Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

Elhatározástól a megvalósulásig (I.) Feltételek nélkül ingatag minden elképzelés Fejlődésünk gyenge oldala jóváhagyását, hanem vállalva a kapacitásfoglalási szerződés- az építőipar lassú előrehala- kockázatot, lekötötték a tervezői sei rendelkezik. Miért? Mert dása. Pedig számtalan párt- és és kivitelezői kapacitást' Ne- nem biztosították az építési állami határozat született a beruházási munka megjavítá­sára,. az együttműködés, az előkészítés fokozására. Ennek ellenére sem jutottunk lénye­gesen előbbre- Sőt, bizonyos tekintetben stagnálásról, egyes területeken átmeneti vissza- esésről beszélhetünk. Az okokat másként magya­rázzák a beruházók, a terve­zők. megint másként a kivite­lezők. Érveiket ha külön-kü- lön vizsgáljuk úgy tűnik hogy salgótarjáni az adott esetben kicsit fúr- tapasztalható. gyedszer: hozzákezdtek az importgépek beszerzéséhez. Mivel a pénz mellett fontos a tervek időbeni megléte, ér­demes közelebbről megvizs­gálni e területet. A vizsgált hét egység közül háromnál eddig csaknem két­hónapos ütemeltolódással le­het számolni. Ennek oka: kés­tek az előtervek. terület-elő­készítési és -szanálási gondok jelentkeztek- Ez elsősorban a síküveggyárnál Időeltolódást esán hangzik de mindenki- okozhat a kivitelezésben a fő­nek van alibije. Ez azzal ma- lyamatos tervszolgáltatásból gvarázható, hogy gazdag tör- adódó hibák korrigálása, az vény- és rendelettárunkban ezzel járó technológiai változ- mindig vannak olyan parag- tatások. Utóbbit az Ipoly Bú- rafusok, amelyek kibúvót biz- torgyár példája igazolja. A tosítanak- Nógrád megyei Tanácsi Epí­Hol kell keresnj az okokat? tőipari Vállalat dokumentá- Ennek felderítésére vállalko- ciójában közölt technológiai zott a megyei Népi Ellenőrzé- megoldásokat nem fogadta el, sí Bizottság, a járási-városi aminek következtében három- NEB-ekkel közösen, amikor 12 hónapos késedelem keletke­gazdálkodóegységnél, építő- szervnél. valamint több ta­nácsnál és azok szakigazgatá­si szerveinél vizsgálta, hogy az 1976—77- évre tervezettbe-. zett- Az öblösüveggyárban az áregyezkedések elhúzódása es a terület hiányos előkészíté­se miatt ugyancsak csúszás­sal kell számolni. A Romhá­ruházásokhoz megvannak-e a nyi Építési Kerámiagyárban tervek, biztosították-e a kivi- az új Romhány III. folyama- telezői kapacitás*. rendelke- tos tervszolgáltatással épül- zésre áll-e a beruházáshoz (Rövidesen hozzákezdenek a gyártócsarnok alapozásához. Hátráltatja az új ola^z gépsor megrendelését a hite] megnyi­tása. A Pestvidéki Kőbánya Vállalat nógrádkövesdi üze­mének eredeti fejlesztési ter­vét elvetették. Jelenleg ismét programszinten dolgozzák át- Eszerint százmillióval többe — négyszázötvenmillióba ke­rül az új beruházás-' szükséges pénz. Lépéshátrány az indulásnál Gazdasági fejlődésünk fo­lyamatossága szempontjából döntő, hogy határidőre elké­szüljenek a termelőberuhá­zások. Mi jellemzi ezeket? Először: a vizsgálat idősza­kában, a terveket még nem NinCS építési Szerződés hagyták jóvá- Másodszor: az 1976—77. évre előirányzott Egyedül az Ipoly Bútorgyár építési hányad magas, meg- kötött építési szerződést, a haladja az ötven százalékot, többi beruházó — síküveg- Harmadszor: nem várták be a gyár, Romhány, fémipari vál- gyárak a beruházási program lalat, öblösüveggyár — csak szerződéshez szükséges felté­teleket: a kiviteli terveket, a fedezetigazolást, a terület-elő­készítést. Mindezek következ­tében, s egyéb más, hátrálta­tó okok miatt előrelátható­lag öt-hat hónapos késéssel kerülnek átadásra az egyéb­ként intenzív gazdálkodást jól szolgáló, a hatékonyságot növelő, a tőkésimportot csök­kentő, -exportot bővítő be­ruházások­Kevés a saját alap Hátramaradt annak megvá­laszolása, van-e elegendő pénz a fejlesztési célokra? Jelen­leg megyénkben hét vállalat érdekelt tizenhárom fejlesz­tésben. Ezeknek a megvalósí­tásához 2,53 milliárd forintra van szükség. Miből teremtik elő? A tervek szerint 1980-ig a hét vállalat 106 millió forint saját alappal járul hozzá a fejlesztésekhez- A tárcák és a nagyvállalatok 847 1 milliót ígérnek. A többit, 1547 mil­lió forintot fejlesztési hitel­ként kívánják megszerezni. Nem lesz könnyű, mert az előzetes információk szerint tovább szigorítják a hitelek odaítélésének félté telei t. A fejleszteni akaró gyárak vezetői a tervezés négy fontos feltétele közül kettőről, a számtalan felhívás és figyel­meztetés ellenére még mindig elfeledkeznek- Pedig ezek nélkül ingatag elképzelések­re épül minden jó elképzelés­összekeveredik az óhaj a le­hetőséggel. A követelmények viszont a beruházásoknál is növekednek. Teljesítésére már most illik felkészülni- Nehogy váratlan kellemetlenségek ér­jenek bennünket V. IC. (Folytatjuk) Hogy több legyen a tej Módosul az állami gazdaságok növénytermesztése A mezőgazdaság állami III. ötéves tervhez képest 30 si lehetőségével számolnak- nagyüzemei az V. ötéves terv százalékkal több búzát és 73 éspedig nemcsak itthon, ha- időszakában évente átlagosan százalékkal több kukoricát nem a külföldi piacókon is)- 3-5 százalékkal fokozzák a adtak. A következő években fő­növény termelést. A termelés szerkezete már a korábbi évek­ben a lakossági, illetve az ex­portigényeknek megfelelően fokozatosan átalakult. Külö­1976—80. között nem vál- ként a dohány- és a zöldség­tozik lényegesen a gabona- termő terület növekszik, mi­termő terület. A két legje- után a népgazdasági igények lentősebb növény közül .a ezt megkívánják. A dohány­búza vetésterülete kisebb ültetvények területét 15 s-zá­nösen figyelemre méltó volt a mértékben, mintegy 10 ezer zalékkal terjesztik ki. a zöld­zöldségfélék és az ipari nö­vények termőterületének nö­hektárral csökken- miközben 6ég termelését pedig mintegy 4000 hektárral kiterjesztik a 40 százalékkal. Ily módon az vekedése, amely úgy ment kukoricatermelést. még ab- állami gazdaságok a lakosság végbe- hogy közben a gaoo- ban az esetben is. ha a termés- frisszöldség-ellátásba is be- natermelés sem esett vissza, átlagok fokozódása egymagá- kaocsolódhatnak, miközben sőt sikerült növelni a termés ban is biztosítaná a lervben legfontosabb feladatuk tovabb* mennyiségét a bevezetett kor- meghatározott mennyiségeket, ra is a tartósítóipar ellátása szerű technológiával. Az el- (A tervezők a kukorica nősz- lesz. múlt öt évben ily módon a szú távú és stabil értékesíté- A növénytermesztési ága­zatokban elmélyül a szakoso­dás. Gondosan ügyelnek azon­ban arra, hogy miközben egy- egy gazdaság elkötelezi magát bizonyos növény; vagy növé­nyek magas színvonalú gépe­sített termelésére, ne essen ki a termelésből néhány olyan növény, amelynek speciaüziá- ciója esetleg nehézkesebb es lassabban megoldható. A termelési rendszerek műsza­ki technológiáját ^szintén to­vább fejlesztik, 'igyekeznek növelni a cukorrépa úgyneve­zett beltartalmi értékét, és a burgonya veszteségmentes tárolásával is kiemelten fog­lalkoznak az elkövetkező évek­ben. A technológiai tapaszta­latokat az állami gazdaságok átadják a velük együttműködő termelőszövetkezeteknek. Gondban vagyunk a szarvasmarha-tenyész­téssel. Nem új probléma, de súlyosodik és a kedvező, valamint kedvezőtlen tendenciák egybevetése nem mutat derűs képet- A te- hénállpmány az elmúlt esztendőben érzéke­nyen — több mint öt százalékkal — csökkent, és ez a tendencia mindmáig tart- Az orszá­gos tejhozam alacsony. Jó tünet viszont, hogy ez év első negyedében a termékenyítés nö­vekszik, a borjú- és tehén vágás, valamint élő export csökken. A tejfelvásárlás pedig az első negyedévben, igaz, hogy minimálisan, de több volt, mint az előző esztendő azonos időszakában- ^ A valóban nem derűs helyzetből azonban van kiút- Nem a végleges megoldás útja ez, de megoldhatja pillanatnyi gondjainkat. Szemléletváltozást szeretnék sürgetni két te­rületen, egyrészt a termelőszövetkezeti közös szarvasmarha-állomány megítélésében, más­részt a kistermelőknél lévő szarvasmarhák „minősítésében". A termelőszövetkezetek ma nagyon kevés kivétellel főkönyvelői szemmel értékelik a szarvasmarhatartást- Csak azt látják, hogy nem hoz semmi jövedelmet, inkább visz. Ha pedig úgyis ráfizetéses, akkor púpnak tekin­tik a hátukon, és így is kezelik. Ez a szem­lélet vezetett odáig, hogy a termelőszövetke­zetek felében az egy tehénre jutó évi fejési átlag a 2400 litert sem éri el. Ilyen alacsony hozam mellett a tejtermelés nem is lehet jö­vedelmező­Van egy másik megközelítési mód is. A ter­melőszövetkezetek vagyonának negyede-ötöde általában a szarvasmarha-ágazatban fekszik. Korántsem közömbös, hog£ ez a vagyon a ha­szon, vagy a ráfizetés termelésében vesz részt. Jó lenne végre belátni, hogy a szarvasmarha nemcsak tejet és húst (csúnya szóval: forin­tot) termel, hanem részt vesz a gazdálkodás körforgásában- A takarmánytermelés teszi le­hetővé a produktív vetésforgók kialakítását- A tehén olyan melléktermékeket hasznosít, amelyek egyébként kárba vesznének. Ilyen például a cukorrépafej, a kukoricaszár, az alomszalma. Végül pedig az istálló körül fel­halmozódó trágya ésszerű hasznosítása a nö­vénytermesztési hozamokat javítja­Így szemlélve már nem annyira ráfizetéses ez az ágazat, arányát tekintve pedig igazán megérdemli, hogy legalább az úgynevezett „nullszaldóig” eljussanak, vagyis, ha nincs haszon, ne legyen ráfizetés sem ami a 2800 —3000 literes évi tejhozamnál következik be. Ez pedig elérhető. Tehénállományunkban és az annak zömét alkotó magyartarkában „ben­ne van” a három, három és fél ezer liiäiei tejhozam. A kisemberek tehenei adják ma az ország tejtermelésének 42, hústermelésének 23 szá­zalékát- A nem nagyüzemi állomány zömét azok az egy szem „Riska tehénkék” adják, amelyeket Józsi bácsi, Mari néni kegyeletből tart, és ennek megfelelően etet, gondoz- (Te­hát hozzájárulnak ahhoz, hogy az országos fejési átlag tavaly csak 2341 liter volt.) , Amint a gazda leesik lábáról, ezeket a tehe­neket eladják és helyükre soha nem kerül másik. • De a háztáji szarvasmarhatartás is korsze­rűsíthető- Vannak kistermelők, akik 3—4—5 tehenet tartanak, fejőgépet vesznek, hozzáér­téssel takarmányoznak és — mivel ők a mun­kaerő költségét nem számítják —, az állami támogatást és a felvásárlási árak mellett megtalálják számításukat a szarvasmarha­tenyésztésben- Ez a közeljövő útja! Ha akis* termelőknél is bekövetkezik bizonyos kon­centrálódás, akkor a nem nagyüzemi állo­mány megmarad, továbbra is hozzájárul az ország ellátásához. Csakhogy ehhez szintén szemléletet kell változtatni, száműzni a „spekulatív tehén” fo­galmát. Sokan ugyanis valamiféle üldözendő, adóztatandó jelenségnek tartják azt. hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag, ne adj’ isten vasutas, vagy nagycsaládú bejáró munkás 5 —6 tehenet tart­Ha a ts.z-ekben elérjük, hogy ne főköny­velői szemmel nézzék a szarvasmarha-ágaza­tot, akkor menjünk nyomban tovább és ér­jük el azt is, hogy támogassák azokat, akik működési körzetükben szarvasmarhát tarta­nak, tehenet fejnek. Támogassák mindenek­előtt azzal, ami a kisembereknél a legna­gyobb gond: fuvarral, tömegtakarmánnyal, legelővel. Ez nehezebb lecke, mint az ala­csony nagyüzemi hozamok emelése, de. ha kellő figyelmet fordítunk rá, ez is megoldha­tó. F. B. Öt évre szól a szociálpolitikai terv A NÓGRÁDI SZÉNBÁ- Az üzemek jövőjét figyelem- Az oktatás, művelődéspoli- NYÁIvNÁL első alkalommal be véve jelentős fürdő- és tika külön fejezetben szere- készült öt évre szóló szociál- öltözőbővítést terveznek. Ká- pel. A nyolc általánost nem politikai intézkedési terv. Az nyás-aknán már meg is kéz- végzettek magas száma miatt utóbbi időben hozott, párt- dődtek a bővítési munkálatok, munkaidő-kedvezménnyel se- és kormányhatározatok is több Ezenkívül az építési üzemben gítik a tanuló dolgozókat, olyan feladat végrehajtását kerül sor bővítésre, de kor- Évente 100—150 dolgozó be­írták elő, amelyek a dolgozók szerűsí lésre szinte valameny- iskolázását tervezik. A vá- élet- és munkakörülményeinek nyi üzemben. jártanuló-Képzést nappali ta­javítását szolgálják. A válla- Az orvosi ellátottság javí- gozaton is szeretnék megszer- lat vezetése a párt- és tár- tása érdekében tovább foly- vezni a későbbi időben. A ja- sadalmi szervekkel egyetér- tátják az üzemi rendelők kor- vitóműhelyek „szakmunkásfel- tésben hosszú, felmérő, elem- szerűsítését. Erre mintegy két- töltése” folyamatos. Évente ző munkával készítette el rész- millió forintot fordítanak. 40—50 szakmunkást képez- letes, középtávú szociálpoliti- Növelni kívánják az üzemor- nek. Bővítik a szakmák szá­. , » . ..--1 2-21. --2 —, 2 2. T/” 2 —.. 2 - — m r\ 4- r\ ol rí isul Aiol/4-vnl nl/n +AŰ­kai tervet. Mit tartalmaz? A teljesség igénye nélkül érdemes né­hány tételével részletesebben foglalkozni. A bányáknál a fiatalítás fontos feladat. En­nek elősegítése érdekében Nagybátonyban, a volt bá­nyaigazgatóság épületében korszerű munkásszállót ala­kítanak ki. A tartós kikül­vosi órák számát. Kányáson mát, például eiektrolakatos- a fogászati szakrendelést is képzéssel. Szaktanfolyamok megvalósítják. szervezésével, több szakma A szennyeződésnek kitett elsajátítását szorgalmazzák, munkaruhák tisztítására moso- Ennek érdekében oktatási köz- da létesül, és megfelelő rak- pont létrehozását tervezik tár a védőruhák tárolására. Erre a célra 1,4 millió forintot biztosítanak. Gyermekintézménnyel nem rendelkezik a vállalat. De detésben levők számára ti2 Liptak Sándor szocial új lakókocsi beszerzését tér- P°útikéi igazgatóhelyettes el vezik. Korszerűsítik a mun- szocl?hsta kásszállítást A tanácsokkal működési ^szerződéseket együttműködve új melegedő­együtt- köt­nek — illetve 18 iskolával már kötöttek —. az egy üzem, egy iskola akció keretében. váró helyiségeket építenek. Fejlesztik az üzemi étkez­tetést. Tiribesen, Szorospa­takon, Kisterenyén utánme- legítős konyhákat létesíte­nek. Az ötéves terv időszaká­ban a jelenlegi 17—18 szá­zalékkal szemben a dolgozók a társadalmi egyharmadának biztosítanak mellett. Egyébként étkezési lehetőséget. A dolgozók lakáshelyzeté­nek javítása érdekében to­vábbra is biztosítják az anyagi támogatást. Alapkép­zéssel, és a törlesztésből be­folyó összeggel több mint há­rommillió forintot fordítanak Nagybátonyban. A vállalatnál jelentős mű­szaki fejlesztés, a nehéz fi­zikai munka gépesítése kez­dődött meg az elmúlt évek­ben. A gép, a technika, a munkakörülmények javításá­ban nagy jelentőségű. A terv­időszakban öt darab, a teljes szénszelvény jövesztésére és felrakására alkalmas, önjáró biztosítással párhuzamositott Szorospatakon az iskolás gyér- marótárcsás jövesztőgépet sze­mekek üdültetése érdekében réznek be. Ezenkívül hat ön- a sportpályát és az' ott levő járó harácsolókaros, fúrógép­épületeket, az úttörő-váltótá- pel felszerelt eiővájó-rako- bor lészére átadták, és kész- dó gép és ugyanennyi F-típusú pénzzel is segítik a megváló- gép beszerzését tervezik. Az munka anyagok munkahelyre való tanácsi beadását könnyítő függösín- kérésre eddig is végeztek is- pálya-parkot bővítik. Az elő- kola-, óvodatervezést. társa- vájások termelvényeinek szál- dalmi munkában. Ezt folytat- lítását folyamatosan szállító- ják, ugyanakkor a kommunis-. berendezésekkel oldják meg. ta műszakok bérét is hasonló A bányászatban különösen célokra fordítják. fontos a biztonságtechnika, az egészségvédelem, a veszélyek A DOLGOZÓK ÜDÜLTE- megelőzése, tűz- és gázvéde­csaknem 400 új felépítése is abban, hogy bányászok lakáshelyzete vuljon. a ja­Június 13-án nyitnak építőtáborok a nyárt Reggelente általában 10—15 asszony fog kapát Szirákon a termelőszövetkezet szőlőjében. Az újtelepi dűlőben vágják a gyomot, hogy erőteljesebben fejlődhessenek az indák. Az idén 31 200 középisko- hatóan felejthetetlen lás diák dolgozik majd két- nyeik színhelyétől A hetes váltásokban a 43 köz-' ponti szervezésű nyári ifjúsá­gi építőtáborban. A táborok zöme — 36 — június 13_án népesül be, a többi két hét múlva, június 27-én nyitja meg kapuit. Az ötödik — utol­só — turnus önkéntesei au­gusztus 21-én búcsúznak vár­élmé- táborl csúcs júliusra várható- A KISZ megyei bizottságai által szervezett, valamint az egye­temi, főiskolai táborok rész­vevőit' is ’számítva lesznek olyan hetek, amikor egyide­jűleg 10 000 fiatal dolgozik a mezőgazdaságban es az épít­kezéseken­lesztése. a baleseti oktatás tö­kéletesítése szerepel a terv­ben. ilyen célra. Sokat jelent- a t£si lehetöségét bővíteni ki- lem- több mint 100 mii "a vánják oly módon, hogy Gyo- forintot irányoztak elő. A mán épületet vásárolnak, védőfelszerelések, a műszere- Turnusonként 15—20 fővel bő- zettség, a riasztóhálózat fej vül az üdülési lehetőség. A úükkszéki üdülő gyógyító­:ellegét tovább fejlesztik. A nagycsaládosok ingyenes üdül­tetését növelik a keszthelyi üdülő bővítésével. Gondoltak a fiatalokra is. A Balaton- környékén. 200 fős váltótábor létesítését irányozták elő. A kultúr- és sportlehetősé­gek javítása is részletesen AZ ÖT ÉVRE SZÓLÓ SZO­CIÁLPOLITIKAI terv évről évre jelentősen fokozódó ütemben valósul meg úgy, ahogy az anyagi alapok meg­teremtődnek. Sokat tettek már a szociális ellátottság javítá­szerepel a tervben. Művelő-1 sáért az elmúlt tervidőszakban dési házak felújítását, klu- is. Az új célok elérése még bök, valamint vállalati sport- nagyobb ütemű fejlődést je- létesítmények fejlesztését üte- lent. mezték. B. J. NÖGRÁD — 1976. május 28., péntek l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents