Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

w.

A Ktiznycck-mcdencc fényei

A

l/n-.r.wn/'l/ medencét (Kemerovo IV UZny terület) nem véletlenül

nevezik Nyugat-Szibéria gyöngyszemének. Festői vidékünket sűrű erdők borítják, sebes folyók szelik át, kék tavak tarkítják. E kies vidékhez hozzátartoznak a bányák aknatornyai, a nagyolvasztók, a martinkemencék és a gyárépületek

Ha éjszaka repülünk a kuznyecki medence fölött, alattunk fényárban úszik az egész táj. Ez a villanyfényáradat a párt és a szovjet nép akaratának gyümölcse. Érdemes megemlíteni, hogy 1917-ben az októberi forradalom küszöbén a kuznyecki bányák 114 ezer tonna szenet termeltek, 1975- ben pedig 137 millió tonnát.' A fejlődés több mint ezerszeres!

Ez a gyors ütem nem véletlen. Egyik alapja: a szénipar gépesítése A gépesített korp p» lexumok széles körű alkalmazása a széntermelésben lehetővé tette, hogy minden második tonna szenet kézi munka alkalmazása nélkül hozzanak felszínre.

Régen a vizet a bányászok ellenségének tartották: elárasztotta a bányákat, s az ellene vívott harc nehéz és veszélyes volt. Ma pedig számos helyen a bányászok hű segítőtársa lett. Megkezdődött az új, hatékony módszerű — hidraulikus eljárású — szénkitermelés, amikor is a szenet vízsugárral fejtik és szállítják. A hidrobányákban jobbak a munkakörülmények, a termelékenység pedig két és félszer nagyobb, mint a Kuznyeck- medencei átlag. A tudományos eredmények és az általunk felhalmozott gyakorlati tapasztalat lehetővé teszi, hogy a továbbiak során az elértnél háromszor-négyszer nagyobb termelékenységű hidrobányákat hozzunk létre.

A hidraulikus szénkitermelési módszert egyébként magyar tudósok és mérnökök közreműködésével dolgoztuk ki.

Növekszik a más fejlett eljárású, külszíni lejtésű széntermelés is nálunk. A külszíni szénbányákat új, 10—15 köbméteres exkavátorokkal szerelik fel. Megkezdődött a 120 tonna teherbíró-képességű hazai gyártmányú szénszállító gépek kipróbálása. „A szovjet népgazdaság 1976—80-ra szóló fejlesztésének fő irányai”-ban, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa fogadott el, a következőt olvashatjuk: „Az ország termelőerői széthe- lyezésének tökéletesítése céljából tovább kell növelni a keleti körzetek gazdasági potenciálját és növelni szerepüket az országos szintű ipari termelésben... a Kuznyeck-me- dence széntermelését 162 millió tonnára növelik.” Ez azt jelenti, hogy nálunk a széntermelés növekedése huszonötmillió tonnát tesz ki. a Kuznyeck-medencének biztosítania kell az országos növekedés egynegyed részét. Milyen módon? A most folyó ötéves tervidőszakban a bányászok munkatermelékenysége 22—24 százalékkal növekszik, mégpedig azáltal, hogy új bányagépeket alkalmaznak, s átveszik az élenjáró brigádok ta-" pasztalatát.

De „nemcsak szénnel él” Kemerovo -terület. A Kuznyeck-medence ipara jelenleg három oszlopon nyugszik: a szénbányászaton, a kohászaton és gépgyártáson, valamint a vegyiparon. A nyersvasgyártás a tizedik ötéves tervidőszakban 23,2 százalékkal növekszik, az acélgyártás 12,5 százalékkal, a hengereltáru gyártása 25 százalékkal. A gépiparban és a vegyiparban a termelés volumene a másfélszeresére növekszik. A munkatermelékenység növelése révén tervezzük biztosítani az ipari termelés növekedésének

legalább kilencven százalékát. E tervek teljesítésének realitásában nem kételkedünk. Ennek biztosítékai a Kuznyeck-medence nagyszerű emberei: bányászok, kohászok, gépgyártók, vegyipari dolgozók, mezőgazdasági dolgozók, a valamennyi ágazat tudósai és szakemberei. A szélesen kibontakozó szocialista munkaverseny, akár csak egy hatalmas bő vizű folyó, egyre újabb és újabb patakok vizét gyűjti magaba. A kommunista münka- mozgalomban több mint 620 ezren vesznek részt, akik közül már 274 ezer munkás nyerte el a Kommunista Munka Élmunkása megtisztelő címet.

Üj kezdeményezések születnek a munka- kollektívákban: valamennyit fel sem 'ehet sorolni. Például ma már az egész Szovjetunióban jój ismerik a nyugat-szibériai kohóüzem tervezőinek, építőinek és kohászainak kezdeményezését. Munkaversenyt indítottak az építkezés határidejének csökkentéséért, a már működő és az újonnan üzembe helyezett műhelyek és gépsorok tervezett kapacitásának gyorsabb eléréséért. Az SZKP Központi Bizottsága nagyra értékelte ezt a kezdeményezést. Jelenleg ebben a mozgalomban a Kemerovo terület több mint egymillió dolgozója vesz részt.

Iparosodik a mezőgazdaság is: a gépesítés egyre jobban megszabadítja a földműveseket és állattenyésztőket a nehéz kézi munkától. A most folyó ötéves tervidőszakban tervbe vettük, hogy a tejtermelés 75 százalékát szakosított gazdaságokban összpontosítjuk. E célból felépítünk 57 nagy tej termelő-komplexumot. Ezek mindegyikében 800—1200 tehenet tartanak majd. Az előző ötéves tervhez képest mintegy 50 százalékkal növekszik a burgonya-, zöldség-, tojástermelés.

Nem • kis gondot fordítunk a felnövekvő nemzedékre. A kemerovói vidék kiterjedt területén, ahol az októberi forradalom előtt mindössze egy középiskola és három hétosztályos iskola működött, ma a hét főiskolán és egyetemen 40 ezer hallgató tanul. Mintegy 600 ezren tanulnak az iskplákban. technikumokban és ipari szakközépiskolákban. De még így is kevés lesz a szakemberünk. Úgyhogy a munkaerő-probléma megoldása, mint ahogy azt már említettem, a munkatermelékenység jelentős mérvű növelésében rejlik.

Külön szeretnék foglalkozni egy másik kérdéssel. A környezetvédelem problémájára gondolok., A Kuznyeck-medencében járt magyar elvtársaknak bizonyára felkeltette az érdeklődését iparunk jellege. Amikor a nagyvárosokban összpontosulnak a nagy kohászati és vegyipari kombinátok, gyárak és üzemek, elkerü'heteden a folyók, a levegő szeny- nyeződése. Ez most nagy probléma nemcsak nálunk, hanem az egész világon is. Ezért a Szovjetunióban óriási figyelmet szentelnek a természetvédelemnek.

Az elmúlt ötéves tervidőszakban területünkön 182 millió rubelt fordítottunk ter- mészetvéde’mi létesítmények építésére. A mostani ötéves tervidőszakban erre a célra mint- egv 700 millió rubelt fordítunk.

Rövirion ilyenek azok a feladatok, wtiueii és problémák, amelyek ma a Kemerovo terület előtt állnak. Reméljük, hogy á területünk a mostani ötéves

tervidőszakban is méltóképpen hozzájárul a szovjet népnek a kommunizmusért vívott harcához.

Leonyid Gorskov,

az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Kemerovo területi pártbizottság első titkára.

Szovjet—indiai tárgyalások

Kedvezőek o feltételek o kapcsolótok elmélyítéséhez

Csavar, külüevmi* nszter. Shankar Ghos terve* zésügvi államminiszter. Inder Gudzsral- India moszkvai nagykövete.

Indira Gandhi, indiai miniszterelnök szerdán latosai

Tovább folytatták a politi* együttműködés és kölcsönös miniszter, indiai részről pedig kai- gazdasági, műszaki-tudo- megértés fejlesztését, többek Indira Gandhi- miniszterelnök mányos. kulturális és más te- között az ázsiai földrészen. Jesvantrao etileteken fennálló kétoldalú megbeszéléseket baráti

szovjet—indiai kapcsolatok szivélyes fégkör jellemzi, megvitatását. A felek megal

lapították, hogy a szovjet—in- A tárgyalásokon szovjet rész' diai kapcsolatok további el- ről részt vett Leonyid Brezs' mélyítésének kedvező feltété- nyev. az SZKP Központi Bi- lei vannak. zottsáeának főtitkára- Nyiko- tást tett a Lenin-mauzóieum*

A nemzetközi problémák laj Podgornij- a Legfelsőbb ban- s ott koszorút helyezett megvitatása során a felek meg" Tanács Elnökségének elnöke, el. Az indiai -miniszterelnök erősítették eltökéltségüket. Alekszei Kosziéin, a Szovjet' mevkosz^r.'.^ia az hogy elősegítik az enyhülési unió Minisztertanácsának el" katona sírját is a Kreml fafolyamat, az államok közötti nöke. Andrei Gromiko. külügy* Iánál. (Mii)

Közös közlemény

Púja Frigyes finnországi látogatásáról

Púja Frigyes külügyminisz- sadalmi rendszerű országok lés tartóssá tétele szemponttá* tér, Kalevi Sorsának a Finn együttműködésének. bői nagy jelentőseget

Köztársaság külügyminiszle- . . .

___ „„ tulajdonítanak az 1977-ben

r

ének meghívására 1976. jú"

A felek kiemelték- hogy az

iciicu m«mia«ua .fű. Ju ,___ Belgrádiján megtartandó er*

n

ius 7-e és 9. között hivatalos . ™ 8t f, w tekezletnek. Kifejezték, hogy

látogatást tett Finnországban, szerződéses alapot teremtettek támogatják ezt a konferen*

a gazdaság, es kereskedelmi ciát % Jminden más olyan w.

A magyar külügyminisztert egyuttmukodes jelentős boy,- rekvést ameIv záróokmány fogadta Urho Kekkonen. köz- leséhez. A Magyar Népkoztai- konkrét megvalósítására irfi- társasági elnök és Martt: s^sag es a Finn Köztársaság nvuj a belgrádi érte* Miettunnen miniszterelnök. koz^tta kereskedelmi akada* kez]et el6kés2ítése érdekében

Ívok kölcsönös messzuntete- . o _- , _ .

A külügyminiszterek a ma- séről létrejött megállapodás , . en a

gyár—finn kapcsolatokra jel* végrehajtásának első tapasz- 8- a '

lemző barátság és együttmű- talatai pozitívak. A két ország Megelégedéssel üdvözölték ködés légkörében beható esz- kereskedelmi forgalmának nő- az Egyesült Nemzetek Szerve- mecserét folytattak országaik vekedése az utóbbi időben zete európai gazdasági bizott- kétoldalú kapcsolatairól és az meggyorsult. Jók a lehetősé- sága által a közelmúltban ei- időszerü nemzetközi kérdé- gei az ipari, a gazdasági és a fogadott munkaprogramot be- sekről. műszaki-tudományos együtt- leértve azokat a javaslatokat

A felek megelégedéssel ál- ™ kkMeS tovabbi fejlesztésé' amc,;yfk. a környezetvédelmet”- -- neií- a közlekedés és az energetilapították meg- hogy a Ma* H

gyár Népköztársaság és a Finn a külügyminiszterek véle- gazaaiKodást: érintő érteKöztársaság hagyományos ba- ménye szerint különösen jól ”ezlet^lí megtartasara vonát* ráti kapcsolatai minden terű- fejlődött a haeyornányos nr óznak.

létén eredményesen fejlődtek, gyár—finn kulturális együtt- A külügyminiszterek han- Kedvezőek a kapcsolatok működés. Kifejezték készségű- goztatták, hogy a politikai

jövőbeni kilátásai is. Az euró" két. hogy minden támogatást enyhülést katonai enyhül éspai biztonsági és együttműkö- megadnak a közelmúltban nek kell követnie Ennek dési értekezlet új tevékenvse- megújított magyar—finn kul- érdekében fontosnak fari iák gi területeket nyitott, s ezek turáli« vegyes bizottság továb- hogy a stratégai feg^-eS különösen jo lehetőségeket bi munkájához. Megelégedés- korlátozására vonatkozó szovnyujtanak a magyar—finn sei szóltak a két országban ez jet—amerikai tárgyalások vaegyuttmukodeshez. év júliusában sorra kerülő- lamint a közép-európai hadPuja Frigye«, nagyra érté* ’3erók ^ fegJrverzetek kölcsö* kelte a Finn Köztársaság kor- Loamic^TMl* a Ma- í? csökkentésével foglalkozó

