Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

\ Hosszú írjáratú szerződések a vá^ár finisében Szerdán' az utolsó szakmai napot tartották a vásáron. A BNV finisében az eddigi tár­gyalások eredményeként több hosszú lejáratú magán­jogi szerződést írtak alá. A I.Iogürt, szovjet partnerével, az Avtopromimporttal 24 millió rubel értékű megálla­podást kötött, amelynek ér­telmében 1980'ig garázsipa­ri berendezéseket exportá­lunk. A Szovjetunióba a Cse­pel Vas- és Fémművek hír­adástechnikai gépgyára 600 ezer rubel értékben öt ká- beltömlőző gépsort szállít jövőre a szovjet Techmasim- port külkereskedelmi egye­sülés rendelésére. A Techno- impex pedig a csehszlovák Stroj import külkereskedelmi vállalattal kötött 1980-ig szó­ló egyezményt szerszámgépek kölcsönös szállításáról, amely elősegíti mindkét ország szer­számgépipara ötéves fejlesz­tési terveinek megvalósítá­sát- s a szerződésben rögzített géptípusok beszerzésével mindkét fél csökkentheti tőkés behozatalát. A hazai vállalatok körében sikere van a Borsodi Vegyi Kombinát BNV-díjat nyert Ongrolit KE—202-es ütésálló PVC-granulátumának. A He­ves megyei Tanácsi Építői oari Vállalattal és a dombóvári Unió Szövetkezettel kötöttek a BVK vezetői szerződést a gyártásról. Építőipari ele­mek- ablakkeretek készülnek a granulátum felhasználásá­val. Ennek nyomán tovább ja­vulhat az építőipari anyagel­látás és a termékválaszték is bővül. Az Orwo Vállalat nemzet­közi fotópályázatán eredmé­nyesen szerepelt magyar hi­vatásos és amatőr fotósoknak szerdán díjakat adott át a vá­sár NDK- kiállításán az NDK nagykövetségének képviselője. Délelőtt Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa fő­titkárának vezetésével felke­reste a vásárvárost, a Népfront Országos Tanácsának több tag­ja. A vendégeket* Földes László, a Hungexpo vezérigaz­gatója fogadta. Hadár János fogadta Mítterrand-t Kádár János, a Magyar Szo­ciálisa Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára szerdán fogadta Fracois Mitterrand-t. a hazánkban tar­tózkodó Francia Szocialista Pfirt küldöttségének vezetőjét, a párt első titkárát. Róbert Pontillont és Gaston Deffer" re-t a végrehajtó bizottság tagjait. A szívélyes légkörű megbe­szélésen megvitatták a nem­zetközi helyzetet, a nemzeckö- zi munkásmozgalom időszerű kérdéseit és véleményt cse­réltek a két párt tevékenysé­géről. az MSZMP és az FSZP közötti kapcsolatokról. A találkozón részt vett Biszku Béla. a Politikai Bi­zottság tagja- a KB titkára- Gyenes András, a KB titkára és dr. Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője (MTI) A 32. •• Szerdán a kora délutáni órákban ismét több tüzér­ségi lövedék csapódott be Bejrut nemzetközi repülőte­rének térségébe. Az első je­lentések szerint emberéletben nem esett kár, az anyagi ká­rok is jelentéktelenek. A tá­madás miatt a légiforgalmat néhány órára felfüggesztették. A lövöldözés elcsendesedése után hat repülőgép szállt fel a bejrúti légikikötőből. Bejrutban és az ország más körzeteiben — az érvényes tűzszünet ellenére — szerdán is folytatódtak a fegyveres összecsapások. Ezeknek — a UPI értesülése szerint — az elmúlt 24 órában legkevesebb 75 halálos áldozata és 160 se­besültje volt. A baloldali erők képviselői szerdán pozitívan reagáltak Szarkisz meghívására, hogy a nemzeti haladó erők és pa­lesztin szövetségeseik, vala­mint a velük szembenálló jobboldali elemek megbízot­tai a béke helyreállítása ér­dekében tartsanak kerekasz- tal-konferenciát. A baloldali­ak egyúttal bejelentették, ké­szek elfogadni egy újabb tűz­szünetet, amely a polgárhá­ború kitörése óta immár a 32- ik lenne. A baloldaliak a kerekasztal- konferenciára tárgyalási alap­ként hárompontos javaslatot dolgoztak ki. Nyugati hírügy­nökségi értesülések szerint a baloldaliak a tűzszünet meg­szilárdítását, a béketárgyalá­sok felújítását és a Szíriái csa­patok fokozatos kivonását sürgetik. Megfigyelők jelentős engedményként értékelik a szíriai alakulatok fokozatos kivonására tett indítványt. A libanoni baloldal ugyanis mindeddig azt követelte, hogy a — rend és a béke helyre- állítására az országban tar­tózkodó — szíriai alakulato­kat egyszerre vonják ki Liba­nonból, s jelezték, hogy csak ennek megtörténte után já­rulnak hozzá a béketárgyalá­sokhoz. Egyébként a libanoni bal­oldal és jobboldal vezetői szerdán egyaránt elítélték a Raymond Edde, a nemzeti blokk vezetője ellen kedden elkövetett merényletet. Jász- szer Arafat a PFSZ vb elnö­ke meglátogatta a kórházban Eddet, akire kedden orvlö­vészek lőttek. A volt elnök­jelölt lábán megsebesült. A baloldaliak ellenőrizte bejrúti rádió a merénylettel kapcsolatban szerdán közölte. „Hisszük, hogy az Edde éle­tére törő merénylet nyomán a politikai légkör elérte azt a pontot, amikor a politiku­sok eltekintenek nézetkülönb­ségeiktől, s figyelmüket a ha- zafiságra, az igazi demokrá­ciára összpontosítják”. Az incidens fordulópont le­het a véres konfliktus lezá­rása irányában... A falangisták rádióadója szerint, a közeljövőben áttö­rés várható a tárgyalásokon, azt követően, hogy „néhány fontos kérdésben megegyezés / Két bomba robbant a Tel Avivi Ben-Gurion repülőtér érkezési csarnokában. Az első robbanás két embert megölt, számosat megsebesített Ssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssss/ssss/sssssssj/ssssssssssssssssssssssyssssss, ft 1 I /S/SSSS/SS/SSSS/SSSS/SSS/SSSSSfSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSs vallani —, félénk volt. Félénk volt, és zavarba jött, mert elismerte, hogy az asszony mindenben fölötte áll. Jó gazdaasszony — Anyiszja nem tudott bánni a pénzzel, so­ha egyetlen kopejkája sem volt —, az életét előre elter­vezi, és asszonyi dolgokban — akár a kőszikla. Amikor a férje bevonult és ő kikísérte — tizenkilenc éves volt akkor —, Pelageja azt mondta: „Számíthatsz rám, rajtad kívül senki egy újjal se nyúlhat hozzám”. És amit mondott, be is tartotta: a háború egész ideje alatt egyetlen­egyszer se lépte át a klub küszöbét. És minthogy Anyiszja tisztában volt sógornője előbbre- valóságával, valahányszor beszélt vele, fesztelen próbált lenni, hogy legalább szóban egyenlők lehessenek. Mint most is. 3. — Ugyan, én ma már nem megyek vendégségbe — szorította össze dühösen a száját Pelageja. — Kezem-lábam nem érzem —, hogy mennék vendégségbe? — Na, de hát, az milyen nagy bánat lesz neki. Hát ,iszen, névnapja van... — hozakodott elő bátortalanul Pavel. — Mit képzel? Majd az ő névnapja miatt nem tudom kipihenni magam. Éppen e pillanatban léptek nesze hallatszott a torná­con, és — emlegetett szamár meg szokott jelenni! —Anyisz­ja lépett be a házba. Anyiszja öt évvel volt idősebb a fivérénél, de egészsé­ge kicsattanó, szemöldöke fekete, a foga vakítóan fehér és teljesen ép — nem is gondolná az ember, hogy túl van az ölvenen. Anyiszja háromszor ment férjhez. Az első férje, aki­től gyereke született, az egy évet se érte meg — elesett a fronton. A második férjétől el kellett válnia negyvenhatban, amikor az asszony börtönbe került (egy kéve gabonát lo­pott a mezőn). A harmadik férje Rjazany környékéről ke­rült ide, az erdőkitermelésre (az asszony őt szerette a leg­jobban) — az utolsó ingéig mindenét elitta, búcsúzóul el­verte, és meglépett a törvényes feleségéhez. Ezután aztán az asszony nem kísérletezett többé a családi boldogsággal. Szabadon élt, a férfiakat nem hesegette el magától — de a szívéhez férkőzni nem hagyta őket. Anyiszja szerette a fivérét — azért is, mert csak ez az egy volt neki, ráadásul betegeskedett is, meg aztán azért is, mert olyan jólelkű, csendes ember volt, és soha egyetlen­egyszer sem tett neki szemrehányást ki kapós viselkedésé­ért. De a sógornője, Pavel felesége előtt — ezt meg kell — Te meg mit fekszel itt? — kérdezte Anyiszja. — Kelj csak fel. Megsavanyodik a bor. — Folyton csak a boron jár az eszed. Nem ittál még eleget? — Na, hallod. Egy ilyen napon csak nem hagyom ki­száradni a torkom! — Anyiszja intett a fivérének. — Gye­rünk, gyerünk —, segítsd fel a feleséged. Te meg öltözz fel. Pavel zavarba esett. Anyiszja fesztelenül fogta az ágy végén lógó nadrágját. — Az isten szerelmére, hagyjad békén! — kiáltott fel bosszankodva Pelageja. — Hát nem látod —, nem érzi jól magát! — Hát akkor legalább te gyere velem. — Én se megyek. Ügy fekszem itt, mint akit agyonver­tek- Alig bírtam hazavonszolni magam a túlsó partról. Akár feleszórhatsz arannyal — akkor se bírok felkelni- Nem. nem, köszönöm, Anyiszja Zaharovna- Köszönöm a figyelmességed- De nekünk ma nincs kedvünk vendégeskedni.-. Anyiszja megdöbbent. Kerekded, piros arcára fehér fol­tok ültek ki. — Uramisten, milyenek vagytok! A legközelebbi roko­naim... Mit szólnak majd az emberek.­— Bánom is én, mit mondanak — felelte Pelageja- — Az okos ember nem szól meg senkit, az ostobára meg fü­tyülök. — Aztán hirtelen Anyiszjára nézett rideg, szigorú tekintetével, s kissé felkönyökölt- — Mikor keltél fel máma? Én felkeltem, befűtöttem a kemencét, a kertben lekaszáltam a füvet, megfejtem a tehenet, aztán elmentem a folyón túl­ra — te még akkor forduljál a másik oldaladra, még a ké­ményed se füstölt. Aztán csodálkozol, hogy máris itt az es­te- l — Hát tehetek én arról? / (Folytatjuk) Ha rínád szór kiválóak (Folytatás az I. oldalról) cialista brigádmozgalomra, mint a termelésben élenjá­rókra. Az elnöki tájékoztató­ból kitűnt: korántsem kí­vánnak pihenni a babérokon, a közzétett tervszámok di­namikus fejlődést sejtetnek. Felszólalt az ünnepi tag­gyűlésen Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. aki a termelőszövetke­zet megalakulásának 25., ju­bileumi évében külön szere­tettel köszöntötte az alapító tagokat, a törzsgárdát. — Nógrád megyében is szü­lettek kiemelkedő eredmé­nyek. ezért három tsz része­sült magas kitüntetésben. Az elismerés értékét fokozza; hogy a legjobbakkal kellett versenyezniük — mondotta többek között, majd átadta a Kiváló Termelőszövetkezet cím elnyerését igazoló 'oklevelet Fent Lajos tsz-elnöknek- Az ünnepi taggyűlés befe­jező aktusaként 16-an vették át a Kiváló Dolgozó kitünte­tést és a vele járó jutalmat, ötvennégyen 15 éves, négyen pedig 10 éves törzsgárdatag- ságukért kaptak jutalmat. A szívélyes hangulatú közgyű­lés fehérasztal mellett feje­ződött be, s a háromszoros kiváló termelőszövetkezet tagságát budapesti művészek kultúrműsora szórakoztatta­Választás eltilt Itáliában Voksok és fenyegetések Olaszországban a láthatatlan karmester intésére fülsiketítő hangerővel zajlik a választá­si kampány csinnadrattája. Ezúttal nemcsak a meúitterán vérmérséklet forrósítja a han­gulatot, tüzeli a szenvedélye­ket. Június 20-án és 21-én a mintegy 41 millió olasz vá­lasztó voksai többről hivatot­tak dönteni, mint arról, hogy melyik párt, hány képviselőt, illetve szenátor; küldhet a tör­vényhozásba. Itália az előbbre hozott választásokon — a törvényho­zás ciklusa csak a jövő ta­vasszal járna le —, történel­mi válaszút elé került. Vagy továbbra is bizalmat szavaz a jelenlegi válságpolitikának, amely az országot társadalmi és gazdasági zsákutcába ve­zette, vagy támogatja a széles körű nemzeti összefogás irány­vonalát. Az alternatíva heves vitákat keltett, jeléül annak, hogy az utóbbi évek válasz­tásaiban már észlelt polari­zálódás folytatódik. Vagyis, a két nagy párt: a keresztény- demokrata (1975-ben a tarto­mányi választásokon a szava­zatok 35,3 százalékát szerez­te) és a kommunista (1972: 28,3; 1975: 33,5) versengése döntő szakaszhoz érkezett. A DC ÖRÖKSÉGE; GAZDASÁGI MÉLYPONT Harminc éven át gyakorol­ta hatalmát a keresztényde­mokrácia. Ádáz küzdelmet folytatott a hatalom minden szférájában pozícióinak ki­építéséért és megtartásáért. A hatalom birtokában a De- mocrazia Cristiana-t, az olasz keresztény demokráciát sok­kal inkább lekötötték belső problémái, például egységé­nek fenntartása, a frakciók bel vilión sásainak megfékezése, mint az ország sorsa es jö­vője. Az eredmény közismert. Olaszország, egyes értékelé­sek szerint — némi túlzás­sal — nem életképes. A múlt évben a termelés szintje 9,7 százalékkal csökkent, az árak 17,5 százalékkal emelkedtek Itáliában. Az állami kiadá­sok növekedésének aránya meghaladta a 35 százalékot, az eladósodás mértéke pedig elérte a 15 milliárd dollárt. Az állami bank egy év alatt 9000 milliárd papírlírát nyo­matott, s a líra értéke a dol­lárhoz mérten a mélypontra zuhant. 1975-ben' sztrájkok és távolmaradás miatt 22,5 mil­lió munkanap hiányzott a termelésből (Francaország- ban például ez mindössze 3 millió munkanapot tesz ki). Olaszország jóval többet fogyaszt, mint amennyit ter­mel. Ez önmagában is ele­gendő ahhoz, hogy gazdasági bajok származzanak belőle. Am az Alpoktól délre nem­csak ilyen jellegű problémák adódnak. Legalább ennyire baljós jel, hogy a beruházási kedv teljesen elapadt, nincs új munkaalkalom, aminek következtében 1,2 millió munkanélküli — köztük sok friss diplomás értelmiségi vár sorsa jobbra fordulására. A KP JAVASLATA: NEMZETI EGYSÉGKORMÁNY Ilyen körülmények között annak a pártnak az esélyei nagyobbak, amely a társadal­mi-gazdasági gondok gyöke­res orvoslásának programjá­val indul a választási küzde­lemben. Nos, az Olasz Kom­munista Párt kétségtelenül rendelkezik ilyen program­mal. Mindenekelőtt az ország irányításában látja a hibák forrását, ezért a választási kampány középpontjába a demokratikus pártok részvé­telén alapuló nemzeti egység- kormány megalakítását állí-> tóttá. Csakhogy az olasz válasz­tási hadjáratban — különösen az ideiben — nemcsak a pártok mérkőznek. Más erők is beleszólnak, mégpedig az ország határain túlról. Igaz, az egyik beavatkozó a város bármely távoli pontjáról is könnyűszerrel megközelíthe­tő. akár gyalogszerrel, lévén a Vatikán Rómának csaknem a középpontjában. Nos, a pápa nemrég óva intette a választókat, nehogy a balol­dali pártokra adják voksai- kat. Hasonló értelemben, de még keményebben fogalma­zott az olasz püspöki kar. Még szigorúbb figyelmezte­tésben részesültek azok a katolikus személyiségek, akik az OKP listáin indulnak a választáson. Intelmek, sőt fenyegetések érkeztek azonban távolabb­ról is az olasz választók cí­mére. Mindenekelőtt az USA-ból, mivelhogy az Egye­sült Államok vezetői „nem néznék jó „szemmel”, ha Ró­mában netán a kommunisták is részt vennének a kormány­zásban. Hallatta szavát a NATO is, s — bár tagadták — az atlanti szövetség leg­utóbbi, Oslóban rendezett mi­niszteri tanácsülésén a kétol­dalú megbeszéléseken és a zárt ülésen igen sok szó esett a küszöbönálló olasz válasz­tásokról. A MÉRLEG NYELVE: A SZOCIALISTA PÄRT Az olasz kommunisták ma­gabiztosan tekintenek a vá­lasztások elé. Bármiként ala­kuljon is a szavazatok ará­nya, egy hosszú történelmi korszak ért véget Itáliában.’ Az OKP nélkül már nem le­het kormányozni az országot! A kereszténydemokraták egyelőre az OKP valamennyi javaslatát visszautasították; még az átmeneti jellegű egy­ségkormányról sem akarnak hallani. A szocialisták ebben a helyzetben kulcsszerephez jutnak: nélkülük a baloldali kormányalakítás éppúgy lehe­tetlen, mint ahogy a keresz­ténydemokraták sem mond­hatnak le De Martino párt­jának támogatásáról. Ez a körülmény tehát tovább bo­nyolítja a választási küzdel­met, amelyben a kis pártok — mindenekelőtt a szociálde­mokraták és a liberálisok — puszta létükért, fennmaradá­sukért küzdenek. Gyapay Dcnes <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents