Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

Megyénk közművelődéséről A határozat végrehajtásának tanácsi tapasztalatai Nograd megye a felszaba­dulás előtt a művelődés fe­hér foltja volt. Később az­tán sok olyan tényezővel kel­lett szembenézni, amelyeket az ország más területein már megoldattak, vagy legalább­is nem Ilyen súllyal estek megíté'és alá. A művelődés intézményi ellátottsága, az alapfokú végzettségű dolgo­zók száma és még sok más területen megyénk elmara­dott helyzetben volt- Ebben nem az itt lakók tenniakará- sának hiánya hibáztatható, nem a fogékonyság beszűkü­lése, hanem elsősorban és leg­főképp a törtenelpm, a me­gye társadalmi és gazdasági helyzetéből adódó hátrányos- tág. Történelmi adatok szólnak arról, hogy a megyében né­hány évtizeddel ezelőtt meny­nyi iskola, művelődési intéz­mény és mennyi italkimérő­hely, állambiztonsági szem­pontból fontos rendfenntar­tó központ volt. A régi ural­kodó osztály számára az utób­biak jelentették a legtöbbet. A váltás, a változás renge­teg munkával, igyekvő ten- niakarással járt. Ma már szinte nincs olyan községünk, amelyikben ne lenne művelődési objektum, ahol az érdeklődő emberek számára ne lennének meg a korszerű, tartalmas' és szín­vonalas művelődés, szórako­zás feltételei­Ideológiai, politikai nevelés A közművelődés-politikai határozat egyértelművé tette mindenki számára, hogy a ta­nulás a művelődés elválaszt­hatatlan, sőt, nagyon is szoro­san összefüggő kérdés a szo­cialista építés aktuális fel­adataival. Ez hatja át értel­mileg és érzelmileg a köz- művelődés minden területét, s olyan gondolkodásmódat ala­kít ki. amely a szocialista kulturális érték sk megismer­tetésére és elsajátítására, a cselekvő magatartásra irá­nyul­Az elmúlt két év rendez­vényei — a különböző kiállí­tások, szocialista brigádve­télkedők, művészeti műsorok — a szocialista hazafiság és az internacionalizmus érzé­sét támogatták. erősítették- Ebbő] a szempontból rendkí­vül eredményesnek bizonyul­tak a szovjetunióbeli és cseh­szlovákiai kapcsolatok, a Ba­lassagyarmaton megrendezett irodalmi színpadi napok. A tanácsi szervek követ­kezetesebben törekedtek a szocialista közgondolkodás, a közéleti cseekvőkészség fej­lesztésére. Különösen a klu­bokban nyílt erre nagy lehe­tőség- Eredményei a szocialis­ta demokratizmus gyakorlá­sában. a közéleti érdeklődés fejlődésében, a közösségi gon­dolkodás terjedésében nyil­vánultak meg a legérzékelhe- tőbben­4 ni un liásm űrelödésröl A munkásöntudat, az osz­tályszemlélet. erősítése, az ál­talános műveltség és termelé­si kultúra, a rendszeres mű­velődési igények fejlesztése a megyei művelődéspolitikának is egyik legfontosabb felada­ta volt- A megyei sajátossá­gokhoz — a betanított és se­gédmunkások nagy számá­hoz, az új településekhez, a hiányos iskolai végzettség­hez — igazodva a legdina­mikusabb fejlődést ezen a te­rületen sikerült elérni. Jelentősen növekedett a munkások művelődési akti­vitása. Megkétszereződött az ipari munkások körében tar­tott ismeretterjesztő előadá­sok száma, nagymértékben nőtt a fizikai dolgozók olva­sottsága, széles körűvé vál­tak a mozi- és színházbérle­ti akciók, kialakult az üzemi tárlatok rendszere, emelke­dett az öntevékeny művészeti csoportokban és a művelődő kisközösségekben a munká­sok részvétele- A legintenzí­vebb fejlődés azonban a fel­nőttoktatás terén mutatko­zott meg. 1974-hez viszonyít­va kétszeresére növekedett t'.r. általános1 isko’át és másfél- szeresére a középiskolát vég­zők , száma. A szocialista brigádmozga­lom kulturális vállalásainak segítése valamennyi szerv számára a legtöbb feladatot jelentette. A közművelődési intézmények tevékenységé­ben gyakorlattá vált a szo­cialista szerződések kötése, brigád- és brigádvezetőklu­bok létesítése, brigádv&télke- dők szervezése, az olvasó- és tanulási Mozgalomban való részvétel egyes helyeken a művelődési programok aján­lása. Mindezek a kezdeménye­zések és formák hozzájárul­nak a formalizmus, az elavult szokások leküzdéséhez, s jobb körülményeket teremtenek a kulturális tevékenység min­dennapi gyakorlatához­A fej’ődés ellenére azon­ban még további fontos fel­adatokat kell megoldanunk. Elsősorban a bejáró, az ingá­zó dolgozók érdekében- A munkahelyi és lakóterületi művelődés összehangoltabb, koordinált szervezése és irá­nyítása hozhatja meg ezen a területen a várt eredményt­Hatalak a művelődésben Az ifjúság művelődési szo­kásainak és lehetőségeinek fejlesztése során az állami ve­zetés a következetes eszmei­politikai neve'és. a közösségi gondolkodás, a művelődési ér­deklődés, erősítése és a sza­bad idő igényes eltöltése tár­gyában fejtett ki koncentrál­tabb tevékenységet. Ennek során megfigyelhető, hogy a művelődési tevékenység ha­gyományos formái mellett — például moziba járás, olva­sás, öntevékeny művészeti mozgalom —, új formaként és lehetőségként az ifjúsági klubmozgalom vált eHerjedt- té és általánossá. Ezek az al­kalmak nemcsak az egyén személyiségének fejlődéséi szolgálják, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a közösségi gondolkodás és ma­gatartás, a közéletiség fejlő­déséhez is- A művelődési for­mák változatosabbá válása szélesebb körben nyújt lehe­tőséget a tevékenységre, tá- gabb kereteket biztosít az if­júkori aktivitás számára­A közművelődés politika' határozat óta eltelt két év azonban csak a művelődés ha­tékonyabb fejlődésének alap­jait és lehetőségét teremtet­te meg- A tartalmi munka továbbfejlesztése a cél. Az eredmények számottevőek de továbbfejlesztésük a tár­sadalom cöinek összefogásá­val, a rendelkezésre álló anya­gi és erkölcsi erőforrások koncentrálásával lehetséges. Tanácsi és szakszervezeti in­tézményeink ezen fáradoz­nak- S nogy a jövőben mi­lyen eredménnyel, az egyéni képzettségükön s hozzáállá­sukon is múlik. (ok) Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORI 300 éve született II. Rákóczi Ferenc A fejedelem elsősorban a katonai erőkben bízik, de te­kintette] a súlyos helyzetre, hajlandó lenne méltányos bé­két kötni Béccsel. Szeretné ha­tározottabb pártfogásra bírni I. Frigyes porosz királyt, aki a protestánsok iránti meg­értő politika miatt rokonszen­vezett a kuruc Magyarország­gal. Október 18-án Berlinbe küldte a fejedelem Klement Jakab nevezetű diplomatáját, bírja rá a porosz uralkodót, hogy vállalja a közvetítő sze­repet a béketárgyalások ügyé­ben. Ekkor már Szerencsen tartózkodott Rákóczi, innen szervezte, irányította a vé­delmi harcokat. Megpróbált Erdélybe vonulni udvarával, az egri szenátusi határozat alapján, de szándékát lehe­tetlenné tette a katonai hely­zet. Rossz hírek érkeztek mindenfelől. Heister előre­nyomult a Vág völgyéből és sorra megszállta a bányavá­rosokat, szilárdan befészkelte magát a Felvidéken, a kuruc 4 NÓGRAD ­haza legfontosabb gazdasági bázisán. Ilyen vigasztalan körülmé­nyek között hirdetett ország- gyűlést Rákóczi 1708. novem­ber 28-ra, Sárospatakra. Szé- esényhez, Ónodhoz képest ke­vesen jöttek el, hiszen a leg­több megye a császáriak ke­zén volt, s az árulók, lapulók száma is egyre szaporodott. Mégis, ez az országgyűlés volt a legradikálisabb a három közül. Valóban itt a harco­sok legjava tanácskozott az ország sorsáról. Teljes jogú követekként szerepeltek a hadsereg küldöttei, önálló po­litikai erővé lépett elő a vi­tézlő rend. Hitet tettek a harc folytatása mellett. Rákóczi kijelentette, „az lesz szabad, aki hadakozik”, és javaslatá­ra törvénybe iktatták, hogy valamennyi jobbágy szárma­zású katona, aki a győzelemig hűséges marad a zászlóhoz, függetlennek tekintheti ma­gát, földesurától megkapja a szabad hajdúknak kijárd jogo­kat. A hangulat elszántságát bi­zonyította- hogy irgalom nél­. május 12., szerda kül leszámoltak a-z árulókkal- Bezerédy Imrét és társait halálra ítélték, majd de­cember 19-én lefejezték Sá­rospatak piacterén- Rákóczi iszonyodott a kegyetlenségtől, de nem tehetett másként- Különösen Bezerédyt saj­nálta: a korábbi hős brigadé- ros hetvenkét császári tisz­tet vágott le nyílt lovasvia­dalban De hitszegésével egyik fő részese lett Nyitra elvesztésének. így a haza­árulás tényét ritka vitézsége sem ellensúlyozhatta. „ Rettenetes hidegek der­mesztették meg az országot 1708—1709. leién. A pestis, a -.fekete halál” egyre terjedt. Ennek ellenére Rákóczi min­den gondja a hadsereg erő­sítése- egyúttal diplomáciai lépésekkel kísérletezik a méltányos béke érdekében. Ami annyit jelent, hoav nem hajlandó engedni a nagyszom­bati feltételekből- Bécs pe- 'dig a maga feltételeihez ra­gaszkodott- Annál inkább tehette ezt- m: ‘ ’"'agyaror- szágon szilárd hadászati po­zíciókat birtokolt- nyugaton pedig újabb vereségeket mért a franciákra- De azért a csá­száriak sem érezhették ma­gukat lakodalomban- Nagy­ol egy e i fiIni bem u la ló k Ifjúsági film komoív dolgokról Két gyermekszereplő Révész György Két pont között • legrövidebb görbe című filmjéből. Révész György legújabb filmje, a Két pont között a legrövidebb görbe elsősorban a 10—14 éves gyermekek szá­mára készült, de a benne felvetett problémák olyanok, hogy joggal számíthat a fel­nőtt nézők érdeklődésére is „Egy szemüveges fiú, mutáló kamaszhangján idézi fel azt a történetet — írja a filmről örsi Ferenc, aki a rendező­vel tizenöt évvel ezelőtt Négyen az árban címmel ké­szített gyermekfilmet —, amely már a múlté és fura visszhanggal eleveníti fel a nagyot akaró fiatalok vállal­kozását, hogy híressé tegyék Somsabátonyt, a kis községet, amely jellemzően összegezi mindazt, ami a régi kolónia és az Újtelep lakói között feszül. Jellemzi mindazt, ami az elmúlt évek hasznos gazdasági egyensúlyának be­tegesbe hajló sejtburjánzásá­ból fakad. Jellemzi az új­telepi eleven kerti törpék gipszbe álmodott világát, akik festett gyilkos galócákkal és minipagodákkal ékesített otthonaik pitiáner túllicitálá- sával próbálják lepipálni szomszédaikat.” A híres színészek — Szir­tes Ádám, Patkós Irma, Te- messy Hédi, Haumann Péter — mellett, kedves, tehetséges gyermekszínészeket — Oszter- bauer Ferenc, Harsányi Pé­ter, Gadó Eszter — láthat a közönség. A film zenéjét Szörényi Levente szerezte, a dalszövegeket Bródy János írta. A héten egy „gyilkos” ere­jű szatirikus angol film, A felső tízezer is látható a be­mutató mozik műsorán. Peter Medak, a film rendezője kü­lönböző műfajok eszközeit hívja segítségül, hogy bemu­tassa az angol uralkodó osz­tály legjellemzőbb vonásait. Maró gúnnyal mond bírála­tot életmódjukról, merev kon­zervativizmusukról. Monda­nivalójának elmélyítése ér­dekében még a bizarr ötletek alkalmazásától sem riad vissza. A főszerepet Peter O’Toole játssza, aki már szá­mos szerepben bizonyította tehetségét. Közönségünk a Hogyan kell egymilliót lopni, Az oroszlán télen, Murphy háborúja és a La Mancha lovagja című filmekben lát­hatta. A történelmi filmek jó ér­zékű mestere, Mircea Drágán készítette a Nyestfiak című hatalmi erőfölényük ellenére őket is sújtotta az ínség, so­raikat ritkította a pestis- Ezgrt nem siették a katonai kezdeményezésekkel. Csak 1709 nyarán újultak ki ismét a harcok. Heister, a vén mészáros, dühöngve ve­tette magát a Dunántúlra. Terrorhadjárata révén az ország egész nemességét a császár hűségére kényszeríti, a már osztrák kézen lévő helyek mellé Sümeget. Veszprémet, Simontomyát. A kurucok erejük és bátorságuk végső megfeszítésével küzdenek, Bottyán János, diadalsorozat­tal ütött csorbát Heister di­csőségén. kemény vereséget mért az ellene küldött rácok­ra. Esztergom kornyéken az osztrák zsoldosokat kaszabol­ta a legjobb napjaira emlé­keztető eréllyel- A legendás hős, a kuruc szabadságharc Bem apója táborában töltöt­te egész életét, ott is halt meg Agyhártyagyulladást kapott- s 66 éves korában, Tarnaőr- sön parancsnoki sátrában fe­jezte be dicsőséges pályafu­tását 1709. szeptember 27-én. Megint csontrepesztő hi­degekkel érkezett a korai tél. Kiújult erővel dühöngött to­vább a pestis. Egyik siral­mas hír a másikat érte. 1710- január 3-án lefejezték Érsek­újváron az áruló Ocskay Lászlót Dunántúlon végképp felülkerekedett Heister- előle menekült a Tisza-vidékre Es­terházy Antal- másfél ezerre fogyott éhezéstől, fáradal­maktól elcsigázott seregével- Ebben a sötét helyzetben né­mi vigaszt jelent Rákóczi­nak- hogy szövetségese- Nagy Péter cár, kiheverhetetlen vereséget mért a svédekre Poltavánál­(Folytatjuk) kosztümös, látványos román filmet, amely a történeti hű­ség jegyében, hiteles képet igyekszik adni a XV. század kelet-európai viszonyairól. A kelet-európai országok törté­nete sokkal kevésbé ismert, mint például Anglia, vagy Franciaország története, Pe­dig ezek a kis o-izágok is végigjárták a történelmi fej­lődés állomásait, csak sajá­tos körülményeiknek megfe­lelően. eltérő időben és egyé­ni vonásokkal megrajzolva. Az egységes Románia kiala­kulása előtt több fejedelem­ség létezett azon a területen, önálló kül- és belpolitikával, de egymáshoz hasonló gazda­sági és társadálmi fejlettsé­gi fokon. Moldva története, amelynek egyik kis szakaszá­ról a Nyestfiakbnn kapunk l-*pet, egyike • a h-'rom leg­nagyobb fejedelemség törté­netének. A film főszerepe t neves, hazájukban rendkívül népszerű színészek alakítják. Az egyik főszereplő. Florin Piersic, a Betyár-sorozatból nálunk is jól ismert művész Huszonöt éves a Lengyel Kultúra Negyedszázada, 1951 tava­szán nyitotta meg kapuit Bu­dapesten a Váci utcában a lengyel tájékoztató- és kul­turális központ magyaror­szági irodája, a lengyel olva­sóterem- Ebből az alkalom­ból Barbara Wiecno, a Len­gyel Kultúra igazgatóhelyet­tese elmondta, hogy a ma­gyar közönség már a meg­nyitás napjától kezdve nagy érdeklődéssel fordult az új intézmény felé. A kapcsola­tok bővülésé indokolta, hogy 1964 májusában átköltözze­nek a tágasabb, Nagymező utcai épü etbe- A kezdeti idő­szak egyik fő feladata volt a lengyel irodalom iránti ér­deklődés fokozottabb felkel­tése. a magyar nyelven meg­jelent könyvek népszerűsíté­se- Sűrűn rendeztek irodaimi ankétokat, író-olvasó találko­zókat a magyar nyelven meg­jelent lengyel művekből. A lengyel irodalom iránti nagy érdeklődés bizonyítéka volt például a X. balassagyarmati Madách Imre színpadi napok keretében sikeresen megren­dezett lengyel irodalmi fó­rum is­A lengyel zene magyar ra­jongóinak nagy tábora ön­magában is biztosíték a zenei rendezvények sikeréhez- Kü­lönösen jelentős esemény volt a Pest megyei zeneiskolák részvételével 1974-ben lebo­nyolított Chopin-emiékver- seny- A művészeti tárlato­kon kívül politikai, gazda­sági, turisztikai, valamint a magyar—lengyel kapcsolato­kat dokumentáló kiállítások kerültek a magyar közönség Mai tévéajánlatunk 17.35: Életút. Mikolaj Kopernikuszról, a világhírű lengyel csillagász­ról, életéről, tragikus sorsá­ról szóló lengyel filmet köz­vetít a televízió. A film bemutatja Koper­nikusz szülőházát és a krak­kói egyetemet, ahol tanulmá­nyait elkezdte. S végigjárja azt az életutat, amely mai világképünk alapjául szolgá­ló heliocentrikus rendszer megalkotásáig ívelt. Doku­elé. Külön művészi eseménye volt az 1973-as évnek a nagy­szabású Koperniküsz-kiállí- íás. A Lengyel K -' Hú rí nvo’v- tanfolyamainak 25 év alatt több mint lu ezer nailgaioja volt­Négy stkere volt a Ki tud többet Lengyelországról? cí­mű vetélkedőnek. A 25. évforduló jegyében a szokásosnál is gazdagaob a Lengyel Kultúra nyár eleji műsora. Május 27-én „Len­gyelország 76, a VII. párt- kongresszus után” címmel nyí­lik nagyszabású kiállítás, es ebből az alkalomból rendezik meg Budapesten Janus Olej- niczaknak, a VIII- Chopin nemzetközi zenei verseny nyertesének hangversenyét. Később Miskolcon is vendég­szerepei­A LEMP Vll- kongresszu­sának eseményeit, határoza­tait ismertetik Pakson, Gyön­gyösön, Eleken, Gerendáson és Borsod megyében is több előadás hangzik el e témáról. Székesfehérvárott irodalmi esttel adóznak H. Sienkie- wicz emlékének­A kulturális központban üvegművészeti kiállítás is nyílik, amelyen a krakkói üvegipari intézet formater­vezői vonultatják fel alkotá­saikat. Gyöngyösön, a kerté­szeti főiskolán pedig a len­gyel plakát történetét szem­lélteti tárlat- A 25. évforduló alkalmából a Fűatélia Vál­lalattal együttműködve Cho­pin-, Kopernikusz-témájú ma­gyar bélyegekből szerveznek kiállítást. mentumok, Kopernikusz ta­nulmányai, könyvei és a né­zeteivel vitázó iratok, kora­beli levelek, barátainak kéz­iratai teszik hitelessé a fii* me(. Megismerjük Koperni­kusz hatalmas munkáját, az új világrendszer megalkotásá­ról, amelyen 36 évig, egészen élete végéig dolgozott. Köny­vét kinyomtatva és meghami­sított előszóval csak halálos ágyán láthatta, s nem tudia felemelni szavát kiadója szó­szegő eljárása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents