Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
-i Betakarítási előkészületek ogy szocialista brigádnál „Csak” jól dolgozni nem elég Rétsás — új lakótelep. Időszerű beszélgetések... Munkaintenzitásról — háttérrel MOSTANÁBAN meglehető- pán e tevékenység intenzitá- húzó és a sodronygépek kosén gyakran ejtünk szót a sának növelésére két kábel- zött — mármint ezt úgy érmunka intenzitásának nőve- szigetelő, úgynevezett tömlő- telmezve, hogy az előzőek léséről, s az ezt elősegítő tel- zőgépet és az energiaátviteli kapacitása lényegesen na- adatokról. teendőkről. Tesz- kábelek gyártásához egy gyobb. szűk, hiszen igencsak idősze* újabb sodrógépet állítottak Szóval, az intenzitás növe- rűek' ezek a beszélgetések, munkába. Amik részben elő- lésének számtalan feladata mert.:. Ismertek munkaerő- segítik, hogy ebben az év- van még. Amiket nemcsak gondjaink, sokan tudják, ben tízezer kilométer hosszú- felfedtek, hanem számtalan hogy egynémelyik termelő- ságú erősáramú és ezerkét- intézkedéssel elő is segítenek üzemben közel sincsenek kel- száz kilométernyi energia- a balassagyarmati kábelgyár lóén kihasználva a drága, átviteli kábelt állítsanak elő. vezetői. A fentebb elsorolt, nagy teljesítményű gépek, be- t!J BERENDEZÉSEK —új .ma még kisebb-nagyobb mér- rendezések és bizony jó né- munkaerő — szükségessége tőkben negatívumként jelenthány. a gazdaságosságot igen- vetődik fel. kező tennivalók megszüntetéesak befolyásoló tényező sem — Igen — hagyja jóvá sere kézzel fogható kózelse- éppen úgy alakul, miként azt Márton Sándor a gondolatot, gű terveik vannak már — a szeretnénk. ’ — Valóban, dolgozók tucatját végrehajtás folyamatában. Igen, gondok még ezek. * igénylik az új berendezések, Hiszen: ez évben termékeik hiába a nagy igyekezet, ami * ezt belső átcsoportosításból, minőségére reklamáció alig bármerre megfordulva a me- valamint külső munkaerő-fel- érkezett. Folyamatosan szer- gyében. szinte mindenütt ta- vételből oldjuk meg. vezik, jelenleg is van tanfopasztalható, de hát az ered- Kapva kapok utóbb el Irang- lyam, ami a dolgozók na- menyek nem egyik napról a zott szavain: a külső munka- gyobb, magasabb szintű szak- masiirva <sviíi(.tm/úí me'. Ou- erő felvételén, hiszen nem mai hozzáértését segíti elő. pan érzékelhetők az első ín- olyan régen, hónapokkal ez- Eddig már elérték, hogy va- tézkedések következményei; előtt komoly méreteket öltött, lamennyi nagy teljesítményű amik biztatóak ugyan, de a s szinte veszélyeztette a gépen dolgozót teljesítményvégső óéitól lépéshátrányban mechanizmus folyamatossá- bérben foglalkoztassanak, bár vannak mée. gát a fluktuáció. igaz, a második fél évben vaErről beszélgetünk Márton — Különösebb gondunk lamennyi termelőberendezés Sándorral a Magyar Kábel nincs már a munkáslétszám- munkása ugyanezen állomá* Művek balassagyarmati gyá- mal- hiszen, ha szabad így nyúak közé kerül, s megle- rának fiatal, a harmincon fogalmazni, azért mégis csak ’netősen elenyésző lesz az óra- alig-alig túli főtnérnőkével is, kezd beérni az idestova béres díjazásúak száma. Az- aki meglehetősen rövid ideie hat évi munka gyümölcse., tán ez még újdonság — momd- e fontos poszt betöltőié. Ha Sok a törzsgárdatag, a dől- ja a főmérnök — szintén fo- iól emlékszem a tmk élé- gozók nagy többsége megérti lyamatban van egy, a térmérői került a vezető pozícióba, már, hogy ők elsősorban lést végzőkre és azokat kidé addig sem csak annak az munkásak... s csak aztán szolgálókra egyaránt érvé- egyetlen munkaterületnek a földdel, gyümölccsel, egyéb- nyes, egységes ösztönzési gondjai foglalkoztatták. Egy- tel foglalkozók. Szóval, a rendszer kidolgozása, ami — szóval: igazi gyári ember munkássá válás folyamata is remélik — egészségesen bevolt. s persze _ maradt. Így, lényegesen beleszólt gondja- folyásolja majd a munka term eglehetősen járatos bármi- Ink enyhülésébe. melékenységét. lyen termelést érintő kérdés- ttt váltjuk a témát: a AMIVEL. EGYÉBKÉNT ben s nem csoda, hogy ami- létszam-stabilizálódás, a ta- nincs baj, mert az első ne- kor’ a gondokat, ’mik között pásztóiatok szerint, együtt gyedév 202 millió forintját is elsődlegesen a munka in- járt a munkafegyelem szilár- megtermelték, s az áprilisi tenzitásának „hogylétét” kezd- dulásával, s a munka inten- megtorpanás után behozták* tűk el feszegetni, rögtön szót utasának növekedésével. Gon- s a fél év végére, várhatóan' értettünk. Pedig’ nem is er- dosabban készített, az előző- túlteljesítik majd tervüket, ről beszélt elsőként. Hanem éknél lényegesen kevesebb Nem, nem gép- és létszám- a háttérről, azoknak az in- reklamációt „megért” terme- többlettel! tézkedéseknek a felismerésé- kék hagyták és hagyják is Kizárólag és kifejezetten a ről, majd a megtételéről, el a gyárat. munka intenzitásának növeamelyek mind-mind elősegí- Persze, mint írásunk elején lésével! tik a hatékonvabb, eredmé- is jeleztük, gondok azért még K. Gy., nyesebb gazdálkodást. adódnak. És ezeket sorolja a ______ L egelsőként is egy gyáron főmérnök.... Tovább kell lep- belüli szervezés szükségessé- ni a technológiai fegyelem Két boncolgatta a fiatal fő- szilárdításában, keményen és mérnök. Tudvalevő ugyanis, következetesen, hiszen ezen hogy — bár már a múlt év- a területen nem érvényesül- ben megkezdték a szabad- hét a demokratizmus. Mellévezetékek mellett a nagyobb beszélés, kifogások nélkül mennyiségű szigetelt vezeté- kell a lehető legjobb minő- kék gyártását — mégis, ha le- ségű munkát végezni! És űzhet így fogalmazni, egy ka- tán: emelni kell a gépek, lap alatt tartották a két kü- nagy teljesítményű berendelem böző tevékenységű üze- zések javítási szintjét, mert met. Mert az eddig így volt hiszen ez lényeges befolyáso- szokás, mert senki sem érez- lója a munkaintenzitás növe- te még szükségszerűségét a lésének. Át kell szervezni a különválasztásnak, s úgy minőségi ellenőrzés eddigi vélték, hogy párbuzomosan. rendszerét, s úgy kell kiala- együtt futhat majd a két kítani. hogy az atapanyag- tevékenvség. De rájöttek: vizsgálattól, a gyártásközi einem! Április elsejétől erős- lenői-zéseken túl, még a végáramú üzem név alatt gyárt- termékvizsgálat is hatékony ják az egykilovoltos ener- szerepet kapjon. Aztán más giaátviteli és az egykilo* munkaterületre fordítva a voltos erősáramú kábeleket, szót: szükségszerű — szinte a hagyományosnak mondható felesleges már ismételni —, szabadvezeték-gyártó üzem hogy a munka intenzitásának mellett. Kellett ez már. Hi- növelése céljából meg kell te' szén a múlt évben is, csu- remteni az összhangot a drolA fiatalember a földöh ült és egy SZK—4-es kombájn vágóasztalát javította. Ahogy mondani szokás: nyakig olajosán. A kölcsönös üdvözléskor a látogató valahol'a „hóna alatt” foghat vele kezet. Tóth Gábor a rövid beszélgetés idejére abbahagyja a konzolcsiga javítását, egy szerszámosládára telepszünk. Azt kutatom, hogyan, készülnek a legnehezebb — és egyben a legszebb —munkára, az aratásra. Jövő évi kenyerünk begyűjtésére. E héten: borsó Eljutottam a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet szerelőműhelyébe, a Béke Szocialista Brigádhoz. Tóth Gábor 28 esztendős, két éve vezeti a brigádot. Az egyik főnöke azt mondta róla: Keveset beszél ez a fiú, azt is halkan mondja. A munkáját kell nézni, az sokkal bőbeszédűbb.” itövid, egyszerű mondatokból áll össze most is a rendkívül nagy tudást, szakértelmet kívánó munka, az aratási előkészület képe. — Egy perc veszítenivaló időnk sincs. Nálunk már ezen a hélen kezdődik a betakarítás, várja a konzervgyár a borsót —, így kezdi munkájuk bemutatását. Aztán a betakarítás gépeit sorolja. Előbb rendre vágják a borsót, ' kanadai géppel: a Hamster felszedi: a műhelyben látható két darab, a HÓDGÉP-gyártmányú gép pedig elválasztja szárától a hüvelyeket, ki is fejti. így szállítják. A brigádon múlik leginkább, milyen szaporán, zökkenőmentesen halad majd a sürgős zöldborsó-betakarítás. A brigádvezető körbe mutat a műhelyen: — Sokan már a kombájnokon dolgoznak. Öt régebbi arató-cséplő gépünk van, megérkezett a hatodik, az új is. Természetesen, azt is széjjelszedjük, átvizsgáljuk. Ne legyen semmi meglepetés. Nem panaszkodhatnak, van mit csinálni, sok a szerelni- való. És ami a legnagyobb sérelmük: rapszódikus az alkatrészellátás. Kedvezőtlenül befolyásolhatja ez az aratást. Éppen ezért kerestük meg később á terra“!őszövetkezet főagronómusát, Tóth Ottót, s arról érdeklődtünk: mi ennek az oka? A legjobbak között — Amikor nálunk végeznek a gépeink, mennek Mát- ramindszentre, velük kooperálunk. Ott később érik a gabona. Csak ezután kerülnek színbe. S január-februártól már megkezdjük javításukat. Hibák azonban később is kiderülhetnek. s nem tarthatunk raktáron valamennyi alkatrészt. Így is milliós a raktárkészletünk. A kereskedelem pedig nem elég rugalmas, időbe telik a szükséges alkatrész beszerzése. Ez a késedelem oka. Sajnos, ilyen probléma az idén is várható. A brigád ilyen körülmények között is helytáll, vészhelyzetben a munkaidő sem számít. Ezzel érdemelte ki a kollektíva, hogy a termelőszövetkezet vezetői a legjobbak közé számítják őket. Az elmúlt évi eredményeik alapján elnyerték az aranykoszorús brigádjelvényt, immár negyedik alkalommal. Ebben persze, nagy része van az egyéb vállalásoknak is. Simon Péter beszél erről: — Vállalásaink elsősúrban a termelési segítik. Ilyen jellegű felajánlásaink hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb legyen a( gépek kihasználása, takarékosabban tudják azokat üzemeltetni. Természetesen, feladatainkat úgy állítjuk össze, hogy a bri- gádmozgalom hármas jelszavának megfeleljen vállalásunk. A fiatal kollektíva tevékenysége ezt igazolja. Fiatal, mert az átlagéletkor alig harminc év. A 24 brigádtag között ott vannak persze, az idősebb, tapasztaltabb szerelők is, mint például Simon Ferenc, az egykori brigád vezető, Simon Péter édesapja. — Szokatlanul nagy a bri- ■ gód létszáma, ez sok gondot okoz nekem, elég nehéz ösz- szefogni — mondotta Tóth Gábor, — És még újak is jönnek, jelentkeztek a brigádba. Várakozási idő van, előbb bizonyítani kell. „Csak” jól dolgozni nem elég, hiszen ez munkaköri kötelesség. Valami plusz kell, a brigádtagjelöltnek a közösségi éle* aktív részesévé kell vájnia tiözösség sziileitk A brigádmozgalomnak a szia u követelményrencVzer csak javára válik Nő rangja, becsülete. Nemcsak az özemben, hanem a lakóhe'ven is, hiszen a brigádok ott is jelen vannak. — Évek óta patronáljuk az iskolát és az óvodát. A közösségi élet más szép formáit is megteremtették a Béke brigádban. Erről Simon Péter beszél: — Minden évben nagyobb kirándulásra' megyünk. Tavaly ( Pécsett, Harkányban voltunk, előtte Csehszlovákiában jártunk. A pénzre sincs különösebb gondunk, mert mi a verseny lésekor, a címmel pénzjutalmat nem szét, mint sok más Közös kasszánkban Eddig betétkönyvünk értéke- kapott osztjuk brigád, marad, volt, most — számlaelszámolással — a tsz-kasszáhan tartjuk. Ebből a pénzből fizettük még a május 1-i sört és virslit is. Az együvétartozásnuk szép példája a „fehér asztal” is. Ha a közös munkg után a pihenésben, -szórakozásban, művelődésben is szánnak egymásnak néhány órát a brigádtagok. A ..munkabrigád” így válik közösséggé. Kelemen Gábor Cseh szlovákiai magyarok kulturális találkozója többi ,'huA hét végén Szlovákiában mondott beszédet. A a gomba6Zögi völgyben hu- között hangsúlyozta: szonegyedszer rendezték meg szonegyedszer találkoznak a csehszlovákiai magyar dől- gombaszögi színpadon hazánk gozók kulturális ünnepségét, nemzeteinek és nemzetisé" hhíatásos és műkedvelő együt- geinek együttesei, szólistái, tesek találkozóját. A ünnep- Ezek a találkozások minden sägen Ján Pireszel- a kelet- alkalommal hozzájárultak szlovákiai kerületi pártbi- és hozzájárulnak egymás zottság első titkárával az kultúrája, dalai- táncai megélőn részt vett a Szlovák ismeréséhez- s ennek közve- -Kommunista Párt Központi Ütésével az emberközi kap- Bizottságának küldöttsége- csolatok elmélyítéséhez. Pár- továbbá Lőrincz Gyula, a tunk megalakulásától kezd- CSEMADOK KB-nak elnöke, ve hirdeti .a proletár nemzet- Fábrv István, a Szlovák Nem- kpxiség eszméjét- az egyetlen zeti Tanács alelnöke. és Sza- járható utat a szocializmus bó Endre- a Magyar Népköz- és a kommunizmus tartós társaság pozsonyi konzulja. győzelme felé. Mi, csehszlová- A szombat esti ünnepi gyű- kiai magyarok ezen az úto-n lésen, először Lőrincz Gyula akarunk haladni. A negyvennyolcadik paragrafus Húsz esztendeje minden középtávú népgazdasági terv lényeges pontja a lakásépítés. A haladás mértékét érzékelteti, hogy amíg 1945 és 1956 között évenként átlagosan 30 ezer, 1956 és 1965 között 56 ezer, az 1966—75-ös időszakban 75 ezer új otthon került tető alá. Megyénkben csupán a negyedik ötéves tervben 9200 új lakást adtak át. A mennyiségi gyarapodással együttjárt a minőségi változás: nagyobbak, komfortosabbak, felszereltebbek lettek a lakások, s egyre több épült belőlük la kő telepszerűen, korszerű technológiákkal. A fejlődés megszűntet gondokat, de teremt is frisseket. Az 1970 októberében jóváhagyott program meghatározta a lakásépítés teendőit, de nem tért ki az ezzel ösz- szefüggő járulékos feladatokra. Az 1975 decemberében törvényerőre emelt ötödik ötéves népgazdasági terv negyvennyolcadik paragrafusában viszont ez áll: „Meg kell valósítani a telepszerűen épülő többszintes lakóépületek új lakásainak ellátásához szükséges gyermek-, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi 'létesítményeket”. Nagy különbség? Igen, az. Persze, a legutóbbi esztendőkben már tanúi lehettünk annak — .gaz, ritkán, szabályt erősítő kivételként —, hogy a lakóteleppel együtt húzták fel az ún. közösségi létesítmények falait, mire benépesültek a négyvagy éppen tízemeletes lakóházak, addigra kinyitották az üzleteket is, az óvodában fogadták a gyermekeket, s az iskolában megkezdődhetett a tanítás. A járulékos beruházások sokat emlegetett, bírált ügye valamelyest előbbre jutott a fontossági listán, mivel néhány helyen fölismerték a tanácsok, a beruházók: az életkörülmények lényeges eleméről van szó. s a szóban forgó létesítményeket nélkülözve gyakorlatilag ágyrajárókká válnak a lakótelepiek. Salgótarjánban például éppen ezen a héten történik meg a Kemerovo lakótelepen az óvoda, orvosi rendelő, ABC-áruház műszaki átadása. E fölismerést kívánalomból kötelező feladattá most a negyvennyolcadik paragrafus tette. Elősegítik és ösztökélik e feladat teljesítését azok a műszaki-gazdasági normatívák, melyek a járulékos beruházásokkal együtt veszik figyelembe a lakásépítés költségeit. Ezt célozza a kormány lakásépítési irányelveinek az a kitétele is, hogy tekintet nélkül a beruházókra és a le- , bonyolítókra, a többemeletes épületek közművesítéséről a tanácsoknak kell gondoskodniuk, s ugyancsak a tanácsoknak kell megépíttetniük a lakótelepekhez kapcsolódó létesítményeket, így az óvodákat, bölcsődéket, általános iskolákat, gyógyszertárakat, kereskedelmi és szolgáltatóegységeket, valamint más közösségi épületeket. Kétkednénk a rendelkezésekben, irányelvekben megszabottak végrehajtásában? Nem, csupán azt húzzuk alá, hogy még mindig erősen tartja magát a nézet, ami szerint az embereknek a lakás a fontos, először tehát az legyen meg. E nézet s a belőle következő gyakorlat diktálta azután, hogy újra, meg újra csak a lakásépítésre teremtettek fedezetet, s a már évek óta kész lakótelepek járulékos létesítményeinek ügye „elfelejtődött”. Emberek tíz- és százezreinek naponta okozott bosszúságot ez országosan, s megyénk sem kivétel. Mert igaz, az otthon valóban. foníos, ám használati értéke akkor teljes, ha nem kel! a napi főz- nivalót a fél városon álhurcolni és így tovább. Az ötödik ötéves tervben nemcsak a 150—160 ezer állami lakás épül fel lakótelepeken, többemeletes házakban, hanem a magánépítkezések egyre nagyobb hányada is ilyen formában valósul meg. Ebben a tervciklusban megyénkben összesen 7200 lakás építésével számolnak, 70 százalékát lakótelepeken, többszintesen építik. Az új otthonhoz jutók többsége emiatt érintett az ügyben, legkevesebb nyolcszázezer ember mindennapjait befolyásolja az, ami a negyvennyolcadik paragrafus jegyében történik, vagy elmarad. Természetes igény, jogos követelmény: a lakáshoz most már az is társuljon, ami a járulékos szóban benne foglaltatik, azaz — jár! M. O. NÓGRÁD — 1976. június 22., kedd 3 I
