Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

Hétköznapok két községben

Miénk a gond, de a siker is...

Két és félszobás palotába költöztünk...

Négy gyerekkel költöztek barát, megsínylik a helyválKiss Károlyék új lakásba, toztatást. Ebből a gondból

Hogy ez mit jelent, leginkább öröm lett. Mert két-három

Az édesanya mosolyog:

— Ez fiúszoba. Andrea kiságya hozzánk került

X

— Nehéz ilyen nagy családdal?

— Nálunk minden közös. Senkinek nem kell szólni, hogy mi a dolga, teszik becsületből. A férjem is, a gyerekek is nagyon sokat segítenek. A bevásárlás, a porszívózás, mosogatás, felmosás az ő dolguk. Az enyém a mosás, vasalás, varrás. A gyerekeket kicsi koruktól önállóságra szoktattuk. Reggelenként elrakják az ágyukat, rendben hagyják a szobát.

Egy hattagú családban mozgalmas az élet. Fő szórakozásuk a televízió. Kinek, mi a kedvenc műsora? A kicsi mesét néz, az édesapa sporaiz tudja, aki maga is szórón- nap múlva a gyerekek megfilmeket. Arra viszont

vine

w- i,uuja, ni xo owíwai- muiva a , - ,

gott hatodmagával egyetlen találták az új pajtásokat, meg- &***?• °8y -f^mazkodiaszobában. ismerkedtek az itt lakó cse- **_Yar] L.J alKaimazkooja

IJyenkor általában azt szók- metékkel. ták kérdezni, örültek-e a köl- — Sok a fiatal házaspár.

nak a másikhoz.

Ha viszont valaki

tözködésnek? Mit lehet erre Még több a gyerek. Nagyon °tthon, rögtön érződik a hiánya. Egymást kérdezgetik: — Hol van már, mikor jön haza?

X

Kiss Károlyné Andrea szüA vásártéren laktak, Salgótarjánban talán

válaszolni... szép helyen lakunk, még a

Csakis azt, amit Kissné levegő is jobb, mint a vá- mondott: rosban.

— Ha közhely, ha nem, mi jj;

úgy éreztük, mintha két és félszobás palotába érkéz- Amikor költözködtek Kissék, letése után tíz hónapig volt

tünk volna... a férj munkahelye segített, otthon a kislány mellett. A

X Kiss Károly a TIGÁZ-nál postán dolgozik, hírlapárus.

dolgozik, a munkatársak meg- — Nagyon jó munkahely, aho1 fogták a bútorokat, mire a jobbat el sem képzelhetnék, leg- fiatalasszony a munkából ha- Mozgalmas, érdekes, embe- több az egyszobás lakás. Te- ráment, már minden az új la- rek között vagyok, gyük hozzá az igazság ked- kásba került. Andrea bölcsődébe jár.

véért, mosdófülkéjük is volt, Nagyon szépen berendez- Mindegyik gyerek közösségmeg konyha és előszoba. kedtek. Igaz, vagy három évig ben nőtt fel, a legkisebb sem

Csakhogy... Aimkor este gyűjtögették a pénzt, hogy kivétel. Kellett a pénz is. Bú- szétnyitották az egyetlen szó- függönyöket, faliszönye- torrészletet, lakástörlesztést, bábán a rekamiekat, a hat get, csillárt, és egyebet ve- gazt, villanyt, miegymást fi- ágytól mozdulni sem 1 ehe- gvenek. Mindent, ami széppé, zetnek. Ez mintegy kétezeröt- tett. Ez szó szerint értendő, barátságossá, igazi otthonná száz forint. A fennmaradó két- Oldalazva, behúzott hassal, teszl a lakást. háromezer forint elmegy

óvatosan jutott el ki-ki az a nagyszobába új szék- kosztra, öltözködésre,

alvóhelyére. rénysor került, két heverő, — Mindennap főzök, a főTavaly ősszel, pontosan ok- fotelok, asztal. És sok-sok vi- zeléket nagyon szeretjük. Va- tóber 23-án költöztek a Béke- rág. A fiatalasszony nagyon sárnap ünnepi ebéd van, telepre. Az Ybl Miklós út 5zereti a 'virágokat, most ilyenkor együtt eszik az egész 35-ös szám slatt épült taná" már mód és hely is v&n ar- család. Húslevest, rántott húst esi értékesítésű ház egyik két- ra, hogy minél több díszítse csinálok. Válogatás nincs, min- szoba-étkezőfülkés lakása lett a lakást. denki mindent megeszik,

a Kiss család tulajdona. Föld- Aztán a fiúk szobája. Oda Kissné véleménye:

szinten laknak. Nem válogat- js három heverő került, író- “ Ügy érzem, nem élünk

tak, örültek, hogy végre-vala- asztal, székek, szekrénysor, rosszabbul, mint azok a csa- hara kényelmesebb körül- Le sem lehetne tagadni,'hogy Iádok- ah°l csak egy-két gye- menyek közé kerültek. három különböző korú és ér- rek vanX deklődésű testvér lakik együtt. X

. M , , ... A falat a legújabb kiadású A Kiss családban szeretik

A fiatalasszony aki olyan modern autók mellett bőven egymást. Most az a legnagyobb karcsú, hogy nehéz feltételez- borítják a miniüvegek. Tef- öröm, hogy Attilát felvették ni a négy gyereket busz- mészetesen, a különféle új- az építőipari szakközépisko- ken sorolja a gyerekek ne- ságokból kivágott lányok sem lába.

.. , ... ,, jc , hiányoznak... Csatai Erzsébet

Pisti a legidősebb. O mar

tizenhét éves, komoly, nagy-' fiú. Szakmunkástanuló. Az idén befejezi. Hegesztőoklevelet kap a Bányagépgyárban.

Attila végzős nyolcadikos, Gábor tizenegy éves. A család

szemefénye Andrea, éppen

másfél.

— A fiúk nagyon szeretik a kishúgukat. Sokszor mondom nekik, túlságosan elkényeztetitek. Mesekönyvet olvasnak neki. A zsebpénzüket összespórolják, és abból Andrea kap ajándékot. Viszik sétálni, biciklizni, húzzák-von- ják. Persze, a „kisasszony” még örül is neki...

Amikor ideköltöztek a Béke-telepre, az édesanya félt, hogy a fiúknak nem akad új

vét.

Tv’íilmek a közművelődésben

A jövőben közművelődési célokra hasznosítják a nagy apparátussal, sok költséggel készült tévéfilmeket, amelyeket eddig a bemutató után archívumban őriztek. A művelődési igény, a takarékos gazdálkodás követeli, hogy az értékes alkotások ne heverjenek kihasználatlanul, amikor a megyei művelődési központok filmtárai — amelyek ismeretterjesztő és dokumentumfilmekkel látják el’a művelődési intézményeket — általában régi, elavult filmekkel rendelkeznek.

Az erre a célra alakult bizottság a televízió filmarchívumából 30 egyrészes filmet és 5 több részes filmsorozatot javasolt forgalmazásra. Esősorban a politikai, társadtümi, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó, valamint az ismeretterjesztő filmeket.

A szakemberek a napokban kezdik meg a válogatást. s fokozatosan kijelölik az adaptálásra alkalmas filmeket. Ezeket aztán lemásolják, s a megyei filmtárak rendelkezésére bocsátják — díjtalanul.

NEHÉZSÉGEK ADTÁK

A SZÉPSÉGÉT

Minden évszakban egy formán szép a Cserhát. A messzire kékló hegyek, a kanyargós utak, a völgyekben megbúvó kisebb-nagyobb községek mindig vonzották a turistákat, látogatókat.

— Akik egykét napra jönnek, csak a természet szépségét, a hegyek varázsát látják. Mi, akik itt lakunk, tudjuk, akadnak gondok, bajok. Az utak, az ellátás nehézségei, az elzártság. Akad aki azt mondta, ez a rész „kiesik”" a megyéből.

öttel több gyereket gondoznak és két iskolai napközis csoportot alakítottak.

Ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, zeneiskolai kihelyezett tagozaton ismerkednek a gyerekek zenével és hangszerekkel.

Sikerrel szerepelt és szerepel a páva-kör és nem lebecsülendő az a támogatás, amit az ifjúság és a sportolók kaptak a tanácstól.

X

Gitáros főpróba

A Salgótarjáni Állami Zeneiskolában szerdán délután fél öttől tartják meg „főpróbájukat” azok a fiatalok, akik — a budapesti bíráló bizottság előzetes meghallgatása alapján — részt vehetnek az április 9—10-én rendezendő váci II. országos zeneiskolai gitárversenyen. A hat versenyző növendék közül négyen a salgótarjáni zeneiskola, egy-egy diák pedig a balassagyarmati, illetve nagy- bátonyi zeneiskola növendékei. Műsorukban a kötelező és szabadon választott számokat adják elő. A klasszikus gitározás iránt érdeklődőket szeretettel várják. A belépés díjtalan.

íj taneszközök

Több mint félszáz új taneszköz- és eszközsorozat tervezését, illetve gyártását kezdi meg az idén a TANÉRT. A közelmúltban, készült el az óvodások környezetismereti oktatását segítő asszociációs játék, az évszakom kát szemléltető faliképsorozat- és applikációs készlet, valamint a középiskolai fizikaórák nagypontosságú elektrosztatikus időmérő- és regisztráló eszközének prototípusa.

Az idei fejlesztési tervekben központi helyet foglalnak el a középiskolai szemléltető- és kísérleti eszközök. Tavaly májusban tette közzé az / Oktatási Minisztérium a középiskolák közismereti tantárgyainak 1-es számú alapvető taneszközjegyzékét. A jegyzéken szereplő 144 eszköz 75 százalékát a TANÉRT korábban Is gyártotta, illetve forgalmazta, mintegy negyedrésze azonban megtervezésre és kísérletezésre vár. Az idén valamennyi új eszköz tervét, illetve prototípusát elkészítik és jövőre az iskolák rendelkezésére bocsátják.

Kézimunkázó

öregek

A kisterenyei öregek napközi otthonában mintegy 26 egyedülálló idős ember él. A helyi társadalmi szervek, üzemek, szocialista brigádok gyakorta meglátogatják, patronálják az otthon lakóit. Különösen kiemelkednek ebben a kisterenyei MÁV szocialista brigádjai. A napközi otthon nőtagjai — immár hagyományosan —, minden évben kézimunka-kiállítást rendeznek, az általuk készített munkákból, amelyeket a helyszínen azonnal meg is lehet vásárolni. Az elmúlt évben az összegyűlt pénzt kirándulásra fordították, Vi- segrádra látogattak az öregek. Az idén szintén terveznek hasonló kiállítást az otthonban.

A salgótarjáni öblösüveggyár ösztöndíjasaként szerzett diplomát Fischer Erzsébet a Miskolci Nehézipar Műszaki Egyetem szilikát-gépészeti karán. Az egyetem elvégzése után 1971-ben került a gyárba. Erre az időre esett a számítógépes termelés-prágramo- zás bevezetése is. A fiatal mérnök a még „gyerekcipőben járó’’ új szervezési rendszer indításában komoly feladatokat vállalt. Jelenleg mint programozó mérnök tevékenykedik a gyár termelési osztályán.

Az asztalon számtalan bizonylat és számítógéppel ösz- szeállított lista sorakozik.

— Ezek most érkeztek a budapesti SZÁMGÉP-központból. A bizonylatok elküldése után különböző programok alapján oldják meg ezeket az összetett feladatokat. A rendszer bevezetése előtt kézi programozással dolgoztunk és ez rengeteg időt igényelt. A számítógép minden munkafázist külön értelmez, rendszerez és listáz — magyarázta

nagy hozzáértéssel, majd így folytatta: — Ezek gyakorlati alkalmazása már megtörtént, de nem olyan egyszerűen, mint ahogy azt elképzelnénk. A rutinos, tapasztalt mestereknél előfordult, hogy féltek az újtól. nem bíztak benne. Ha a papíron meglátták a sok-sok számot, idegenkedve néztek. Hogy mégis sikerült elindítani ezt a rendszert, az nagymértékben az öblösüveggyár fiatal mérnökeinek és közgazdászainak köszönhető — mondta.

Hogy mennyire szívügyének tekintette Fischer Erzsébet a hozzá hasonló fiatal mérnökök, közgazdászok és technikusok bevonását, akt'vizálá- sát, bizonyítja, hogy 1973-ban megszervezte a gyárban az FMKT-mozgalmat. Ez lehetőséget adott a fiatal értelmiségieknek a bizonyításra, és

arra, hogy elméleti tudásukat még hatékonyabban kamatoztathassák.

— Ennek elindítását mint KISZ-feladatot vállaltam. Ma már jó visszaemlékezni erre, de akkor elég sok gondot jelentett. Sikerességét az a számos szakdolgozat igazolja, melyek már megvalósultak. A tanácsnak jelenleg több mint harminc fiatal a tagja. Feladatunkat három fő csoportra osztottuk: a már említett szakdolgozatok készítésére, ami szorosan kapcsolódik az újítómozgalomhoz, a politikai és közéleti munkáknak hatékonyabbá tételére, továbbá az önképzésre. Az elmúlt két évben tizenhat fiatal nyerte el a kiváló technikus, valamint hatan a kiváló ifjú mérnök

címet. A legjobb szakdolgozatokat az országos versenyre is elküldtük. Feladatunk közé tartozik a szakmai előadások megrendezése, pályázatok kiírása és vetélkedők megszervezése. A szakmunkástanulók, valam nt a különböző tanfolyamokon részt vevő ifjú dolgozók korrepetálását, n vizsgákra való felkészítéséi is az FMKT fiataljai vállalták.

Az üzemben szerzett tapasztalatokat a különböző városi és megyei 'rendezvényeken, a városi ifjúmunkás tanács tagjaként hasznosítja az öblösüveggyár fiatal mérnöke.

Tovább folytatva a beszélgetést, nagyon szerényen igy vallott magáról:

— Sohasem szerettem csak a készbe belecsöppenni. Az úttörőmunka nehézségei,

gondjai adják a feladatok szépségét. A kezdeti indulás mind g nehéz, de ha sikerül, annál nagyobb öröm.

b. zs.

X

Herencsényben ég Cserhát- surányban mindig törekvő emberek éltek. Mutatja a két község fejlődése. Az egyre szépülő házak, a nagy ablakokra felkerülő függönyök, a szépen bebútorozott szobák.

Majdan András a közös tanács elnöke így fogalmazott: „Mind a két község egyformán fontos. Egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat. Ez nem is lenne lehetséges, mert a tanácsban a lakosságot arányosan képviselik mindkét község tanácstagjai... ”

Cserhátsurány és Heren- csény nagyot lépett előre az elmúlt öt évben. A terveket, amikor jóváhagyták, alaposan megvitatták jelölőgyűléseken, népfront-összejöveteleken, kisebb-nagyobb fórumokon. Az emberek nem tettek lakatot a szájukra. Elmondták, hol legsürgetőbb a tennivaló, mit kellene gyorsabban megiépíteni. melyik községben, mi a legfontosabb.

Itt vannak az utak, járdák.

A tanácson pontosan kiszámították — a falugyűlésen el *is mondta a tanácselnök —, hogy az utak, hidak, járdák építésére, felújítására, ötmillió-négyszázezer forintot költöttek öt év alatt a Cserhátnak ebben a kél falujában. A községeken áthaladó közutat nyolc kilométer hosszúságban korszerűsítették. Régi kérése volt az itt lakóknak. így legalább tengelytörés veszélye nélkül lehet közlekedni.

Gyakran mondták, sötét van errefelé. A közvilágítás korszerűsítésére elköltötték hat- százötvenezer forintot. Több a lámpa és nagyobb fénnyel égnek.

Nem maradt , .■mostohagyerek”' a kultúra sem. Három tanterem, két nevelői lakás épült. Az óvodákban hu&zonA Cserhát vidékén nagyott lépet előre a világ. Kivétel nélkül minden családban megtalálhatók a legfontosabb háztartási gépek, a rádiók. Televízióból négyszázharminc működik esténként, öt év alatt hetven, személygépkocsit vásároltak a lakók.

Ami a lakásépítési kedvet illeti? Két-három évvel ezelőtt még divat volt a város felé húzódás. Főként a fiatalok akartak mindenáron kiszakadni a faluból, a tanácselnök szerint mintha lassult volna, s többet építenek. „Divatból elmenni messzebbre nem éppen célszerű. Nem lakhat mindenki a város központjában, és az üzem kapujának a közelében...”

Bőven akad tennivaló Herencsényben és Cserháteu- rányban a következő öt évben is — mondták nemrégiben a falugyűlésen. Járdákat kell építeni, főként ott, ahol sokán járnak és nagy a sár. Befejezik a herencsényj művelődési otthon korszerűsítését, a tornaterem kialakítását. A cserhátsurányi művelődési ház is alakításra vár. Gázcseretelepet kell építeni mindkét községben.

Mindehhez nem elég csak a tanács pénze. Szükség van társadalmi munkára, közös összefogásra. A községek szépítése, parkok, zöldterületek kialakítása; az utcák rendbe hozása egyediül így valósítható meg.

X

Talán legkifejezőbben a tanácselnök fogalmazott, amikor így beszélt: Követéljünk bátran, de tegyünk is azért, hogy elképzeléseink mielőbb megvalósuljanak. Itt élünk a községekben Miénk a gond, de az eredmény, a siker is. Más helyettünk nem végzi el..,

e. cs.

Autóbuszra várva Szécsényben.

NÓGRÁD — 1976. április 6., kedd 5

T