Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

Az SZKP fc rfénele — térképen Moszkvában nemrég kiad­ták a Szovjetunió Kommu­nista Pártja történetét il­lusztráló részletes térkép- gyűjteményt.' A kötetet — amely első ízben jelent meg — elsősorban az oktatási in­tézmények tanárainak és a párttörténet önálló tanulmá­nyozóinak szánták. A térképek, rajzok és táb­lázatok a párt tevékenységé­nek valamennyi periódusát tükrözik egészen napjainkig. Az atlasz első két fejezete az 1917 októberét megelőző időszakot öleli fel. A harma­dik rész a pártnak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előkészítésére irányuló munkáját és az intervenciós seregek elleni küzdelmét tag­lalja. A gyűjtemény jelentős része az SZKP-nak a szocia­lista és kommunista társada­lom építése terén kifejtett te­vékenységével foglalkozik. Sok érdekes adatot közöl­nek az SZKP 1939—1974 kö­zötti fejlődését bemutató tér­képek, diagrammok és táblá­zatok. Az ^tlasz egyben fel­sorolja azokat a fontosabb nemzetközi okmányokat, me­lyeket a Szovjetunió 1959 és 1975 között aláírt és számos tényt ismertet a KGST-orszá- gok együttműködésének ered­ményéről. Új hajóit puttók Gorkijban A gorklji hajókonstruktőrök tervei általában rövid őton kerülnek a gyártóüzemekbe •— mert sok bennük az ere­deti elképzelés, az újszerű megoldás és alaposak gazda­ságossági számításaik. A Volga menti város szak­emberi a közelmúltban há­rom jelentős tervet ajánlot­tak az iparnak. Az egyik terv alánján már elkészült a gyors járatú Vosz- hod szárnyasnajó. tíz valtia fel a Rakétákat, amelyeket jól ismernek több mint 40 országban. A Voszhod hajótestét teljes egészében alumínium-magné­zium ötvözetekből hegesztet­ték, így az 5 ballt meghaladó szélerősség mellett is bizton­ságos folvókon és tengeren egyaránt. Óránkénti sebessége meghaladja a 60 kilométert. A gorkiji tervezők mó=;k újdonsága az Otdih—I nevű katamarán üdülőimió 4 testű hajó mintegy másfél ezer utast szállíthat Moziterem, esztrádszínpad, olvasóterem, zeneszalon, éttermek, kávézók és bárok teszik komfortos«! A negyedfedélzetű óriás hajót fo­lyami túrákra terveztek. A sorozatgyártást már meg­kezdték, s hamarosan megje­lennek Moszkcva, KujDi.sev, Volgográd és más nagyváro­sok kikötőiben. Sikeresen vizsgázott a gor- kijiak hármadik hajóújdonsá­ga — az Orion is. A kis me­rülésű, légpárnás hajót a jó manőverezési képesség jellem­zi. Az Orion utasszalonját pu­ha, kényelmes ülésekkel, szel­lőző- és fűtőberendezéssel sze­relték fel. 80 utasnak építet­tek be büfét, csomagtárolót. A nagy tolóerő következtében óránként 50 kilométernél na­gyobb a sebessége. Alkalma­zásához különösen Szibéria, a Távol-Kelet nehezen elérhető vidékein, sekély folyóin fűz­nek nagy reményeket. A világ minden részéből A moszkvai központi Lftnin Mú­zeum kiállítását a Szovjetunió leg­nagyobb és leglátogatottaljb mú­zeumát, naponta emberek ezrei keresik fel. Orosz beszéden kí­vül külföldi nyelveket is lehet itt hallani: a Lenin személyisé­ge iránti érdeklőd s évről évre növekszik. Külföldi delegációk, a világ minden részéből érkező turisták keresik fel a múzeu­mot, hogy alaposabban meg­ismerkedjenek azzal az em­berrel, akinek nevét pz egész haladó emberiség tiszteli. A múzeum kiállításai évről év­re bővülnek. A szovjet és kül­földi állampolgároktól, a test­véri kommunista és mmikisn--- toktól. városoktól. vállalati kol­lektíváktól érkeznek az úíahb ajándékok, könyvek, dokumen­tumok a szovjet állam, a kom­munista párt megalapítójának tiszteletére készített művészeti alkotások. Nagv érdeklődéssel szemlélik a látogatók a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának ajándékát. Le­nin fémből készült féldombor- müvét és Salvador Allende chi­lei köztársasági elnök Brezsnvev elvtársnak átnyújtott Lenin­szobrát. A múzeum termeiben közel 12 Qnn kiállítási tárgyat helyeztek el, melyek bemutatják, hogyan pH és dolgozott Lenin, hogyan ve­zette Oroszország népét a cá­rizmus feletti győzelemre az általa irányított párt, hogyan hozták létre és erősítették meg a szovjet emberek a világ első szocialista államát. A kiállítási tárgyak között találhatók Leirn első cikkei kéziratai. szemé* íves tárgyai és a különböző or­szágokban más-más nyelvre ki­adott munkái. Az UNESCO eta- tisztikája szerint Lenin a világ legolvasottabb szerzője, M’r’ei ■1?5 nyelven, a világ több m’nt fi*) országában, több mint i mil­liárd példányszámban jelentek meg. ÍAPNj Mezsdurecsenszk a tajgában épült fel. Ma a kemerovói terület egyik legszebb városa. Képünkön Mezsdurecsenszk egyik új épülő lakótelepe. Sikeres rajt földön és kozmoszban A nyugat-szibériai Keme­rovo terület kommunistái földijüket — a neves űrhajóst — Alekszej Leonov vezérőr­nagyot, a Szovjetunió kétsze­res hősé.t választották meg a XXV. pártkongresszus kül­döttjének. Mint ismeretes' Leo­nov volt a Szojuz—Apollo kö­zös szovjet.—amerikai űr.kl- sérletben részt vett szovjet legénység parancsnoka. A kö­zös űrrepülés előtt Leonov új­ságíróknak a következőket mondotta: — Az egész föld nevében repülünk... És amikor minde­nek felett leszünk az a fő> hogy ne veszítsük el az embe­ri fonalat. Ez a legfontosabb. Leonovra nagyon jellemző rr,'>^nvi]pbkr*'7^{' °7: ->ATP vo.S7Ít­sük ei az emberi fonalat”, va • gyis mindig, mindenben az emberek érdekeit szolgálni erőnktől és érdekeinktől tel­hetőén... A szibériai bányász fia a nyolcadik volt az idősebb Leo­nov házaspár kilenc gyermeke közül. Gyermekkora a hábo­rú nehéz esztendeire esett. Alekszej torán munkába állt és családfer'rl‘Frtó lett. Otthon is, a munkában is megszokta, hogy emberek között en min­dig számíthat mások segítsé­gére és ő is segít másoknak. Alekszej egész életre magába szívta a segítőtárs közelségé­nek érzését. Megőrizte annak ellenére. hogy sorsa rendkí­vülinek mondható. Azon rit­ka emberek közé tartozik, akik újai mondtak az emberiség­nek. Alekszej Leonov kétezer volt első. ő lépett ki első­ként a kozmoszba és elsőnek vett részt nemzetközi űrak­cióban. Mosí tábornok, a Szov­jetunió kétszeres hőse a vi" 'ághírű ember. A kalinvingrádi vagon­gyárban a dolgozókkal rende­zett egyik találkozón Leonov mondta: — Néha a közismert embe­rekről azt állítják, hogy a népből jóit Rólam ilyet ne mondjanak, mert én a nép­ből sehova es soha nem men­tem el. Mindig a néppel ma­radok. A világűrbe vezető út a földön kezdődött és engem egyszerűen a munkásosztály különleges megbízatásával küldtek oda. Lényegében minden kommu­nista közéleti személyiség. Leonov 23 éves korában. 1957- ben lett párttag. Még ifjú­korában hangoztatta' hogy egy ember hasznossági fokát az az energiamennyiség határozza meg, amelyei a közös ügynek szentel. Leonov tábornok az űrha­jósképző központ parancs­nokhelyettese. Tovább foly­tatja. amit Jurij Gagarin el­kezdett. Tanulmányozza az űrhajósok lélektanát és Vla­gyimir Lebegyevvel. az orvos­tudományok kandidátusával közösen három tudományos könyvet jelentetett meg erről a témáról. Mindezek mellett arra is jut ideje. hogy ked­venc hobbyjának — a festé­szetnek — hódoljon. Leonov jól. művészien kezeli az ecse­tet. A Szovjetunió Képzőmű* vészeti Szövetségének tagja. Az új év küszöbén televíziós nyilatkozatában Leonov a kö­vetkezőket mondotta: — Az új esztendő népünk számára az új, a A ötéves terv sajátszerű rajtja. Bízom benne- hogy sikeres rajt lesz. Akárcsak Leonové a világ­űrben... j Cs. L. Jelenet Obrazcova operaénekesnő rSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSj/SSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSSS-'SSSS/ 1 I ^ Fjodor Abramov I 1 1FKLAGEI Al r„s,ss,ssss/ss/s/sssssssssssssssssrs/sssss/ssssssssssss**ss/ss*ssssssssssssssssssss* 12. I Gondolta: na, majd a búcsúzásnál a fülébe súgja. De hát akkor se súgott semmit. „Köszönöm, hogy megtisztel­tek. Köszönöm”. És kész. Most mehetsz, törheted a fejed. Azt is érthetetlennek és gyanúsnak találta, hogy csak úgy kutyafuttában hívták meg őket, amikor már minden vendég együtt volt. Lehet, hogy nem Pjotr Ivanovics ötlete volt, hanem valaki másé? A Fatuskó Vaszkáé. (Magában csak ilyen csúfondáros névvel illette a községi tanács elnökét). Igen, persze, lehet, hogy így van, gondolta Pelageja. A Fatuskó fia nősülni készül. Folyton a házuk körül sündö­rög. Hát nem, Vaszenyka, kövér falat lenne az neked. Aki sokat markol, keveset fog. Baltával manapság nem sokra megy az ember az é'etben, na és, azonkívül mit tud még a fiad? Nevetni való! Elment a városba, két évig tanult, és ugyanazzal a fejszével jött vissza. Ácsnak tanult ki. Pavelon a hűs es.te sem segített. Mint valami zsák, úgy lógott az asszony karján. Pelageja letette a kalapját, leoldotta a nyakkendőjét. — Tarts ki még egy kicsit. Nemsoká hazaérünk. Ne­kem is úgy ég a lábam. Persze, ez a magas sarkú cipő valóságos kínszenvedés. A fene essen belé, aki kitalálta! Harmadik éve, hogy be­szerezték ezeket a holmikat — a kalapot is, a nyakkendőt is, a magas sarkú cipőt is. Úgy gondolták: ha rendes, okos emberekkel járnak össze, nekik is lépést kell tartani a töb­biekkel. De vesztükre: három év óta most először mentek vendégségbe. Agrafena háza' mellett megálltak — Pável teljesen ki­fulladt —, és akkor éppen Anyiszjába botlottak. Éppen a saroknál perdült ki, ráadásul nem is egyedül — a feslett Manykúval. Pavel alighogy meglátta drága nővérkéjét, megingott, mint a kivágott fa. Pelageja meg hirtelen azt se tudta, hova legyen, mintha elborult volna az agya. S ekkor még egy ostobaságot követett el — lépre ment a Nagy Manyának. Ez az undok ingyenélő azt mondja: — Na, Prokopjevna, kijöttetek egy kis friss levegőt szívni ? — Ki, ki Marja Arhipovna! Fekszik, fekszik ez az em­ber az ágyban: „Vigyél mán ki, asszony a friss levegő­re”. Mit is tehetett volna? Nincs otthon — az utcán van: ha egyszer kérdeznek, akár tetszik, akár nem, válaszolni kell. Csak egyre nem gondolt abban a percben —, hogy néha az a két lábon járó deszka is megszólal. Matrjoha pedig — aki nemcsak deszka volt, hanem ráadásul süket is — egyenesen rádörrent, nem is beszélt: — Mit hazudozol? Pjotr Ivanovicsnál voltatok... Ekkor jött csak a haddelhadd. Anyiszja — jól a pohár fenekére nézett — nekidurálta magát, és kipakolt, hogy csak úgy zengett bele az egész utca: még csak meg se akartok ismerni... szégyellitek az édestestvéreteket... tönk­retetted a szülői házat...- — ezt már egyenesen Pelagejának szánta. Valahányszor leissza magát, mindig felhánytorgatja a házat. Ám legyen. Pelageja nem maradt adós. Agyoncsépelik, és még ő tartsa a hátát? Azt már nem, megkapod a maga­dét. Méf> egy kicsit többet is... Ekkor Pavel rosszul lett, hányni kezdett. Az ablakból kikukucskált a Lófogú Agrafena — végre egy jó kis muri, legalább lesz kin köszörülni a nyelvét; Tolja Borobisek is ott termett... Legalább nem kell moziba menni. Utcahosz- szat kiteregették a szennyesüket... Csak egyetlen egy dolog nyugtatta meg Pelageját — rendes emberek nem voltak a közelben. És ha egyszer nin­csenek — csak az Agrafena házánál verlek fel olyan port, majd elmossa az eső. — Olyan vagy, mintha aranyhullámokban fürödnél... Csak úgy szikrázol.... {Folytatjuk) Jelena Obrazcova „a vi­lágopera egvik leglíraibb te­hetsége”. így írt a fiatal szovjet énekesnőről a párizsi Journal de^. Dimanche című lap A barcelonai Carmen- fesztiválón, ahol Bizet ope­rájának leghíresebb szólis­tái mérték össze erejüket, „a világ legjobb Carmenje” cí­met kapta. E szerep Jelena Obrazcova operaművészetének csúcsa. Ebben nyilvánult meg legin­kább ritka színészi bája, ki­váló vokális adottságai, fi­nom alakítása, nagyszerű énekművészete. Jelena Obrazcova a moszk­vai Nagyszínház egyik veze­tő szólistája. A siker első fellépése óta kíséri. A 1e- ningrádi konzervatórium harmadéves , hallgatójaként már Marina Mrxisek szere­pét énekelte a Nagyszínház színpadán Muszorgszkij Borisz Godunovjában. Ezután új, komoly szerepek, külföl­di vendégfellépések, nem­zetközi győzelmek, a szov­jet és külföldi sajtó, vala­mint a közönség elismerése következett. Obrazcova a moszkvai Nagyszínházban töltött ti­zenkét év alatt nagyszerű női alakokat formálva meg, közel 20 mezoszoprán szóla*. mot énekelt. (AI’N) Jelena Obrazcova, az OSZSZSZK népművésze, a moszk­vai Nagyszínház szólistája Renata Tebaldi olasz énekes­nővel beszélget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents