Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

„De sok kapuban táncoltam...”

A tollfosztó hangulata este tilenc óta tájban lett a legma' gasabb. Harmonikaszó hal" átszőtt' a bandába verődött egények érkeztek. Meglátogatni a lányokat* hátráltatni a munkát.

— Nem szívlelték ám az. .öregeket az ilyen helyen — mondja Szilvási Károlyné. — Emlékszem, egészen Kicsiny lányka voltam, amikor egy zsécsei nagy [osztóban egyetlen öregasszony volt közöt" tünk. A megérkező legények el is danolták neki:

A kemence szegletében egy vén. anyó kukorog, olvasó van a kezében, de az ajka nem mozog.

Az ifjakat nézi-nézi". a múltat felidézi.

Könny szökik a szemébe...”

Fosztó'béli tréfát Kliszen- bauer Béláné is tud:

■— Verebet engedtek be az ajtón azok a pernahajder legények. Sikongtak a lányok, mert repült a tollyú ezer télé. Aztán meg a szemüket töröl gették. Mert azok az égetni valók mindenféle fűszerszámmal beszórták a madarat.

A munkát persze folytatni kellett. A legények a vacokra ültek, muzsikáltak' énekeltek közben. Egészen addig' amíg a bakuszok megérkeztek. Erről már Karcsi bácsi mesél:

— Akárcsak a disznótorba, a tollfosztóba is elmentek a bakuszok. Felöltöztek mindenféle maskurába. menyasszony és vőlegény mindig volt kö- »öttük. Pattogatott kukoricából gyöngyöt csináltak. azt akasztották a nyakukba. Karjukon kosár volt. fakanalai tartottak benne. Rendetlenkedtek, közben ezzel a tőzö"

szerszámmal ».ütötték’’ a lányokat. A fosztok nagy rémületére belemarkoltak a tollba vagy széjjelfújták. Még táncra is perdültek. ott serestek össze-vissza a konyhában. Meg kell hagyni, ügyesen elváltozhattak magukat. Egyszer nekem az ölembe ült egv nadrágos .»menyasszony”. A fülembe susogott» incselkedett velem, a mai napig sem tudom. hogy ki volt. A bakuszok mindig titokban, a kertek alatt surrantak a foszt óba. Tiltotta ám nagyon a hatóság, meri azt mondták: ilyen maskurába lopni is lehet, nem c,s- merik meg. kicsoda az illető.

Dehogyis akartak lopni a bakuszok. E réges-régi maszka-műsorral szórakoztattak, s ők is jól érezték magukat. Meg aztán, jól laktak a kukoricával, * a kosárba is kerüli valami harapni való.

— Mire bevégeztük a {osztást» megfőtt a kukorica is. Bizony, csak késő estére, mert nagy ,»fevés” kellett annak. A gazdasszony meghintette

mákkal vagy dióval, közösen megvacsoráztunk. A tollyút még elébb beraktuk az .mge- nátba. lehetett készíteni a shafírungot. Nálunk az volt a szokás- hogy hat párnát, két dunnát adtak a lánnyal. Igaz. eleinte nem futotta csak egv dunnára meg egy derékaüra. Az utóbbiba a durva tollvút tettük, a fosztásból megmaradt kosztunkéból pedig diszpárnát csináltunk.

Legények és lányok .-bandástul” mentek haza. Útközben még -.megemlékeztek” azokról- akiket meghívlak ugyan a fosztóba. de valamilyen ok miatt nem mentekel. Nagy sértés volt ez. a válasz is valahogy ehhez a mértekhez igazodott.

— Hazaindulás előtt kosz- tonkát pakoltunk a kötényünkbe. vagy valamilyen edénybe, s annak a háza elé mentünk, aki nem jött el á fosztóba. Leszúrtuk a kapujába, a sárba tapostuk. Ha már fagy volt- akkor »,megvizeltük” a kosz- tonkát, hogy jól oda fagyion a földhöz. Másnap aztán a? egész falu látta a csúfságot Mindenki megmosolyogta milyen nehezen tudják eltakarítani a ,-büntetést”.

Nagyot nevet Angvela néni

— Most már bevallom: h,< de 6ok kapuban táncoltam én is a kosztonkan.

A szomszédasszony rábólint. Igaz» ez az emlék még a falunak* nem ahhoz a részéhez köti őket» ahol most laknak. A Rét akkor még rét volt 1924-ben építették itt az első házakat, legelő volt a nelytikon.

Innen a falurész neve.

Kelemen Gábor

# '’súnyább kisfiút még ^nem látott a világ. Mindenki ezt mondta róla.

Még az anyjának is feltöri — mikor a kék kötényes nővérke bejött a szülőotthon északkeleti szármába, és lehajolt, hogy a pufók fenekű» visongó- pelenkás kis csornait óvatosan a várakozó anyai tózbe helyezze —, hogy ez nem az az aranyos kis csecsemő-rendellenesség» amit kinő a gyerek, mini a hurkákat» kiütéseket. A lefittyedt ajak, a szétálló fülek» a kidülledt és vad szem, a fénytelen fakó» barna bőr és ami a legkínosabb: a narv f°i —

mindezek a természet nyers erejéről .tanúskodtak. Osí származásról.

Az apja rá sem tudott nézni. Anyja feltornyozta mutatós. festett haját, fiái pedig besorolta hajtűi, szívszerelmei. tánccipői, elnyűtt papírrózsái közé. Jelentett neki annyit- mint ezek a kellékek, de semmivel sem többet.

Amint a kis Lincoln növekedett, és egyre csúnyább lett- kezdte sejieni, hogy valami nincs rendben. Igyekezett apja kedvébe járni- vitte neki a gyufát» és félreugrott rohanó, nagy lépteinek figyelmeztető zajára, mosolygott» adni. adni vágyott — minden hiába!

Még karácsony és a hús vét sem volt jó. Ott ült a -családi ünnepi asztalnál, gyönyörködött a krumplipüré» az aranv- piros sonka vagy az ünneni szárnyas látványában, de amikor felpittantott , a tánvériá- | bői, érezte, hogy felbosszan- I tott valakit.

Puiili Anna:

Ha...

Ha ölellek: sérülést, zúzódást. sebeket ölelek benned.

Bár mindezt tagadod- Mintha el lehetne kerülni egyetlen 'kelepcét is:

annyi szirénnel zúg, s oly kevés helyen hívnak tengerek.

Csak annyit tudsz: harminc éves vagyVagy annyi se.

Valaki elindult feléd: félarca árnyékában. Árnyékba húzódsz hát te is. De várod.

Munkáséletmód — szocialista életmód

A {nilnlt szocialista tár- - ie/ ' 1 sadalom egyik

alapvető célkitűzése a ;/ocía- lista személyiség kialakítása. Ennek lényeges teltétele. oogy az emberek életmódjában alapvető változások mentenek végbe. Nem véle1 len- nogy az utóbbi időben megszaponxl- tak az életmóddal kapcsolatos kutatások. Céljuk» hogy feltárják az emberről szóló marxi tanítás új vonásait, konkretizálják a szocialista személyiség kialakításával összefüggő feladatokat.

Fejlődésünk mai szintién a munkásosztály vezető szerepe nemcsak politikai tartalmat takar, hanem masába toglatt ja azokat a lehetőségeket is» amelyek az életmód, életvitel területér# tartoznak. A szocialista életmódideál, a szocialista életmódmodell megvalósítása ezért teljességgel elképzelhetetlen a imin- kásoszitály életmódjában te zajló alapvető változások nélkül. Illúzió minden olyan kísérlet» amely a marxi elképzeléseket absztrakt szinten, a munkás- osztályban végbemenő valóságos folyamatokon kívül próbálja megragadni.

Életmódvizsgálatainkban az utóbbi fél évtizedben megfigyelhető volt a moralizalással vagyis azzal a szemlélettel való fokozatos szakítás» amely az életmódot kizárólagosan a tudati szférára szűkítette le. Az életmód lényegében két alapvető fettétel on nvuss-nk: az objektív külső tárgyi világ lehetőségein- az anyagi, gazdasági. .társadalmi viszonyokon. valamint a belső szubjektív készségen. amelyet ugyancsak a társadalmi adottságok érlelnek- fejlesztenek, hívnak elő- vagy sorvasztanak el. Az életmód fontos eteme a munka, a munka minősége. A szocialista életmód kialakításának egyik igen lényeges feltétele, hogy mennyiben Hídja a munkásosztály a munkához való viszonyában konkretizálni a szocialista közösségért való küzdelem eszmei- fogalmi követelményét. Jelenlegi fejlettségi szintünkön erre ott van lehetőség. ahol a munkaközösség aktív döntésre készteti az embert, ahol számítanak rá. felelősséggel vesz részt a lét- vagy a létfeltételek formálásában,

megteremtésében.

Az életmód egyik igen fontos minőségi mutatója a lakás- viszonyok. hiszen a lakás olyan behatároló tényező» amely jelentősen meghatározza az egyének mindennapi életét, befolyásolja a kulturáltsági és civilizációs szintet» ezért jelentős előrelépést az életmód megváltoztatásának útján csak a lakásviszonyokban bekövetkező változásokkal érhetünk el. Rendkívül fontosak azok az intézkedések» amelyek az elmúlt években születtek a. munkáslakásokról, hiszen az itt elért ered.ménvek konkrét hozzájárulást jelentenek a szocialista életminőség kialakításához. Ezért is szükséges ezen a területen meg nagyobb intenzitással továbblépnünk.

Az életmód másik fonios eleme a műveltségi és iskolázottsági szint» amelv végső fokon jelentősen befolyásolja a társadalVni-politikai. közr életi .tevékenységben való részvétel igényét. Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította. hogy a munkásosztály kulturális fejlődéséhez önmagában nem elegendő» ha szélesítjük a művelődési feltételeket» vagyis a művelődési lehetőségek nem vonják automatikusan maguk után a kulturális aktivitás fokozódását. Ezért a lehetoteopk rp~*- teremtése mellett fontos feladat a munkások művelődési igényeinek kialakítása. Ebben jelentős szerepet játszik a munkahelyi vezetés, a munkahelyi légkör. Azoknál a vállalatoknál. üzemednél. av*'»i a

gazdasági vezetés érzékeli,

hogy a munkások szakmai és általános műveltségének eniet lése nemcsak össztársadalmi» hanem vállalati érdek is> ott a munkások képzéséről, »továbbképzéséről való gondoskodás a vezetési tevékenység szerves részévé válhatott. Fontos tudatosítani» hogy a műveltség gyakorlat» funkcionális dolog. Nem díszítőelem, nem öncél. Ha nincs Kapcsolat a munka és a művetö-ié« között, vagy ha ezt a kapcsolatot nem igényli tömegméretekben a termelési funkció» sőt nem igényli a gazdasági fejlettsége, akkor hiába erőltetjük a kulturálódást.

Mennyire válik a szabad idő értelmes» szeméiviséígazdagító tevékenység forrásává» azt nagymértékben meghatározzák azok a művelődési hálózatok, amelyek közreíos- iák az embert» és képesek megtalálni velük a kapcsolatteremtés eszközeit. A televízió általános térhódításával a művelődési intézmények és az emberek kapcsolataiban jelentős változások történtek. A művelődés intimebb személyes formáiról a személytelenebb formákra tevődött át a hangsúly. De a közelmúltban egv ellenkező tendencia is érződik: az emberek vágynak a személyes érintkezésre, ay. ezt biztosító . intézményes formákra. Fontos» tehát, hogy fenntartsuk ezeket az intézményeket és ott ahol nincs, lehetőségeinkhez képest létre'-'ózzuk.

A szocialista

nossá válásának» a fejlett szocialista társadalom építése során objektív alapja: a társadalom érdekviszonyainak szocialista jellege. A dinamikus érdekharmónia biztosítása a munkásosztály vezető szerepe, vagyis az össztársadalmi érdek alapján. S ez a marxizmus lényegéből következő történelmi feladat.

M. T.

Mátyás Ferenc:

Esőisten, sóhajt a tájon, mint szerelmes, ki ölbe vágy, erdő, mező leveti ingét, s pucéran kínálja magát.

Aznak» a bokrok gyöngybuborékban, felémkacsint egy körteszem, s piros bőréből kicsattanva szivárványt gyújt ki egemenHonnét tudnám, hogy milliónyi éve minden gyümölcs remek,

ha nem látnám, — bölcs esőisten —

minden él, míg öntöz kezedDe körtefám gyümölcse széthull, levél csörög az avaron,

szélmankóin az öreg ősz jár, sárban sir a virágszirom.

Zöld gyík surran egy kis fűszálon, vele törpül az ősvilág, a véges végtelen osztódik, s csak az elmúlás lesz szilárdGwendolyn Brooks:

Az igazi

Milyen kár» milyen kár. Ennyi szeretet, és nem talál viszonzásra. A kis Lincoln mindenkit szeretett. A hangyákat. Az átváltozó hernyót. Gyakran távollevő anyját. Az óvónénit.

Az óvónénit — aki kisrészt sajnálatból» nagyobbrészt

viszolygásból törődött vele. A többiek hozzászaladtak rajzukat lobogtatva. Lincoln is vitte a sajátiát. Az '."»»'nő igyekezett ugyanolyan kedves lenni vele. mint r. . *bb: de nehezen ment. Hisz ő maga kék szemű, napsugárhajú — csupa szépség» csupa finomság, csupa édes vaníliaillat. Egyik délután észrevette» hogy a kisfiú üres teteme'te] bámul maga elé az előszobában. Furcsa vfilt- mert a csengő már rég megszólalt, a gyerekek mind hazamentek. Elfogta a szánalom. Felhúzta a kesztyűjét, és vidáman azt mondta a gyereknek, hogy hazakíséri. Hősiesen vágott neki. kézen fogta a kisfiút. De a’ig tettek néhány lépést- máris megbánta. A kis majom. Muszáj mindenkinek őket bámulni. És hogy szorítja > kezét... Valósággal belemar...

Hétéves korában egy testvérpárt szeretett, egy fiát és egy kislányt, akik a szomszédba költöztek. Szépek voltak.

Jól öltözöttek. Sokszor könyörületesek hozzá. Szívesen voltok vele, mert« Lincoln leleményes volt» játékokat talált ki» történeteket meséli. De mikor kellemesebb barátok jelentek meg a láthatáron, szépen hátai fordítottak neki. Megvetette magát, hogy olvan hálásan köszön vissza nekik, hogy mindezek után mégis olyan jól érzi magát velük.

Sokat nézte magát a tükörben. Mit tehetne? De hát a fejét nem lehet összezsugorítani. Nem lehet leragasztani a fülét.

— Ne nyúlj sózzam! — sikította a kis tündérszemű tünemény a játszótéren.

Nerissának hívták. A gye- rekek fogócskázfak. de mikor megfogta a kislányt» az visszahőkölt, kiszabad ítoita magát és elszaladt. Mintha a világ összes szivárványa. a lenyugvó nap minden szikrázó fénye örökre eltűnt volna.

Egyszer, szintén még hétéves korában» történt v ila- mi. Egy belvárosi moziban volt az anyjával, és egy fehér ember, aki mögötte ült- a kis Lmcre mutogatva hangosan súgta a szomszédjának:

NÓGRAD — Nézd! Mindig ilyet akartam neked mutatni! A fai egyik legjellemzőbb példánya. Nem olyan felhígított, mint amilyeneket mostanában lát az ember az utcán, nanrm valódi néger. Fekete, csúnya, idegen. Lerí róla a vadsag. A kifejezéstelen tompaság. Ez az igazi 1

Anyja felugrott a székről* bársonybarna arcbőrét keretező festett haja vörös tetten lángolt, mint valaha, és ezt rikácsol te:

— Menjen a... menjen.. — de nem fejezte be. A Kis Lincolt lerántotta az ülés ó'.» az pedig megbabonázva bámult a férfira- aki őt Even alaposan felmérte, aki új értelmet adott életének.

Hazafelé egész úton sugárzott a boldogságtól. Persze, nem örült, hogy azt mondták rá -.csúnya” — de hát ehhez már eléggé hozzá volt szokva. Az a kifejezés ragadt meg benne a sok mindenféléből, amit alig értatt» hogy .ez az igazi”. Nem tudta Donn-on, miért- de tetszett neki. Nagyon tetszett.

Amikor megbántották» ^®vagy túlságosan megbámulták — túlságosan sokat hagyták egyedül —. mindig erre gondolt. Azt mondta magában -azért mégiscsak én vagyok az igazi”.

Ez megvigasztalta. Majdnem négy évig nagyon sokat jelentett ez neki.

(Képes Anna fordítása)

1976. május 30., vasárnap 5

/