Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

Elegendő a csecsemőholmi iVövélik a gyermekkabátgyártást t Tovább javul a ruházati választék Tovább javuló ellátást je­lez a ruházati kínálatról gon­doskodó könnyűipar és belke­reskedelem. A két miniszté­rium vezetői közösen tekin­tették át az ez évi megrende­lések' valamint az eddigi és a varható áruforgalom alakulá­sát. s tettek javaslatokat a szükséges intézkedésekre. Ügy találták- hogy az eredményes közbeavatkozás nvomán cse- ceecsemőholmikból és az azok­hoz felhasználható méteráruk­ból — sztrecs, frottír» plüss és körkötött kelmékből is — a kereslethez igazodó mennyi­ség készül a könnyűipar üze­meiben. Sőt» pelenkából és a Békéscsabai Kötöttárugyár né­hány csecsemőruházati termé­kéből olyan sokat ajánlhattak fel a kereskedelemnek» hogy az a felkínált mennyiség egy részére már nem is tartott igényt. Jó irányba halad a kisgyer­mekruházat korszerűsítése is. Ehhez egyébként a Magyar Divat Intézet is hozzájárul» a Könnyűipari Minisztérium megbízásából átfogó tanul­mányt készít a 2—10 éves kor­osztály öltöztetésére. Ebben a gyermekruhatár összetéte­lén kívül meghatározzák az egyes öltözékcsoportok alap­anyagának,’ fazonjának és az előállításukhoz legmegfelelőbb s egyben legtermelékenyebb' technológiákat is. A témához külön tájékoztatóanyag, min­takollekció és szakdokumen­táció készül az ipar és a ke­reskedelem részére. Ugyancsak a Könnyűipari Május 1. Ruhagyárban ismét varrnak bébikabátokat» hogy a folyamatos ellátás érdeké­ben az eredetileg tervezettnél jóval több kerülhessen az üz­letekbe. Gyermekkabátból, továbbá férfiingből -öltöny­ből még mindig többre lenne szükség. Ezért a Ruhagyár is többletet vállalt a kaposváriak az exportot cso­portosították át a belföldi igé­nyek jogos kielégítése érdeké­ben és meghatározott cikk­csoportban termelőként belé­pett a Szegedi Ruhagyár, to­vábbá több ipari szövetkezet is. Az év első negyedében kö­tött-hurkolt felsőruházatból szállítási elmaradások voltak főként az importfonal késése miatt. Az ipar dolgozót nagy A Mátravidéki Hőerőmű salgótarjáni telepének villamos tmk- és műszerész- komplex szocialista brigádja idén ti­zenegyedszer nyert aranykoszorút. A tizenöt brigádtag az elmúlt évben 270 óra társadalmi munkával segítette a terv teljesítését. Üzemlátogatást tettek különböző hőerőművek­ben. Hat szakmunkás önálló villanyszerelői és villamosmű- kezelöi tanfolyamat végzett, kiváló eredménnyel. Az idén újabb nyolc brigádtag követte példájukat. Jelenleg a bri­gád tervezte kazán erőátviteli kapcsolóberendezésén dolgoz­nak. A munkafegyelem szilárdításával, minőségi munkával harcolnak a Vállalat Kiváló Brigádja címert: Képünkön: Tóth Barnabás és Kotroczó Zoltán brigádtag az elosztó egyik működtetőszekrényét ellenőrzi. Több vegyszert és kisgépet Az AGROTRÖSZT-nél ösz- szesítést készítettek a kister­melők tavaszi ellátásának ala­kulásáról; az elmúlt év azo- nos időszakához képest meg­nőtt az érdeklődés a külön­böző ipari termékek iránt. A keresletet a AGROKER- vállalatok, valamint további 18 kereskedelmi szervezet döntő többségben kielégítette. Feltűnően megnőtt az igény a vegyi anyagok iránt, a ké­szítmények jó részét a gyü­mölcsöskertekben és a ..zöld­ségültetvényeken használták fel. Az év első négy hónap­jában több mint 20 ezer ton­na 50 kilogrammos csomago­lású és 7000 tonna kis cso­magolású műtrágyát vásárol­tak a kistermelők, akik to­vábbi 122 ezer liternyi ievél- trágyával igyekeztek növelni a hozamot. A tavalyinál jobb volt az ellátás a kis csoma­golású növényvédő szerekből is. Á kisgépekből az igénye­ket csak részben tudták ki­elégíteni. A háti permetező- gépekből csaknem 20 ezret adtak el és mintegy 13 ezer új kézi permetező szolgálja a kisüzemi termelést. Hiány volt azonban, porozógép ék­ből,' miután a gyártást meg­szüntették, a kereskedelem ezért a továbbiakban igyek­szik más forrásokból besze­rezni a fontos felszereléseket. Az állattartás gafaei szintén kelendőek. egyebek közptt mintegy 7000 darálót és 4000 morzsológépet adtak el. Meg­élénkült a kereslet a fejőgé­pek iránt: háromféle típust hoznak forgalomba. eddig mintegy 700-at adtak el és a rendelkezésre álló raktár- készletekből kielégítik az újabb igényeket. A kisterme­lők mintegy 30 ezer baromfi- önetetőt és -önitalót vettek át az elmúlt hetekben, hóna­pokban. erőfeszítéseket tettek az el­maradás behozására» a mi­nisztérium pedig tovább szor­galmazza az ütemesebb szál­lítást. Egyébként ebben a ter­mékcsoportban a legjelentő­sebb a hazai gyártást nagymér­tékben kiegészítő import. Az éves áruellátás felméré­se során 4.4 millió darabos hiányt állapítottak meg a pamut alsóruházat’ cikkek­ből. A Magyaróvári Kötöttáru- gyár az 1976-os evre csaknem néavmilliö darab o-m»»» aisó- ruhára írt alá bérmunkaszer- . ződést jugoszláv partnerével. Már a harmadik negyedévben 1»2 millió darab érkezik» s így az, egész évet tekintve ebből is biztosított az ellátás — igaz ugyan. hogy a bérmunka, termékek költségesebbek a hazaiaknál. Ágyneműből» anginból ked­vezően alakult az ellátás» ha­zai előállítású ballon méteráruból a már szer­ződött mennyiségen túl 200 000 négyzetméter gyár­tását vállalnak a textilüze­mek» de a többletajánlat elfo­gadásának feltétele, hogy az a konfekcióipar és a kereskede*- lem igényeinek megfelelő minőségű és választékú le­gyen. Gyapjú típusú ruháza­ti méteráruból az ipar kínála­ta meghaladja; kötött-hur­kolt kelmékből- szőnyegekből» háztartási darabárukból, kár­pitoskellékekből» bú to r véd ok­ból pedig fedezi a kereskede- lém igényeit. A múlt év vé­gén egyeztetett mennyiségen túli vállalásokkal női és lány­karuhákból teljes mértékben ki tudják elégíteni az igénye­ket. Néhány termékcsoport­ban — ilyen például a far­meröltözékek» zakók» nadrá­gok csoportja — még továb­bi egvezteté'ekre kerül sor ? két minisztérium között, de alapvető ellátási problémák e cikkekből ezután sem várha­tók. A lábbeliellátás, a cipőszál­lítások ütemezése az idén a múlt évinél kedvezőbben ala­kult. gyermekcipőből — a rögzített árú utcai és torna­cipőkből is — igényei szerint tudott vásárolni a kereskede­lem. A felnőtteknek szánt kínálaton belül azonban több olcsó női utcai cipőt és csiz­mát kér az ipartól. A két minisztérium vezetői a tapasztalatokat számba vé­ve — egyebek mellett — meg­állapodtak abban, hogy meg­vizsgálják a férfi- nőikabát- és kosztümigények alakulását hogy az esetleg felszabadítha­tó kapacitással több gyermek­kabátot varrhassanab a gyá­rakban. öt esztendeje annak, hogy Parditka Lászlóné tagja a pártvezetőségnek. A salgótar­jáni bányagépgyárban öt alapszervezet van. A nyúlánk, barna fiatalasszony a műsza­kiakat, alkalmazottakat tömö­rítő alapszervezetben dolgo­zik. — Megmondom úgy ahogy van, én egy kicsit a nőpoli­tikái határozatnak köszönhe­tem, hogy' megválasztottak. — Tűnődik, mondjon-e ennél többet. Végül mégiscsak en­ged a kikívánkozó szavaknak. — A határozat megjelenése után jobban figyeltek ránk. Többet foglalkoztak velünk, megnőtt a bizalom irántunk. Nem szeretném elkiabálni, de talán mi is bátrabbak let­tünk. A bányagépgyárban a törzsgárdatagok között so­rolják. A tizenöt év alatt, amelyet a gyárban töltött, megszokta a munkát, megta­nulta becsülni a munkást. Több helye is volt a gyár­kapun belül, de igazán jól most. a beruházási csoport­nál érzi magát. Előadó, A gyár gyorsan fejlődik, gyara­podik. A beruházók munká­jában szinte mindennap hoz valami újat, érdekeset. Az olyan feladatok sem mennek ritkaságszámba, anielyek»?t együtt tudnak a legjobban megoldani. — Most már nem annyira, de februárban, márciusban, amikor elkezdtük az iskolát, bizony gyakran megesett, Lehet-e termelékenyebben szenet termelni Nógródban? A kérdés mind gyakrabban vetődik fel és nem "ok nél­kül. Hogy miért? Erre né­hány összehasonlító adatot érdemes megemlíteni­A széntermelésben a leg­fontosabb termelékenységi mutató az összüzemi _ telje­sítmény» Az egy műszakra vetített szám tavaly 1172 kiló szén volt, 52 kilóval keve­sebb, mint 1974-ben. Az egy műszakra eső tervtől 45 ki­lóval maradt el. A Magyar Szénbányászati Tröszt ki­lenc vállalata közül a nyol­cadik helyen állt ezzel a ter­melékenységi mutatóval a Nógrádi Szénbányák, s alig előzte meg Dorogot» Az el­múlt negyedévben az 1188 kilós összüzemi teljesítmény 61'kilóval kevesebb a terve­zettnél. Áprilisban már 101 kiló hiányzott az összüzemi teljesítményből a tervhez vi­szonyítva. X Lehet, hogy az idegennek ezek a számok nem sokat mondanak. Annál többet an­nak. aki figyelemmel kísérte a vállalatnál a nagyfokú mű­szaki, technikai fejlődést, ami az utóbbi években tör­tént. Üj, modern gépek egész sora érkezett. Miért nem hozzák a várt hasznot? A kérdést Bocsi Ottónak, a mű­szaki osztály vezetőjének és Kertész Róbertnek, az osz­tály főmérnökének tettük fel- A választ ismét szám­vetéssel kezdték. — Van kilenc maróhenge­rünk. Ebből egy selejtezésre vár» Kettő »nagyon elhasz­nálódott, de ezeket leszámít­va is van még hat maró­henger és egy széngyalu- Ezek közül jelenleg üzemel három maróhenger és a szén- gyalú. Ez viszont kevés! A bányákban kell megteremte­ni az üzemeltetés feltételeit. Ménkesen például az alfa- ereszkében a második maró­hengert is üzembe kellene helyezni- Szorospatakon a kettő» helyett, csak egy maró­henger működik. Kányáson egy maró és egy gyalu üze­mel, és Tiribesen is mielőbb üzembe kell helyezni a gé­pet — mondja Bocsi Ottó. — Az elő váj ásókhoz öt darab F 6 HK gép, 3 darab EHOR és 2 darab 2PNB—2- es új szovjet fúró-rakodó gép áll rendelkezésre. Valameny- nyi aknánál van F 6-os gép és Ménkesen a másodikat szintén üzembe kellene hét lyezni. A gépek ott vannakí ott is voltak. Csak a helyei kell biztosítani számukra, ami lassan halad az üzemeknél — mondja Kertész Róbert» — A munkaszervezés ala­csony színvonalú. A gépek kiszolgálásánál van egy sor hiba, hiányosság. Ha kisebb hiba, vagy zavar fordul elő, akkor is túl sok időt vesz igénybe a javítás- Kisebb gondok esetén is félreteszik a gépet- Sok az üzemzavar. Nem megfelelő az alkat­részellátás. Kányáson pél­dául egy hetet állt a gép íra­tó miatt- Ménkesen két gép két napig állt, és lehetne tovább sorolni a hasonló pél­dákat. Szorospatakon az EHOR-gépeknél sok a zavar. A hidraulikával, a szivaty- tyúval és a hozzáértéssel van baj. Jobban kellene specia­lizálni az iparosokat. Az át­képzést, a szakmai művelt­ség fokozását még jobban szorgalmazni. Az igazság az, hogy a gépek számának nö­vekedésével arányosan nem fejlődött a hozzáértés, a szak­mai színvonalunk — állítja Bocsi Ottó és ' példákkal bi­zonyítja igazát­Szorospatakon a munka­helyi szállítóberendezést, a kaparót iparos szereli. hol­ott a bányász feladata len­ne. Fölöslegesen kötnek le olyan szakerőt, amire má­sutt nagyobb szükség lenne- A gépműhelyek felszereltsé­ge sem megfelelő. A komp­lex gépesítésű fronton, Mén­kesen az effektiv munkaidő- alapot feltétlen növelni kel­lene- De ezzel szemben más vélemények is vannak. Nem tudnak egyről a kettőre lép­ni! Pedig ehhez megvan a megfelelő, 84 fős létszám­többlet, és az összüzemi tel­jesítmény. a termelékenységi tervteljesítés is követelné­X A műszaki osztály után a széntermelési osztályon foly­tattuk a beszélgetést!“ Nagy Gyula osztályvezető és Kor­mos Ottó főmérnök ott foly­tatta, hogy az élőmunkával való hatékony gazdálkodás nem megfelelő a bányáknál. — Létszámtöbblet van mindegyik aknánál. Ha nem Is olyan nagymértékű: mint Ménkesen. Tiribesen 16. Szo­rospatakon 12, Kányáson 4 fős többletről van szó. Min­den üzemnél magas fokú a túlóráztatás- Holott a koráb­bihoz viszonyítva kevesebb a beteg, a távollévő és még a szabadságból is keveseb­bet használtak fel a terve­zettnél. A baj ott van, hogy nem kerül felszínre ennek megfelelő szénmennyiség. — Tiribesen például leg­utóbb megállapítottuk, hogy túltelepítik a fenntartó- és egyéb müszakszámot- Jel­lemző ez a többi üzemre,' Kányásra is, ahol többlet- termeléssel túlteljesítik a ter­melékenységi tervet. Ménke­sen az önjáró frontfejtés nem hozza a várt 15 tonnás „fej­teljesítményt”- A többletlét­számot nem foglalkoztatják hatékonyan. A fejtő- és jö- vesztőgépeket nem használ­ják ki üzemeink megfelelően — mondja Nagy Gyula, s folytatja: — Az üzemeknek most már nem a még több gépet kel­lene szorgalmazni, hanem a meglévőket sokkal hatéko­nyabban kihasználni- Két­ségtelen, hogy a termelés­ben még nagyobb koncentrá­cióra kell törekedni. De ez a jelenleginél sokkal nagyobb szervezettséget is követel. Az ilyen gépesíteltsegre még nem vagyunk felkészülve. A mi körülményeink között — ve­tők és egyebek miatt — a gépeket gyakran kell moz­gatni és áttelepíteni. — Sok az ' üzemzavar — mondja Kormos Ottó. — Má­jusban például a ménkesi gé­pesített frontfejtésen össze­sen 44 órás kiesés voll üzem­zavar miatt- Ez három nap kiesés, amit nagyon nehéz pótolrti. — Ménkesen egyébként a löbbletlétszámtól és a foko­zott gépkihasználástól jelen­tős termeléstöbbletet vá­runk- Eredetileg úgy volt a terv. hogy a harmadik ne­gyedévben az önjáró átszere­lés miatt alig néhány napot üzemelt volna. Üj terv ké­szült, aminek a végrehajtása ezt a kiesést legfeljebb egy hónapra csökkenti- S ez leg­alább 15 ezer tonna szénnel többet eredményez — véle­kedik befejezésül Nagy Gyu­la, a termelési osztály veze­tője. X Az elhangzottakból egyér­telműen megfogalmazható a címben feltett kérdésre a vá­lasz: lehet termelékenyeb­ben is szenet termelni Nóg- radban! Ehhez viszont a már adott feltételeket hasznosí­tani kell. Az sem téveszthet meg senkit, hogy a vállalat időarányos tervét túlteljesí­tette. Sokkal nagyobb lehet­ne az előns', ha a termelé­kenységi tervet is teljesítenék mindenütt. Különösebb ele­mi csapásról, vagy a meg­szokottól eltérő körülmé­nyekről nincs szó. Az elma­radás legfőbb okai ismertek- Ezek között sok olyan van, ami aránylag rövid idő alatt megszüntethető, s a többi is folyamatosan, céltu- • datos törekvéssel. B. .!. * Mindig tanul az ember hogy csengett a telefon: ha van egy kis időm, ugorjak be, segítsek. Azért jól meg­vannak nélkülem is addig, amíg visszamegyek. X Mire eljön az igazi nyár, június végén fejezi be az öt­hónapos pártiskolát. — Látja megint a nőpoli­tika! Az alapszervezetben még 1973-ban terveztük, hogy ki hol tátiul, hol képezi ma­gát. Néhány , nőt is kiemel­tünk. Hát így végezteni el én is a marxista—leninista kö­zépiskolát, s lassan az öt­hónapos pártiskolának is a végére járok. Az alapszervezetben vi­szonylag sok a jól felkészült, tájékozott ember. A pártta­gok közül csaknem valameny- nyien tanulnak valahol. Egy­re többen kérik felvételüket az esti egyetemre. — Tudja, benn a gyárban is gyakran mondják, könnyű az ilyen alapszervezetben a pártvezetőség dolga. Ha meg­gondolom, tényleg jó dolog, hogy könnyen fezót értünk egymással. Szinte nem tu­dunk olyan dolgot kérni a párttagoktól,1 amibe ne segí­tenének. Nálunk egész ter­mészetes, hogy az igazgató szemináriumot vezet, szocia­lista brigádvezetőket oktat. A jó példa ragadós. Az osz­tályvezetők, a főosztályveze­tők is hasonlóan vannak ez­zel. — Ha például éppen úgy adódik, segítünk más alap­szervezetnek. Megáll, gondolkodik. — Azért mégsem ilyen egyszerű a dolgunk. Legyen az párttaggyülés, pártcsoport- értekezlet, vagy a legszemé­lyesebb beszélgetés, jó infor­mációkat, megalapozott véle­ményeket várnak a vezető­ségtől. Egyre igényesebbek a párttagok! Így aztán mindig tanul az ember. X Most, Salgótarjánban az öt­hónapos pártiskolán, minde­nekelőtt a pártmunka gya­korlatához kér és kap hasz­nos tanácsokat. — Szeretnénk még tervsze­rűbbé, még folyamatosabbá tenni az alapszervezet mun­káját. Arra gondolok, ne csak a pártrendezvények je­lentsék a pártéletet. Még akkor sem, ha azok megha­tározott .időközönként köve­tik egymást. A pártmunka akkor se szüneteljen, ha a gyárban jobban összefut a gondunk, dolgunk. Hogy az emberek természetesnek ve­gyék, a párt politikája, a 7)0­litika végrehajtása alakítja mindennapi életünket. Magyaráz, érvel, pontosan úgy, mint a szemináriumo­kon, ahol sokat beszélgetnek, vitáznak erről. Egyik társát említi a csoportban, aki most került be a párt vezet őségbe, s akit először küldtek tanul­ni. Nézni is nehéz volt ver­gődését az első számadáskor. S lám, másodszorra már ha­tározottan, bátran beszélt a határozatokról, a politikáról, amit addig talán csupa nagy­betűvel írt. Mert nem csak tudta, érezte is, amit monti. X Asszony, leány mindössze három van a csoportban. Az egész tanfolyamon kevés a nő. — Hát igen. A határozat még nem jelenti, hogy most már minden rendben. Az egyenjogúság, az egyenrangú­ság gondolatával azt hiszem már mindnyájan megbarát- Tcozlunk. A gondolat azonban még nem jelenti az akaratot, a tettet is. Aztán ott van a második műszak terhe. Parditka Lászlóné férjével, fiával összeszokott, jó „együt­tesnek” mondható. Nem csak a házimunkában segítenek. Pontosan úgy örülnek a „ma­ma” sikereinek, mintha az ő érdemük lenne. — vne — NÓGRÁD — 1976. június 8., kedd _ 3

Next

/
Thumbnails
Contents