Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

WEARHDJ MEG, hátha érdemes lesz Fiatalember, de csaknem teljesen ősz, Bandúr István, a Ságvári Endre Ifjúsági Szo­cialista Brigád vezetője, a Romhányi Építési Kerámia- gyárban- Haraninckét éves. Az előbbihez csak annyit fűz hoz­zá: már 15—16 éves korom­ban kezdődött- Ügy örököl­tem- ■. Jelenleg a lakatosok cso­portvezetője- Patinás régi gyárban- a váci Hajógyárban szívta magába a lakatosság tudományát- Hogy nem is akárhogyan, azt a mostani csoportvezetői beosztás is ta­núsítja. — Mi volt a legnehezebb? — kérdi szinte önmagától- — Megtalálni a brigád tagjaihoz azt a hangot, amely feltétele a jó kollektívának, segítője a munkahelyi légkörnek, egy­más megbecsülésének- Azt hiszem, ezt sikerült elérni. Bár elvétve előfordul, hogy melléfog az ember­— Ilyenkor veszekszik? — Szó sincs róla! Szépen mondok én mindent. Csak- aki rosszul áll a dolgokhoz, ahhoz én is olyan vagyok­— Volt aki ezért meghara­gudott? — Nem hiszem. .Tó kollégák, úgy is mondhatnám barátok vagyunk- Együtt szereltük be az elszívóberendezést a Rom­hány I- üzemrészben- Határ­időre sikerült. A Romhá-ny Il-nél is mi állítottuk be az égetőkemencéhez szükséges ventillátorokat és az őrlőmal­mokat- Azóta is kifogástalanul működnek­A 22 tagú kollektíva min­den reggel, kezdés előtt meg­beszéli, ki. mit végez el. Pár­ban dolgoznak- Egy tapasztal­tabb és egy kevésbé gyakor­lott szakmunkás- Eddig egy kivételével mindenki becsü­letesen megállta a helyét­— Tavaly munkaidőben, az egyik kollega Italt fogyasz­tott, ezért fegyelmit kapott. Ilyen- vagy ehhez hasonló esel, többször nem fordult elő — m-ondja a brigádvezető­Szavainak igazságát bizo­nyítja, hogy elnyerték a Fi­nomkerámiai Ipari Művek Élenjáró Ifjúsági Brigádja cí­met is­Amíg idáig eljutott, addig nagy utat tett meg a brigád­vezető is- Tizenkét évet ha­gyott maga mögött a gyárban. Vajon ez idő alatt megfor­dult-e gondolatában, hogy másutt is megpróbálkozik a szerencsével­— Igen — vallja egyértel­műen- 1963-ban azért jöttem ide a hajógyárból, hogy meg­találom számításom és itthon leszek. Akkor bővítették a gyárat- a trnk-ba vettek fel. Ü j gépeket hoztak, azoknak a beszerelését végeztem- Kez­detben keveset kerestem, ezért egy kicsit elkeseredtem- Arra gondoltam, hogy tovább- állok- Megkérdeztem felese­gem véleményét is. Ö azt mondta: — Maradj mé-g egy kicsit, hátha ' megváltozik- hátha érdemes lesz. Jól tettem, hogy rá hallgattam, bár ben­nem is felmerült, akárhová megyek, mindenütt új em­berként kezelnek, és nem az lesz a vezető első dolga, hogy, nekem adja a legtöbb bért­Ma már az általa vehetett kollektíva birtokosa a szoci­alista brigád ezüst fokozat­nak- Itt azonban nem állnak meg. — Védnökséget vállaltunk a fritte üzem felett- Megígér­tük. högy a legkisebb hibát is munkaidő után kijavítjuk- Je­lenleg' a szintestgyártó üzemben serénykedünk- A határidő betartása érdekében 150 óra társadalmi munkát vállaltunk. A sportcsarnoknál ugyancsak . társadalmi mun­kában 300 óra lakatosmunka vár ránk- Ezenkívül patronál­juk az iskolát, az óvodát. Az óvodában megjavítjuk a kör­hintát, játékokat készítünk az apróságoknak- Ez évi progra­munkban szerepel még szín­házlátogatás, kirándulás- és a kispályás labdarúgás- Ez utóbbi már megkezdődött­Ha már a sportnál- tar­tunk, ide kívánkozik még a következő. Bandúr István, a műszak után nem mindig ott­hona felé irányítja lépteit- Ugyanis ő a kézilabda-szak­osztály vezetője. Ennek a tár­sadalmi kötelezettségnek el­látása is időt vesz igénybe­— Eleinte nem tetszett a fele­ségemnek, de már megszokta. Igaz, nem ment könnyen- ügy látszik, a családban ma­rad a sport, mert a fiam min­dig velem akar jönni- Sajnos, ez ritkábban sikerül, mert az Szocialista brigád a könyvesboltban Salgótarjánban, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 353-as szá­mú Tanácsköztársaság téri köny­vesboltjában 1972-ben alakult meg és Nógrádi Sándor nevét vette fel a szocialista brigád. A brigádta­gok célul tűzték, hogv minél több könyvet juttassanak el a lakos­ság széles rétegeihez. Munkáju­kat dicséri az évi 9 és félmillió forint értékű forgalom. A brigád lámogatia az üzemeknél, intézmé­nyeknél tevékenykedő könyv­bizományosokat, s kapcsolatban állnak ezek szocialista brigádjai­val ís. A salgótarjáni öblösüveg­gyárban óéldául a szocialista bri­gádok könyvpavilont építettek, melynek forgalma eléri a 40 ezer forintot. A könyvesbolti bri-ád tagjai segítik az acélgyári óvo­dát, s most elhatározták. Iioev az ói. Aruny János úti óvodát tá­mogatják a takarítástól a mese­könyvek ajándékozásáig. utóbbi .időben személygépko­csival járunk és bizony nincs mindig hely a számára- A lelkiismeretes szakember szabad idejéből szakít még időt a műhelybizottság titkári és a szakszervezeti bizalmite­endők ellátására- Ezt az ön­ként vállalt kötelezettségét is a lehetőségekhez képest igyekszik legjobb tudása sze­rint elvégezni- Ügy van ezzel, ha már elvállalta, akkor ne érje szó a ház elejét- Nem siettetésképpen, de a tmk vezetője egy pillanatra megszakítja beszélgetésünket, és arra kéri, hogy dolga vé­geztével keresse fel őt. Nem kellett sokáig várnia, mert a kötelességtudó, szerény, a kö­zösségért dolgozó, köztiszte­letben álló Bandúr István ha­mar rányitotta az ajtót üzem- vezetőjére- V- K­AZ IGAZSÁGHOZ TARTO­ZIK, hogy megyénkben a la- kosság nincs elkényeztetve a jó zöldség- és gyümölcsellá­tással. Ez annyira köztudott, hogy az év elején a megyéi tanács végrehajtó bizottsága nagyon kemény határozottság­gal számon kérte az ellátásért legilletékesebbet, a Nógrád megyei Mezőgazdasági Ter­mékértékesítő és Beszerző Szövetkezeti Közös Vállalko­zást. A megyei vezető testü­let a zöldség- és gyümölcs­ellátás területén tapasztalt fogyatékosságokért, elmarasz­talta a vállalkozás vezetőit és nagyon fontos határozatokat hozott a lakosság ellátásának gyors javítására. Az intézkedésre — mint ar­ról az illetékes MÉK vezetői is nyilatkoztak — szükség volt. Elsősorban is a munkás­Húsz éve alakult az Üvegipari Müvek salgótarjáni sík­üveggyárának László Jenő ötszörös aranykoszorús szocia­lista brigádja- Tavaly elnyerték a Vállalat Kiváló Szocia­lista Brigádja címet, az idén az Üvegipari Művek Kiváló Szocialista Brigádja címért harcolnak. A 17 brigádtag kö­zül hárman a szakmunkások szakközépiskolájában tanul­nak, egyikük a marxista—leninista esti egyetemet végzi. Idén 25 óra társadalmi munkát végeznek a brigádtagok, a selejtet az elmúlt évihez viszonyítva fél százalékkal ter­vezik csökkenteni. Részt vesznek az üzem régi épületeinek bontásában. A munkáért kapott bért az orosházi testvér- üzem meglátogatására fordítják. Képünkön: Gyetvai János brigádvezető, Táborhegyi Nándor felrakóval táblaüveget vág. lakta vidékek érdekében, amelyek a legjobban érzik az ellátás hiányát. Salgótarján egyik külvárosában, Zagyva- pálfalva volt bányatelepén, elemi erővel tört fel a vá­sárlókból, hogy napokon ke­resztül nem kapnak zöldsé­get. Ha itt, a megyei szék­hely peremén ez a helyzet, akkor elképzelhető, mi van a távol esőbb helyeken — Mi- zserfán, Rákóczin, Novákon, vagy éppen Saigon —, hogy csupán néhány helyet sorol­junk. De szólhatunk a több­ségében munkás lakosokból álló községek sokaságáról, ahol nem a primőr, hanem a legszükségesebb zöldségféle sem volt kapható a kívánt mennyiségben. Fogadjuk el, hogy a megyé­ben nehézségek tornyosulnak az ellátás megjavítása elé, amellyel nagyon nehéz, meg- ' birkózni. Fogadjuk el, mert ez is hozzátartozik a realitás­hoz. És ez elsősorban abból ered, hogy a mezőgazdasági üzemek, ha termesztenek is zöldségfélét — mint például uborkát,. paprikát, paradicso­mot —, az nem különösebben nagy választékú. És ennek a szűk választéknak is legna­gyobb részét elviszik a kon­zervgyárak, mert azok rugal­masan, anyagilag előnyöseb­ben vásárolják meg az árut. Igaz, végső soron ezt is a lakosság fogyasztja majd el. De ez az áru már nem a friss, a megyében jelenleg legjobban hiányolt zöldségfé­le. Zagyvapálíalván Kalocsai Gyula _ körzeti tanácstag a választópolgárai nevében (ép­pen azt kifogásolta, hogy friss zöldségfélét nem tudnak vá­sárolni. Egy tsz, a cserhát- surányi, többek között sárga­répát termeszt mérhetetlen nagy táblákon. Ebből egyet­len gyökér sem kerül a hazai piacra, elviszik, konzerválják és úgy árusítják. Ezt a körülményt kétség­telenül sok minden előidézte. Az többek között, hogy egy időben a MÉK késlekedett az átvétellel, tönkrement a le­szedett áru és azt már csök­kentett értékben vették . át. A konzervgyárak anyagilag is segíteni tudják a termesztést, és ennek következtében gépe­síteni is tudják azt. Az idejé­ben kötött szerződések és ehhez hasonlók, a termelőkre jó hatással levő dolgok. A MÉK-nek is ehhez kell most már igazodnia- Mert nem volna az sem hasznos, ha a konzervgyárakat „kiütnék a nyeregből. A konzervgyá­raknak szükségük van az árura, de szüksége van a la­kosságnak is a mindennap szükségeltetett friss zöldség­félékre. Ezt kell a MÉK-nek biztosítania. BESZÁMOLHATUNK arról, hogy a MÉK ebben az irány­ban megtette a lépéseket* amelyek biztatóak. Elkészült az ellátás javítását szolgáló intézkedési terve, amely a legfontosabb teendőket tartal­mazza: kijelölni, megegyezni azokkal a gazdaságokkal, ame­lyek vállalkoznak zöldségter­mesztésre. A munkában reszt vesz a megyei tanács mező* gazdasági és élelmézésügyi osztálya is. Pontosan megha­tározzák, milyen féleségű zöldséget és gyümölcsöt ter­messzenek, hogy azt gazdasá­gosan tudják előállítani. Ér­telmetlen lenne olyan árut várni, amely a mi viszonya­ink között úgysem terem meg. Ezzel kapcsolatosan he­lyes a MÉH tervében az a kitétel, hogy az ilyen zöldsé­get, gyümölcsöt ajánlatos, ha más megyékben vásárolja meg. A kezdeményezés sokat ígérő, ha az emberek, akár a termesztők, akár a forgal­mazók pontosan be is tartják. Mert ez a lényeg. Hiába ter­meszt majd Palotás kiváló minőségű sárgarépát, Érsek- vadkert, paradicsomot —, mert erre válalkoztak —, ha azt késve szedik fel, vagy fony- nyadtan jutoel a piacra, ahol tovább sorvad és a fogyasztó így kényszerül megvásárolni. Tehát az emberek felelőssége, szorgalmas munkája igényel* tetik ahhoz, hogy az ellátás jobb, gyorsabb, igényesebb le­gyen. Szerepel az intézkedési tervben új boltok létesítése es éppen a munkáslakta terüle­teken többek között. De mar előre figyelmeztetni kell. aki­ket érint: hiába lesz az új bolt, ha azt elhanyagolják, gusztustalanul, piszkosan, tart­ják. Mert tessék csak alapo­san széjjeltekinteni, ez is lé­tezik még. A kereskedők te­hát éppen olyan felelősség­gel tartoznak a szépért, a jó­ért, akár a termesztők, csak éppen más természetű mun­kával. A LAKOSSÁG ZÖLDSÉG­ES gyümölcsellátását meg kell oldani a legkiíőgástalanabb módon — határozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága —1 és a legrövidebb időn- belül, hogy ezzel kapcsolatosan a lakosságnak ne legyen hiánya. Erre minden lehetőségünk meg is van. Az a mérvadó most már, miután a munka elkezdődött, amit az egyik végrehajtó bizottsági tag mon­dott a testület legutóbbi ülé­sén: „A konkrét munka kö­vetkezzék, amely abban nyil­vánuljon meg, hogy a piaco­kon, az üzletekben friss, jó minőségű, bőséges áru legyen, elfogadható áron...” B. Gy. ■"»miniuiniiiiMnimniiuinmiiiiHiHiiiHUHinHiniHiniHiuiumuni innnnmmmnniinnnnntmitimotinminmiiB|Mmntilnnnii?H»flHttiwitnHfitwiCfiimunMit«titiuinumm nnfiiiuitUMiinmimiit<iiiiiniiMntiHnnmmttuimtimniMtnimniiftinininmmnmiiHiimiiuiiminimnMmiHHUHiHtminimMii‘Hn* II szocialista demokrácia A fejlett szocialista társada­lom építését irányítja, pár­tunk megkülönböztetétt figyel­mei fordít a szocialista de­mokrácia fejlesztésére. A gaz­dasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenx'angú, egyenlő fontossá­gú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valameny- nyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is ab­ból a következtetésből indul ki, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongresszusán: „Ma már nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalatból is tud­juk: ahogyan valódi demokrá­cia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül.” A szocialista demokrácia fej esztése jelenleg és a to­vábbiakban is állami keretek közöít megy végbe. Nem val­lunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus el­mélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam sze­repének gyengítését kívánná- Ellenkezőleg: meggyőződé­sünk szerint szocialista álla­munk semmi mással nem he­lyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek ki­elégítésében, az emberek, élet- feltételeinek gazdagításában, a művelődés, az egészségügyi el­látás, a szociális gondoskodás területén, a felnövekvő nem­zedék nevelésében és az egész lakosság gondolkodásmódjá­nak formálásában. A XI. kong­resszus határozata ezért egy­értelmű világossággal leszö­gezi: „Államunk a szocialista építés £6 eszköze ” AZ ÁLLAM SZEREPE Osztálytartalmát tekintve népköztársaságunk — mint is­meretes — a munkásoszíály hatalma, uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelenleg is gyakorolja a proletárdikta­túra elnyomó funkcióját a tár­sadalomellenes elemek íéken- tartása, a szocialista vívmá­nyok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében- A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem el­lentétes a szocialista demok­rácia létével, ellenkezőleg: fel­tétele érvényesülésének-- Az, hogy nem engedünk teret a szocializmus ellenségeinek — meggyőződésünk szerint nem fogyatékossága, hanem ereje szocialista demokráciánknak­A jelenlegi- körülmények kö­zölt ugyanakkor még erőtel­jesebben kibontakozik annak a lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatú­ra lényege és nem is elsősor­ban az erőszak”. Államunk fő funkciója a gazdasági építés szervezése és a kulturális ne­velés; szerepe ezeken a terü­leteken növekszik tovább a következő években. Osztály­tartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép minél na­gyobb részét igyekszünk köz­vetlenül bevonni az ügyek el­döntésébe, intézésébe, irányí­tásába- Ez az államélet, s egy­úttal a szocialista demokrácia fejlesztésének fő útja, iránya. TARTALMI KÉRDÉS A nemzetközi eszmei harc­nak, ideológiai vitáknak egyik közpon.ti kérdése ma a de­mokrácia értelmezése- A pol­gári — kispolgári nézetek hí­vei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézmények oldaláról, az egyén formális jogaiból kiindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja sze­rint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresz- szuson — „egy rendszer de­mokratizmusát nem íox-mális szervezeti keretei határozzák meg, hanem alapvetően és mindenkor az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és hogy ez a hatalom milyen osz­tályok számára, milyen kér­désekben biztosít jogot és szerepe és jelentősége tényleges lehetőséget a bele­szólásra az állam, a társada­lom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó' fi­gyelmet a társadalmi és ál­lami intézmények fejlesztésé­re, jogrendszerünk tökéletesí- téséx'e- De a szocialista de­mokrácia érvényesülését, fej­lettségét elsösox'ban mégis tartalmi kérdéseken mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jutnak érvényre a munkás- osztály alapvető politikai ér­dekei, milyen tényleges dön­tési és ellenői'zési lehetőségei vannak a munkásoknak, a dolgozóknak. A szocialista ■ demokrácia fejlesztése nagy erőforrásokat szabadít fel; a dolgozóknak a közügyek eldöntésébe törté­nő bevonása jelentékenyen se­gíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldá­sát- Ezért most, amikor a gazdasági építés feladatai bi­zonyos fokig nehezebbé vál­tak, a táx'sadalmi demokratiz­must nem szűkíteni kívánjuk, hanem tovább szélesíteni. El­utasítjuk az olyan felfogást, amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha nincsenek kü­lönösebb gondok, feszültségek­Ha nehezebbek, bonyolultab­bak a problémák, valójában még nagyobb szükség van ar­ra, hogy széles táx'sadalmi ala­pon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait­EGYSÉGES RENDSZER A demokratizmus természe­tesen csak altkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem té­vesztjük össze a fegyelmezet­lenség „szabadságával”- Le­nin előbb idézett gondolatme­netében a munkáshatalom lé­nyegéről szólva kiemelte a fe­gyelmezettség és a szervezett­ség jetontőségét- A szocialista demokx’ácia — Kádár János­nak a budapesti pái'taktíva- értekezleten mondott szavaival élve — „egy forradalmi nép forradalmi rendje”, melynek itörvényeit mind az állampol­gároknak, mind az állami szer­veknek fegyelmezetten meg kell tartaniuk. Társadalmi életünk vala­mennyi területét áthatja a szocialista demokratizmus- Egységes rendszerről van te­hát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gya­korolnak egymásra. Ezéi\t az egész rendszert csorbítja, ha bármelyik területen elmara­dás mutatkozik- Ebből kiin­dulva fordítunk most különle­ges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésé­re, mert ezen a területen az utóbbi években a fejlődés nem kielégítő. Márpedig a munka­helyi demokrácia érvényesü­lése nemcsak a termelési, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon levő munkásosztály vezető szerepé­nek érvényx'e jutásával is- Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus el­mélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének továb­bi ex-ősítésétől. Egyetlen tár­sadalmi folyamat, így az ál­lamélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spon­tán jellegű. A párt tudatos, irányító tevékenysége elen­gedhetetlen ahhoz, hogy e fo­lyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csorbí­tatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon vezérli és ii’ányítja hazánkban az álla­mi élet, a szocialista demok­rácia fejlődését, hogy ennek révén még inkább érvényesül­jenek a társadalom, a dolgo­zó nép átfogó érdekei, s to­vább javuljanak a feltételek az emberi személyiség kibon­takozásához. Gyenes László NÓGRÁD — 1976. május 6,, csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents