Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

I Kulturális seregszemle Ráróson Hogyan készülnek a dobogósok? Kedves fiuk! A szécsényi járási hivatal művelődésügyi osztályának irányításával vasárnap hete­dik alkalommal rendezik meg Ráróspusztán a kulturá­lis napot. A hat Ipoly men­ti község művészeti együtte­seinek nemes versengéséből tava'y a litkeiek kerültek ki győztesen. Második helyen Ludányhalászí, harmadikon Egvházasgerge énekesei, tán­cosai, zenészei végeztek Náluk, a dobogóra ''Vat­táknál tártunk egv kis előze­tes híradásért: hogyan készül­nek a vasárnapi seregszemlé­re, milyen műsort mutatnak be. milyen reménnyel indul­nak? Szabó László, a litkei mű­velődési ház igazgatója: — Minden csoportunk szor­galmasan készü’ a szereplés­re. Műfajban nem lesz vál­tozás. Lesznek kórusművek, táncok, vers, szá.iharmonika- szóló, polbeat De mindenki úi számokat tanul be. És ezt olyan szorgalmasan csinálják, amire, őszintén megmond­va, nem számítottam. Nem igaz, hogy az emberek meg­unták az ilyesmit. — Hányán szerepelnek? — Körülbelül ötvenen. Színpadra csak azok lépnek, akiknek konkrét tevékeny­ségük 'esz és eljártak a pró­bákra Megtudtuk még. hogy az énekkar először énekel há­rom szólamban, hogy a tán­cosok tavasz óta Salgótar­jánból kijáró vezetőkkel gyakorolnak és rendkívül sokat fejlődtek. Tihanyi Vilmosné élelmi­szerbolt-vezető a menvecs- ke-tánccsoportban és az ének­karban is szerepel. Együtte­süket ismét a dobogón sze­retné látni. Hasonlóan véle­kedik egyik munkatársa. Pál Katalin előadó is, aki a KTSZ- es . tánccsoporban szerepéi és már a kezdetektől részt vesz a rárósi napok programjá­ban. ­, Nagy Ferenc, a Ludanyha- lászi községi közös Tanács elnöke: — Ugyanolyan, ha nem nagyobb lelkesedéssel készülnek a falubeliek a sze­replésre. mint tavaly. Fiata­lok, idősek, egyaránt. A cso­portot Péter Zoltánná, a kul- túrház tiszteletdíjas igazga­tója vezeti. — Mikor kezdték a fel­készülést? — Az év első hónapjától kezdve rendszeresek a pró­bák. Sikert csak folyamatos munkával lehet elérni. Tud­ja ezt most már mindenki, és így is viselkedik. —- TVJit remélnek? — Nem titok: szeretnénk az elmúlt évi második .helyet újra megszerezni. Szántó Gyula, a Mihályger­gei községi közös Tanács el­nöke, a kulturális bemuta­tón az egyházasgergei színe­ket képviselt. Itt lakik, en­nek a községnek az énekka­rában dolgozik évek óta. — A kórus munkája egész évben folyamatos — mondja. — Ev közben is rendszeresen fellépünk a legkülönbözőbb helyeken. Tavaly november­ben szerepeltünk a televízió­ban is.. A csoportok most. hogy közeledik a rárósi nap ideje, fokozott gondossággal készülődnek. A KISZ-esek tánccsoportia az utolsó na­pokban például mindennap próbált. — Egyházasgerge milyen műsort visz Rárósrá? — Jeles napok a címe. Eb­ben szerepe] az új év, a far­sang, a húsvét. meg a többi néphagyományra épülő ün­nep. Műsorunkban tulajdon­képpen ez lesz az újszerű: felelevenítjük a lassan fele­désbe merülő, elhagyott népi játékokat. — Tavaly harmadikok voltak, mit várnak az idén? — Mindenképpen szeret­nénk feljebb kerülni a do­bogón. Biztos vagyok benne, hogy az együttes valameny- nyi tagja, a nyolcévestől a 71 évesig, mindent megtesz ennek érdekében, tudásának legjavát adja. (ok) Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó meg­jelen, ette Kulcsár Ká’mámin-k. az MSZMP Központi Bizottsá­ga Politikai Akadémiáján március 10-én elhangzott*, elő­adását, melynek témája és cí­me: A szocialista életmód for­málásának feltételei és politi­kai problémái. A Lenin összes művei 2. kiadásában látott napvilágot a 18. kötet, amely a Materialismus és empiriokri- ticizmus című híres művet tartalmazza. Miniatűr kiad­vány a Törvény az ifjúságról, Búza Márton könyve Az üze­mi demokrácia fejlesztésének kérdései címmel jelent meg. 1 A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó Könyvtár sorozatban adta ki Széchenyi Zsigmomd visszaemlékezéseinek köte­tét. Ahogy elkezdődött cím­mel. Ugyancsak ebben a so­rozatban jelent meg Szép Ernő hires regénye, a Lila akác. Réz Pál utószavával. Sárközi György összegyűj­tött verseit és versfordításait tartalmazza az Ég és föld kö­zött. A kötet anyagát Kőháti Zsolt gyűjtötte össze, a mű elé Illyés Gyula írt bevezetőt. Előre megfontolt szándékkal címmel jelentette meg a ki­adó Gerő János kisregényei­nek kötetét. A Mikrokoz­mosz-füzetek sorozatában lá­tott napvilágot Weöres Sán­dor verseinek Ízléses köte­te, Áthallások címmel. Pi­linszky János összegyűjtött és úi verseit tartalmazza a Kráter című kötet. Ismét megjelent Julien Green hí­res regénye, a Levia'han is. Benedek Marcell utószavá­val. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Minerva szer­kesztőségének gondozásá­ban látott napvilágot a Tu­dósok közelről. A gyűjtemé­nyes kötetben Hajduska Ist­ván Ötven magyar akadé­mikus portréját rajzolta meg. Gyermekeket érdeklő ver­seket. meséket, érdekes tud­nivalókat, fejtörőket tartal­maz a Törpék és óriások. A Szakácskönyv ábécében szer­zője Lévai Vera. Újabb kia­dásban látott napvilágot a Ti-seavidéki keresztszemes hímzésminták, szerzője Ko­csisáé Szirmai Fórig Máiria. A Támosig Könyvkiadónál jelent meg a német és a nemzetközi munkásmozga­lom neves harcosának Rosa Luxemburgnak A szakszervezetek és a tömeg­sztrájk című kön} ve. a kö­tet anyagát Hamburger Mi­hály válogatta, ő írta ' a jegyzeteket és az utószót' is, A Móra Ifjúsági Könyvkia­dó ismét megjelentette — ez alkalommal az ungvári Kár­páti Kiadóval közösen — Gárdonyi Géza Egri csilla­gok című történelmi regé­nyét. Újabb kiadásban látott napvilágot Mikes Lajos bű­bájos meséje, a Sanyi manó könyve. A Kozmosz-könyvek a Galaktika tudományos-fan­tasztikus antológia 18. szá­mával bővült. a Fiatalok könyvtárában pedi,g megje­lent Victor Hugó világhírű regénye, a Kilencvenhárom. Várnak kenneleket a Salgótarjáni •• Kohászait Üzentekben Ezekben a na­pokban Salgó­tarján és környé­kének iskoláiból sok fiatal lép ki az életbe. A fia­talok életútjának megválasztása ilyenkor a pálya­kezdés idején rendszerint nagy gondot okoz. A megye legnagyobb gyárában, a Sal­gótarjáni Kohá­szati Üzemekben szívesen várják az iskolapadból kikerülő fiatalo­kat. A vas- és acél­ipar egyik hazai fellegvárában je­lenleg is mintegy ezer fiatal mun­kálkodik, ismer­kedik a szakmá­val, vagy mint a szakma ifjú mes­tere, nagy elis­merésnek örvend, és kedvező anyagi körülmé­nyeket is élvez. A süllyesztéses kovácsüzem a gyár egyik legjelentősebb beruházása, most áll meg­valósulás alatt. Ez az új üzem kínálja a lehetőségeket, hogy szép, tágas csarnokok­ban korszerű technológiai be­rendezéseken a fiatalok is a szakma olyan elismert szak­embereivé váljanak, mint amilyenek a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek jelenlegi idős kovácsai. A képen látható fi­atalok már választottak szak­mát. A kovácsmesterséggel Fiatalok a gép mellett. kötelezték el magukat egész életükre. Lehetőségük van arra, hogy az idősebbek ta­pasztalatait átvegyék és egész életükre szóló érdemeket sze­rezzenek. Az új süllyesztékes kovács­üzem fontos feladatokat szol­gál. A hazai járműgyártás és a mezőgazdasági gépek . szá­mára fontos alkatrészeket ké­szítenek a süllyesztékes ko­vácsüzemben. Korszerű technológiai be­rendezések. Modern nemesítőkemencék. Felületkezelő berendezéseit. Nagy teljesítményű Maxima sajtók. Hidraulikus kalapácsok segítik a kovács szakemberek munkáját. FIATALOK JELENTKEZZE­TEK A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEKBE. Korszerű, egészséges mun­kahelyek. Kedvező anyagi feltételek. Sportolási lehetőségek. Üzemi étkeztetés. Szórakozási és kulturálódási lehetőségek várnak bennete­ket. 21.40: ÉLNI. Az Élni — Kuroszava egyik legjelentősebl) filmje — álla­pítja meg Gregor-Patalas filmtörténete, s az 1952-ben forgatott drámai történet va­lóban rá is szolgál a szigorú filmtörténészek dicséretére. A főleg históriai kalandfilmjei­ből megismert, kiváló japán rendező, ezúttal nagyon is hét­köznapi történetet dolgoz fel, amely látszólag távol áll ko­rábban megismert alkotásai világától. A film főhőse egy szürke, unalmas életet élő tisztviselő, aki a maga sivár életmódjával képtelen felis­_________________\_______ M ai tévéajánlatun Sss/sssj'ssssssssssssssssjsssss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssjrsss. $ ^ S V x S Fjodor Abramov: IPELAGEJ AI i . I fS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS*/SSSS/S/***S/S/SSSSSSSSSS/SSSSSS/fSSSSSSSSSSSSSSS, 29. — Hogy marják-e? Van, aki marja, de van, aki bol­dog. — Persze, persze — sóhajtott Pelageja —, igaz is, igaz. Van, aki boldog. — Te csak ne sóhajtozz. Te sem vagy az a hű, de bol­dogtalan. — Én? — könyökölt fel csodálkozva Pelageja. — Tudom, amit tudok. — Ugyan, ugyan, ne bánts... A férjem eltemettem, én meg... Manya nem tiltakozott. Ezek szerint Alkáról van valami híre, jutott eszébe Pe- lagejának, és hirtelen olyan jól érezte magát, mintha belo- pózott volna a házába a nyár. Fürgén felkelt — Látod, micsoda bánatom van! Vendégem jött, én meg fekszem, akár egy darab fa. Bocsáss meg nekem, bo­csáss már meg, Ma/ja Arhipovna, olyan ostoba vagyok — szólalt meg régi hangján, pöszítve a hiányos foga miatt, s maga is meglepődött, éppen olyan hízelgő és vidám han­gon, amelynek senki, még maga Pjotr Ivanovics sem tu­dott ellenállni. — Folyton folyvást csak egyedül, már az agyam is begyepesedett. Nem, nem, Marja Arhipovna! Le­ülünk a szamovár mellé, megiszunk egy-két pohárkával — ünnep van ma. Csak fújjad, fújjad a füstöt, ne zavartasd magad. Masa. Valaha, amikor a gazda még egészséges volt, magám is vettem cigarettát. Tán levennéd a csizmád is, he gyötörd a lábad, majd adok neked a kemencéről meleg pa­pucsot... A hír, amelyet Manya hozott (persze, miután három-j szór a pohár fenekére nézett — Pelageja mindjárt tudta, hogy száraz torokkal nem beszél az öregasszony), minden várakozását felülmúlta: a községi tanács elküldte Alkának az igazolást a személyazonosságihoz. — Igazat mondasz, Masa? Nem téveszted össze valami mással? — faggatta Pelageja, és — nem bírta visszatartani — elsírta magát, hisz éppen ebbe az igazolásba betegedett bele, mondhatni, ezért esett ágynak. Folyton a Fatuskó nya­kára járt, könyörgött a kolhozeinöknek, siránkozott Pjotr Ivanovicsnak — sehol semmi1, „Nem olyan időket élünk most — mondta neki Pjotr Ivanovics. — Vissza kell hívni a fiatalokat a faluba. Várj.” De hogyan várjon? A lánya személyazonossági nélkül van a városban — ez még rosz- szabb, mint eltévedni ,a sűrű erdőben. Most aztán nagy kő esett le a szívéről — Alkának van személyazonosságija. i — És mikor volt ez? — puhatolózott újra, még mindig hitetlenkedve Pelageja. " — Tennapelőtt. — Tennapelőtt? És neked volt szíved, Marja Arhipov­na, ekitkolni egy ilyen- hírt a szülőanyjától? — Mer’ hát honnan tudnám vórla, hogy’ fogad ez az anya... ■ — Ugyan, ugyan — legyintett sietve Pelageja —, mi­nek hánytorgassuk fel a múltat. Néha a napot is eltakar­ják a felhők, én meg — ostoba öregasszony vagyok... Be­szélj, beszélj, Marja Arhipovna! — De hát mit mondhatnék? Vaszilij Ignatyevics mond­ta tegnap a boltban: „Végképp,, aszongya, kirepült a lá­nyunk. A katonai hatóság igazolást kért...” — Na és, kiadták az igazolást? — Hát, mán hogyne adták volna?’ Mondom, hogy a hadsereg kérte... — A hadsereg? — ismételte elgondolkozva Pelageja,— De hát akkor Vlagyik sürgette a dolgot... Istenkém, Masa1 Uramisten! — kiáltott fel Pelageja. és kicsordult a könnye. — Ezek szerin*, esvütt vannak? Ök ketten? Én meg itt folyton rágom magam, sehol se találom a helyem... — Hiába, az anyai szív — jegyezte meg sokat mon­dóan Manya. / (Folytatjuk) Jelenet az „IGEN, IGEN” című tévéjátékból. (Június 26.—szombat — 21.30) merni a gyorsan szálló évek szépségeit, amíg egyik napon nem észleli magán az aggasz­tó kór tüneteit. Orvoshoz megy, de még mielőtt bejut­na, egyik várakozótól meg­tudja, felesleges szakember­hez fordulnia, gyógyíthatat­lan. S eztán, immár a szak­ember lesújtó . diagnózisával is szembenézve, rádöbben, hogy napjai meg vannak számlálva... t Kuroszava líraian, minden didaktika nélkül ábrázolja az egyszerű, nagyon is elemen­táris igazságokat hirdető drá­mát — és tesz hitet a tartal­mas élet értelme mellett. Tréfák Lakó: Látom, a szerszá­mait is magával hozta?! Vízvezeték-szerelő: Való­ban? Az utóbbi időben na­gyon szórakozott vagyok! X Az analfabéta öregasz- szony- valahányszor átvette nyugdíját, mindig keresztet biggyesztett a nyugtára; egy­szer azonban kereszt helyett' karikát rajzolt. — Mi történt, madame? — kérdezte a pénztáros. — Miért rajzolt karikát? — Férjhez mentem. mon­sieur és megváltozott a veze­téknevem! X A gazdag agglegény feltár­ja szivét jó barátja előtt: — Hatvanéves vagyok, és szeretnék feleségül venni egy csinos, fiatal höligyet. Mit gondolsz, több esélyem lesz. ha azt mondom. hogy ötven vagyok? — Akkor lesz több esélyed- ha hetvenöt évesnek adod ki magad...

Next

/
Thumbnails
Contents