mányának nemzetközi tévé' Wcsi tárgyalások mielőbb

gességi ^ítikájaval jelentő Kekkonwl a Finn Köztársaság , ,

sen hozzájárult az európai elnöke vállalta A tárgyalások során megbiztonsagi és egyuttoukodesi vitatott valamennyi nemzet-:

értekezlet sikerehes:-Sorsa ku- A telek jutatták- közi kérdésben a félek álláslugymimszter j • — hogy az európai biztonsági és Pontja azonos, vagy egymásorszag nagyrao^sul^t a Ma. együttműk8dési értekezle8t hoz közelálló volt.

%% bé^ep^UUkáfa iránt. Okmányát kétoldalú kapcso* A külügyminiszterek a két

Mindketten megállapították. lata,ik alapjának és nemzetkö- umzág közötti kapcsolatokat ------i.i- Zl te' ©kenyseguk fontos ele" erősítő tényezőnek tekintik a

h

ogy a két ország viszonva ki váló példája a különböző tár*

„yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyzyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy

1 I

Fjodor Abramov;

ÜL Ä

JA!

I

,yyyy„„yysyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy'yyyyssyyyyyyyyyyyy/yyyy*"ysyyss""'S'"S'

15.

»

A gondozóvá’ rövid úton végeztek. A kerület legeldugottabb porfészkébe küldték — akkorioan az asszonynak rrjég volt hatalma. De hát az édeslányát hová küldheti az ember?

Megverte, a lelkére beszélt — falra hányt borsó. Olykor-olykor mindenki behúzódik egy-egy sarokba, vagy a kert végibe, de Alkát mindig csak ott látni. Ha például Pelage ja most belebotlott volna a fürdő, vagy a magtár mögött, még csak fei se kiáltott volna meglepetésében...

A klubban csak úgy rengett a föld — ennyi embert nagyon régen látott együtt a falujában. És a hegyaljáról egyre újabb és újabb fiatalok jöttek. Az erdőgazdaságból, a túlpartról, a szomszédos falvakból — a dél óta berregő motorcsónakok még most sem tértek pihenőre —, még a kerületből is érkeztek vendégek.

Csendben, észrevétlenül, átmászva a fakorláton, ugyanolyan csendben és észrevétlenül a tornácra akart jutni, ott táncolták a fiatalok, de jól megjárta!

— Nászasszony, drága nászasszony! De jó, hogy jössz! Éppen hozzád készültem. Hol van a ti Prokopjevnátok? — kérdem. — Hová dugtátok?

Pelageja szerette volna .széttépni a nászasszonyát a szomszéd faluban lakó unokatestvére feleségének nővérét — igazán nem volt ínyére, éppen most "Ss így, ez a találkozás! Persze, mondani mást mondott, mintha a világon a legdrágább kincse ez a pityókos, kipirult arcú asszony lett volna.

— Jó napot, jó napot, nászasszony! — köszöntötte örvendezve Pelageja, még meg is hajolt: — Tiszteljük mink

a rokonunkat. Igazán lsedves vagy, hogy eszedbe jutottam. Anna Matvejevna, de igazán nem úgy festesz, mint aki hozzánk készült. Pedig nem lakunk a hetedhét országon túl. Azt 'hiszem, ma éjszaka mindenképpen ránk akadtál volna. ..

Egyszóval, mindent elmondott, amit ilyenkor illik, sőt, még többet is, mert ez az ostoba, részeg asszony a nyakába borult, csókolgatni kezdte, aztán meg bevonszolta a körbe.

— Nézd csak, nézd csak a lányodat! Én láttam, gyönyörűség ránézni. Hogy ez micsoda szépséges!

így aztán Pelageja benyomakodott a fiata’ok közé, a részeg nászasszonya karján. Mégse kiálthat rá: „Hagyd már abba, te részeg némber!” —, amikor körös-körül ott vannak az emberek. És egy perc múlva már ő is átölelte a nászasszonyát.

Sose hitte volna, hogy ilyen kapós ez az Alka.

Antonyida Petrovnának magas iskolája van, és mit csinál? A legszélén táncol. Méghozzá az édesbátyjával toporog. A másik városi kisasszony, az erdőkitermelő-szövet- kezet elnökének lánya, az is tanult lány, az meg éppen semmit se csinál — petrezselymet árul, az igazat megvallva, csak néző.

Az ő Alkája meg! A táncolok kellős közepén, a főhelyen. Méghozzá kivel? Magával a túlparti komszomoitit- kárral. Kell ennél jobb vélemény? Hisz egy ilyen pártember csak nem járatja le magát — csak nem táncolna rossz lánnyal.

De ez1 még mind semmi. Alighogy Szavvalyejev Alkát visszakíséri a lányokhoz — odamegy hozzá a tiszt. Ugyanaz, akivel nemrég látták a Pjotr Ivanovics ablakából. Fiatal, jóképű, szép szál iegény. Úgy hajladozik, akár a venyige. Meg aztán hogy virít a váll-lapja — tíz lépésről is vakít.

— Előtáncosok, nézz oda!

Hát azért talán mégse, a nászasszony csak túlzott, nemcsak a lányát vitték táncba. Pelageja körülnézett. Az egész álló közönség nézte. Még a fiatalok is: Alka meg a tiszt három kört tett meg, és csak akkor lépett be a két másik pár.

Antonyida ■J’etrovna most is hoppon maradt. Oldalt álldogál, és lakkozott körmét rágcsálja. Éppen akkor érkezett meg Pjotr Ivanovics. Nem bírta ki a vendégségben, ő is szerette volna látni a lányát,

(Folytatjuk)

, , . - erősítő tényezőnek tekintik a

— tekint,k’ s mmden te- magyar és finn állami veze* un tétben annak megvalosUa- t6 sZemé]viségek magas szintű sara törekszenek. Ügy vélik, találkozóit, amelyeket a m- hogy a záróokmányban foglal*

tak következetes végrehajtó sa megfelelő feltételeket tevőben is folytatni kell. Kifejezték meggyőződésüket, hogy

remt a feszültség tartós enyhüléséhez. az európai népek kapcsolatainak fejlesztéséhez.

Urho Kekkonen köztársasági elnök ez év őszire tervezett magyarországi látogatása a két ország kapcsolatainak A felek véleménye szerint újabb fontos állomása lesz. az európai biztonsági és Púja Frigyes hivatalos maegyüttműködési értekezlet zá- gyarországi látogatásra hívta rószakasza után a nemzetközi meg Kalevi Sorsa külügymi- kapcsolatokat általában az nisztert és ö azt köszönettel enyhülés jellemzi. Az enyhü- elfogadta. (MTI)

„Borsod” garázs kapu

220x220 cm-cg méretben fenyődíszléc-horítással, beszerezhető telepeinken. Fogy. ár: 3X80.— Ft -j- fuvar.

ÉSZAK - M AG Y ARORSZ A GI TÜZÉP V.

Iraki közlemény

Az iraki hírügynökség 1e- lentése szerint néhány iraki katonai egység ..elindult, hogy elfoglalja állásait az arab fronton és eleget tegyen nemzeti kötelességének”. A csapatokat előzőleg megszemlélte Ahmed Hasszán A!-Bakr köztársasági elnök. Szaddam Husszein, a forradalmi tanács alelnöke, a Baath-párt és a kormány több vezetője.

Az iraki hírügynökség nem jelölte meg a csapatok létszámát. sem azt a földrajzi térséget, ahová vonulnék.

Az iraki rádió Kairóban vett adása-szerint Al-Bakr elnök a csapatokhoz intézett beszédében dicsérte bátorsú* gukat és az arab nemzet, történetében eddig hozott áldozataikat, majd sikert kívánt nekik „az arab célok megvalósításában, a felszabadítás és a győzelem kivívásában”. (MTI)

H