart kiszolgáló ipa­ri vállalatok között. Ily mó­don 40—50 százalékkal ja­vulna a munka, ami min­denkinek előnyére válna — hangsúlyozta Kispál József igazgató­x Arra törekedtünk, hogy szi­gorúan a vállalat belső éle­tével foglalkozzunk, tett in­tézkedéseket és azok hatá­sát mutassuk be. E követel­ményt nem mindenben sike­rült teljesíteni, mert az ál­lami építők tevékenysége ezér szállal kötődik a kivite­lezés előtt, lezajló munkák­hoz. V. K. június 12., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents