Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Kongresszusi küldött Balan-agyarundiól Szólni I a fiatal dolgozó nőkről A Budapesti Finomkötött- árugyár balassagyarmati gyáregységének hatalmas csarnokában a .varrógépek mellett a lányók és asszonyok boszorkányos ügyességgel ál­lítják össze a ruhadarabokat- A Nógrádi Sándor Szocialista Brigád húszéves vezetője- Lábát Mária- íiatal kora elle­nére immár törzsgárdatagnak számít. Munkáját még a ré­gi üzemben kezdte- majd há­rom évve! ezelőtt- a gyár átköltözésével az új telepen mar szakmunkásként dolgo­zott­A gyár ipari tanulójaként kerültem a balassagyarmati 217-es szám szakmunkáskép­zőbe kötő-hurkolónak. Ez életem egyik fontos állomá­sának tekinthető- Itt jegyez­tem el magam a mozgalmi élettel- Először régi iskolám­ban. a Csit'ári Általános Is­kolában ifjúvezetőként te­vékenykedtem- A pajtások­kal közösen sok-sok játékos vetélkedőt, számháborút- tú­rákat- és különböző akciókat rendeztünk. . A szakmunkás- képzőben megválasztottak az osz'ály-alapszervezet KISZ- titkárának. Az eltelt időben szép eredményeket értünk el. Ezt bizonyítja az is* hogy el­nyertük a KI&Z központi bi­zottságának dicsérő okleve­lét- A továbbiakban ez még hatékonyabb és lelkesebb mozgalmi munkára buzdított mindnyájunkat­A gyárban alapszervezeti vezetőségi tagként kezdtem. Később a KlSZ-csúcsvezető- ségben- majd a bizottságban- mint gazdasági termelésfe­lelős- majd szervező titkár­ként dolgoztam. A kultúrmű­sorok. kirándulások- és ver­senyek megszervezése mindig az en feladatom. 1974-ben munkám elismeréséül felvet­tek a párttagok soraiba. Meg­bízatásom szorosan kapcso­lódik a KISZ-es feladatok­hoz- Szeretek mozogni- úgy érzem- a szervezés az erős­ségem. Ez elmondható a termelő- munkában is- A fiatal brigád- vezető irányításával a dol­gozók gazdasági téren is szép eredményeket mondhatnak magukénak- Tavaly több mint 113 százalékos termelést értek el- Lábát Mária példáját kö­vetve. ki a dolgozók esti gim­náziumának harmadik osz­tályát végzi- a brigád egyhar- mada tanul tovább középis­kolában és a gyár szakmun­kásképző tanfolyamán­A társadalmi munkaválla­lásukat 150 órára teljesítették a csoport dolgozói. Óvodások részére játékokat és babaru­hákat ' készítettek. A kommu­nista műszakokon és az egy.nap Balassagyarmatért mozga­lomban cselekvő aktivitással vettek részt a brigád tagjai. — Drukkoltunk, hogy Ma­rika eljusson a KISZ IX. kongresszusára — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Horváth Imréné- a balassagyarmati gyáregység KlSZ-bizottságá- nek titkára- Biztosak vagyunk abban, hogy jól képviseli, majd a dolgozó fiatalok érde­keit. Az ott elhangzott felszó­lalások és hozzászólások ta­pasztalataival hazatérve- a KISZ városi ‘bizottságának tagjaként- hatékonyan segíti a mozgalom további munká­ját. Ha bele pillantanánk a gyár sporteseményeinek naplójá­ba- gyakran találkozhatnánk a fiatal küldött nevével­— Nagyon szeretem a spor­tot- Aktívan játszom a kézi­labdacsapatban- Eddig is ki­váló eredményeket értünk el. A spartakiádokon mindig győz­tesek voltunk. Szabad. időm legnagyobb részében i§ á KlSZ-szel foglalkozom. Szí­vesen végzem ezeket a fela­datokat. Pedig sokszor elő­fordul- hogy csak későn es­te érek haza­A KISZ IX- kongresszusá­nak szekcióülésén a nők hely­zetéről- munkavállalásáról- a gyermekgondozáson levő fia­tal -anyák helyzetéről és a betegállományról kívánok .szólni. Nagy megtiszteltetés­nek érzem- hogy részt vehe­tek ezen a fórumon, és még jobb munkával szeretném megköszönni a bizalmat. b. zs. lieüdn áll 21 láttái* _ Az első napokban fél­szegek, bátortalanok, tele van­nak szorongással. Riasztja őket az új, szokatlan környe­zet. az üzem sajátos levegője. Ekkor igénylik a legtöbb tö­rődést, gondoskodást — veze­tőktől, munkatársaktól egy­aránt. Jólesik nekik, ha ér­deklődik az ember; honnan jöttek, dolgoztak-e már vala­hol. milyen a családi környe­zetük. Egy-egy ilyen beszél­getés során aztán kitárulkoz­nak, elmesélik gondjaikat, fé­lelmeiket. Érdekes módon, több vidéki nődolgozónknak az jelentette a legnagyobb problémát. hogy a finom munkát hogyan bírja majd a kezük, engedelmeskednek-e az ujjak megfelelően? Kalász Ilona, a balassagyar­mati porcelángyár művezető­je optimista a vidékről bejá­ró dolgozók helyzetének meg­ítélésében. Nem látja olyan sötétnek a képet, mint ahogy azt sokan megfestik. — Az a véleményem, hogy kettőn áll a vásár. Nem csu­pán az új, dolgozón múlik, gyökeret ver-e az üzemben, vagy két hónap múlva el­megy? Azt a kijelentést is megkockáztathatom; az első időszakban a pénz sem mérv­adó. Sokkal inkább az üzemi légkör, a kollektíva, a brigád magatartása, segítő szándéka. X tán beköltöztünk Szécsénybe, de ott sem nyugodtam. 1968- tól dolgozom a porcelángyár­ban — jól keresek, és meg­találtam azt, amire vágytam, a baráti közösségei. A mun­katársaim segítettek át az első ügyetlenkedéseken, meg­szerettem mindannyiukat. Köztük érzem jól magam, ve­lük járok szórakozni, kirán­dulni, meg is sértődnék, ha valamiből kihagynának. A naponkénti utazgatás sem za­var, nem válnék meg a gyár­tól semmi pénzért — mond­ja Erdei Istvánné. X Á balassagyarmati porcelán- gyár 316 nődolgozója közül 160 bejáró. Érthető tehát, hogy az eredmények, a jó példák mellett a nehézségek­kel is meg kell küzdeni. Mert a beilleszkedés, a mun­kafolyamatok elsajátítása után a következő lépcsőfok az ak­tív cselekvés a közösségért, a közös célok eléréséért, Mün- kában, tanulásban, életmód­ban egyaránt. X — A munkával nincs sem­mi baj. Ha termelni ' kell, ha tervet kell teljesíteni, élen­járnak a vidéki asszonyok. A közös rendezvényekre, mun­kaidő utáni programokra már nehéz őket itt tartani. Né­hány brigád például azért akart feloszlani, mert a kul­turális vállalásokat — a kö­zös színház-, mozilátogatást nem tudták teljesíteni. Higy- je el, nem azért, mintha ér­dektelenek lennének. Egysze­rűen nincs rá idejük. Család, gyerek, rossz közlekedés — mind elfogadható indokok.,Az én brigádomban, a bélyegző brigádban sok a vidéki. Állít­hatom, hogy nagyon olvasott társaság. Az egyik érsekvad­kerti fiatalasszony szenvedé­lyes olvasó, mindenki az ő könyveit bújja. Én magam is tőlük kapom a könyveket. Utána aztán megy a vita, a beszélgetés, véleménycsere... — Mindezt azért mondom el, hogy bizonyíthassam — nem minden esetben a kö­zömbösség, az érdektelenség az oka, ha a bejárók nincse­nek jelen egy közös rendez­vényen, megmozduláson. — Ecker Kálmánná csoportveze­tő, szakszervezeti nőfelelős nagy hévvel védelmezi állás­pontját. X — A legtöbb helyen durva, rossz módszerekkel, próbál- i' k aktivitásra serkenteni a bejárókat. Ha egy rendezvé­nyen való megjelenést köte­lezővé teszünk, eleve rossz szájízt vált ki. Hát ha még másnap szidást is kap a dol­gozó a távolmaradásért, tönk­retettünk mindent. Az a ta­pasztalatom, hogy a szép szó többet használ. Ha egy kö­zös megmozdulás után a dol­gozó a társaitól hallja, mi­lyen jó volt, milyen érdekes, legközelebb már nem akar kimaradni a közös élményből. A fokozatosság betartása sze­rintem rendkívül fontos — mondja Kalász Ilona több éves tapasztalataira hivatkoz­va. X Az érsekvadkerti Molnár Istvánné, a háztartásból, a gyerekek mellől került a gyár­ba, hat évvel ezelőtt. —- Először még hivatkoz­tam gyerekekre, közlekedésre, ha valamilyen délutáni vagy esti programot hirdetett a brigád. Egyszer aztán a sok- furfangos asszony engem is elcsalt. Olyan jólesett kikap­csolódni, együtt lenni a mun­katársakkal. Egészen más ol­dalról ismertük meg egyipást, mint az üzemi munka közben. X És egy kollektíva akkor igazi, ha tagjai nemcsak mint munkás a munkást ismerik egymást, de azt "is tudják, ki, hülyén ember az üzemben, s az üzemen kívül egyaránt. — vkm — C7d p hagyomány hazánkban, hogy a tavasz leg- szebb hónapjában, a természet' megújhodá­sát oly’ harsányan hirdető májusban esztendőről esztendőre bélié- és barátsági hónap kezdődik. Párbeszéd, kötetlen eszmecsere a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegei- oen a békéről es a Darátságról — így is neveznetnenk az idei, sorrendben 18. tavaszi békeseregszemlét. A nemes hagyományokhoz igazodván az idei rendez­vénysorozat is május 8-án, a győzelem napja előestéjén kezdődik. Kimondatlanul is emlékeztet a 31 évvel ezelőtt véget ért világégésre, a 61 országra kiterjedt és 50 millió emberéletet követelt második világháborúra, amelynek utol­só csatáit 1945. május 8-án vívták. Mostantól egy hónapon át a tegnap tanulságait igyek­szünk napjaink tapasztalataival ötvözve a holnap: a közeli és a -távolabbi jövő számára leszűrni. Hogy mennyi az ez­zel összefüggő teendő, világosan tükrözi az Országös ‘ Bé- ketanács gazdag programja az idei béke- és barátsági hó­napra. Magától értetődik, hogy a magyar békemozgalom a Hazafias Népfronttal, a társadalmi és tömegszervezetekkel szoros együttműködésben dolgozta ki és valósítja meg a programot. „Ha békét akarsz, készülj a békére!” — írta Tlja Eh­renburg. Noe, aligha kínálkozik jobb lehetőség a béke ál­dásainak és távlatainak hű érzékeltetésére, mint a háború tanulságainak elemzése. Egy szűk emberöltő telt el 1945 óta, de a német fasizmus szétzúzása a ma emberének is számtalan tanulságot kínál. A most kibontakozó országos méretű eszmecserén bizonyára sok szó esik majd arról, hogy a hitleri fasizmus elleni háborúban a legnagyobb ál­dozatot a szovjet nép hozta: a Nagy Honvédő Háború 1418 napos poklában 20 millió szővjet ember életét oltották ki a fronton, a koncentrációs táborokban és a bombázások­ban. A világ megszabadult a fasizmus rémétől. Egyszers­mind a szocializmus kilépett egy ország határai közül, s azóta új erő született: a szocialista világrendszer. Követ­kezetes és egyeztetett külpolitikai vonalvezetés, a lenini békepolitika szellemében meghirdetett nagyszabású béke­program megvalósítása jellemzi a szocialista országokat. Ha majd a következő napokban, hetekben megvonják a múlt évek mérlegét, megnyugvással állapíthatják meg: korunk jellemzője az enyhülés. Ezt a folyamatot azonban vissza­fordíthatatlanná kell tenni. Éppen ezért a politikai enyhü­lést követnie kell a katonai enyhülésnek, a leszerelésnek, a haderők és a fegyverzetek csökketésének, A béke- és barátsági hónap rendezvényeinek esemény­naptárában lapozgatva megállapíthatjuk, hogy ezeket a témákat nemcsak fiatalok és nagyüzemi munkások, hanem tudósok, szakértők is napirendre tűzik majd eszmecseréiken. Különös tekintettel Helsinkire^ az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányára, amely ismét hangsúlyt kap a tavaszi békedemonstrációban. Május 8—16. között ugyanis a tavaszi békeseregszemle idején — az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával közös rendezésben — európai bizton­sági és leszerelési hét színhelye hazánk. A Béke-világta- nács javaslatával összhangban megrendezendő hét ese­ménysorozatát áthatja a felismerés, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása szempontjából alapvető jelen­tőségű az európai biztonság megteremtése, a kontinens különböző társadalmi berendezkedésű államainak együtt­működése. Ha már a leszerelésről, a katonai enyhülésről is szó esett, nem lehet figyelmen kívül hagyni a békehónap egyik kiemelkedő kampányát, amely az új stockholmi ’ felhívás támogatására serkenti társadalmunkat. Huszonöt évvel ez­előtt a Béke-világtanács elnöksége a svéd fővárosból fel­hívással fordult a földkerekség valamennyi országának köz­véleményéhez: egyesítsék erőfeszítéseiket a nukleáris hajsza megállításáért, az atomfegyverek betiltásáért. Az évfor­dulón újabb felhívást bocsátott ki a BVT elnöksége Stock­holmból : szűnjék meg a fegyverkezési hajsza, valósuljon meg a leszerelés! Akinek drága a béke, a népek szabad­sága, a társadalmi haladás, csatlakozzék a felhíváshoz, jut­tassa kifejezésre egyetértését a különféle fórumokon, az üzemek, tómegszervezetek, mozgalmak, tudományos, okta­tási és kulturális intézmények testületi ülésein — hangzik az Országos Béketanács felhívása. Anaiole France szerint azért valósul majd meg egykor a világbéke, mert a békés állapotot valamely új tudomány, netán a gazdasági szükségszerűség, vagyis' a dolgok új rendje rákényszeríti az emberiségre. Históriánk 14 ezer 513 háborút jegyzett fel. Könyvtárnyi irodalmat tartanak szá­mon a hadművészetről. A BÉKE művészete viszonylag új keletű. Tanulmá­M Ut-iNL nyozása és új elemekkel gazdagítása a béke- és barátsági hónap idején társadalmunk megtisztelő kötelessége. Gyapay Dénes — Szorított belül mindig a magány, az egyedüllét. Közös­ség után vágytam, barátokat akartam keresni. Érthető, hi­szen a gyermekkoromat Al­más-pusztán éltem le. Az­Nógrád vendégei A jó idő kedvezően hat az Idegenforgalomra, így hat- végén sok látogatóra számít­hat Nógrád- Az eresztveny: tunstaházban a kecskeméti IBUSZ, a budapesti U-e, IBUSZ iroda, az OLAJ­TERV Vállalat és a KGYV csoportjai foglaltak szállást A Hotel Salgó ugyancsak bu­dapesti és székesfehérvári csoportoknak ad helyet- Sai­gon a msnedekházban szintén budapesti es Székesfehérvár, csoport tölti a hét végét. A salgótarjáni kempingbe pe­dig budapestiek és dunaúi- városiak érkeznek. Hollókő­re az Ybl Miklós Éptőipari Főiskola 37 hallgatója láto­gat, akik tanulmányozzák a község népi építészetét. Rctság központja . __ kép; kulcsár — » >

Next

/
Thumbnails
Contents