Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Ipari A főszer«^ az emberé iparszerben építenek komplexum a Sarkköiön A szovjet gazdasági életben rendkívül nagy jelentősége' tulajdonítanak annak, hogy aj ipari létesítményeket az ásvá­nyi kincsek lelőne'veinek közvetlen köze'ében építsék íe' A köze) félmillió négy- ze‘ kilométeres tyimano-pe- csbiai terület, amely a Szov­jetunió észak-európai részen található, rendkívül gazdag kőolajban, földgázban, bauxit- ban, titánércekben és kőszén­ben. A szakértők számítása szerint az itteni olajmezők 1980-ban már 20—25 száza­lékkal több olajat adnak, mtit a hagyományosnak szá­mító azerbsjdzsánlak. A ti­zedik ötéves terv időszakában je'entősen megnövekszik a kiváló minőségű. kokszolha­tó szenek kitermelése, is. Ez a terület a Szovjetunió eu- róoai területének fontos fű­tőanyagbázisa lesz. Az új gazdasági körzetben megkez­dődött a lakótelepek építé­se. Gyémántélű szerszámok Mesterséges gyémántból ké­szült szerszámokat alkalmazó­nak Ukrajnában a mezőgépek javításához. Az új berendezés hegesztett traktor- és kom­bájnalkatrészek megmunká­lására szolgál. Így az alkat­részek felülete csiszolás nél­kül is megfelelő finomságú. Mindezt a szokásos módszer­nél kétszer gyorsabban és jobban lehet elvégezni. A gyé­mántélű esztergakések elsi­mítják a fémben található mikroszkopikus egyenetlen­ségeket, tömörítik belső struk­túráját, amitől az alkatrészek különösen szilárdak lesznek. Harkovban, ahol az újítás •zületett, a gépgyár már ké­szíti az új berendezéseket. I A/, EUÖT, amit az alkotó ; ember képvisel, az égvilágon j semmi nem helyettesítheti. Eb:>en a. erőben rejlik min­den, ami ezen a bolygón — a természeti jelenségektől függetlenül — történik. A munkásfiatalomban élő .embernek saját é deke: lehe­tőleg mn iig úgv cselekedjen, hogy az a fáradalomnak is legk/dvezíbb legyen. Hiszen az is elvitathatatlan: a társa­dalom helyzete minden eset­ben visszahat alkotójára, az emberre. Nem közömbös te­hát senkinek, aki ebben a társadalomban él, hogy ne a eejobb tudása szerint végez­ze a munkáiét, mert a csa- üdia a saját élete akéopen a ak i. ahosvan a társadalmi rendszer fejlődik. Életünk kiteljesedőben, amelyben minden ecetben o.t van az a kóló ember. Űjjá- születő városainkban, fejlődő falva nkban. korszerűvé for­málódó gyárainkban, mező­gazdaságunkban. Ott van az ember a műveltséget biztosí­tó iskoláinkban. a dolgozók szolgálatában áló hivatala­inkban. hazánk védelmi rend­szerében, minden a szocializ­must építő ember győzelmét jelzi a múlt felett. De minket éppen ezért, mert az új világ képviselői vagyunk, a sikereink nyújtot­ta jó érzés mellett mindig a jövő is foglalkoztat. Nekünk ez természetes. Mondhat­nánk munkásnemzedékről nemzedékre szálló öröksé­günk. Élt valaha Palotáson egy örökkön nyughatatlan munkásember, Bedő Gábor. A régi világ minden poklát megjárt kommunista volt. A másik: Hermann Ferenc bá- nv ászember, a munkásmozga­lom neves képviselője. Kettőt említettünk a sok közül, akik a felszabadulás után vezetői lettek a megyének. Sohasem a jelennel teltek el. hanem mindig a jövőt, a mai életet álmodták, ami végső soron valóság lett. Sokat dolgoztak ezért a munkásemberek. De ki merné állítani, hogv kár­ba veszett fáradság volt ? Ki merné, amikor itt. előttünk zajlott minden, amikor a vi­lág, még az ellenségeink is, elismeréssel szólnak a dolgo­zó nép valóban hősi cseleke­deteiről. A HÉTKÖZNAPOKNÁL kell maradnunk. Erről sem­mi sem vonhatja el figyel­münket. Sem a sikerek, sem az ebből eredő lelkendezel». A hétköznapok záloga, hogy- most újabb, az előzőnél sike­resebb, a magasabb eredmé­nyek felé vezető lépést keli megtennünk, és biztonságo­san. Ez nehezebb lesz. mént volt eddig, mert az eddig el­ért magasabb színvonalról kell niég magasabbra jut­nunk. Nagyorosziban mondta az egyik tehenész, amikor azt a feladatot kapta, hogv az év- háromezer liter tejről há­romezerszázra kell feljutni: ez nehezebb lesz. mint a három­ezret elérni. . . Ki mondhatja, hogy amit eddig alkottunk az nem szép? A fejlett szocializmust kell felépítenünk, az erőnket de­rekasan össze kell szedni és felkészülni a nehezebb fela­datokra. Ehhez kell viszont az erők egyesítése, a cselek­vő akarat megteremtse: te­hát, minden, még fel nem tárt erőnek az é'.etrekeltés szüksé­ges. amelyek segítségével az ember újabb erőfeszítést te­het társadalmi rendünk erő­sítéséért. gazdaságunk, növelé­séért. Ez viszont visszahat ön­magára. az alkotó emberre is. A fejlett szocializmust épí­tő dolgozó útja nem volt, nem is lesz egyenes irányú, zökkenőktől mentes, rózsá­val hintett. Az okos, jó szán­dékú cselekedettel, egységes akarattal, a fejlődést fékező akadályok, ha nem is meg­szüntet he tök, de mérsékelhe­tők. Ehhez viszont az alkotó ember helyes szelmélete szük­séges. Amit az ember képvi­sel, azt semmi sem helyette­sítheti. Egy példát erről: az országgyűlést követően kör­nyezetvédelmi tanácskozás zajlott le Salgótarjánban. Vi­ta keletkezett a kömyezet- szenyezésről. Dr. Koller Mi­hály. a tanácskozás előadója mondta: „Nem azért szennye­zett a Tarján-patak, mert a gyárban szennyező anyaggal dolgoznak. Hiszen mindig ez­zel dolgoztak. Hanem azért, mert az ember, akinek fel­adata lenne megelőzni, hogy szennyező anyag ne kerüljön a patakba,, nem előzi meg. •.” Addig is, amíg a szenny- tisztítót megépítik, valamit tenni kellene a város és kör­nyékének lakóiért. Mindenkinek úgy kellene dolgozni, ahogyan a költő ír­ta: pontosan, szépen, ahogv a csillag megy az égen. .. Min­denki azt tegye, amivel meg­bízták. Mert ez szükséges az országban végbemenő fejlő­déshez. Minden ember dolga va ahol kapcsoló ik a nage társada'mi ügyhöz. Hiszen dolgozni csak úgy érdemes, ha ez a kapcsolódás megadja a munka örömét, tartalmát. És ha hiba van az építkezé­seinken. mert haladás helyett csak cammogunk, ha kevés teje' termelünk, mert a jó«7ág nem kap'a meg ami neki a jó termeléshez tár, akkor többnyire nem az úgynevezett ob’ektív akadályok, hanem az ember tevékenysége, a meg­torpanás igazi ok. Nem ritka kép. hogv a munkahelyen una'ómmal teli. eget néző em­ber található. Az is igazság, hogy ha nem haladt a feüő- dé'eel például a tejtermelés, annak legfőbb oka volt az ember, akinek tennie kelleitt volna. SENKI SEM állítja, és nem is állíthatja, hogv szemléle­tünk egységének megteremté­se parancsszóra végbement. Éppen azért nem lehetsé­ges, mert emberek vagyunk, különböző gondolatokkal. Nem is szükséges uniformizál­ni az emberi gondolatot. Egv kérdésben, a fejlett szocializ­mus felépítésében viszont nem lehetséges az egységes szemlélet megosztása, mert csak egységes akarattal lehet megvalósítani. Nagyobb .erő­feszítéssel, aminek tartalmát a felkészültség az előrelátás, a céltudatossá« adja, amihez viszont nélkülözhetetlen az egységes szemlélet. Amit, ha jól alkalmazunk, igazi, hasz­nos termelőerővé válik. Most erre az egységes szemléletre van szükségünk. Mert új, je­lentős lépést kell tennünk a munkáshatalom végtelen, nagy lehetőségeket biztosító útján. Az emberen, kizárólag a dolgozó emberen múlik e történelmi lépésnek a minősé­ge Bobál Gyula a cselekvési program Megvalósul HÁNYÁSON A PART- SZERVEZET ' cselekvési programjára készült intéz­kedési terv végrehajtását legutóbb műszaki és terme­lési tanácskozásokon is meg­tárgyalták. A dolgozók közül több mint hetvenen nyilvá­nítottak véleményt, illetve tettek javaslatokat a jövőre vonatkozóan. A pártalapszer- vezetek vezetősége a körle­tek vezetőivel havonta elem­zi a végrehajtás tapasztala­tait. Most vis^or.t összevont taggyűlésen állapíthatták meg' hogy a programban meghatározott célok reáli­sak és folyamatosan elérhe­tők. Egységesebb lett a szem­lélet» hatékonyabbá vált a munka. Jó módszernek bizo- nvult az is. hogy több gaz­dasági jellegű pártmegbí­zatást adtak már a februári taggyűléseken. A frontfejté­seknél például vannak, akik a minőség, a tisztán termelés feletti őrködést kapták párt­megbízatásként. Az össze­fogás. az egységes szemlélet kialakítása sikerült. Itt is voltak, akik a cselekvési programról úgy vélekedtek kezdetben, hogy már megint egy tervvel több van. A gaz­dasági műszaki vezetők jó hozzáállása» a kommunisták agitációs munkája, amit a cselekvési programban fog­laltak fontosságának meg­értése érdekében véseztek» nem volt hiábavaló. Ma is vannak viták, de ezek arról folvnak, hogvar- lehetne még jobban dolgozni, növelni az eredményeket. Kányás-akna már az első negyedévet jelentős tervtúl­teljesítéssel zárta és az előny azóta is fokozatosan növek­Kányáson szik. Eredeti éves esedékes tervüket már eddig több mint 9600 tonnával túteljesi^ették. A minőség javításával sike­rült az árbevételt még ked­vezőbbé tenri. Negyedéves tervüket csaknem kétmillió forinttal túlteljesítették. A cselekvési program ki­emelt feladatként határozta meg a jövőt jelentő feltáró, elővájó munka fokozását. Ne­gyedév alatt 1740 folyóméter vágatot készítettek el. vagv- is 80 méterrel többet a ter­vezettnél. A költségszint ala- csor yabb volt a tervezettnél. AZ ELEMZÉS AZONBAN NEMCSAK az eredmények­ről szólt. Arról a 345 ezer forintról is kritikusan be­széltek. ami az omlásban maradt» illetve elveszett 59 acéltám. és 78 acélsüveg árát jelenti. Elsősorban a déli frontfejtésen dolgozók figyelmét hívták fel erre, akikrél a legtöbb a veszte­ség. A műszakgazdálkodás ja­vítása is fontos helyet kapott a cselekvési programban. Csökkent a kieső, a beteg; műszakok aránya» kevesebb lett a hivatalos távoliét. a térített műszakok száma. A tűim ű szakokkal való gazdál­kodást azonban még javíta­ni keil» mert a tervezettnél többet használtak fel. Az energiatakarékosság Is megfelelő, annak ellenére, hogy a gépesítéssel nagyobb lett a villamosenergia-igény. Gazdáiból és benzinből csak­nem ezer litert, takarítottak meg. A cselekvési programban meghatározott feladatok meg­valósulnak Kányás-aknán. Ebben élenjáró szerepük van a «zocialista brigádoknak. Közülük Tóth G. László- Rap- pi János- Oláh József. Bara" nyi István és Géczi Lőrinc brigádját dicsérték a tag­gyűlésen. A pártvezetőség be­számolója- amit Telek Tibor ismertetett és ami valameny- r.yi felszólalásban hangot ka­pott, a fokozódó követelmé­nyekkel foglalkozott. Egyér­telmű volt az állásfoglalás abban, hogy lehet még haté­konyabban, termelékenyeb­ben dolgozni Káryáson. Kar­nis Sándor frontmester a saját példájukat említette. Januárban még tervet sem teljesítettek. azóta rendsze­resen többet termelnek. Most'' már a .minőség került még jobban előtérbe. A brigád mindent elkövet, hogy a vi-, zet elvezesse a munkahelyről, így megakadályozza a szén szennyeződését. Szabó Mátyás arról szólt, hogy a cselekvési program jól tükrözi, kir.ek mit kell tennie. Az szükséges, hogy mindenki a saját munkahe­lyén adjon még többet. A ve­zetők azért tegyenek példá­ul. hogy a gépekhez legver. időben megfelelő alkatrész, r.e forduljon elő nagyobb kiesés a munkából. SURÁNYI JÓZSEF FŐ­KÖNYVELŐ azzal is foglalko­zott. hogy Kánvás-aknának a jelenlegi létszámmal foko­zatosan többet kell termel­ni. Minél előbb elérni a 140—150 vagonos napi ter­melést. mert így válhat gaz­daságossá az üzem. A gépe­sítésre az önjáró frontbizto­sításra is fel kell készülni, és ez lesz talár/ a legfonto­sabb feladat a közeljövőben. B. J. Csőiéként a kocsiállás A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szállítási főosztályá­nak dolgozóira az a feladat hárul, hogy minél rövidebb időre szorítsák a vagonok tar­tózkodási idejét, mert ezzel fontos népgazdasági célokat valósítanak meg. A fokozó­dó termelés természetesen a kiszállítás iránt is nagyobb igénnyel lép fel Eddig az elmőlt év azonos időszaká­hoz képest 1700 tonnával több készárut szállítottak ki, mé­gis úgy néz ki, hogy ha ma­radék nélkül eleget akarnak tenni szállítási feladataik­nak, akkor az eddiginél is na­gyobb erőfeszítésekre van szükség. A gyár korábban milliós tételt fizetett ki kocsiállás címén, most azonban az első negyedévi kocsiálláspénz tel­jes értéke még a 30 ezer fo- rintot sem érte el. Ez jól ér­zékelteti, hogy a szállítási főosztály munkájában nagy szervezettség és tudatos szor­galom tapasztalható. Ezúttal azonban egy új tényezőre, a kocsik raksúlyának kihasz­nálására fokozott hangsúl­lyal hívja fel a figyelmét Bir- kús Zoltán, a szállítási főosz­tály vezetője. A kocsik raksúly­kihasználása fontos tényező, sajnos, előfordul, hogy egyes kocsiknál csak 65—80 száza­lékban használják ki a rak- súlylehelőségeket. Volt, ami­kor 580 tonnás lehetőséget mindössze 430 tonnára hasz­náltak fel A kocsikihaszná- íás népgazdasági szemszög­ből szigorúan összefügg a gyártási programokkal, s így a gondosabb rakományössze­állítással most olyan törekvés indult meg, hogy a kocsik raksúlyának kihasználása is kedvezőbben alakuljon. Hasznos tevékenység folyik a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Salgótarján közelében levő ipartelepén. A lakatosüzemben előre gyártott, acélszerkezeteket, nyílás­zárókat cs egyéb épülctlakatos-munliával elkészíthető ter­mékeket állítanak össze, melyeket az éppen készülő beru­házás építésénél hasznosítanak. Az előre gyártott elemekkel jelentősen gyorsítják a létesítmény kivitelezésének idejét, tervszerűbbé, gazdaságosabbá válik az építőipar tevékeny­sége. Gombos Sándor és Kollár Gábor lakatos szakmunkás gyár­építéshez szükséges épületszerkezet összeállításában vesz részt. Apcra, a Qualitál-beruházáshoz szállítják termékü­ket. Gyártanak a lakatosüzemben, a balassagyarmati Nógrádi Sándor lakótelep részére, a budapesti Csepel Autógyár­nak, a ‘ salgótarjáni vásárcsarnok kivitelezéséhez különbö­ző elemeket, melyek helyszíni szerelésében alkalmanként részt vesznek. 1969-ben kezdődött a telep kialakítása, s azóta folyamato­san, minden esztendőben egyre nagyobb termelési érteket állítanak elő. Tavaly 70 fizikai munkát végző dolgozóval 20 millió forintos termelési értéket produkáltak. (Kulcsár József kép beszámolója) * h

Next

/
Thumbnails
Contents