Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

S:i Kit ózó kom pjúler Nem mindennapi sakkjátsz­mát szurkolhattak végig a kö­zelmúltban a fekete-fehér bá­buk szerelmesei- A rendhagyó partira a pécsi Tervező Vál­lalat sakkosztályának bemu­tatóján került sor a sakkszö­vetség vezetői és néhány versenyző részvételével. A „ nagy mester”-jelölt el­lenfél ezúttal egy számítógép volt, amit Balogh János prog­ramozott be. a csapat egyik versenyzőjének, Szabó Jó­zsefnek a lépései alapján. Kü­lön érdekessége volt az ese­ménynek, hogy a partner sze­repére maga Szabó József vállalkozott. A kompjúter memóriaegy­segét úgy programozták be, hogy lépésenként két, és fél perc „gondolkodási” időt ka­pott. A sakkozó masina ennyi idő ala‘t három lépésre előre volt képes kiszámítani a táb­lán levő bábuk lépésvarián- sait. s ezek közül a legjob­bat jelezte. Megkezdődött a parti, és az elektronikus agyú ellenfél a végjátszmában már tiszt- előnyt szerzett, később azon­ban egy hibás lépés miatt Szabó József megmattolta gép- eileníelét. A revansnál úgy progra­mozták át a gépet, hogy az előbbinél hosszabb „gondol­kodási” időt hagytak számára, és visszaállították a vesztést okozó kritikus állást. A kí­sérlet meglepő eredménnyel zárult- A számítógép élve a hosszabb „fej törési” lehető­séggel. ezúttal a legideálisabb lépéseket választotta, s gyors és biztos győzelmet aratott- Balogh János, a sakkozó kompjúter konstruktőre bene­vezte gépét a Baranya megyei levelező sakkbajnokságba, s a részvételt a szakszövetség el is fogadta- A szakemberek véleménye szerint a számító­gép játékereje egv jól kvali­fikált másod osztályú verseny­ző tudásával egyenértékű­A levelező bajnokság elődön­tőjébe így az első csoport hat versenyzőjének hetedik el­lenfele a számítógép lesz. A versenyszabályok értelmében minden résztvevő két nap ! gondolkodási időt kap. így a „jóslatok” szerint a kompjú­ter előnyös helyzetoe került, mert a gondolkodási idő nö­vekedésével a számítógép já­tékereje is tetemesen erősö­dik, s ritkán téved. Az ember-gép vetélkedő előreláthatóan az év végéig tart, s a sok izgalmat ígérő partisorozat végső Kimenetelét izgatottan várják a pécsi sak­kozók. Ráb Erzsébet Hiába a sánc, Szabó János nem hibázik! (Herbst Rudolf felvétele) Ismerjük meg Nógrádot Ágasvár. Várrom Hasznos nktk. ha­tárban, a Ny-i Mátra 789 m- es csúcsán. Szabálytalan alap­rajzú, nagy kiterjedésű hegyi­vár; alapfalak. A Rátót-nem- zetség építtette, 1265-ben már áll. 1472-ben már csak helyét említik, lakatlan. Falai 1849- ben még magasan álltak. A vár alatt, 683 m. magasság­ban turistaház, közelében az Ágasvári forrás (foglalva 1935- ben). Kirándulás: Mátraverebély vá. — Kőerdő'tető—Ágasvár. Országos kék jelzésen, majd K. jelzésen 7,5 km., 3 ó. 15 p. Alsópctény. Ktk., rétsági j. L.; 982 Tszf. 230 m. Bánk vá. 8 km. Am. A Cserhát DNy-i részén az alsópetényi patak völgyében. Műemlékek: R.-kat. temp­lom, XV. sz-i szentéllyel, ba­rokk hajóval (1724), különál­ló barokk harangtorony. A templom mellett Verbőczy- emlékoszlop (1791), későba­rokk. Verbőczy itt írt® a Hár­maskönyvet. Somogyi kúria, földszintes, kiugró, oszlopos- oromzatos középrésszel (1820 Jc.). Gyurcsányi kastély, föld­szintes mandzárdtetős. U ala­kú, barokk (1750 k.). Prónay kiskastély, földszintes, mand­zárdtetős, barokk, istállóval (1750 k.) Kirándulások: Romhányba a Bél-hegyen (465 m) át Z jelzésen 6 km., 1 ó. 40 p. (ÉK felé). — Csővárra a csővári vár érintésével Z jelzésen 9 km., 2 ó. 30 p. (DK felé). — Felsőpetényben az alsópeté­nyi patak mentén 4 km., 1 ó. 15 p. (jelzetlen). — Keszegre a Hajdú árokerdőn át 5 km., 1 ó. 20 p. (DNy felé). Alsótold. Ktk., pásztói j. L.: 258. Tszf. 284 m. Pásztó vá. 12 km. Am. A Cserhát DK-i ré­szén a zsunyi patak völgyé­ben. Műemlékek: Gonda kúria L. alakú, későbarokk, földszin­tes, pilléres tornác (1815). — Platthy kúria klasszicista, L. alakú, földszintes, pilléres tornác (1820 k.) — Veres kúria, földszintes, négy oszlo­pos tornác (1830 k.), klasszi­cista. Kirándulások: Mátraszöllős felé Felsőtoldon át P jelzésen, 8 kan., 2 ó. (K. felé). — Hol­lókőre P. jelzésen 6 km., 1 ó. 30 p. (Ny. felé). — Barát­hegyre a kozárdi úton Bab­levespusztán és Nagymező­pusztán át 5 km., 1 ó. 20 p. (K. felé). — Dobogó-tetőre földúton, majd S.- jelzésen 5 km, 1 ó. 20 p. Baglyaskő. Vulkánembrió, egykori vár­ral, Salgótarján Ny-i szélén. A Kacsics-nemzeisép 1310-ben álló vára a 15. »s.-'oan pusz­tulhatott el, maradványai a 19. sz.-ban még láthatók vol­tak. Kirándulás: Salgótarján mh. — Karancs u.—Baglyaskő 1,5 km, 20 p. _ S P O R Értékes pontszerzés idegenben Tatabányai Bányász—SBTC 1:1 (1:0) Tatabánya, 5000 nézői, v: Pádár- Tatabánya: Csepecz — Szabó, Lakatos, Czakó, Tóth Halász, Csapó, Knaplk — He­lyei, Nagy, Sallói- Edző: Moór Ede. SBTC: Szűcs, — Gecse, Kmetty, Kovács II., Tóth K., — Angyal, Varga, Básti — Szoó, Marcsok, Jeck. Edző: Dávid Róbert. Csere: Halász helyett Arany (a szünetben), Hegyi helyett Néder (az 48. percben), Ge­cse helyett Horváth, Angyal helyett Kovács III- (a 82- percben). Mindkét csapat lendülete­sen kezdett. Az első helyzet a hazai kapu előtt adódott- Lakatos lyukat rúgott, a lab­da az üresen álló Marcsok elé került- Gyengén meglőtt lab­dáját azonban Csepecz kiütöt­te- Igaz, hogy Szoó utána a hálóba továbbított, de a já­tékvezető már lesen látta. Nem sokkal/ ezután Hegyi fe­jelt közelről pontosan Szűcs kezébe. Fokozatosan esett az iram, viszont mind gyakorib­bak voltak a szabálytalansá­gok. Ezekből mindkét csapat alaposan kivette részét. Lesek, egy-két szöglet jelezte csak, hogy némi támadókedv is van a csatárokban. A 26. percben ismét Hegyi került helyzetbe, de az eléje vetődő Szűcs jói zárta a szöget. A másik olda­lon Básti viaskodott a hazai védőkkel- A 35. percben nem sokkal tévesztette el a kaput. Az unalmasra forduló játék közben szinte váratlanul esett a hazaiak gólja­A 44- percben Hegyi a jobb szélen csaknem az alap­vonalról lőtte be a labdát a ka­pu elé. Sziics vetődött és hóna alól a hálóba perdült a labda. 1:0. (Nagy kapushiba!) A II. félidő elején a csere­ként beállt Arany nagy hely­zetben kapu fölé vágta a lab­dát. Látszott- hogy a hazaiak újabb gólszerzéssel döntésre szeretnének jutni. Beszorult asz. SBTC. A 48. percben He­gyit felvágták — beesett a 16-oson belülre —, de a já­tékvezető — helyesen — a büntetőterületein. kívülről ítélt szabadrúgást. A csatár a földön maradit- Néder állt be helyette, mert nem tudta foly­tatni a játékot, úgy kellett le­támogatni. Megbomlott a Ta­tabánya megszokott had­rendje. hiszen újabb védőjá­tékos érkezett a pályára. Köz­ben a szabadrúgást elvégezték a hazaiak. Szűcs kiütötte a labdát — Csapó bombáját — Arany elé, aki fölé durramtott. A hazaiaknál beállott szerke­zeti zavart észrevették a tar- jániak és néhány gyors ellen- támadást indítottak. Az 55. percben Szoó ira­modott meg a félpályáról. Nem tudták beérni, Csepecz kimozdult a kapuból, a szél­ső mellette az ellenkező sa­rokba lőtte a labdát. 1:1. Ezután egyre többet- de Igein sok hibával támadott a Tatabánya. Az SBTC szívósan és jól védekezett. A 78. perc­ben Básti távoli «'ős lövéséta kapus a léc fölé nyomta. A szögletnél csak a szerencse mentette meg a hazaiakat, mert a labda ott pattogott két salgótarjáni csatár előtt — mindketten hibáztak. A mérkőzés hátralevő részében Is a hazaiak szorongattak. Alacsony színvonalú, kö­zepes iramú mérkőzésen igaz­ságos pontosztozkodás szüle­tett. Az SBTC értékes pontot hozott Tatabányáról a . Bá­nyász-rangadóról- A tarjáníak ügyes taktikával játszottak, amelynek ellenszerét a hazai­ak nem tudták megtalálni­A hazaiak közül egyedül Halász- az SBTC-ből a védő­ket- Bástit és Szoót lehet ki­emelni. Havasházi László A forduló eredményei: Fe­rencváros—Csepel 2:1 (1:0), Vasas—Kaposvár 2:0 (1:0), MTK-VM—SZEOL 6:0 (1:0), Videoton—Honvéd 1:1 (0:1), Haladás VSE—Ű. Dózsa 2:2 (1:0), DVTK—ZTE 2:2 (1:1), Rába ETO—Békéscsaba 5:0 (3:0)­A bajnokság állása: 1. Ferencváros 2. Videoton 3. Ú. Dózsa 4. Honvéd 5. Vasas 6. Haladás 7. MTK-VM 8. ZTE 9. SBTC 10. Tatabánya 11. Rába ETO 12. DVTK 13. Kaposvár 14. Csepel 15. Békéscsaba 16. SZEOL 28 19 28 17 28 17 2« 13 23 14 23 11 28 12 28 5 4 61-36 43 7 4 56-23 41 5 6 73-46 8 7 45-30 34 4 10 59-36 .32 7 10 36-37 *JP 3 13 46-36 27 9 10 45-43 n IS 9 37-42 * 6 IS 39-46 24 10 11 34-42 34 Dl 11 23-40 38 12 11 .35-50 22 9 13 39-47 31 7 14 32-48 31 5 19 22-65 1« A 29- fordulóban, szerdán: FTC—Videoton, Vasas—Tata­bánya, MTK-VM—Haladás, Csepel—SBTC, Kaposvár—Bp- Honvéd, " Rába ETO—DVTK, Békéscsaba—Ű. Dózsa, SZEOL —ZTE. Az erdők védelmezői A Társadalmi Erdei Szol­gálat XI. országos találkozó­ját a közelmúltban __ 200 k üldött, köztük a nógrádiak részvételével — rendezte meg a Magyar Természetbarát Szö­vetség Sümegen. Az első na­pi tanácskozáson értékelték a szolgálat 1975. évi tevékeny­ségét és ismertetésre kerül­tek a további célkitűzések, feladatok. A vitában 32-en vettek részt ismertetve uz egyes területeken a szolgálat helyzetét, elért eredményeit és a tapasztalatok alapján hasznos javaslatokat tettek a további fejlődés érdekében- A találkozó második napján ke­rült sor a sümegi vár udva­rán festői környezetben a Társadalmi Erdei Szolgálat ünnepélyes ülésére. A meg­nyitó beszédet Hali József, a Veszprém megyei Tanács VB Testnevelési és Sporthivata­lának elnöke tartotta, majd Magyarszék;; Béla, t, TESZ országos intéző bizottság ve­zetője számolt be szolgálati tevékenységéről, eredményei­ről és további feladatairól- Ezek után a jelenlevő társ­szervek képviselőinek hozzá­szólása következett. Majd a mozgalom legaktívabb^ leg­kiválóbb vezetőinek és tag­jainak jutalmazására került sor- Hárman a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um elismerő oklevelét kapták, öten az Országos Természet- védelmi Hivatal értékes könyvajándékát kapták ju­talmul, míg tizenöten az Er­dők Védelmezője jelvénnyel büszkélkedhetnek. További 22 fő értékes tárgyjutalomban és 52 fő elismerő plakett- és ok­levéljutalomban részesült. Magyarok az olimpián \S eismiillcr mögött ezüstérmet „Az I. Európa-bajnokságon csak férfiak versenyeztek. A helyszínen a sebtében átépí­tett és kibővített Császáríürdő vplt- Az ünnepélyes meg­nyitón 12 ország sportolói vonultak fel. A nagy közön­ség- és sportsikert aratott via­dalon a németek szerepeltek a legjobban: 5 aranyérmet vittek haza, míg a svédek 2, a magyarok pedig 1 bajnoki címet szereztek.” Ez elolvasható Antal Zol­tán világviszonylatban is egye­dülálló „Világ- és Európá­ba jnokságok 1893—1973” cí­mű könyvében. A szerző azt is leírja, hogy az egyeben győzelmét, az egriek akkor 19 eves kiválósága, Bárány Ist­ván szerezte, aki feledhetetlen nagy csatában utasította ma­ga mögé az akkor már kétsze­res EB-győztes svéd csillagot, Arne Borgot. Bárány István lehát augusz­tusban ötvenéves győzelmi jubileumhoz érkezik- A talál­kozást, a vele való beszélge­tést sikeres olimpiai szerep­lése is indokolta: 1928-ban az amszterdami olimpián a híres Johny Weismüller mögött másodikként érkezett célba a 100 méteres gyorsúszás dön­tőjében- Hogy valójában mi­lyen értékes volt az általa ki­harcolt ezüstérem, azt a sport- újságírók év végi szavazásának eredménye bizonyítja legin­kább: Bárány István lett 1928 legjobb magyar sportolója annak ellenére, hogy Amsz­terdamban öt magyar sporto­ló is felállhatott a dobogó legieiső fokára! — Aki Eger városáról vala­mit is hallott, az kell, hogy ismerje az egri úszóhagyomá­nyokat is. Nálunk először mindenki úszó akart lenni, csak azután jöhetett a többi sportág, így a labdarúgás is — emlékezett az egri viszo­nyokra dr- Bárány István. — Én mégis a labdarúgásnak köszönhettem az első olimpiai rajtomat. 1924-ben, Párizsban ugyanis labdarúgó-válogatot­tunk súlyos vereséget szenve­dett az egyiptomiaktól, mire a szövetség vezetői azonnal hazaindultak az együttessel. A megmaradt pénzből utaz­tattak ki engem — tapaszta­latszerzés céljából­Bárány István Párizsban még kiesett az előfutamban, ám a tapasztalat két év múl­va kamatozott: a budapesti EB-n már ő volt a leggyor­sabb az öreg kontinensen. Amszterdamban azonban be kellett érnie az ezüstéremmel, hiába készült már akkor# a ma is alkalmazott szakaszos edzésmódszerrel. — Mi akkor csak ösztönö­sen csináltuk azt, amit a ma­iak tudatosan tesznek. Elő­ször leúsztok a napi adagot, szerzet! átlagosan 1,5 kilométert, utá­na pedig egy órát vízipólóz- tunk. Ez legalább 3 kilomé­ternyi úszást jelentett, állan­dó iramváltásokkal- • -. Weismüller verhetetlen volt, ez a lényeg. Dr. Bárány a következő, Los Angelesben megrendezett olimpiai játé­kok idejére már túljutott pá­lyája delelőjén, pedig 1931- ben még három EB-aranyat tudott nyerni. Viszontagságos utazás után pechesen verse­nyezve már a döntőbe sem került be. Azóta már csak újságíróként, illetve magán­emberként járt az egyes olimpiákon- Éppen ezért ér­dekes lehet, hogy az ötven év előtti idők világklasszis úszó­ja, hogyan látja ma a ver­senysport és mindenekelőtt az olimpia helyzetét, értékét? — A sport is, áz olimpia is óriásit változott. Sajnos, job­bára hátrányára. Sokan kér­dezték már tőlem, hogy a mai rivalizálásban hányadik lennék? Sehányadik, vála­szoltam valahányszor, mert erre a túlfeszített tempójú edzésmunkára nem vállalkoz­nék. Nem értek egyet az ered­mények ilyen mértékű hajszo­lásával. A másik a nagyüzemi olimpia. Münchenben szemé­lyesen Is ott voltam, és egé­szen elbódultam. Valahol meg kellene állítani ezt a folya­matot. Hogy erre Montreal­ban már nem kerül sor, az biztos! — Talán már egykor rajon­gott sportága sem érdekli annyira? — tettem fel bizony­talankodva a kérdést. — Sokat változott az ízlé­sem, úgy 2—3 éve egyszerűen imádom a labdarúgást! Hat- vankilenc éves vagyok, fele­ségemnek és kilencéves kis­lányomnak élek- Ebbe az életprogramba belefér a rend­szeres tévénézés- A filmekben, színdarabokban előre tudom, hogy a főhősnek végül felül kell kerekednie. A labdarú­gásban viszont.. • ez a sport tele van váratlan, előre ki nem számítható eseménnyel. Ma már a riporterek is egyre szimpatikusabbak, nem di- csérnek-bírálnak annyit, mint régebben. Hagyják, hogy a néző maga alakítsa ki a látottakról a véleményét. — Az úszással foglalkozik-e valamilyen minőségben? — Országszerte növelni akarjuk az úszómesterek szá­mát. A képzésben és a vizs­gáztatásban rendszeresen részt veszek. Megjelenése óta szerkesztem a Magyar Üsző Szövetség havonként megjele­nő szaklapját, az Üszósportot- És évek óta dolgozom a Nagy Magyar Lexikon mintegy 8 ezer sportcímszaván- — Mi a véleménye az olim­pián várható Haraitay—Ver- rasztó párharcról? — pró­báltam egy valóban szakmai kérdésre választ kapni, v— Erről senki nem mond­hat bizonyosat. A vegyesúszás sokkal több, mint négy úszás­nem összekötése- Hosszú évek alatt lehet kialakítani az egyes versenyzők optimális technikáját, erőbeosztását. Széchy Tamásnak ez sikerült, ezért — a júliusi eredmé­nyektől függetlenül — neki már rpost kijár a feltétel nél­küli elismerés! Jocha Károly NÓGRÁD — 1976. június 6., vasárnap ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents