Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

Aehi takarékoskodnak a szóval

Ha nincs elég pénzed...

' AZ ALLOMÁSFÖNÖKI irodából a sínekre látni. A vonatok szünet nélkül jönnek- m ennek. Megállnak, méltóság- tél iesen húznak tovább Salgótarján vagy Hatvan felé.

Az állomásfőnök, Csécsei Ernő mindig fölpillant, ahányszor eldübörög egy-egy szerel- , vény. ,

— Több mint harmincötévé véremmé vált a vasút. Nálunk a munka szépségét a felelősség adja. Ha a vonatok megálljának, megbénulna az élet. Az ország vérkeringése múlik ezen.

— Érdekes, változatos foglalkozás?

— A vasút nemcsak foglalkozás. Élethivatás! Minden része egyformán szép. Aki ide jön és gsak pénzt akar keresni, az nem marad sokáig. Az én munkakönyvembe eddig csak egy munkahelyet jegveztek. A vasutat szeretni kell, de nemcsak ezt, hanem az embereket is.

Vallomásnak is nagyon szép, ahogy Csécsei Ernő fogalmaz. Megfontoltan, nyugodtan. Fegyelemhez szokott ember. Mert a vasút ahhoz szoktat.

— A fiaim is ezt tanulták. Már mind a kettő felnőtt. Az egyik vasúti mérnök Szolnokon. A másik Salgótarjánban dolgozik, vegyész.

— Hogyan került a vasúthoz?

— Ügy kezdődött, mint a meséberí. Kilencedik gyerek voltam a családban. Ráadásul az édesapám korán meghalt. A családi összefogás, a bátyáim segítettek, hogy tanulhassak. Akkoriban a továbbtanulás elsősorban pénzkérdés Volt és nem fej dolga. A vasút biztos megélhetést adott és lehetőséget a továbbtanuláshoz. Nem bántam meg. Végigcsináltam mindent. Forgalmi gyakorni a módját, hogy összehívjuk őket. Kisterenyén a tanács anélkül nem hoz határozatot, hogy a népfront véleményét meg ne kérdezné. Jó az együttműködés, közös a hang.

Ezek után a népfrontelnökkel együtt felsétáltunk a tanácsházhoz. A parkon mentünk keresztül, ami Kistere- nye egyik büszkesége. A tanácselnök. Jelűnek Tibor rögvest mondta:

— A fák, a park, a Népkert őrzése, hogy vigyázzunk rá, ugyancsak közös feladat, ősszel nagy munkába kezdünk. A nyárfákat kivágjuk — több életveszélyessé vált közülük — és helyettük odaillő, más fákat telepítünk. Nagy dolog lesz, elkél a segítség.

Nézzük csak, mit is takar az együttműködési megállapodás a népfrontbizottság és a tanács között? A tanácselnök és Csécsei Ernő szinte ugyanazt mondja:

— LEGJOBB PÉLDA talán a Csente. Alig huszonöt éves része a falunak. ,Sok az új ház, kisgyerek, fiatal házas. A közel- és távolabbi jövőben ez lesz a fő építkezési terület. Igen ám, de a - Csentének nincjsen útja. Pedig az idén még száz új házhelyet osztunk ki. Jövőre ugyanennyit. Az emberek meg tapossák a sarat. Nem jutott pénz az útra.

A Csente most már rendeződik. Igaz egyelőre csak az utca egyik oldalára fektetnek járdalapokat. Ez is nagy eredmény. Közös munkában végzik az itt lakó családok. Mindenki vállalta a ráeső részt.

A tanácselnök:

— Már elkezdtük. Előtte vállalási lapokat bocsátottunk ki, hogy pontosan tudjuk,

nőkként kezdtem, most már mire

számíthatunk. Járdalap

tíz

régóta állomásfőnök vagyok kerül a József Attila, a Fo- Kisterenyén.

Egyúttal, több mint esztendeje népfrontelnök.

— Ezzel is úgy vagyok, mint a munkámmal. Azt tartom. csak szívvel-lélekkel, becsületesen ’érdemés' csinálni.

Összefogni a kicsiket és nagyokat. Mert az emberek szívesen dolgoznak a közösségért. Csak meg kell találdor Géza és a Béke utca házai elé. Régi kívánságnak teszünk ezzel eleget. A falugyűlésen az emberek nem takarékoskodtak a szóval. Elmondták a jót is, a rosszat is. A Csente legfőbb panasza ezzel megoldódott.

De nemcsak ennyit tettek a nagyközségben. Jó az együttműködés a vállalatokkal is. A szennyvízcsatorna építéséhez harminchárom kisebb- nagyobb vállalat adott pénzt. Nincs is baj a tennivalókkal.

— Ne feledkezzünk meg Rákóczi-telepről sem — emlékeztet a tanácselnök. — Sokat dolgoznak az emberek társadalmi munkában. A téren kicserélték a kerítést, felújították a játszóteret, átfestették a játékokat. Sokat segítettek a munkásőrök is. Két hete fejezték be a munkát. Készülnek a mozi felújítására.

Az elmúlt öt évben sokat változott, fejlődött Kistere- nye.

— Nagy gondunk a lakásépítés. A terveink megvannak, huszonegy lakás kivitelezésére. Igen ám, de pénzünk csak tizennyolcra van. Mit volt mit tenni, megkerestük a MÁV-ot. A fűtőház melletti szolgálati lakások nagyon rossz állapotban vannak. Sikerült egyezségre jutni. A MÁV másfél millió forintot ad az építkezéshez. A szécsényi építők vállalták, együtt a tizenkét tantermes iskolával.

— AZ ELŐRELÉPÉS azt is jelenti, hogy van mire hivatkozni. ha közös munkára hívjuk az embereket. Talán ez a legfontosabb a népfront és a tanács együttműködésében.

Valóban így igaz. Kisterenyén bebizonyították a „módosított” közmondás igazságát: ha nincs elég pénzed,

toldd meg társadalmi munkával.

Csatai Erzsébet

l\nr szorít szálhtás

A népi Koreában nagy figyelmet szentelnek a drótkö- télpályás, illetve szállítószalagos teherszállításnak Ez ért- he'ő, hiszen az ország területének 75 százalékát hegyek borít >ák.

Nemrég készült el az inr- julszki bányát a Sárga-tenger egyik szigetével összekötő szállítószalag, amely naponta 50 000 tonna meddőkőze'et továbbít. Ezzel lehetővé válik, hoav felépüljön egy duzzasztógát és újabb területek váljanak mezőgazdasági művelésre alkalmassáFelvételi pályázat

FELVÉTELI PÁLYÁZAT

A SZOT MUNKAVÉDELMI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET ÜZEMMÉRNÖKI TAGOZATÁRA

A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet az 1976 77-es tanévre az üzemmérnöki tagozatra.

Jelentkezhetnek valamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók.

A foglalkozásokat Budapesten tartják. Tanulmányi idő: a budapesti ágazaton 3 félév, a vidéki ágazaton 4 fél- é;v.

Az oktatás a főiskolai levelező rendszer szerint folyik.

A hallgatók az előírt tanterv szerint félév végén kollokviumot, meghatározott tárgyakból szigorlatot tesznek. A tanulmányok sikeres elvégzése után munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló bizonyítványt kapnak.

A tagozat hallgatóit a 'tvelező hallgatókra vonatkozó kedvezmények illetik meg.

A jelentkezést a nyomtatványboltokban beszerezhető űrlapon a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet, 1363. Budapest, Postafiók: 200 címre kell beküldeni.

Jelentkezési határidő: 1976. június 30.

C|, kői

*1*11

Ügy termelési tanácskozás szélt egy ze lei

Szir.te nem -hitó az ember a fülének!

Röviden summázva íav foglalhatnánk össze a Salgótarjáni Ruhagyár központi telepbeis, szép számmal. A gor.dok eredőit próbálták a széles nyilvánosság előtt feltárni. Esetenként a keménység hatá- rait is súroló őszinteséggel.

lyén- néhár-y nappal ezelőtt máskor meg a --megpróbátartott termelési tanácskozás beszámolóját, s az azzal kapcsolatos véleménynyilvánításokat. Igen, így volt- mert a környezet- a frissei:, alig öt hónapja átadott gyár a korszerű gépek látása, a dolgozni vágyás szinte valamennyi feltételének kielégéletteége és a munkahelyek hangszóróiból szétáradó aene- e« bekerítve a munka monotonságá.t, s a v.ar- rógéptűk kattogásának élességét, valami más. valami jobb hallását- regisztrálását tételezték volna fel.

lom megmagyarázni” se hideg. se meleg stílusában. Ha így visszagondolok, örvendetes ténykértó könyvelhető el- hogy az előbbiek voltak nagyobb számban... Már az üzemvezető beszámolóját követő első felszólaló is azt a gondolatot feszegette, hogy mi van a dolgozókkal, miért nincs meg az igazi- a teljesítményekben isüzemben- -tapasztalt, sikerekre feljogosító lendület.

Mondom, csupa hasonló jellegű- persze más egyébhétköznapi gond felsorolásával fűszerezett felszólalásnak volt a hallgató tanúja- s már- már hajlott volna arra, hogy e kérdésekkel önmagában hagyja el a tanácskozótermet- amikor egy újabb kérdőjel regisztrálására is kényszerült. Amiről egyébként, a termelési tanácskozás befejező részében — maga az igazgatónő is — többen beszéltek.

munkakedv- ami a régi üzemben volt... Mondom, miként a legelsőként hozzászólásra, véleménynyilvánításra emelke- . , . ,, , dő is. úgy az őt követőek köIMeilltyiség—minőség zül is túlnyomó többségben

ezt a gondot feszegették: mi Már csak azon okokból ere- az oka annak, hogy sem az dően ig —, természetesen ez egyik tényező — a tervtelje- csak feltételezés —- hogy a sítés —, sem a másik — a régi, elavult telephelyi körül- hangulat —, de még a sorrer.d- mények után ebben az újban ben harmadikként említett több örömmel- jobb hozzáál- — minőség — sem jellemzője lássál dolgoznak a lányok, a ruhagyár új- központi -te- asszonyok. Akiknek zöme, s ez lephelyének... a másik, effajta végkövetkez- Ügy gondolom, a leglényegetetésre alkalmas indíték:

ugyanaz, mint ott, a tvtódani Nógrád megyei Textilipari

Vállalatnál. Szóval- össze iez • ve: adott az új környezet, új gépekkel- s a régi tapasztalt munkásokkal, s az új gyárhoz egyáltalán nsm méltó eredményekkel.

Igen, szépítgetós nélkül' ez a száraz- tényszerű valóság, amit egyébként kellő mennyiségű számadattal is illusztrálni lehet. Mert íme: a salgótarjáni telephely dolgozói az idei első -negyedéves alap- tevékenységükből származó árbevételi tervüket 90-3 százalékra- termelési értéktervüket 85 százalékra teljesítették, s a beütemezett, egyébként, reális nagyságrendű 77 ezer darab ruházati cikk helyett mindössze 65 ezer került a végellenőrzés asztalára. Persze- meglehetőse,." egyolda'ú lenne a végkövetkeztetés- ha csupán a dolgok egyik oldalát, a mennyisége-, vizsgálnánk!

Mert ott van a m i-óség> ami mint a gyár reklámja is mond valamit.

Nem tudom, megoldást kereső megmutatkozó kiindulóalapként kellene-e felfogni a szintén meg nem válaszolt kérdést. hogy miért r.em a jó dolgozók a hang. adók?

Elgondolkodtatásra késztető mondat volt- s az emberben — szerintem jogosan — felvetődhetett: talán itt kell keresni, a gor.dok gyökerét. Talán ez az egyetlen, bár többször is elhangzott mondat a tennivalók orvoslásának kiindulópontja? Talárj ez utal a bajok forrására? Szóval- ilyetén gondolatok ütöttek szöget az ember fejé- sebb dolgok ezek, s bizonyít- be. amik a körülményeket va- e kérdések köré csoporto- mélységében r.em teliesen

sította mondanivalóját a többi között a gyár igazgatónője és pártttókára is. Ám

szavaikból kitűnt: konkrétan nem tudják, csak sejtik a problémák eredőit. Hiszen néhár.y tényező megmagyarázása mellett ők is inkább csak kérdeztek. Mi az oka annak. hogy bár az előző év színijéhez viszonyítva 13-4

százalékkal magasabbak aa

szintén csak feltété*

ísmerve, lezések.

Őszintén szóltak

Egy valami azonban- végül is- teljesen megnyugtat, ta a termelési tanácskozás váratlan hallgatóját: s ez a gondok őszinte feltárása, s a megoldásukat célzó tennivalók hosszas felsorakoztatása volt.

átlagbérek, mégis a teljesít- Ami egyben bizonyítja.

meny- a várt szint alatt mozog? Mi indokolja, hogy 1976- ban lényegesen nőtt a termékek előállítási ideje? Mi az oka- hogy csökkent a régi

méljük- így lesz: az útkeresés után az új üzemben is megtalálja a régi helyét a Salgótarjáni Ruhagyár.

K. Gy.

Illetve mondana, mert ismételten csak számok ismeretének függvényében, ezzel is baj van. Az elmúlt évihez viszonyítva- az első és második műszak átlagosan 9 százalékkal kevesebb meny- nyiségű első osztályú terméket bocsátott ki. Jó- jó — mondhatná valaki- a körülményeket nem ismerő- mert logikus is- hiszen szokni kell az új környezetei, a?, új követelményeket, s mindent, ami egv mun- kahelwáltással együtt jár. Igen ám. de a gondok zöme nem az átköltözést követő hetekben került élesen napvilágra- — hanem később. Amikor minden józan gondolkodású vezető úgy vélhette volna- hogy teljes a siker.

Okok — indokok

Okokat- Indítékokat, magva rázatokát kerestek a termelési tanácskozás felszólaló''

Családi házak sora épül Pás/.ión. ahol a korszerű otthonokban főleg fiatalok rendezkednek be. A házak megjelenése, formája a korszerű jelent tükrözi. Szívesebben építenek ma már a fiatalok bátor fantáziájú tervezők tervei alapján. —kj—

Eredményesebb munkát várnak

A hetvenes évek elején a balassagyarmati járás tizennégy mezőgazdasági üzeme társult abból a célból, hogy megalakítsa a megye egyik legnagyobb sertéstenyésztési társulását- Az Érsekvadkert- hez tartozó Dimitrov-pusz- tán építették fel az akkor korszerűnek mondott sertéstenyésztő telepet. Feladatául tűzték, hogy neveljen sertéseket a lakosság jobb húsellátására. Ez lett volna a legfontosabb feladata, amit éveken keresztül nem tudott a követelményeknek megfelelően teljesíteni. A lehetőségeket sem használták ki. Az elmúlt évben a telepen a férőhely mindössze 54,9 százalékban volt feltöltve. Érthető, hogy nagy veszteséggel dolgoztak- Egy kilogramm , húst nem nyereséggel, hanem 0.97 forint veszteséggel állítottak elő. A sertéstenyésztő társulás helyzetét még inkább rontotta, hogy az alapító tsz-ek nem támogatták a munkáját. Nem termeltek részére például takarmányt- Saját erejéből volt kénytelen megvásárolni, ami egy esztendőben 15—20 millió forint közötti kiadást jelentettA sertéstenyésztő telepre szüksége van a megyének- De úgy, hogy eredményesen, a lehetőségei teljes kihasználásával végezze munkáját. Ennek a biztosítására a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, szakintézményei közreműködésével felülvizsgálta a Dimitróv- pusztai sertéstársulást és meghatározta azokat a feladatokat, amelyek szükségesek a telep eredményes munkájához. Legfontosabb követelménynek azt jelölték meg, hogy biztosítsák a telep kapacitásának teljes kihasználását, és okos gazdálkodással szüntessék meg a veszteséget- A feladatok elvégzésére új vezetőséget választottak, amelynek élén Halaj Ignác Igazgató áll.

A sertéstelepen természetesen bizonyos korszerűsítésekre is szükség van. Megkell oldani az állománynak sok kárt okozó szellőztetést. Ennek a tervét a Gödöllői Gépkísérleti Intézet készítette el. A kivitelezést a balassagyar- mai TÜVÁLL vállalta. Átalakítják az etetési rendszert is, a jelenlegi padlósetetésről önetetésre- Ez abból a szempontból is fontos, hogy csökkentsék az abrakveszteséget, amely eddig magas volt. Az igazgatói tanács jóváhagyta egy újabb 50 férőhelyes ltoca- fiaztató építését. Végül intézkedtek azért is, hogy a telep dolgozóinak szakmai felkészültségét emeljék- Megszervezik, hogy tanfolyam keretében műveljék magukatAz Úttörő SERKÖV Dimit- rov-pusztai telepének eredményes munkájához megszülettek tehát az operatív intézkedések- A telep vezetői úgy tervezik, hogy a jövő évre 6850 sertést tartanak, amelyből 3800 hízott sertést értékesítenek. Ezt követő évben a sertések számát 84Ö0 darabra emelik. Nem könnyű feladatra vállalkoztak, de megvalósítható- Sőt, meg is kell valósítani. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács illetékes szak- igazgatási szerve biztosítja a jó munkához szükséges segítséget. Ez azonban nem helyettesítheti azt, amit a társulásba tömörült tsz-eknek nyújtaniuk kell a sertéstenyésztő telep számára.

Említettük, hogy a telep saját költségén vásárolja a tenyésztéshez szükséges takarmányt, abrakot. Ez jelentősen befolyásolja a gazdaságosságot. A takarmányt és abrakot az alapító tsz-eknek kell megteremteni! Oda kell figyelni a termelni, támogatniuk kell. hiszen tulajdonképpen a sajátjukat támogatják- Ha nyereséges lesz a tenyésztés, akkor a befektetett pénzösszeg visz- szatérül az alapítóknak- Ez viszont csak akkor lehetséges, ha gazda módjára támogatják is a munkáját.

B. Gy.

NÓGRÁD — 1976. május 25., kedd

i