Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

Könyvhéti mérleg a kct városi ól Sikeres vásár és rendezvények Ä Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat és az ÁFÉSZ- ek megyei boltjai már min­denütt az idei könyvhét mér­legét készítik. A legtöbb he­lyen — mivel néhány üzemi és lakóhelyi könyvbizományostól még csak ezután érkeznek a forgalmazási adatok — még nem tudnak végleges helyzetképet adni. de minden­esetre az eddigi jelentések alapján már megállapítható' hogy az ez évi ünnepi forga­lom túlszárnyalta a korábbit, ha néhol nem is jelentős mér­tékben. A salgótariáni Nógrádi Sándor Könyvesbolt — har­minc bizományosának forgal­ma nélkül — 536 ezer forint értékben forgalmazott egy hét alatt. A tízkötetesre tervezett Magyarország története so­rozatban megjelent nyolca­dik kötet- arrielv hazánk tör­ténelmének 1918-tól 1945 -ig terjedő időszakát dolgozta fel- közel háromszáz példány­ban talált gazdára, ami egy­ben azt jelenti, hogy a teljes készlet kiárusításra került, s már csak utánrendeléssel kap­ható. Mind egy szálig elfo­gyott O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások cí­mű gyűjteménve is. A széo- irodnlmi kiadványok közül Lakatos Menyhért második kiadásban megjelent Füs­tös képek és Laczkó Géza Rá­kóczi című regényét keresték a legtöbben. / — Salgótarjánban 95 helyen rendeztek- sok helyütt ünne­pélyes formában' könyvheti megnyitókat. iró-olvasó ta­lálkozókat és egyéb rendez­vényeket — mondta Simkó Jenő. a Művelt Nép salgótar­jáni Nógrádi Sándor Könyves­boltjának vezetője. — S mond­hatom. még soha ennyi meg­értést és segítséget nem kap­tunk a párt-, a szakszerveze­ti. gazdasági vezetőktől. Jó­részt ennek is köszönhető, hogy több nagyüzemben sok­kal több könyv talált gazdá­ra. mint korábban. A salgó­tarjáni öblösüveggyárban 15 ezer forintért. a Nógrádi Szénbányáknál 6 ezer forintért vásároltak könyvet az ünne­pi könyvhét első két naoján. Az isko'ák közül a Bolyai Gimnáziumot, a közgazdasági technikumot és a Rákóczi úti Általános Iskolát említhetem; itt két nap alatt 6—6 ezer fo­rint értékű könyv fogyott el. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat salgótarjáni pavilonsori könyvesboltja a könyvutca két könyvsátrának és a Pécskő utcai boltjának forgalmával együtt 110 ezer forinttal zárta a hetet, a ta­valyi 70 ezer forinttal szem­ben. , ’ — Főként az első napokban vásároltak sokan — jegyzi meg Tóth Jsfnosné boltvezető. — Akkor naponta 15 ezer fo­rintot is forgalmaztunk. Sok más mellett nagyon kapós volt a kéozőművészeti könyvek sorából a Kovács Margit ke­ramikusművészről szóló album és a Művészet dió­héjban című gyermekek szá­mára készült, szép kiállítású, olcsó kiadvány. A balassagyarmati ÁFÉSZ 19. számú könyvesboltjának idei forgalma kiemelkedik az utolsó évek átlagából. A párt­ós tanácsi szervek- Népfront-bizottságok hatékony segítséget nyújtottak minde­nütt. Magyarnándorban olyan sikeresen folyt a könyváru­sítás. hogy a hét folyamán két alkalommal is újabb szál­lítmányokat kellett kijuttat­ni. A könyvesbolt ünnepi forgalma — a bizományosok adatai nélkül — 94 ezer fo­rint volt. — Nálunk sokan vásárolták meg Simon István Trószobám című köt®*ét és o írók antológiáját; az Add tovább!- ot — mondta Bartha Miklós- né. boltvezető. — Füst Milán naplóját, pedig még ma is so­kan keresik, de egyelőre hasz­talan, mert elfogyott. Két városunk könyvesbolt­jai — e gyorsmérleg is mu­tatja —• jó munkát végeztek az ünnepi könyvhét alatt. An­nak ellenére, hogy az idén — mint elmondták — sokkal ke­vesebb könyvheti. fél áruköny­vet és első kiadású- friss köny­vet kaptak, mint korábban, túlteljesítették előző évi ered­ményeiket. (ok) FúvósmuzsiUn 4 A salgótarjáni Bányász­zenekar, valamint a férfi­kórus az idén rendszeresen tartott előadásokat több bá­nyászlakta községben. Koráb­ban az énekkar Guthy Éva és Sólyom József szólisták közreműködésével adott hangversenyt Salgótarjánban, Karancslapujtön és Mátrasze- lén. Legutóbb Mátraszelén 'Fúvósmuzsika címmel a zene­kar adott műsort. Hétfőn Sal­gótarjánban a Bányász Mű­velődési Házban tartottak előadást, hamarosan sor ke­rül Karancslapujtön is a műsorra. Egyébként a Bá­nyász Művelődési Ház szerve­zésében három előadásból ál­ló sorozatról van szó. A fa­lun lakó szocialista brigád­tagok. bányászok kulturális igényeit kívánják kielégítem, a zenét közkinccsé tenni. A hangversenyek díjtalanok. Mai tévéajánlatunk 20.45: Egy szélhámos vallomásai. NSZK film. A Thomas Mann regényéből készült film főszereplője Fé­lix Krull. Gyermekkorát sze­gényes körülmények között tölti, s ezen úgy „segít”, hogy olykor hercegnek kép­zeli magát. Ahogy növekszik, kibontakozik szélhámos! „pá­lyafutása”. Már iskolás korá­ban kitűnő eredményeket ér el aláírások utánzásában, be­tegségek szimulálásában; kéz­ügyessége, és lélekjelenléte is megmutatkozik kisebb lopá­sokban. Első nágy sikere a sorozó bizottság becsapása. Be­hízelgő modora, szellemi iu~ galmassága, s jártassága a szerelem művészetében képes­sé teszi, hogy megállja a he­lyét akár álmárkiként a por­tugál királynál, akár tolvaj liftesboyként a vécécsésze- gyárqs széplelkű nejével az ágyban. Szélhámosságainak célja voltaképpen nem ig a pénz, hiszen elég finnyásan válogat az elébe sodródó le­hetőségek között, hanem a gátlástalan életvitel... Félix Krull szerepében Horst Buchholzot láthatjuk. Megyei ß!in bein uia lé k Offenbach magyar filmen Darvas Iván és Házy Erzsébet a Gerolsteini kalandban. 1957-ben a legnagyobb kö­zönséget vonzó magyar film a Gerolsteini kaland volt, melyet az alkotók — Farkas Zoltán rendező. Kolozsvári Andor és Szinetár György for­gatókönyvírók, Hildebrand István operatőr és Patachich Iván zenei összeállító — Of­fenbach híres és népszerű nagyoperettjéből készítettek. Az elkészült mű szellemesen könnyed, mesésen bájos es naiv, elegánsan szórakoztató, mint maga az eredeti alap­anyag. A történet két ifjú hercegi sarj félreértések so­kaságán keresztülbukdácsoló, végül —, mint a műfajban lenni szokott — beteljesülő szerelméről szól. A két fia­talt — milyen különleges él­mény. mai kedvenceinket 19 évvel ezelőtti valójukban vi­szontlátni — Darvas Iván ás Házy Erzsébet személyesíti meg. Mellettük a magyar színművészet olyan kiválósá­gaival találkozhatunk. mint Feleky Kamill, Lázár Mária, Várady Hédi, Bárdy György, vagy az azóta elhunytak kö­zül Kiss Manyi, Szabó Ernő, Tímár József, Gózon Gyula. A vidám, zenés film felújí­tásban . gazdagítja a mozik nyári műsorát. A Kivándorlók című svéd filmdráma először a Film­barátok köre hálózatában ke­rült bemutatásra, s ai kíván­csibb, filmnézők már akkor megbizonyosodhattak mű­vészi kvalitásairól, mélységes humánumáról, lendületes drá­mai erejéről, Jan Troell ren­dezőt operatőrként ismerhet­te meg közönségünk: ő fotog- rafálta a, közelmúltban fel­újított Gyermekkocsi című Bo Widerberg-filmet. A Kiván­dorlók a múlt század köze­pén Svédország egyik kis fa­lujában játszódik, s az ott lakó emberek mindennapi kínlódásait mulatja be a rossz földekkel, a mostoha időjárással, szegénységükkel. A történet középpontjában álló család végül megunva a nyomort. nagy útra száma el magát: kivándorolnak az ígéret földjére. Amerikába. Ottani életükről azonban már egy másik film, az Űj haza beszél. A film főszerepeiben két régi ismerőst is üdvözöl­hetünk: Liv Ullrnan és Max von Sydow, Ingmar Bergman számos filmjében nyújtott már eddig is kimagasló mű­vészi teljesítményt. Izgalmas, vadnyugti kaland­film a hét harmadik filmbe­mutatója, a Fehér Agyar visszatér. Lucio Fülei olasz, rendező. Jack London regé­nye nyomán készítette film­jét, két világhírességgel a főszerepben. Franco Néróval és Virna Lisivel. Az átütő siker tehát — nem kétséges — minden szempontból sza­vatolt. Jgy elünk mi A Kis család hétköznapjai — Azt az időt, amikor én voltam fiatal, össze nem le­het hasonlítani a mostani vi­lággal- A 17 éves lányomon mérem le, hogy micsoda kü­lönbség van az ő meg az én lánykodásom között- A szü­leim földművesek voltak, öl­tözködésre, ruhára alig fu­totta a szűkös keresetből. Tanulásról szó sem lehetett, pénzkereseti lehetőség pedig alig akadt a magamfajtá­nak. A kényszer engem is SS/SS/SSS/S/SS*/S/SSS/S/SSSS/'S//SS//SS-'SSS/'//SSSSSSSSy/S//fSSSSSSSSSSSSSS/SSSS.'SSSfS \ \ | Fjodor Abramov: Ipelägej A .! /SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ 14. Már hozzászokott Pavel horkolásához (míg beteg nem lett, addig is horkolt)', de ez a mostani horkolás valahogy nem tetszett neki, mintha fojtogatnák, és az álomtól már elnehezült fejét küszködve felemelte, hogy még megnézze a férjét. Felemelte, és — minek? miért? — ma már másod­szor, vagy harmadszor, megint a múltra gondolt. Azon tűnődött: vajon akkoriban Pavel sejtette-e, mi történt Olesával? Mindenestre másnap reggel, amikor az asszony hazament, semmivel sem árulta el magát. Egyetlen szemrehányás, egyetlen kérdés. Talán csak amikor a für­dőről beszélt, mintha kissé görbén nézett volna rá. — Ma fürdönap van — mondta akkor Pavel. — Mikor mész? Tán elsőnek a forróba? — Abba — felelte Pelageja. Azon a reggelen két nyírfavessző nyalábot csapkodott szét a testén. Sült, főtt, hogy ne csak a testéből — az emlé­kezetéből is kitörölje annak az éjszakának a mocskát. Mégis nyoma maradt. Az a legkevesebb, hogy most egészen váratlanul azon tűnődött, vajon Pavel tudott vagy nem tudott a bűnéről. Ez mind semmi — kit érdekel most már. hogy mi történt annyi évvel ezelőtt. De mitévő legyen, ha időnként a lányára pillantva. Olesára gondol, és mint anya, számolgatni kezdi a hónapokat? Nehezen lélegző férjéről le nem véve a szemét,’Pela­geja. most ezzel a számolgatással volt elfoglalva. A sütö­débe augusztusban lépett be, U-én. Alka április 15-én szü­letett..’. Ez nyolc hónap... Nem. sóhajtott fel megköny- nyebbülten, nyolc hónapra nem születnek, hét hónapra igen, de azokban alig pislákol az élet, Alkáról pedig Iga­zán nem mondhat ilyesmit. Könnyen hozta a világra, szin­te kipottyantotta. És Alka egyetlen gyerekbetegséget se ka­pott meg. De ha egyszer a gyanú befészkelte magát a leikébe, az nem olyan, mint a gaz a kertben, amit gyökerestül kitép az ember, és kész. A gyanú, akár a zavaros víz, mindent bepiszkol és összekuszál. Bármennyire is bizonygatta ma­gában Pelageja, hogy Alkának semmi köze Olesához, nem volt teljesen meggyőződve róla­No, persze, nyolc hónapra nem születnek csecsemők, meg aztán nincs olyan anya, aki ne tu^ná, ki a gyereke apja, de honnan van ennek a bestiának ilyen csintalan vé­re? Miért mászkál ilyen fiatalon fiúkkal? Régebben, egé­szen mostanáig semmi kétsége sem volt: Alka Anyiszja nénitől örökölte a forró vérét, azért is nem kedvelte az asz- szonyt, de most már ebben sem volt bizonyos. Pelageja feküdt xmég egy ideig, megfordította a feje alatt megforrósodott párnát, végül felkelt. Ügy sem tudna most elaludni. Addig nem tud elaludni, amíg nem látja Alkat. Az álmatlan éjszaka a yége felé járt. A túlparton már bomladozott a hajnalpír. A mulatozás még javában folyt. Harmonika zengett a felvégen (csak nem a fakitermelő elnöknél mulatoznak még mindig?), -részeg asszonyok kán- tálnak (ezek most már semmiben sem akarnak lemaradni á férfiak mögött)... Pelageja a mezőn ment: istenem, csak részeg emberrel ne találkozzon. Megszólítja. Hazavonszolja. Még meg is ver­heti — régi mondás: a részeg ember kiskirálynak hiszi ma­gát. Igaz, magát nem féltette — ő aztán nem hagyja ma­gát. De mit tehet, ha a lányát bemocskolják? Pelageja először akkor csípte rajta csintalanságon Al- kát, amikor éppen ötödik osztályba járt. Télen történt a nőnapon. Aznap éppen nagy baj érte őket — megbetegedett a Manyka tehenük: Az állatorvos , nem volt otthon — be- meht a kerületbe. Most mi lesz? Eszükbe jutott a fiatal állatgondozó — mégis többet ért hozzá, mint ők. Szóval, evvel a fiatal állatgondozóval kapta rajta Pe- lageja a lányát. Csókolóztak! A tehénistállóban. Éppen ak­kor akaszkodtak össze, amikor az anya kiszaladt a mos­lékért. Az még csak hagyján lett volna, ha a fiú ölelgeti Alkat, de nem úgy történt. Alka tapadt a fiúra, akár a bo­gáncs. Kinyújtóz.:uJött, lábujjhegyre állt. hogy minél job­ban elérje a száját, ráadásul a két karjával a nyakába csimpaszkodott. Ez döbbentette meg akkor olyan nagyon Pelageját. (Folytatjuk) kihajtott a határba; mar­hákhoz, libákhoz jártam, a szabad ég alatt volt a mun­kahelyem. Aztán — minden lány sorsa — 19 évesen férj-' hez mentem. Anyósoméknak volt házuk, földjük, dolgoz­tam hát tovább, mert egy menyecske csak akkor jó, ha ég a munka a keze alatt. Kis Istvánnéval, a szécsé- nyi ELZETT Zár- és Lakatgyár ki vájó dolgozójával az apró, üveges művezetői irodában idézgetjük a régvolt időket, a tovaröppent fiatalságot- A sajtolóműhely zaja, dübör­gése még ide, az emeletre, a zárt ajtók mögé is behatol. Kisné büszkén tekintget vé­gig a gépsorokon, az üze­men, ahol napjai nagy részét tölti, amely gyökeresen meg­változtatta, átalakította az életét, gondolkodásmódját. Igen, mert az egykori falusi lány, mezőgazdasági dolgozó a gyárban töltött négy év alatt sokat változott, formá­lódott- Ma már munkásasz- ssonynak vallja magát. Fő­nökei szerint nem is akár­milyen munkát végez; a leg- szorgaimasabbak, legügye­sebbek közül való. Ö az, aki valamennyi munkafolyama­tot ismer, bármiben lehet rá számítani- A jó munkáról, az elismerésről tanúskodik a ki­váló dolgozó kitüntetés is, amelyet április negyedikén vett át a rimóci asszony. — Amikor bekerültem az üzembe, olyan nyugtalanság volt rajtam, hogy el sem tu­dom mondani. Idegesítettek a gépek, a zaj, a dübörgés. Ügy gondoltam, soha nem szokom meg. Ahhoz, hogy valaki a sajtológépen jól dolgozzon, kézügyesség kell, nyugodt természet, meg a munka szeretete. Bennem ezek a tulajdonságok a négy év alatt kifejlődtek — bár­mit rám bíznak, nyugodtan vállalom­Az a tény, hogy az édes­anya aktív kereső lett, az egész Kis család életét átala­kította. — Több gond. vesződség hárult rájuk, főleg a kislá­nyomra. Férjem buszvezető, így aztán állandóan úton van, kevés a szabad ideje- Mari Balassagyarmaton dol­gozik, a kórházzal szembe­ni bisztróban. Dolgos, jó lány, csak egyet kifogásolok nála, hogy -nem szeret szépen öl­tözködni. Kisné, látva meglepett ar­cunkat, módosít a kijeíente- sén; — Félre ne értsék, öl­tözködni szeret Csak nem úgy, ahogy én akarnám- Azt mondja, a mai divatot köve­ti. A múltkor is vett egy farmernadrágot, ha jól tu­dom, több mint kilen cszáz forintért. Addig dörzsölget- te a térdén, amíg színtele- nedni kezdett az anyag. — Akkor jó, ha kopottnak lát­szik — így mondta a lá­nyom. — Mit csináljak vele, ha neki így tetszik? Külön­ben engedelmes lány, szó nélkjil beáll kapálni a ház körüli kertbe, ha megké­rem rá. Meg aztán a három­szobás lakást is rendben tartja­A háromszobás lakás az anyósék egykori kis házá­ból nőtt ki. Hogy mennyi munka fekszik benne, azt Kisné szerint pénzben ki sem lehet fejezni- Éppen ezért óvják, vigyáznak rá, de a fél­tést nem viszik túlzásba. — A ház a kényelmünket szolgálja. Mi nem követjük azt a szokást, hogy egy suf­niban kínlódunk csak, hogy az újat kíméljük- Azért mon­dom, mert faluhelyen még manapság is ’így szokás- Ne­künk nincs nyárikonyhánk, élvezzük a lakást, a kényel­met. A háztartást gépesítet­tük. van porszívónk, mosó­gépünk, tv-nk. Az időnket is úgy osztjuk be, hogy jusson belőle a kikapcsolódásra, pi. henésre. Hét végén beülünk a Moszkvicsba, eljárunk Bükkszékre, a Mátrába, mi­kor, hogy. Eleget dolgozik az ember egész héten. A szom­bat, vasárnap szórakozásra való- Ez adja a friss erőt, lendületet a következő hét feladataihoz. vkm — ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents