Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

.ill' Tilt A Szovjetunióban tömegkampány kezdődött a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést követelő újabb stockholmi felhívást támogató aláírások gyűjtésére. A képen: Valcntyina Nyikolajeva Tyereskova, a szovjet nőbi- aottság elnöke aláírja a felhívást. UI« tartott m Elnöki A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a könyvtárakról. AZ új sza­bályozás — figyelembe véve a tudomány, az oktatás és a közművelődés területén be­következett hatalmas fejlődést — meghatározta az egyes könyvtártípusok feladatait, működési elveit és formáit. A rendelet tág keretet bizto­sit a könyvtárügy gazdasá­gosabb és ésszerűbb szerve­zeti formáinak kialakítására, fokozott figyelmet fordít a könyvállomány és a muzeá­lis értékek védelmére. A tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásáról a Minisztertanács in­tézkedik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmaz­ta a kormányt, hogy a javító­karbantartó szolgáltatások színvonalas ellátása érdeké­ben rendeletben szabályozza a szolgáltatások minőségének védelmét, megállapítsa a kö­telező jótállások körét, és fel­tételeit- Megerősitette, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke tisztségében Erdey- Grúz Tibor akadémikust, vé­gül bírákat választott meg és mentett fel- (MTI) Moszkvában aláírták a nukleáris robbantásokról kötött megállapodást A moszkvai Kreml Vlagyimir-termében pénteken dél­után, moszkvai idő szerint 5 órakor, Leonyid Brezsnyev aláírta a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a bé­kés célú föld alatti nukleáris robbantásokról kötött meg­állapodását. valamint az ehhez tartozó jegyzőkönyvet. Ame­rikai részről az aláíráson jelen volt Walter Stoessel moszkvai nagykövet. Az aláírás előtt Leonyid Brezsnyev rövid beszédet mondott. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken a Kremlben a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a föld alatti atomrobbantások- rol kötött szerződés aláírása alkalmából a következő be­szédet mondta: Ennek a szerződésnek az előkészítését a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozókon hatá­rozták el. Most ez a döntés gyakorlatilag megvalósult. Ez az elégedettség érzését vált­ja ki belőlünk. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy hasznos dologra került sor. Az úi szerződés annak biztosítására hivatott, hogy a föld alatti atomrobbantáso­kat — amelyekről a szerző­désben szó van — békés cé­lokra és csak békés célokra használják fel. Erre vonatko­zóan előirányozták a szüksé­ges garanciákat, beleértve az Tudja-e,„ ? ellenőrzéssel kapcsolatos ren­delkezéseket. Ugyanakkor a szerződés elő fogja segíteni a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködésének fejlesztését az atomenergia békés felhasználásában, s ez más országok számára is elő­nyös lesz. Ez a szerződés a korábban létrejött megállapodásokkal összekapcsolva, azoknak az in­tézkedéseknek újabb láncsze­me, amelyek a fegyverkezés fokozódásának korlátozására, az atomfegyver-kísérletek ál­talános és teljes beszünteté­sének elérésére irányulnak. A szerződés politikailag két­ségtelenül jelentős azért is, mert konkrét lépés a Szov­jetunió és az Egyesült Air lamok kapcsolatainak kedve­ző fejlődésében Az elért sikerről, a békés célú atomrobbantásokra vo­natkozó szerződés megköté­séről szólva ugyanakkor em­lékeztetni kell arra, hogy szá­mos nagy probléma niég meg­oldásra vár. Közéjük tarto­zik a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásáról a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között kötendő új, hosz- szú lejáratú megállapodás ki­dolgozásának befejezése. Sze­retném újra hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió ennek érdekében a maga részéről a korábbiakhoz hasonlóan ez­után is mindent megtesz. Más országokkal együttmű­ködve, készek vagyunk ener­gikusan olyan széles körű in­tézkedések felé haladni, ame­lyek a fegyverkezési hajsza felszámolásához, a leszerelés­hez vezetnek. Nincs magasz- tosabb és humánusabb cél. mint a béke és a nemzetközi biztonság minden módon va­ló erősítése, a háború fenye­getésének megbízható kikü­szöbölése az államok közötti kapcsolatban. Ettől a céltól vezérelve, pártunk XXV. kongresszusa olyan konkrét akcióprogramot terjesztett- elő, amelynek meg­valósítása nemcsak véget vetne a még mindig folyta­tódó veszélyes fegyverkezés­nek, hanem biztosítaná a ha­tározott áttérést is a felhal- mazott fegyverkészletek fizi­kai csökkentésére, a tényle­ges leszerelésre. A kor Hiá­nyoknak, az államok felelős vezetőinek tisztában keil len­niük azzal, hogy e kérdések megoldásának parancsoló szük­ségességét az élet diktálja. (MTI) A KISZ kb felhívása Fial alak! Lányok és fiúk! Ltzty-llimszUbc. az Angara parijára hívunk benneteket! A hívó szó egyet jelent a IX- kongresszus határozatá­nak teljesítésével, mert köteleztük magunkat arra, hogy részt veszünk Ázsia és Európa legnagyobb cellulózgyártó üzemének felépítésében. Az Angara folyó mentén létesülő kombinát nagy teljesítményre lesz képes, évente félmillió tonna papíralapanyagot termel majd- Hazánk eddig is sok erőfeszítést tett a papírellátás megoldására, hasonló hely zetben vannak a testvéri szocialista országok is: tehát a kombinát építése közös ügyünk. Ettől várhatjuk a papír­probléma alapvető megoldását­Ezért kérjük részvételeteket! A lenini Komszomol — a közreműködő testvéri szocig^ lista országok ifjúsági szövetségeivel együtt — nemzetközi építőbrigádot szervez a nagyszabású vállalkozás megvalósí­tására. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kong­resszusa ehhez csatlakozott, amikor kimondta határozatá­ban, hogy 1976 júliusában önkéntes ifjúsági építőbrigádot indít a helyszínre, Uszty-Ilimszkbe, az építkezésre. Háromszáz építőt hívunk kétéves kemény munkára! Olyan 18 évesnél idősebb fiatalokat várunk, akik az építőipari szakmákban betonozóként, falazó- és vakolókőmű­vesként, épületasztalosként, üvegesként, parkettázóként, bur­kolóként, festő és mázolóként, épületbádogosként hasznosí­tani képesek szakmai ismeretüket, tettrekészségüket. s akik eddigi munkájukkal kivívták társaik elismerését. Tolmácsok mellett művezetők, építésvezetők és szakácsok jelentkezését is várjuk. Az önkéntes építőbrigád tagja lehet minden KISZ-tag és szervezeten kívüli fiatal, aki megfelel a feltételeknek, a szakmai követelményeknek- Jelentkezni a munkahelyi KISZ- szervezetnél lehet, 1976- június 10-ig. Ott kaptok felvilágo­sítást a feltételekről, a szociális és kulturális körülmények­ről, a munkaügyi ellátásról­Nagy feladatra várunk és hívunk benneteket, amelynek nemzetközi jelentősége és országunk számára megvalósuló haszna sokat ígérő. Nem lehet mindegy számunkra, hogyan vesszük ki részünket a közös vállalkozásból- Becsületbeli ügyünk, hogy eddigi helytállásunknak megfelelően, de in­kább azt tovább fokozva teljesítsük internacionalista válla­lásunkat. Ez a helyszínen, a közös munkában, a nemzetközi vetélkedőkben, a több nyelvű és több nemzetiségű ifjú se­reg barátságában, közös kulturális, sportéletében dől majd el. Tudjuk, nem lesz könnyű a feladat. A távoli Szibériai amennyire romantikus, legalább annyira erőfeszítést és helytállást kíván, de hát éppen ez az, ami próbára teheti akaratunkat, lelkesedésünket, helytállásunkat és vállalkozó kedvünket, amit az ország és a szocialista közösség érdeke, az internacionalizmus eszméje és gyakorlata tesz kötelezővé számunkra. Erősítsük tovább a szocialista országok ifjúságának együttműködését, barátainkkal együtt építsük fel az uszty- ilimszki kombinátot. Lányok, fiúk! Jelentkezzetek az építőbrigádba, amely 1976- júliusában indul az uszty-ilimszki építkezéshez. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága (MTI) Antunes a Szovjetunióba utazik Moszkvában hivatalosan be- mányának meghívására. jú- jelentették, hogy Ernesto Me- nius elején hivatalos látoga- lo Antunes portugál külügy- tást tesz a Szovjetunióban, miniszter a Szovjetunió kor- (MTI) Közös köziemén« hogy a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat PÁSZTÓI ÉS BALASSAGYARMATI STRANDFÜRDŐJÉT május 30-án, a salgóbányait július 1-én megnyitja. Nyitvatartási idő: Pásztón 8.30-tói 18 óráig. Balassagyarmaton hétköznap 10—19 óráig, vasárnap 9—19 óráig. NÓGRÁD — 1976. május 29., szombat (Folytatás at 1 oldalról) A két párt képviselői nagy figyelmet szenteltek az Euró­pában kialakult helyzetnek. Megállapították, hogy az eny­hülés politikájának eredmé­nyeként kedvezően változtak a földrész békéjének és biz­tonságának feltételei. Ezek tartóssá tétele érdekében sík- raszállnak az olyan két- és többoldalú kezdeményezések és tárgyalások mellett, ame­lyek célja az európai álla­mok biztonságát szavatoló rendszer kiépítése, a külön­böző társadalmi rendszerű orT szágok közötti jó kapcsolatok megszilárdítása. Ezekkel összefüggésben nagy fontosságot tulajdoní- ! tanak az európai biztonsági és i együttműködési konferencia záródokumentumának és szük­ségesnek tartják, hogy az ab­ban foglaltakat a földrész valamennyi állama konkrét intézkedésekkel segítse elő- Az európai népek szuvereni­tása, önrendelkezése és kül­ső beavatkozásoktól mentes fejlődése, az országok terü­leti sérthetetlensége elenged­hetetlen feltételeit jelentik a földrész békéjének és bizton­ságának- Pozitív fejlemény­nek tekintik az Európai Gaz­dasági Közösség és a KGST közötti tárgyalások megkez­dését. Támogatják a kontinens népeit mélyen érintő két- és sokoldalú kontaktusok és együttműködés kiépítését a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a tudo­mányos kutatások és a kör­nyezetvédelem területén­Az európai politikai enyhülés megszilárdításához és kiterjesz­téséhez nélkülözhetetlen a kato­nai feszültség csökkentése. Ezzel összefüggésben a két küldöttség úgy ítélte meg- hogy a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások mielőbbi eredményes lezárása jelentős lépés lenne a katonai enyhü­lés felé vezető úton. Az MSZMP szolidáris a Francia Szocialista Pártnak arra irányuló törekvéseivel, hogy a földközi-tengeri térség atomfegyverektől mentes, a béke övezete legyen. A két párt képviselői alá­húzták- hogy az európai eny­hülés terén elért eredmények nagy fontosságúak az. egész világ számára. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ál­lamok szuverenitására, a né­pek önrendelkezésére, külső beavatkozástól mentes fejlő­désére vonatkozó egyetemes el­vek tiszteletben tartása va­lamennyi földrészen nagy hozzájárulást jelenthet a tartós béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyének győzelméhez az egész világon. Támogatják az általános le­szerelést. a fegyverkezési haj­sza megfékezését célzó kez­deményezéseket- így a leszere­lési világkonferencia Össze­híváséit. A két párt küldöttsége hatá­rozottan elítélte a gyarmato­sítás és a faji megkülönbözte­tés még meglévő minden for­máját. kifejezésre juttatta teljes támogatását az elnyomott népek harcáhoa, amelvat sza­badságukért és függetlenségü­kért, á demokráciáért és a társadalmi haladásért foly­tatnak. Az emberiség nem lehet közömbös az iránt, hogy még mindig vannak országok, ahol sárbatiporják a népek elemi jogát, hogy szabadon döntse­nek sorsuk felől. Ez történik többek között Chilében, ahol a fasiszta katonai junta az emberi jogok legdurvább meg­sértésével folytatja a népi egység harcosainak fizikai megsemmisítését. A két kül­döttség legteljesebb szolidari­tását fejezi ki a chilei dolgo­zók harcával. Elítél a fasisz­ta juntának nyújtott bármi­lyen nemzetközi segítséget és támogatja valamennyi ha­ladó erő arra irányuló akció­ját, hogy kikényszerítsék a demokratikus szabadságjo­gok helyreállítását Chilében. A két párt képviselői fog­lalkoztak a nemzetközi mun­kásmozgalom pártjai közötti együttműködés kérdéseivel. Kifejezték azt a véleményüket, hogy a meglévő ideológiai- politikai nézetkülönbségek ellenére a kommunisták és szocialisták kontaktusai nem­zeti és nemzetközi méretek­ben, közös fellépéseik a mo­nopoltőke uralmával szemben, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a nemzet­közi békéért vívott együttes harcuk jól szolgálják a világ munkásmozgalmának ügyét, erősítik annak összefogását é« szolidaritását. A két küldöttség a tárgya­lások során nagy jelen tőséget tulajdonított a magyar—fran­cia kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésének. Megállapították, hogy még sok a kiaknázatlan lehetőség a két ország együtt­működésében. mindenekelőtt gazdasági területen. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Szocialista Pár.t elhatározott szándéka, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a magyar— francia kapcsolatok sokrétű fejlesztését népeik, az egész európai együttműködés javá­ra. A két párt képviselői meg­állapodtak abban, hogy gya­korlati lépéseket tesznek a pártjaik közötti kapcsolatok kiszélesítése és elmélyítése ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents