Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregységének Osztyapenko aranykoszo- mís szocialista brigádja minden negyedévben felülvizsgálja a normaidőket, és ha lehet, csökkenti azokat. így például az első negyedév végén öt norma módosítását javasolták. A tizennégy brigádtag többek között ezzel a felajánlással szeretné elérni a tervezett 112 ezer forintos megtakarítást. Képünkön: a brigád két tagja — Pierog Ferenc és Nagy Gábor — új szerszámot szerel az esztergagépen. Munkahelyi légkör—demokrácia Bányagépgyári tapasztalatok AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA. a munkások hangulata, a munkahelyi légkör egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Nem lehet az egyikre azt mondani, hogy jó, ha a másikkal baj van. Erről még inkább meggyőzött egy legutóbbi bányagépgyári beszélgetés két szakszervezeti bizalmival. Sándor Zoltán, az acélsüveggyártók bizalmija már tizenöt éve tölti be ezt a tisztséget, Mezőli Elemér is több mint tíz éve bizalmi a lakatosoknál. — A dolog lényege, véleményem szerint, ma már nem ott kezdődik, hogy a munkások véleményét kikérik, javaslatait hasznosítják. Ez nálunk természetes dolog. A lényeg inkább az, hogy milyenek a munkafeltételek, bizto- sított-e minden a termeléshez, amiből végső soron a kereset, a jövedelem származik — mondja Sándor Zoltán. — Az utóbbi években a munkafeltételek lényegesen megváltoztak — kapcsolódik a beszélgetésbe a lakatosok bizalmija. — A darabolás, előkészítés nagyon sokat javult. Az anyagmozgatás is sokkal könnyebb lett a szállítóútvonalak kialakításával, targon- cásítással. Most, hogy az új csarnok elkészült, a lakatosok munkakörülményei tovább javultak. Azelőtt a szabadban kellett sok munkát elvégezni. Most van korszerű, tágas darusított műhely. Bizonyára a követelmények is nagyobbak ma; a megváltozott körülmények miatt. — Igen, de mégis könnyebb megfelelni a nagyobb követelményeknek. Korábban ezekkel a gondokkal nagyon sokat foglalkoztunk. Ma már erre nincs szükség, mert megoldódtak, — kapom a választ. Munka és a kereset összehasonlítása általában mindenütt gyakori beszédtéma. Itt a gépgyárban is? — Kétségtelen, itt is sokszor szóba kerül a bér. Azt is elmondhatom, hogy az Utóbbi években jelentős a változás Nem volt mindig ilyen egyértelmű a bérpolitika nálunk — mondja Sándor Zoltán. Azután meg is magyarázza, mit ért ez alatt. — Egyes munkahelyeken, például a betanított munkával könnyebb volt , nagyobb keresetet elérni, mint ott, ahol kvalifikált szakemberek dolgoztak. Olyanok, akiknek rajzról kellett dolgozniuk. Ez a feszültség természetesen nemcsak beszéd tárgya volt, hanem az emberek közérzetére is kihatott. Néhány év alatt, ezen is lényegesen sikerült változtatni. Nem azt mondom, hogy nem lehetne még több a bér, de azért szépen alakult az utóbbi időben. — Van olyan hely, ahol korábban szakmunkások dolgoztak és ma betanított munkásokat foglalkoztatnak. Persze van még olyan is, ahol a munka jellege nem kívánna feltétlenül szakmunkást, de azok dolgoznak. — AKKOR EBBEN a gyárban mindenki elégedett a bérével ? — Ezt nem mondanám. Ki az, aki nem szeretne többet kapni. Van olyan is, aki reklamál. és bizony el kell beszélgetni vele, meggyőzni, amikor nincs igaza. A bérfejlesztésben, jutalmazásban itt, a műhelyben döntünk. A keretet megkapjuk. A művezető nemcsak a mi véleményünket veszi figyelembe, hanem a brigádvezetőét is — mondja Mezőfi. — Amiben ott döntünk, azt meg is tudjuk magyarázni, hogy ki, miért kapott esetleg többet vagy kevesebbet. Az emberek egymás munkáját ismerik, tudják értékelni brigádon belül is. — A szocialista brigádmozgalomnak jelentős szerepe van az üzemi demokrácia fejlődésében — veszi át a szót ismét Sándor Zoltán. — Ott a brigádnál jobban felszínre kerülnek a problémás dolgok is. Jobban elmondják egymás között az emberek a véleményüket, mint a termelési tanácskozáson. Egységesen is fellepnek ezek a brigádok, ha valamiről szó van. Saját maguk intéznek el olyan dolgokat. amivel korábban esetleg a felsőbb vezetőknek kellett foglalkozni. Például a fegyelemmel kapcsolatos kérdésekben is határozottan fellépnek, ha éppen szükséges. Szerintem ez is jó dolog és a fejlődést tükrözi A munkahelyi demokrácia, művezető és bizalmi kapcsolata, a közvetlen irányítás, a mindennapos dolgok megbeszélése egy kisebb kollektíván belül hogyan történik? Erről mit tudnának mondani? — Nem állítom; hogy nem lehetne még jobb, szervezettebb ez a kapcsolat, de sokat változott az utóbbi időben — mondja Sándor. — Nálunk a művezető egy- egy nagyobb munka előtt összehívja a brigádvezetőket, lakatosokat. Ilyenkor, nemcsak arról van szó, hogy mit kell csinálni, hanem véleményt, tanácsot kér a művezető, hogyan lehetne még jobban, gyorsabban elvégezni a munkát. Van véleményük a munkásoknak, mert az irányítás is közvetlenebbé vált — közli Mezőfi. Ki, hogyan érzi magát a munkahelyén? Fontos kérdés ez, mert meghatározója is annak, hogy végzi a munkáját; jókedvvél, vagy esetleg csak kényszerérzetbőL — ÉRTEM, MIRE GONDOL — vág a szavamba Sándor Zoltán és így folytatja: — A szocialista brigádokkal is kapcsolatos ez. A legtöbb brigádunknál van közös kassza. Havonta tíz—húsz forintot összeadnak, amiből közös kiadásokat fedeznek. Beteglátogatásra is kerül ebből. Én is több betegnél voltam az utóbbi időben. Már várták a gyárból a látogatót. Olyenkor nem győz az ember válaszolni a kérdésekre; mi, hogy van bent. Mi újság? Többen panaszkodtak, hogy az orvos nem írja ki őket, pedig már jönnének, de még nem jöhetnek. Kérdezem én, — siet-e oda vissza valaki, ahol nem érzi jól magát a kollektívában? Ugye, hogy nem! Ehhez megjelelő munkahelyi légkör szükséges, aminek az elmondottak mellett még nagyon sok összetevője van — állapi tóttá meg Sándor Zoltán. B. J, Felnőttként dolgoznak A megnövekedett önállóság jegyében Kritikus önvizsgálattal Tavaly, a pásztói járási pártbizottság testületi ülésén foglalkozott a Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyárának jövőjével. önállóságának Hovábbi bővítésével, a termelési feltételek megteremtésével, a meglévő lehetőségek okos kihasználásával, a bérek növelésével. Ügy fogalmazhatunk, a felnőtté válás feltételeivelEbben a nagyszerű elképzelésben jó szövetségesre talált az új vállalati igazgató. Bárány Istvánban, aki egyúttal a Budapesti Finomkötöttárugyár vezérigazgatója isMi változott a pártbizottsági ülés óta, mit hajtottak végre a határozatokból, milyen gondokkal birkózik az alig néhány éves múltra visszatekintő kollektívaALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK Míg korábban a normaóra és darabszám alapján ítélték meg a pásztóiak tevékenységét. addig ma már az önálló elszámolás jegyében az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: a normaóra és a darabszám mellett új előírás az árbevétel, a bérszínvonalgazdálkodás, a programszerű termelés. Ezenkívül az igazgatót és vezető munkatársait a központ meghívja a gyárt- mányzsürikre. ahol véleményüket kérik egy-egy termék előállításával kapcsolatbanA vállalat igazgatója a program időbeni kialakítása érdekében csak határidőig fogad el megrendelést- Ily módon elég idő jut az előkészületekre. a munka jó megszervezésére, a program alapos áttekintésére. Kedvező hatása mindenekelőtt a korábban sokat kifogásolt anyagellátás ugrásszerű javulásában jelentkezik— Nem túlzók, ha azt állítom. hogy minden anyagigényünket időben kielégíti a központ. Jó kapcsolatunk van a vállalati termelést irányító vezetőkkel. Velük részleteiben is megbeszéljük a tennivalókat, minden segítséget megkapunk tőlük — állítja Széplaki László. gyárigazgató. Ebből is látszik,- hogy 380 fokos fordulat következett be a gyár életében- A fejlődés további gyorsítását szolgálják azok az intézkedések, amelyeket eddig tettek, illetve a jövőben tesznek. Kölcsönös intézkedések alapján megszüntették a kötődét- A szabászok közül jelenleg már csak harmincán dolgoznak, de csak az első fél év végéig- Az előbb emli- tett átszervezés eredményeként Pásztón csak konfekciót állítanak elő- Ennek megfelelően kapták meg az idei tervet. Ez ötven százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évi, eléri a 150 millió forintotMiként birkóztak meg az első két hónapban az új, nagyobb követelményekkel ? MOST MÁR RAJTUNK MÜLIK —- Február végéig az első negyedévi terv időarányos részét 98 százalékra teljesítettük- A lemaradást március végéig pótoljuk. Ehhez minden adottságunk megvan- Nem magyarázatként, mert nekünk most minden tekintetben bizonyítani kell, de szükséges megemlíteni, hogy a kétszázalékos lemaradásban része van annak, hogy új • termékre tértünk át. Egyes dolgozóknak szokatlan a mostani feszítettebb tempó, azaz még nem tudtak felzárkózni az új előírásokhoz. Már ismerjük a második negyedév programját, termékfajtánként. Az előgyártmányok is készülnek. Anyagellátásunk továbbra is jó lesz- Előreláthatólag a második negyedévben 44—45 milliós termelési értéket kell teljesítenünk. Most már rajtunk múlik minden — állítja a gyár igazgatójaA cél érdekében több olyan intézkedés született és születik. amelyek főleg a jövőben éreztetik kedvező hatásukat— Nem vagyunk elégedettek a munkánkkal. Sok még a tennivaló — folytatja az igazgató— Mely területeken? — A vezetői, irányítói munkában- A színvonal növelése érdekében már eddig is történt személycsere, egészen a felső vezetőkig. Ügy néz ki, hqgy ilyen intézkedésre a jövőben is szükség lesz- De nem ez az elsődleges! A nagyobb önállóság máris megmutatta gyengeségeinket. Ezek a munka hiányos megszervezésében. a folyamatok helyes, ésszerű és gyors kialakításának gyengeségeiben, az önállósággal járó döntések elhúzódásában, az előrelátás vontatottságában, a kombi natív készség részbeni hiányában adódnak. Mindezeket a nagyobb feladatok elvégzése közben kell elsajátítani a jelenlegi vezetőgárdának. Ugyanakkor ehhez kell igazodni a dolgozóknak is- Jóleső érzéssel mondhatom, tenniakarásban nincs hiány! Nem lesz könnyű megbirkózni a feladatokkal, mert az idesereglett 440 dolgozónak csupán öt százaléka szakmunkás. Vezető beosztásban is vannak olyanok, akik ezután végzik el a szakközéo- iskolát, a kiegészítő ■ és átképzés tanfolyamott, a vezetőképző tanfolyamotA LEHETŐSÉGEK Nemcsak az idő. a feladat nagysága sürget, hanem a jövő biztonságos előkészítése is- Ugyanis az átszervezés következtében az üzem termelő alapterületét jelenleg csak harminc százalékban tudják kihasználni- Két műszakban 2000—2500 dolgozót tudnának folyamatosan foglalkoztatni, nagyszerű munkakörülmények mellett, kitűnő saociális és egészség- ügyi feltételekkel. S ami még fontos: ahogy nő a termelés üteme, úgy emelkedik a dolgozók bére is- 1975- első fél évéhez viszonyítva. a bérszínvonal 1976. első fél - évében eléri az 1900 forintot- De már vannak olyan asszonyok, akik megkeresik a havi 2800—3000 forintot. A pásztói gyár vezetői kritikus önvizsgálattal végzik irányító-vezető tevékenységüket. Szembenéznek gyakorlatlanságukkal, tapasztalatlanságukkal, hibájukkal, mert csak így tudnak előrelépni így képesek eleget tenni az önálló elszámolási rendszer követelményeinek. V. K. ÚJRA A HATARBAIV El ne kiabáljuk, de úgy tűnik, hogy itt van már az igazi tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronómusok, a traktorosok, a kertészet gondjait vállaló asszonyok. Jó dolog ez. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jellemezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitavaszodott, de hátrány, hogy csak ily’ későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ősszel-télen el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótakaró hiánya miatt fagykárokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; aggasztó, hogy legalábbis az első fél évben még továbbra is „szoros” lesz a géphelyzet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenyeget, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet. Nem megnyugtató, hogy alaposan összetorlódtak a munkák. Örülünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minden jel szerint alaposan felkészültek az idei tavaszra, de nem örülhetünk annak, hogy az idén is nehezen halad a dohány- és a különböző zöldségfélék termelési szerződéseinek megkötése. összképet alkotva: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a tavasznak.. Legfontosabb az agronómusok és traktorosok szerepe: a kicsit összetorlódott munkát úgy kell elvégezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mire a legnagyobb tavaszi munka, a kukoricave- tés elérkezik, addigra a többi — az ezt megelőző — rendben legyen. Jó munka- szervezés szükséges ehhez. Jó munkaszervezés és jó emlékezet, Sajnos, nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy „télén fogadkozunk, tavasz- szal pedig kapkodunk”. Ezen a télen sok jó elhatározás született a takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az indoklással, hogy „sürget a munka”. A kapkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is, és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszé- Jyeztetheti, hanem a hozamok fokozását, azaz a legszorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben is jelén van télben és tavaszban egyaránt. A nagyüzemek soha nem engedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral törődjenek, most pedig különösen nem. Inkább csak emlékeztetőül két különösképpen jelentős feladatról tavasszal is, külön is meg kell emlékezni. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Sertéshizlalásban sajnos, alaposan visszaestünk, de a tejtermelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségletet. A fellendülést elsősorban a nagyüzemektől várjuk. A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem maradhat meg a száz-, vagy több száz hektáros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a nehéz gondok enyhítésében a párt-, az állam, a terv, az ösztönzőrendszer fokozódó mértékben számít a kistermelők közreműködésére. A traktorosoké, az agronó- musoké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a fő szerep. Ezt az állítást nem vonjuk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a vezetők, a közgazdák, a szervezők felelőssége, és nem lett mellékes kérdés az állattenyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a megjött tavasznak! Földeáki Béla Természeti értekeink védelmére Üjabb tájakat vontak oltalom alá Űjabb tájakat nyilvánított védetté az Országos Természetvédelmi Hivatal, azoknak az országos és nemzetközi jelentőségű természeti értékeknek a megóvására, amelyeket a technika fejlődése következtében a pusztulás veszélye fenyeget. Pusztaszer környékét, a sümegi mogyorósdombot és a Szelidi-tavat jelölték most ki védett területnek, a Péteri-tavon pedig madárrezervátumot alakítottak ki, a természetvédelmi hivatal elnökének határozata nyomán. Az újonnan oltalom alá vett területekkel százezerről több mint 140 ezer hektárra növekedett a természetvédelmi területek nagysága, s a hivatal terve szerint a következő 10—15 évben további tájakat vonnak védelem alá — összes területük eléri a 400 ezer hektárt. Más államok gyakorlatát is figyelembe véve ugyanis, az ország területéhez viszonyítva ekkora védett terület elegendő a civilizáció terjedésével a környezetünkre nehezedő megterhelés ellensúlyozására. Ezek az „oázisok” menedéket nyújtanak a kipusztulásra ítélt növény- és állatvilágnak, s élő múzeumként őrzik természeti értékeinket. NŰGRAD — 1976. április 1., csütörtök
