Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

Gondolatok a bizonyítványról A NAPOKBAN az általános iskolák után a középiskolákban is befejeződött a taní­tás, a tanulók megkapták, vagy most kap­ják meg az év végi bizonyítványt. A tanítási szünet a diákoknak gyakorlati­lag megkezdődött. Sokan készülnek a nyári termelési gyakorlatra, üzemi munkára, tá­borozásra, úttörő- és KISZ-isko'.óra. A bizonyítványosztás mindig jelentős nap volt, s talán nincs is olyan család az ország­ban, ahol legalább júniusban ne esne szó az iskola rrevelő-oktato munkájáról, a pedagó­gusokról, a gyermekek eredményeiről, si­kereiről, az esetleges kudarcokra'. Ilyenkor júniusban — a tanévzáró ünnepélyek idősza­kában — nem csoda, ha az üzemekben, in­tézményekben, hivatalokban dolgozó szü­lők a munka végeztével, a szokottnál is job­ban igyekeznek haza, mert ők is izgulnak, munka közben sokszor elgondolkodnak azon, hogy milyen lesz az év végi bizonyítvány. A tanulók szamára a bizonyítvány határo­zott ítélet, faradozásának, szorgalmának, képességének elismerését jelenti és egyben bátorítást, ösztönzést, útmutatást ad a to­vábbi években a tanuláshoz. A bizonyítvány mindig értékmérő, ösztönző, további erőfe­szítésekre sarkalló okmány, az osztályfő­nök — a tanári testület döntése alapján —, jegyzi be a bizonyítványba, s az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hite­lesíti. A bizonyítványban kifejezésre jut a tanu­ló teljesítménye, az elsajátított művelődési anyag ismeretének mértéke, közösségi ma­gatartása. általános emberi tulajdonsága. Az a tény, hogy az eredményeket, a tudás ár­nyalatokban gazdag sokrétűségét kell a pe­dagógusoknak a jegyek, osztályzatok korlá­tozott mennyiségi sorához hozzárendelni, lel­kiismeretes munkát igényel a nevelőtestüle­tektől az érdemjegyek megállapítása. Az iskolával jó kapcsolatot kialakító szü­lőt nem érheti különösebb meglepetés. A brzonyítványosztásra a figyelmet az a tény is ráirányítja, hogy a tanulók pálya­választását, az egzisztenciális helyzetét — a mostani értékelési és osztályozási rend sze­rint — a bizonyítvány befolyásolja. Miután., a napokban kapják kézhez a bizonyítványt a-. tanulók, az alsó- és középfokú intézetekben,, felvetődik az a kéndés: miként fogadja a, szülő az örömet, a gondot és „ellentmondást” tartalmazó okmányt? Meggyőződésünk sze­rint bölcs belátással, nagy türelemmel és amennyiben probléma adódik, önkritikus, együttérzéssel. Hibát követne el az elégedetlen szülő, aki első indulatai közepette jól eltángálná a. „haszontalan és serfimirekelő” gyermekét. Akadhat, aki — érthető elfogultság alap-- ján — többet vár a gyermekétől, mint ami­re képes. Mielőtt a sfcülő bármit is tenne, azt javasoljuk, hogy a „hét lakat alatt” őr­zött saját régi értesítőjét is vegye elő. Ab­ból bizonyára látja, hogy nem volt ő sem mindig „kiváló” tanuló és mégis „vitte va­lamire” az életben. A szülőknek azt is látni kell, hogy nincs olyan gyermek, akinek ne lenne figyelemre méltó érdeklődése, képessége, hajlama. Eze­ket a képességeket kell a gyermekekben ki­bontakoztatni. A továbbtanulni szándékozók — jobban, mint eddig —, a pályaválasztásuk­nak megfelelően tanulhatnak. A miniszte­ri rendelet szerint nincs átlagosztályzat, így a sztilő se számolja ki! A mindenből jó osztályzatokért küzdő szü­lők magatartásából eredően súlyos ellenté­tek keletkezhetnek, amelyek akkor rontják el a szülők jó viszonyát a gyermekkel, ami­kor legjobban szüksége volna rá. Sokszor a bizalmatlanság, a gyermeki félelem volt mai­sok baj okozója. A szülőknek még azt is tud­ni kell, hogy a tanuló év végi bizonyítványa a szülőt is minősíti. A BIZONYÍTVÁNY felhívja a szülő fi­gyelmét arra is — a gyermek helyes pálya­választása érdekében —, hogy milyen terü­leten kell jobb kapcsolatot kialakítani az is­kolával, de figyelmezteti a pedagógust is, hogy a következő tanévben miből kell na­gyobb segítséget adni tanítványainak. — s. — ó. Rádiófelvételen a Hegyalján A Magyar Rádió adásaiból az elmúlt években közked­velté vált a „Kóruspódium ’ műsora. A rádió hallgatói ta­lán azért is szeretik annyira e néhány perces műsort, mert ennek keretében az amatőr együttesek jól összeválogatott, nagyszerű hangzású, népszerű kórusműveket mutatnak be. Ezt a műsort korábban a fő­városban a Magyar Rádió valamelyik stúdiójában vet­ték fel. A rendezők azonban az idén eltértek a szokások­tól, és a Hegyaljára, Tokajba invitálták az öntevékeny dal­köröket­Nógrád, Heves, valamint Borsod megyéből 15 kórus műsorát vette fel a Magyar Rádió június 12-én és 13-án- Megyénkből az aranykoszorú diplomás salgótarjáni Bányász férfikar, a pedagógus kórusok soproni országos dalosverse­nyén fesztiváldíjat nyert sal­gótarjáni pedagógus vegyes kar, valamint a Megyei Mű­velődési Központ arany okleve­les kamarakórusa lépett színre. - Ez a rádiófelvétel meglepetést is tartogatott a dal szerelmeseinek. Ugyanis a felvételre kijelölt, 1750-ben épült görögkeleti templom — amely ma már helytörténeti múzeumként működik — rit­ka akusztikával rendelkezik. Elsőként erről a Bányász fér­fikar tagjai győződhettek meg- Bár az épület kívülről te­kintve sok kívánnivalót hagy maga után, ám amikor a „be- éneklésre” került sor, min­denkit kellemes csalódás ért: micsoda akusztika! Még Vi­rág László karnagy sem akart hinni a fülének. Közben bemutatták Engi Istvánt, a Borsod megyei KÓTA elnökét — a kétnapos rendezvény együk főszervező­jét és megkezdődött az ér­demi munka, a rádiófelvétel. Műsorra került Pászti: „Három régi nóta”, Pecchi: „Hűség”, Bárdos: „Hej iga­zítsad”, továbbá a Tanácsköz­társaság időszakából jól is­mert „Májusi kalapács” át­dolgozott dal. A kórust zon­gorán Virág Lászlómé kísérte, szólót énekelt Bér Antal. A rutinos munkásdalkör ’ nem töltötte ki teljesen a rádió­sok által biztosított 60 per­cet, tehát a maga javára ta­karékoskodott. A pedagógus kórus a tőle megszokott igényes műsorral lépett pódiumra. Műsorukon szerepelt Lassus: „Hogyha a férjem”, Mendelssohn: „Két népdal”, Szokolay: „Miniatűr kantáta” és befejező szám­ként Bárdos: „Űj vázul éne­ke”. Az utóbbi számot a ze­neszerző a pedagógus kórusok számára írta. amelyet elő­ször Sopronban adtak elő- Ezúttal a salgótarjáni peda­gógusok önállóan énekelték a „Góg és Magóg” szövegére írt dallamokat D. L. Megyei filmbemutatók Kalandfilmek hete Richard Harris. Antonioni Vörös sivatagjának főszereplőié a Pénzt, vagy életet! című kalandfilm együk feszültséggel teli jelenetében. A toalandfiim műfaja egy re több neves rendezőt vonz világszerte. Ebben bizonyára szerepet játszik az a tény. hogy a kalandjaim rendkívü" li népszerűsége folytán saéies közönsógtáborhoz szól. jut­tatja el a nemesebb gondola­tokat. amelyek más műfaj­ban sokkal kevesebb nézőhöz találnának utat. A kalandíilm ezzel a ,-házassággal” — mármint a kiváló rendezők­kel kötöttekkel — csak nyert és nyerhet, mint tapasztal­hatjuk azt a Legendák lovag­ja (Jánosik) című lengyel és a Pénzt, vagy életet! című amerikai film esetében is. Cselekményvezetési. jelenet- nézési technikájának sab­lonjai oldottabbak, fordulatai .hitelesebbek- élettelibbek, főhősei a hétköznapi ember tulajdonságiai felé közelítenek. A hétköznapi ember jel­lemvonásait viseli magán Já­nosik is- a híres tátrai betyár, kinek kalandos életéről, hősi­ességéről irodalmi művek sokasága» loépzőmű vésze ti al­kotások. színházi és filmmű­vészeti produkciók egész sora szól. Jó évtizeddé' ezelőtt — a szintén kétrészes — csehszlovák Jánosikot láthatták nézőink. Az életrajz töredékét most lengyel filmen láthatjuk viszont, az egyik legnépszerűbb és legsokolda­lúbb filmművész. Jerzy P as­sent)orf er rendezésében. Mű­vében látványos párviadalok, hegyet-völgyet átszelő lovag­lás. izgalmas üldözések — a filmtípus alapeszközei — vál­togatják egymást lendületes ügyességgel. De nem hiányoz­nak a szelídebb jelenetek sem. az urakkal szemben folytatott harc pihenő óráinak békésebb alakítja. pillanatai, a szerelem, A efver szerepet Marek Perepeczko alakítja. szerelmeséit. Ewa Lemanska. 1200 ember élete és egv luxus hajó a tét az amerikai Pénzt, vagy életet kben. Sike­rül-e mindezt megmenteni, vagy valóra válik egy sérült elme sátáni terve ? A kérdés egyelőre így látatlanban köl­tői. de nem lenne igazán ka­landfilm e munka, ha a ka­tasztrófa bekövetkeznék. Ly módon biztosíthatjuk a néző!, hogy az emberek és a hab- átvészelik a megpróbáltatáso­kat. de közben oly sok izga~ lomnak, érdekes emberi sors­nak lehetnek tanúi, hogv éi" demes megnézni Richard Lester filmjét. A művészfilmek kedvelői bemutató filmszínházaink­ban ezen a héten az Űj haza című svéd filmet. Jan Troell Kivándorlók című alkotásának folytatását tekinthetik meg. A főszerepet ebben is Liv Ullman és Max von Sydow *ssssssssyssjrssvss?ssjrs»ssss*syssssssvyyxsjrsssyxssssss/ssssssssssys*sssssssss*/í*/'ss/ Fjodor Abramov: IPELAGE3Ä sS/S&SfSSSSSSSfSSJSSSSfSffSSSSSrSSf/SSSJ'fSfSSfSSfSSSSSSSSSSSSSSssSSSSSSSSSSSSSSSSSS' 20. Hát lehet ezzel a kancával beszélni? Ez mindenre tud válaszolni, mindig kivágja magát. Ä, hiába mondják az emberek: az alma nem esik mesz- sze a fájától, ez a kanca nem az ő almája. Mert volna így beszelni az anyjával, ő, Pelageja? Nyugodjék szegény, agyonverte volna. Akkor aztán ember ne is iássa. Úgy hír­be hozzák, hogy senki se veszi feleségül. Különben is, aze­lőtt nem a fizimiskáját nézték a lánynak, hanem, mit bír el a háta, meg a keze­Alkának az egyetlen munka, amihez fűlik a foga, a tü­kör előtti pipiskedés, szépítkezés. Abba sose fáradna bele- A Pelageja és a lánya közti perpatvar a munka miatt régi keletű, legalább azóta tart, amióta Alka elkezdte cico- mázni magát, és. most, e pillanatban, Pelageja olyannyira dühbe gurult, hogy talán a lapátot is széttörte volna rajta, ha nincs itt az idegen. Mégis lenyelte a haragját. Alka ímmel-ámmal, pukkadozva — szándékosan úgy csinálta, hogy dühítse az anyját —, fogta a könnyű pongyo­láját. felvette­Ekkor megszólalt az eddig hallgatag tiszt is. — Anyuska sose volt még a városban? — kérdezte tisz­telettel- — Hogy másról ne is beszéljek, ott most a fél város a folyóparton fekszik, ugyanilyen öltözékben, mint Alja. És képzelje el, senki sem szólja meg őket. — Az a városban van, Vlagyiszlav Szergejevics, de nii- nálunk. . • Mi nem úgy élünk, mint a városiak- .. A tiszt vállat vont (nem az én dolgom, itt nem én parancsolok, nem én vagyok a házigazda), de ő is rendbe j hozta magát — felvette a nadrágját. Alka dúlt-fúlt. Felhúzott lábbal a zsámolyra kuporo­dott, szemben a nyitott ablakkal, az anyjának hátat fordít­va. Hadd gyönyörködjön benne! Pelageja fürgén lemosta a lisztesláda körül bepiszkoló­dott falat, egy új, nedves vesszőseprűvel végigszaladt a sü­tödén, — máris ragyogott a padló —, rendet teremtett a munkaasztalon, és hirtelen az eszébe ötlött, vajon nem volt-e helytelen, hogy így nekirontott a lányának- Hiszen a lány. jól-rosszul, mégiscsak egész nap dolgozik- A hőség­ben- Fülledt levegőben. És ami a legfőbb, Pelageja isten­telenül zavarban volt a tiszt előtt — ebben a pillanatban jött vissza a férfi odakintről. Hát mit vétett neki ez a tiszt? Aít, hogy megmentette Pavelt a biztos haláltól? Vagy talán azt, hogy most is éppen fát fűrészelni segített neki? Pelageja egy szempillantás alatt átváltozott. — Alevtyinka — kérdezte kedvesen és mosolyogva —, legalább megteáztattad a segítségedet? — Van is nekem időm teázni! Nem ülök karba tett kézzel... — Akár így, akár úgy. azért a segítőtársunkat meg kell itatni-etetni- Jaj, Alka, Alka! Lenne szíved ilyen időben kútvízen tartani a munkásokat.. • — Pelageja még szívé­lyesebben, még őszintébben mosolygott, aztán egy-kettőre kirukkolt: — Tedd oda a szamovárt, én meg szaladok friss vízért. Pelageja szeretett a sütödében teázni. Élete legkelleme­sebb pillanatai voltak, amikor kiszedte a kenyeret a ke­mencéből és leült a szamovár mellé. Nem a teafőző mellé — hanem a szamovár mellé. Hogy még a legsötétebb idők­ben is — télen — az asztalon süssön a nap. És hogy hall­gassa a szamovár muzsikáját. Olykor vendégei is voltak a sütödében. Különösen ré- gente. Ki mindenki be nem ugrott hozzá akkoriban! De — mi tagadás — ilyen'szívesen látott vendége, mint a mos­tani, talán még sohasem volt. Jóképű. Művelt. És micsoda egy ördöngős fickó — a talon is átlát. Pelageja nem garasoskodott — két üveg fehér bort vett. Gondolta, a kiskatonáknak is legyen ünnepnapjuk. Meg­szolgálták: akkora kupac fát vágtak fel, hogy a tornácig ér- Meg aztán azt is tekintetbe kell venni: tartsd jól a fő­nököt is, de a segítőtársairól se feledkezz meg- Pofon egy­szerű -»• a beosztottak vezetik el az embert a főnök ajtajá­hoz. (Folytatjuk) Szovjet gyér mehr a jz-hiállítás Magyar nándorban # Élénk érdeklődést váltott őszinte fogalmazásával- a ki- különösen a környék ifjú" technikai felkészültség jelei' sága körében az a szovjet ^ Mégis szólnánk . . . ..... . . egy két rajzról külön is, azzal gyermekrajz-kialhtás, amely a a megjegyzéssel, hogv nem ér­napokban nyílt meg Magyar-, tékrendet kívánunk felállítani nándorban. a Radnóti Miklós ezzel- Legalább ilyen joggal körzeti művelődési házban. A kiállítás iúnius 21-ig várja az érdeklődőket. Mivel találkozik itt a láto­gató? Miről vallanak ezek a gyermekrajzok ? Egyik látogató jegyezte meg: őszinték. Igen- a gyer- mekszem éles. a gyermek jó megfigyelő, s érzéseit, vélemé­nyét a világról őszintén- ker­szólhatnánk ugyanis a többi kis művészről is. A szerep­lők hét- ég tizenöt éves kor között vannak. Ami leginkább meglepheti a látogatót- hogy milyen sok­rétű érdeklődésűek a szovjet gyermekek, a történelem, a néprajz, a szovjet táj- a szov­jet emberek, a szocializmus építésének eredményei- a technikai-tudományos csodák te lés nélkül mondja el.' Ha éppúgy felkeltik érdeklődésü­tehát egy-egy ország gyermek­rajzait nézegethetjük, kis túl­zással azt is állíthatnánk- hogy bepillantást nyerünk az ország életébe. Azt minden­esetre érzékelhetjük; hogyan élnek ott a gyermekek- mi az, ami őket leginkább foglal­koztatja, mit látnak meg az ország, a haza tájaiból, mi­lyen emberekre emlékeznek- az alkotó munka mely pro­duktumaira a legbüszkébbek, hogyan őrzik hagyományaikat- és még sorolhatnánk. két mint a haza védelmének látható jelei, vagy éppen az élet legintimebb mozzanatai- s az évszakok gyönyörű vál­takozása. Papkor Vitalis: Kozákok cí­mű képe, vagy a tizenegy éves Bulej Artúr A felszaba­dító szovjet harcosok találko­zása című munkája például a történelmi események iránti ér­deklődésről tanúskodik. A hét­éves Jakuboszkaja Innát a barátság foglalkoztatja (Ba­rátság). A tizenöt éves Ta* Magyarországon. s Nógrád mute Velkát pedig éppen az megyében különösen népsze- egyéniség formálódása, kr rűek a gyermekraj z-kiállítások. bomlása, ez látszik Én című Ez sem véletlen. Hiszen a képén. Szimulik Vologya A magyar gyermekrajzok szá- Kárpátokban című képe- vagy mos nemzetközi gyermekrajz- Zsiharjeva Vitya Síkirándu- kiállításon sikerrel szerepel- láson című munkái a termé­nek. számos első díj tanúsko- szét- a szülőföld szeretetéről dik erről. Hagyománya van vallanak. De szerepel a raj- tehát nálunk a gyermekrajzok zokon a jövő városa, az űr­kultuszának. Elmondható ez hajó- a képtárt látogatás em- a szovjet gyermekrajzokról léke, a bagoly. a gyapotszedő is. gép- a vegyi művek, az eső-s ki tudná felsorolni- még Éppen ezért vártuk e ka- mennyi változatos „téma”, maratárlat megnyitását Ma- Megkaoó Zikusz Léva Nyír- gyarnándorban. Mintegy^ ,-be* fák, Blokiva Zsanna Matrjos- vezetőként” még az előcsar- kÉLk rajza. Be a tél. a zuzma- nokban néhány rajz társasa- ra, nagyanyó kútja és a többi gában fényképfelvételeket rajz is arról az igyekezetről látunk, amelyek a szovjet beszél- hogy a szovjet gyér- gyermekek életéből, az isko- mekek nyitott szemmel es lai munkáról, szakköri és szívvel térképezik fel világu- művészi tevékenységükről j<at, a hatalmas Szovjetuniót, vallanak. Aztán következnek megannyi tájával, emberével. maguk a rajzok. Ügy véljek, nem emelhe­tünk ki az „együttesből” senkit. Valamennyi rajz nagy eredményeivel- hétköz­napi örömmel- s az ünnepek­kel. t. E. Mai tévéajánlatunk 20.00: A KÖR TÉSE. NÉGYSZÖGESl­Valentyin Katajev vígjátéká- nnk közvetítése a Pesti Színház­ból. Az 1020-as években Iván és Vászja egv bohémül berendezett legénylakásban élnek. Titokban megnősülnek, így a nem túl tá­gas szobát ncgy személynek kell megosztani. Életük békései in­dul. a házaspárok meséitől; egvmás igényeivel ‘/emi-en. A béke nem tart soka. Tánya ne­hezen tudja elviselni Ludmilla otthonát díszíthető, férjét babus­gató viselkedését, vász.ja is tor­kig van Ludmilla anyáskodó gondoskodásával. Iván viszont vágvna rá- hogy törődjenek vele. Rádöbbennek, hogy egvmás fe­leségét szeretik. Az asszonyoknál is ugvanez a szerelmi válság át- szódik le. Ezt. az érzelm válto­zást mi.ndnváian tököli e?v­m á s előtt, míg végül *■< félreér­tések eirv <*sapásr* tiszt k. Szereplők: -Judit. Tor v Géza, venezel Vera, Tahi Tóth László. ♦ . i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents