Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
Naüviizem a földeken Kedvező az időjárás, jó minőségű a munka A földművelő embernek igazi öröme telik most a munkában. A tavaszi mezei munkának minden feltétele biztosított. Az idő kedvező, Horváth Kálmánnak, a pásztói járási hivatal élelmezésügyi és kereskedelmi osztálya főelőadójának véleménye szerint olyan kitűnő, hogy a tsz-ek vígan bepótolhatják az egyheti lemaradást, amit a kedvezőtlen időjárás okozott. Talpon van mindenki, aki használható a közös gazdaságban. Napok óta megszakítás nélkül folyik a vetés, a talajelőkészítés és minden más, amit most a jó termés érdekében el kell vé gezni. Munkával ünnepeltük április negyedikét — mondták Pász- tón. Vasárnap az egész megyében dolgoztak a földművelő emberek. Szappan József és Szappan Bertalan, a pásztói ísz két traktorosa mondta, hogy a felszabadulási ünnep tiszteletére az ecsegi határral szomszédos Cseresen elvetették a lucernát. Dr. Bencze Barna, a tsz elnöke erősítette meg tegnap délelőtt, hogy olyan jó ütemben folyik a munka, amilyenre ebben az időben szükség van. A munka ütemes végzéséről kaptunk jelentést a rétsági járásból és a balassagyarmati járásból. Ügy tűnik, hogy a pásztói járásiak mozgósítottak a legeredményesebben. Ami abból mérhető le, hogy egymásután jelentik: befejezték a cukorrépa, a tavaszi árpa, a borsó vetését. Szurdokpüspökiben például földben van a cukorrépa vetőmag száz hektárnyi területen. Fent Lajos, a tsz elnöke mondta, hogy a pásztói tsz-szel egyeztetve, egymást segítve végezték a munkát. A püspökiek a műtrágya és szerves tárgya szórásában segítettek a pásztóiaknak, azok pedig a cukorrépaveítő kombi- nátort adták kölcsön Szurdokpüspökinek. Ilyen összhangban lehetett elvégezni határidőre a tavaszi időszerű munkákat. Jelenleg 250 erőgép és az ehhez tartozó munkagépek mind mozgásban vannak a pásztói járásban. Ültetnek a háztájiban A közösben végzett jó munka lehetővé tette, hogy a háztáji földeken is megkezdhessék az ültetést. Mátraszőllős határában, a Zagyva-parton tartózkodott tegnap a kora reggeli órákban a falu lakosságának nagy része. A tsz-ta- goknak ott mérték ki a háztáji földet. Holló Imrének, a tsz elnökhelyettesének véleménye szerint kitűnő minőségű földet kaptak a tsz-tagok. Sőregi Józsefné tsz-tag is ezt bizonyította, amikor családtagok segítségével megkezdte a burgonya ültetését. Voltak olyanok is viszont, ak k ellenkező véleményen voltak. Például özvegy Vígh Józsefné családtagja, aki arról panaszkodott, hogy a földet nem művelték meg kellően. Egy kis zavar is keletkezett, mert nem volt senki jelen, aki eligazította volna a tagokat, hol találják a részükre kijelölt háztájit. Bognár Erzsébet volt éppen ilyen gondban. Végül is mikor már a nap magasan járt és nem tavasziasan. hanem nyáriasan sütött, minden gond megoldódott. Szorgalommal dolgoztak az emberek. A Bogarasi dűlőben, ahol valain kor kukoricát termesztettek a pásztóiak, ott majd tavaszi árpa terem. Geczkó Károly, a fiatal traktoros és a vetőgép kezelője, s a tapasztalt Szoó József dolgoztak. Kitűnő, szép munkát végeztek. Nagy gyakorlatuk van, már ebben. De okuk is van arra, hogy kifogástalan legyen, amit végeznek. A szomszédos ecsegi határban is hozzáértő munkások végzik a tavaszi tennivalókat. Kazinczi János, a tsz elnöke arról számolt be, hogy a Hosszakon, a Bogdánon, a Pogányvár aljában, ahol a tsz legjobb termőföldjei vannak, a tervezettnek megfelelően elvetették a tavaszi árpát, a pillangósokat, folyik a cukorrépa vetése, amivel a héten végeznek. Ezt követi a kukorica ültetése. Ennek a tsz-nek kitűnő a gépi felszerelése, a K—700-as erőgéppel minden feladatot jól megoldanak. Teljes üzem a szomszédban is A Cserháton túl, az Ipoly völgyében is teljes üzem van a földeken. Biztatóan szépek az őszi vetések. A tavaszi sem lehet rosszabb. Előnyös ebben a járásban, hogy az őszi szántással többségében végeztek. Most minden figyelmüket a talajművelésre fordíthatják, hogy megfelelő magágyat készítsenek a tavaszi veteshez. A szécsenyi tsz-ben a burgonya ültetését kezdték meg. Pösténypuszta határában egymást követik a vetőgépek. Hollókő alatt, Zsunyon a lánctalpasok szorgalmaskodnak. Nagy figyelemmel kísérik Litke, Ipolytarnóc, Mihály- és Egyházasgerge az idén egyesült tsz tavaszi munkáját. Az irányító szakemberek a földeken tartózkodnak. Bozsik Béla, a tsz elnöke maga is a határt járja. A kukorica alá készítik elő a földet. Jó termést akarnak, amihez minőségi előkészítő munka szükséges. Ez folyik Litkétől Egy- házasgergéig. A megyének csak egy részét tekintettük át tegnap kora reggeltől. Szorgalmasan dolgoznak a földművelő emberek. Munkájuknak biztosan megterem a gyümölcse. B. Gy. Szocializmus és kultúra Beszélgetés E. A. Baller szovjet professzorral, a filozófiai tudományok doktorával A XX. század második felében a szocialista társadalmi fejlődés, a tudományos-műszaki előrehaladás olyan időszakát éljük ót, amelyet egyre határozottabban jellemez a társadalmi és egyéni jólét megteremtésének igénye, s e jólét mind bővebb körű realitása. Ez a társadalmi cél egyben szükségszerűvé teszi az egyén kulturális színvonalának dinamikus emelkedését — töi- vényszerű tehát, hogy az utóbbi napok olyan rendkívüli politikai dokumentumai, mint az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusa is kiemelt figyelmet szenteltek a kultúra kérdéseinek. A társadalmi és egyéni érdek a szocialista építésnek ebben az időszakában mind tudatosabban és szervezettebben kezd egy irányba hatni, s ebben nem kis szerepe van az elméleti kutatómunkának, mert: ,,nincs gyakorlatiasabb, mint a jó elmélet” — mondotta az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid Brezs- r.yev, A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat meghívására hazánkba, megyénkbe látogató Baller professzor elméleti munkássága a kultúra problémáival kapcsolatos: Szocializmus és kultúra című könyve valamennyi szocialista országban, így természetesen magyar nyelven is ismert. A XII. megyei pedagógiai napok keretében A szocialista kultúra fejlődésének eredményei és tendenciái a Szovjetunióban címmel elhangzott előadása kapcsán tettük fel a kérdéseinket Baller professzornak. világnézet, olyan kultúra, amely nemzetközi, közösségi; szocialista humanizmus hatja át, a kommunista jövő felé törekszik. — Említene néhány olyan tényt, amelyekkel a szovjet szocialista kultúra győzelme és felvirágzása jellemezhető? — Mivel magyarázható, hogy napjainkban különösen aktuálissá és jelentőssé vált a kultúra kérdéA szociaTzmus és kommunizmus építésének napi gya- korlaía hozta felszínre a kultúrával kapcsolatos problémáinkat. Mert miről is van szó? Állította-e valaki valaha maga elé feladatul, hogy „csináljunk feudalizmust” vagy „építsük fel a kapitalizmust”? Nem. Ezek a folyamatok spontán zajlottak le. A szocialista népek közössége azonban mindennapi munkával építi a szocializmust és a kommunizmust — s már maga az „építés” szó is arról beszél, hogy céltudatos, tudományosan tervezett folyamatról van szó. Hogy pedig ebben a folyamatban milyen öntudatosan, alkotó módon határoz és cselekszik minden egyes dolgozó ember, attól függ a folyamat üteme és végső eredménye. Nos tehát: ez az alapvető ok, amelynek következtében az új társadalmat építő valamennyi országban egyre jelentősebbé válnak napjainkban a kultúra kérdései. — Alapvető okot említett, amiből az következik, hogy léteznek egyéb okok is. A Bogarasin Geczkó Károly és Szoó József dolgozott. — Igen. A kultúra kérdései napjainkban azért is váltak különösen jelentőssé, mert ezt a mi új társadalmunkat olyan körülmények között építjük, amelyek között egy már letűnt világ is együtt él velünk. A kultúrának viszont osztályjellege van — ideológiai alapját és társadalmi funkcióit tekintve egyaránt. A szocialista kultúra ideológiai alapja a marxista—leninista világnézet; de hasonló módon van „ideológiai magja” a burzsoá kultúrának is — ami világosan kimutatható a művészet, filozófia, az erkölcs szférájában stb. És minél erősebb az ideológiai harc közöttük, annál élesebbé válik a küzdelem mai világunkban a két kultúra között. Vannak azután egyéb okok is. A XX. század a grandiózus tudományos-technikai forradalom százada: a tudomány itt a kultúra legfontosabb alkotóelemévé válik. A szocialista országok közössége, a szocialista társadalom előnyeivel kapcsolva össze a tudományos-technikai forradalom sikereit, nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlatban is meggyőződik arról, milyen rendkívül fontos a kulturális-történeti haladás új vonásainak sokoldalú elemzése. S az okok sorát feltétlenül bővítenünk kell a következővel is: ma elkerülhetetlenül szükséges, hogy leleplezzük a marxizmus—leninizmus kultúra-elméletének meghamisításait, jobboldali és „baloldali” revízióját. — Az ön előadásának tárgya A szocialista kultúra fejlődésének eredményei és tendencia'' a Szovjetunióban. Hogyan ösz- szegezné a szovjet kulturális forradalom eredményeit? — Ön úgy fogalmazta meg kérdését, mintha a kulturális forradalom már lezajlott volna. Nos. valóban akadnak nálunk, akik azt állítják, hogy a kulturális forradalom — a valóságos; hiszen mindannak, ami ma Kínában kulturális forradalom címén folyik, sem a kultúrához, sem a forradalomhoz semmi köze nincs, — tehát az a kulturális forradalom, amelyről a maga idejében Lenin beszélt, a Szovjetunióban már réges- régen véget ért, valamikor a 30-as években, vagyis amikor hazánkban győzött a szocializmus. Nos, ebben az esetben a kulturális forradalom egész lenini terve a kultúra értékeinek újrafelosztására szűkülne: vagyis, hogy ami korábban néhány kiválasztott, az elit birtokában volt, a szocializmus építésének folyamatában mindaz a dolgozó tömegek tulajdonába megy át. A szocialista forradalom valóban a nép tulajdonává tette a kultúrát, ám a kultúra — amint erről már esett szó — nem egyszerűen az értékek összességét jelenti. Ami itt így jelentkezik problémaként: az antagonisztikus társadalmakban a tömegeknek a kultúrától való elidegenítése nem csupán abból áll, hogy a dolgozók nem élvezhették a kultúra eredményeit, hanem hogy válaszfalak ezreivel választották el őket magától a kulturális alkotótevékenységben való közvetlen résztvételtől is. A kulturális forradalomnak éppen ezért legfontosabb feladata olyan társadalmi körülményeket teremteni, amelyek között minden ember a legteljesebb mértékben bizonyíthatja alkotó képességeit. Végső soron ebben — Lenin szavaival élve: a mindenoldalúan fejlett személyiség kialakulásában — foglalható össze a kulturális forradalom tartalma és célja; ez objektív szükségszerűségének és egyetemes érvényűségének alapja. E kulturális forradalom folyamata viszont két alapvető szakaszra bontható. Az egyik — a szocialista szakasz — a szovjet nép számára már a múlté: legfontosabb eredménye a szocialista kultúra megteremtése — olyan kultúráé, amely minden vonatkozásban gyökeresen különbözik a kapitalizmusétól. Az eltérés lényege, hogy ez a kultúra népi kultúra: egyfelől ugyanis a népé, másfelől a népet szolgálja. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ebbéli feladatok végrehajtása nálunk különös nehézségeket jelentett, hiszen Oroszország lakosságának (1917 előtt) túlnyomó többsége írás- tudatlan volt, valamint több mint száz nemzet és nemzetiség élt a cári Oroszország területén olyan eltérő kulturális fejlettségi fokon, hogy például mintegy 40 nemzetiségnek még ábc-je sem volt. A szovjet kulturális forradalom sajátosságaihoz tartozó továbbá az a tény is, hogy a szocializmus építése a Szovjetunióban az első időkben egyetlen országban folyt — kapitalista környezetben. Ez különösen élessé tette az osztályharcot az országon belül, megnyilvánulásait az ideológiai és a kultúra területén. Az> SZKP vezetésével hazánkban olyan kultúra jött létre, amelynek ideológiai alapja a marxista—leninista — Készséggel. A cári Oroszország lakosságának háromnegyede írástudatlan volt; ma a népgazdaságban foglalkoztatottak 77 százalékának van középfokú vagy felsőfokú végzettsége. A IX. ötéves tervben befejeztük az áttérést az ifjúság általános középfokú képzésére. A szovjet felsőfokú intézmények évente 2—3-szor annyi mérnököt bocsátanak ki, mint az Egyesült Államokban. A Szovjetunióban dolgozik a Föld tudósainak egynegyede. — Gondolom, ez a néhány adat is világos képet ad arról, hogy a Szovjetunióban hétmérföldes léptekkel halad a kulturális forradalom. Ezek a hatalmas eredmények azonban nem jelentik azt, hogy ne lennének még meg nem oldott feladataink. Büszkék vagyunk arra amit már elértünk, de — amint ezt az SZKP XXV. kongresszusának határozata is hangsúlyozta — tudatában kell lennünk annak is, amit még nem végeztünk el, mert enélkül a fejlődés elképzelhetetlen. — Akkor hát elérkeztünk a kulturális forradalom következő szakaszához? — Igen. Ez a szakasz abban különbözik az előzőtől, hogy befejeződik a sokoldalúan fejlett személyiség kibontakozásának ideológiaikulturális feltételeit megteremtő folyamat. Hogy mit követel ez? A szocialista gazdálkodás színvonalának további gyors emelése révén meg kell szüntetni a még létező különbségeket a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között; minden eszközzel fejleszteni kell a szocialista demokráciát, a tömegek alkotó aktivitását az élet minden területén; elszánt harcot kell vezetni a már letűnt ideológiák és erkölcs maradványai ellen. Ezek a kérdések álltak az SZKP közelmúltban befejeződött XXV. kongresz- szusa figyelmének középpontjában is. A XXV. kongresz- szus • határozatainak végrehajtása révén a szovjet emberek újabb lépéseket tesznek majd a kommunizmus anyagitechnikai bázisának megteremtése, társadalmi viszonyainak kiépítése felé. Ez az új ember, az új, kommunista kultúra formálódásának alapja. De — hogy a! sorrendet megtartsuk — a mindenoldalúan fejlett személyiség kialakulása elengedhetetlen feltétele annak, hogy megoldhassuk a XXV. kongresz- szus határozatait, az azokban foglalt hatalmas gazdasági és társadalmi-politikai feladatokat — mindazt, amit a kommunizmusba való áttérés stratégiai terve magában foglal. A Szovjetunió kulturális építőmunkájának több mint félévszázados gyakorlata, azok az óriási tapasztalatok, amelyek az utóbbi évtizedek kulturális fejlődése során a szocialista országokban felhalmozódtak, kézzelfoghatóan tanúskodnak arról, hogy új világunk kultúrájának megteremtése, sikeres munkánk záloga: a mindennapos következetes hűség az internacionalizmus eszméihez, a marxizmus—leninizmus elveihez. Marx, Engels, Lenin elveinek alkalmazása és fejlesztése a kommunista építőmunka forradalmi gyakorlatában : ez eredményes tevékenységünk első és legfontosabb- feltétele, a társadalom átalakításáért, az új kommunista kultúra megteremtéséért folyó harcunk sikerének biztosítéka. Lejegyezte: Kassai-Vcgh Miklós
