Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
Biztató mérleg A <?7ol<n<;ncnnl nagyobb figyelem és M bZUKQbOSnai és érdeklődés kíséri az 1976-os esztendő indulását Az új ötéves terv ,,startja'’ ugyanis nem egyszerűen folytatása, továbbfejlesztése mindannak, amit az előző öt esztendőben eredményes munkával, jó gazdaságpolitikával elértünk, hanem lépésváltás, a fokozott hatékonysági követelményekhez való felzárkózás időszaka is- Határozottan törekszünk a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítására. Az idei első négy hcjnap adatai biztatóak, bár még nem vonhatunk le az esztendő egészére messzemenő következtetéseket. A népgazdaság tervszerűen, a célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A szocialista ipar termelése 4,7 százalékkal növekedett, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,8 százalékkal. Éves szinten bizonyosan teljesül a tervezett 6 százalékos ipari termelésnövekedés- Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónapban 4,5 százalékkal csökkent, az állatállomány és -felvásárlás ugyanis kedvezőtlenül alakult. Az idei tennivalók közt azonban a minőségi követelmények a döntőek. Biztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5,3 százalékkal nőtt, gyorsabban mint a termelés. A foglalkoztatottak száma ugyanis 0,6 százalékkal csökkent. Mégis, főként a központi intézkedések hatására, mérséklődtek a nyomasztó munkaerőgondok- (Kivéve a textilipart, ahol 3 százalékkal csökkent a létszám, már-már veszélyeztetve a tervfeladatok teljesítését-) A vállalatok újabban többnyire már nem terveznek létszámnövelést, de általában -csökkentést sem. A minisztériumok viszont igyekeznek ezt néhol kikényszeríteni. Kijelölték azokat a vállalatokat, amelyek a termelékenység gyorsabb emelésével már az idén létszámot szabadíthatnak fel. Meghatározták a főváros agglomerációs övezetében megszüntetendő telepeket. tevékenységeket. több megyében megkezdték a létszám átcsoportosítását a korszerűbb termékek előállítására. A központi utasítások és az előírások fegyelmezett végrehajtásán túl fazonban több vállalati kezdeményezésre, határozottabb felelősségvállalásra van szükség, hogy, az élő munkával való következetes takarékosság általánossá váljékAz építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalékkal termelt többet, a beruházási kifizetések pedig még némileg csökkentek fs a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezt az új feltételekre és gazdálkodási időszakra való átállás indokolja- Az év végéig teljesíthető lesz a beruházások szerény 2 százalékos tervezett növekedése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapasztalatai. Az induló új nagyberuházások kis száma ugyanis lehetővé teszi széles körben a tervezés és a kivitelezés további koncentrálását. Így egyebek közt a pályázatok útján odaítélt idei 7,5 milliárd forintos exportfejlesztési hitelkeret hatékony felhasználását is- A lakásépítkezéseknél — különösen Budapesten — a tavaly óta jelentkező előkészítési és szervezési zavarok felszámolása, a tervek maradéktalan teljesítése a legfontosabb építési és beruházási feladat. Az új ötéves terv által igényelt lépésváltásban talán a legnehezebb követelmény a minden piacon előnyösen értékesíthető termékek gyártásának fokozása. Az első három hónap adatai szerint a külkereskedelmi forgalom kisebb volt mind a tervezettnél, mind a tavalyi első negyedévinél. Az indulást mégsem mondha’juk kedvezőtlennek. Az igényes tőkéspiacokra irányuló kivitel ugyanis 12 százalékkal gyorsabban nőtt mint a behozatal s így dolláradósságunk növekménye csupán a fele volt a tavalyinak. Tartós javulás, a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítását csak a hosszú távú fejlesztő és piaci munka alapozhatja megA hosszú távú fejlesztésekhez csakúgy mint a termelés nyersanyag- és energiaellátáshoz szilárd alapot teremtenek a KGST-or- szágokkal öt esztendőre kötött államközi szerződések. A Szovjetunióval ezenkívül 10 éves megállapodást is kötünk: marhahúst és gabonát szállítunk, olaj- és más tőkéspiacokon beszerezhető nyersanyagok ellenében- Az ilyen kölcsönös szállítások értéke öt év alatt eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az 1976-os esztendő java, időben is, tennivalókban is még előttünk áll. Változatlanul érvényes az MSZMP KB legutóbbi ülésének útmutatása, mely szerint a fő figyelmet „ • •. továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő- gazdálkodást.” ntévp<; 1erv egyik sajátossá§a' u| uicico hogy a követelmények felfokozottan, az anyagi lehetőségek viszont csak visszafogottan növekednek. (Különösen az idén és a jövő esztendőben, --hogy az eladósodási folyamatot mielőbb lefékezzük és megállítsuk.) Az ellentmondás feloldása feltételezi a politikai munka, a társadalmi aktivitás fokozását is- A szocialista munkaver- 'seny, a tömeges! aktivitás és kezdeményezőkészség különösen fontos most, amikor a belső tartalékok feltárása, az anyagi javak, a szellemi és a fizikai erők ésszerű, takarékos felhasználása, a korszerűbb, olcsóbb és jobb munka — sok kampányszerű nekibuzdulás után — hosszú távú stratégiai feladatta, parancsoló létszükségletté vált. K. J. Az Az „AGROMAS” keretei között 1976—1980 között megduplázódnak a Bulgária, Magyar- ország, az NDK és a Szovjetunió közötti mezőgazdasági gépszállítások. Ez. a négy ország vesz részt az „AGRO- MAS” nemzetközi ipari egyesülés munkájában. Az együttműködő országok szakemberei több tucat mezőgazdasági gépet dolgoztak ki, köztük olyanokat, amelyek lehetővé leszik a szőlő, a paradicsom, az uborka begyűjtésének gépesítését, továbbá kukorica és burgonya betakarítására alkalmas kombájnokat, valamint különféle magtisztító- berendezéseket. A felsorolt országok csak egy bizonyos géptípust gyártanak. A Szovjetunió például traktorokat és gabonakombájnokat, az NDK pedig olyan berendezéseket, amelyeket az állattenyésztésnél alkalmaznak. A szocialista országok együttműködése — az AGROMAS keretei között — jelentős anyagi megtakarítást eredményez a résztvevőknek. Gyorsítani a szolgáltatást AZ ÉLETSZÍNVONAL emelkedésével párhuzanysan növekszik az igény a különböző ipari szolgáltatásra. A korszerű technika a háztartásokba bevonult. A motorizáció fejlődése csakúgy, mint a rádió-televízió általánossá válása, egy sor új, korábban alig igényelt, javító-szolgáltató ágazat kifejlesztését tette szükségessé. A szövetkezeti ipar egyik alapvető feladata a szolgáltatási igények minél jobb kielégítése, e tevékenység fokozatos fejlesztése. Ezt a feladatot határozta meg számunkra a megyei pártbizottság cselekvési programja. Szövetkezeti iparunkban a létszámfejlesztés nem indokolt. Egyetlen terület, a javításszolgáltatás, ahová lehet és szükséges létszámot felvínni. Hol tartunk ma? Kétségtelen, sok még a fehérfolt, az ellátatlan terület. Az igényekkel valahogy nincs arányban a fejlődés üteme. Tavaly például az ipari szö- vetezetek lakossági javítás-szolgáltatása 24 millió forint volt és mindössze 6 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. Ez kevés! A fogyasztási szolgáltatói tevékenység 20 millió forint volt, ami úgyancsak nagy szám. A gépkocsijavítás több mint 23 szá_zalék- kal, a háztartási, elektroakusztikai gépek javítása 13, a személyi szolgáltatás 13,5 százalékkal növekedett. Csökkent a textilruházati javítás és a lakáskarbantartási tevékenység. Ehhez az igény hiánya is hozzájárult. A szövetkezeti iparban 450 dolgozót foglalkoztattak javi- tó-szolgáltaSó munkával. Az egy főre eső javítási-szolgáltatási munka értéke nem érte el a 100 ezer forintot. Talán ez az egyik oka, hogy ipari szövetkezeteinkben másodrendű kérdésként kezelik a javítást, szolgáltatást és elsősorban a nagyobb termelési értéket képviselő munkát szorgalmazzák. Egyébként már az elmúlt év végén 155 felvevőhellyel rendelkezett a megyében szövetkezeti iparunk. VÁRHATÖ-É VÁLTOZÁS? Mi szerepel a tervekben? Az ötéves terv még nem egészen végleges adataiból arra lehet következtetni: megvan a törekvés a szolgáltatás nagyobb arányú fejlesztésére. A szövetkezeti iparunk össztermelését 42 százalékkal, ezen belül az építőiparét 30— 35 százalékkal kívánják fejleszteni. A javító-szolgáltató tevékenységet viszont legalább 50 százalékkal akarják növelni. Ezen belül a gépkocsijavítást megkétszerezni, a háztartásigép- és elektroakusztikai javítást két és félszeresére növelni. Nagyobb arányú, 88 százalékos növekedést terveztek a lakáskarbantartásban, 70 százalékosat a mosásban, vegytisztításban, 28—30 százalékot a személyi szolgáltatásban. Érdemes-e számokat emlegetni annak bizonyítására. hogy szép terveik vannak? Igen. Tovább bővítik, korszerűsítik a szolgáltatóegységeket. Lakáskarbantartásra a balassagyarmati szolgáltató-, a karancs- völgyi és a kállói építőszövetkezeteket jelölték ki. Lakásépítésre viszont a Salgótarjáni Tervező- és Építő Szövetkezetét, valamint a balassagyarmati és kállói szövetkezeteket. Hosszan lehetne sorolni az új, létesítendő részlegeket, amelyek a terv szerint elsősorban Salgótarján és Balassagyarmat, Pásztó és Drégely- palánk szolgáltatási ellátottságát javítják. Több szervezeti-fejlesztési intézkedés történt, elsősorban Salgótarján és Balassagyar* mat térségében. Rövidesen egyesül a pásztói járás területén tevékenykedő három ipari szövetkezet. Kétségtelen. hogy az elmúlt tervidőszakban jelentős 'fejlődéstért el szövetkezeti iparunk, de az is igaz, hogy nem készült fel megfelelően a szolgáltatási igények kielégítésére. GYORSÍTANI KELL az ütemet a szolgáltatás fejlesztésében! Nagyon fontos feladat ez annál is inkább, mert az idén eddig mindössze három százalékkal növekedett a szolgáltatás. Ezzel senki nem lehet elégedett, mert nincs összhangban a tervekkel, elképzelésekkel és méginkább megyénk jogos igényeivel. Szemléletváltozásra is szükség van. Arra, hogy a megyei párt- bizottság cselekvést programjában meghatározottaknak megfelelően kezeljék ipari szövetkezeteink a 'szolgáltatások fejlesztését, teljesítsék időről időre terveiket. B. J. A -■ -"vv; Á E ;VE ALAKULT Nagyon kedvelem ezt Ocsovai Béláné. a munkát — mondja a 19 öt évvel ezelőtt alakult a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat Kállai Éva nevét viselő szocialista brigádja. A húsz fiatalasszony., lány szorgalmasan végzi a napi munkát, amely nem is egyszerű. Ottjártunkkor telefongyári huzalos fiókokat készítettek. Az ezernyi apró huzalban való eligazodás gyakorlatot, felkészültséget kíván. A brigádban jó a kollektív szellem. Nem ritka, hogy a közösség tagjai szabadnapjukat feláldozva, a munkapadok mellé ülnek, s eves társadalmi munkában újabb telefonközpontokhoz szükséges műszeregységeket állítanak össze. Kétfős haszonnal jár, mert megrendeléseiket korábban teljesíthetik, ezentúl egynapi munkabérüket a közösség javára ajánlják fel. A munka mellett természetesen szórakozásra is jut idő. Gyakoriak a közös kirándulások, színházlátogatások, amelyek még jobban összekovácsolják a munkatársakat, családtagjaikat. Az elmúlt hónap végén a brigád egy csoportja kétnapos kiránduláson vett részt Berekfürdőn, a vállalati üdülőben. Az asszonyok, lányok másik része pedig Egerben töltött két kellemes napot. ölszázféle műszer világszínvonalon Az elmúlt ötéves tervidőszakban 2,5-szeresére növekedett a műszerek és automatizálási eszközök gyártása Moldáviában. Ilyen gyors ütemben a köztársaság' egyetlen iparága sem fejlődött. A moldáviai gyárak a miniatűr érzékelőktől a nagy számítógépekig 500 féle világszínvonalú terméket gyártanak. Az utóbbi években a köztársaság ipara a folyamatos, automata minőségellenőrző- eszközök gyártására összpontosította erőit. Berendezései már működnek a legnagyobb uráli és ukrajnai kohászati üzemekben. A moldáviai műszereknek a KGST-országo- kon kívül amerikai, angliai, francia, svéd és finn vevői is vannak. • , MAI EMBEREK HÚSZ EVE - EGYHELYBEN Még a ráncok is összehúzódnak Bakos József homlokán, amikor emlékeiben kutat. Igen, erre kényszerül, mert bizony régen volt már, amikor első napját ledolgozta Kisterenyén, a gépállomáson. Motorszerelő volt — és fiatal. Nem, nem azért, mintha most is túlzottan benne járna a korban, mert negyvenöt éves mindösze, de azért a gondokkal tfcli mindennapok meglátszanak már az arcán. Deressé vált a haja is, amit gyakran fésülget végig kemény tenyerével, főként akkor, amikor meg- megakad az emléktenger egy-egy szakadásánál. Mert nem összefüggő szálon futnak már a régi történések; csupán egy-egy mozzanat tolul csak elő az asysejtékből, mert hiába, sok nap, sok esemény ez az idői Igen, a régi gépállomás az első felidézendő. A Hoffer- traktorok, a macskakörmüket földbe vájó, nehezen ziháló masinák, amiknek látása felnőttből, s gyerekből egyaránt kiváltotta az örömöt, a lelkesedést, mert előjelei voltak a korszerűsödő, iparszerűen termelő mezőgazdasági üzemeknek. A mának. És arról beszél Bakos József, hogy mennyi munkájuk volt akkoriban. Hogy milyen odaadással is gondozták ezeket a gépeket. Hogy milyen öröm volt, amikor rendszeresen elismerték kiváló munkájukat. Azután a gépállomásból a MEZŐGÉP Tröszt gyáregysége lett, még ha elsőként nem is nagy kapacitású, de termelőüzem. Bakos József is az alkatrészgyártáshoz került: a sokféle mezőgazdasági gép ezernyi tartozékát, szerelékét, fődarabját állították elő a kisterenvei üzemben. Nehéz munka volt, figvelmet igénylő, de könv- nyű is —, mert változatos, mindennap új. Ez volt benne a jó — mondja Bakos József —, egyszerűen nem lehetett megunni. Aki Kzereti ezt a szakmát, az annak minden szépségét megtalálhatta. Azután megint változtak az idők — igaz, az emberek is. A MEZŐGÉP Tröszt gyáregységéből! ez év január elsejével a Snlgótarjíáni Kohászati Üzemek gyáregysége lett.. De Baküs Jfózsef maradt.' Pedig az alkatrész- gyártásról egy teljesen más termék, az úgynevezett RECK-típusú állványszerkezetek gyártására kellett átváltaniok. Amitől bizony viszolyogtak először. De most már akkora rutinra tettek szert benne, hogy talán mással fel sem cserélnék. És erről' a munkáról beszél Bakos József. A m mellen napokról. a váltás nehézségeiről, a kezdeti nagy „felfordulásról”, ami szükségszerű velejárója volt a más profilú üzem megalakulásának. És a csoportjáról szól, akiknek vezetője, akik még mielőtt az SKÜ gyáregysége lettek volna, már az ő terméküket gyártották. Igaz, csak úgy begyakorlásképpen, bél-munkában. Majdnem név szerint említi huszonnyolc emberét, akik közül tizenheten tagjai szocialista bri gálának és sorolja, sorolja, gondjaikat, eredményeiket. önmagáról faggatnám még, de valahogy nem áll rá a szája, hogy csak a személyét érintő dolgokról essen szó. Mert — miként mondja — egy ember igazából nem is ember a termelésnek ebben a nagy folyamatában. Inkább arról az öröméről beszél, amit az egyik legfontosabbnak tart, hogy stabil a csoportja, nemigen hagyták itt a munkahelyét az utóbbi években, még talán .négyen sem. — És ez a jó —, mondja. Mert bizonyítja, hogy ennyi váltás Vitán is jól érzik magukat, bizakodnak az emberek. Megint beletúr ősz hajába és kényszeredett magyaráz- gatás közben el is búcsúzik, mert utána kell nézni, rendben mennek-e a dolgok. Mondom neki: biztosan, rá is bólint, valószínűleg így van, de azért megy. Mert hát azok i reckek... K. Gy. Boszorkányos ügyességgel mozdulnak a kezek. Ponyi Tamásnc öt éve dolgozik a vállalatnál. Elégedett a keresetével. (kj) NÓGRÁD 1976. június 5., szombat /
