Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

BIZONYARA Nógrádból is többen ellá­togatnak Nyírbátorba, hogy megtekintsék Mustó János kiállítását, amely — mint kö­zöltük — ápr lis 4-én nyílik meg. Ebből az alkalomból szóljunk néhány szót a Salgó­tarjánban élő művész újabb törekvéseiről. „Űjabb” alatt itt az utóbbi néhány évet ért­jük. A képek egy része számomra ismert, egy­részt, a műteremből, másrészt korábbi tár­latokról, van amelyik Salgótarjánból. van amelyik Szombathelyről. Mit jeleznek ezek a képek? Természetesen, csak arra vállal­kozunk, hogy néhány benyomásunkat mond­juk el. E benyomások az érdeklődő néző benyomásai. Mustó János fiatal művész, 1934-ben szüle­tett Lucfalván, anyja parasztasszony, apja bányakovács. A családhoz még a nagyszülők tartoznak. A cserháti falura és családra nem véletlenül hivatkozunk. Azért szólunk er­ről, mert Mustó János tudatosan építkezik ebből a családi múltból is, a munkásság és parasztság elkötelezettjének vallja magát. Életének meghatározója tehát a falu és az ipar. Apja — mnt vallja — később fúró­mester lett, így a vándorló életmód, a vas, az olaj tartozott a művész fiatal életéhez. Mármost, e sok benyomás közül melyik bizonyult erősebbnek? Nyilván alkati jel­lemzők, de a vándorló életmód is hozzájá­rulhatott ahhoz, hogy Mustó János korán kiszakadt a kis faluból. A horizont ilyen szempontból, s társadalmilag is tágabb lett. Természetesen, nagy nyereség ez egy mű­vésznek. (Hogy veszített is? Igen, a fészek­meleget talán elveszítette, s az úgynevezett ,,nagy kérdések” iránti meghatározó érdek­lődés időnként kevesebb lehetőséget enge­dett képein is a közvetlenebb megfogalma­zásnak, ha úgy tetszik, a személyességnek.) Nem arról van szó azonban, hogy pótol­hatatlan a veszteség. Talán most éppen idő­szerű volt szólni erről, mert az újabb ké­peken — s erről Nyírbátorban is meggyőződ­hetünk — a művész tudatosan vállalkozik e szempontból is a „pótlásra”. Persze, lehet, hogy nem is „pótlásról” kellene beszélni, hiszen a művészi fejlődésnek számos állo­mása van, s csak a szóban forgó művészre jellemző az érés úgynevezett sorrendje. Mindenesetre, például a Pannon mítosz című kép egész szimból kájával, fejfáival az általános emberi sorson belül bizonyos érte­lemben a magyar, vagy inkább középkelet- európai paraszti sorsról is. szól. S nem vé­letlenül festett a művész két képet éppen az utóbbi időkben Bartókról. S hogy egy másik szférát is említsek, a cirkusz világá­ról. a bohócszerep kérdéseihez szólva hoz­za. A Salgótarján születése, a Történelem cí­mű kép, a művész korábbi érdeklődésére utal. Ez az érdeklődés sem szűnt meg, ter­mészetesen. A nagyipari környezet számára semmivel sem pótolható. Maga is szól er­ről, hogy számára a munkásság az ipar az örök inspiráció. A kiállításon grafikák is szerepelnek. Ügy véljük, ezek szervesen tartoznak hozzá a művész festményeihez, legalábbis ami gon­dolatiságukat illeti. Ha úgy tetszik, gazdagít­ják azokat. AZÉRT szóltunk a művész néhány törek­véséről, a teljesség igényét mellőzve, mert úgy gondoljuk, szükség van arra, hogy ő ma­ga is ismételten számba vegye azt, amit ed­dig tett, a további munka érdekében. Mus­tó Jánost nem is kellene külön kérni erre, hiszen egyik jellemzője a rendkívüli tuda­tosság. Művészi munkásságának még szerve­sebbé tételében, azt hisszük, lehet még mit tenni a jövőben is. Mustó János képei — s erről a katalógus előszavában Lázár Er­vin is írt — mindenesetre jellemzőek, Sal­gótarjánra mindenekelőtt. T. E. Mai tévéajánlatunk 18.15-kor: Kurinszky Sán­dorral ismerkedhetünk meg a Horizont-szerkesztőseg „Párthűség, tiszta kéz” cí* mű adásában. A Mata János által rendezett film felidézi az egykori cipészsegéd útját a kommunista párthoz, aki aztán aktívan, partizánként vett részt a második világhá­ború eseményeiben, majd különböző politikai funkció­kat vállalt. Felszabadulásunk ünnepiének előestéjén, 19.15- kor Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront fő­titkára mond ünnepi beszé­det. A könnyebb szórakozás híveinek ígér kellemes per­ceket 20.05-kor a „Hajrá, franciák” című magyarul be­szélő filmkomédia, Robert Dhéry rendezésében. A já­ték főhőse egy fiatalember, akit futballőrülete esküvője előestéjén Londonba űz a hagyományos francia—angol labdarúgó-mérkőzés megte­kintésére, ám itt váratlan bo­nyodalmak sodorják maguk­kal. 22.15-kor felvételről köz­vetítik Berlinből a súlyeme­lő Európa-bajnokság lepke* súlymérkőzését. Képünkön: Jelenet a „HAJRA FRAN­CIÁK” című francia vígjá­tékból. A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg a Paul Langevin, a nagy francia fizikus és haladó közéleti személyiség életútját felvázoló könyvet, amely Tu­dós és forradalmár címmel most magyarul is megjelent fia, André Langevin tollából. A filozófiai irodalom újdon­sága az Igazság az igazság­ról. Problémák és megoldá­sok; a tanulmánvkötet Fölriesi Tamás munkája. Winston Churchill politikai életútját írta meg, szigorúan a fé­nyekhez ragaszkodva, reáli­san Vlagyimir Truhanovszkij szovjet történész. Sok érde­kes tudnivalóval — Remete Ibolya szerkesztésében — napvilágot látott a Nők Ma­gazinja almanach. A Gondolat Könyvkiadó megjelentette. — a Világré­szek földrajza sorozatban, ez­úttal III. átdolgozott kiadás­ban — a kétkötetes Európa- kötetet, Marosi Sándor és Sárfalvi Béla szerkesztésé­ben. Helmuth von Glasenapp rendkívül érdekes könyve Az öt világvallás. A szerző sor­ra veszi a legtömégesebb öt vallás — a bráhmanizmus, a buddhizmus, a kínai univer- zizmus, a kereszténység és az iszlám — legfontosabb jel­legzetességeit, ismérveit, s vizsgálja a vallások tanításai­nak összefüggéseit, egymással folytatott küzdelmeit, vetél­kedéseit is. Ismert polgári esztéta, Nicolai Hermann ér­téketikájának marxista kri­tikáját adja Szilágyi Imre munkája, Az „örök” értékek nyomában. Megjelent az Elemi matematikai példatár új kötete, amelyben Rábai Imre a sorozatokkal, a sorok­kal foglalkozik, válogatott feladatok kíséretében. Lion Feuchtwanger világhírű élet­rajzi regénye az újabb ki­adásban megjelent Balgák bölcsessége. avagy Jean- Jacques Rousseau halála és megdicsőülése. KÖNYV A PAPÍRBOLTBAN A Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat 346- os papír-irószer boltjában az írószereken kívül könyveket is árusítanak. Az évi könyv­forgalom több mint 40 ezer forintot tesz ki. Ennek nagy része különböző iskolai és társadalmi ünnepek alkalmá­val talál gazdára. A vásárlók túlnyomó többsége a diák­korosztályból kerül ki, a gye­rekek nemcsak maguknak, de ajándékba szülőknek is vásá­rolnak könyvet a papírbolt­ban. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FOR 300 éve született II. Rákóczi Ferenc »•»»■■•■•••aMBaaaaB«iaaaaaaaaaBaBaaaaaaaaaaaa'aaaBBaaBBaBBBBBaaaBBaBBB'aBaBBaBBBBaaBaaBaaaaaaaai 18. Ami tehát nem sikerült Bécs kémeinek, bérgyilkosainak, azt meg tudta oldani a ra­gaszkodás, a hazaszeretet. A hírhozók arról értesítették Rákóczit, hogy a hazában gyülekező harcosok úgy ra­gaszkodnak hozzá, mint ve­zérhez, várják a jeladást a harcra, s várják őt magát a felkelni készülő nép élére. Komor az egész európai égbolt. Svédország Oroszor­szággal háborúzik, s 1702 má­jusában Bécs hadat üzen Franciaországnak. Gyanak­vás, idegesség, létbizonyta­lanság II. Ágost Lengyelor­szágában. Egyre súlyosabb idők járnak Rákócziékra. Még indokoltabb tartaniok az életveszélytől. Du Heron francia követet letartóztat­ják, majd kiutasítják, így akarja a Habsburgoktól ret­tegő Ágost. Öt viszont a své­dek kergetik el. A lengyel ne­messég megosztott, segítsé­gére nem lehet számítani. Rá­kóczi hűséges barátja, a bel- zi palatínus egyik várában, Brezánban rejtezik, mint francia hadmérnök. Ez a hely előnyös a biztonság szempont­jából, de a Lengyelország dél­keleti tájain fekvő városka messze volt a tettekre, kap­csolatokra alkalmas közpon­toktól. De itt is megtalálták a ti­szaháti felkelők küldöttei a fejedelmet. 1703 március de­rekán hírét vette Bercsényi, hogy ismeretlen utasok kér­dezősködnek Rákóczi felől. Bercsényi nagy körültekin­téssel cserkészte be az ide­gen érdeklődőket, s csak az­után kísértette maga elé őket, amikor emberei révén meggyőződött kilétükről. Rákóczi közben visszaér­kezett a városba. Francia ru­hája ugyan gyanút keltett a magyarországi küldöttek sze­mében, de hangja után felis­merték. Bige György és Papp Mihály koldussá lett neme­sek hozták neki a haza hívó üzenetét. Vándorbotjukat ket­téhasították, így került elő megbízólevelük. Mindkettő­nél ugyanaz a szöveg — ha az egyiket baj érné, akkor a másik teljesítse küldetését. Természetesen a dolog nem volt olyan könnyű, hogy gye­rünk, aztán menjünk. A feje­delem kötelességének tartot­ta, hogy hallgasson a nép hí­vó szavára, de épp a köteles­ség nagy hordereje miatt komolyan kellett számolnia az esélyek megalapozottságával. Papp Mihályékkal együtt ha­zaküldte Barvinszky Gál Ung megyei nemes ifjút, Ber­csényi hűséges vitézét, hogy nézzen szét alaposan, figyel­me minden részletre, minden körülményre terjedjen ki, s térjen vissza mihamarabb. Az ifjú dicséretesen helyt­állt feladatában. Rákóczi és Bercsényi várakozását meg­haladó jó hírekkel tért visz- sza, miután bejárta a Tis-za- hátat és Felső-Magyarország keleti felét. De ami a legfon­tosabb, kíséretében érkezett a brezáni várba Esze Tamás, a tiszaháti felkelők vezére. Mégpedig azzal a szilárd el­határozással, hogy hazahívja a nép egyöntetű óhaja sze­rint a fejedelmet. Ez a találkozás végképp megérlelte Rákóczi döntését, noha a rögtöni hazatérést még korainak tartotta- Esze Tamás megérkezésétől azon­ban felgyorsultak az esemé­nyek és napról napra sebe­sebb iramban torkollottak a felkelésbe- Rákóczi esküt tett, hogy akár élete feláldo­zásával is kész vezetni a nép harcát emberi és nemzeti jogaiért. 1703. május 26-án nyílt levélben szólt a har­colni kész tömegekhez- Vilá­gosan megszabta a célt, s ér­tésére adta- hogy a tiszaháti, illetve a felső-magyarországi szabadságküzdelmet az egész haza ügyének kell tekinteni- Magyarország egész népét harcba kell hívni. Vörös zászlókat készíttetett a küszö­bönálló felszabadító háború örök emlékű jelmondatával: „Cum Deo, pro patria et li­bertate” Istennel a hazáért és a szabadságért. Esze Tamást utasítások so­rával ellátva bocsátotta ha­za- lelkére kötve, hogy addig ne bontsák ki az általa kül­dött zászlókat, míg a jelet meg nem adja- Bonac. az új francia követ közben értesí­tette Varsóból, hogy hajlan­dó anyagi támogatást nyúj­tani. ha hozzájuk utazik- A fejedelem Bercsényit küldte- maga pedig Ilyvóba- a mai Lvovba indult, segítséget kér­ni a lengyel nemesektől. Mi­közben céljához igyekezett­osztrák megbízásból kísérle­tet tettek legyilkolására. de lélekjelenléte, személyes bá­torsága ezúttal is kimentette a bajból- (Folytatjuk.) 4 NÓGRÁD - 1976. április 3., szombat • ^iicíTcz..éf%i<©n<; <^örienru?slfe ftjlfp . ű*%rü Jr; PÖLD ESI TAHÄS IGAZSÁG AZ IGAZSÁGRÓL A Szépirodalmi Könyvki­adó gazdag terméséből ez al­kalommal említsük meg Grandpierre Lajos új regé­nyét, amely Gyökerek és hajtások címmel jelent meg: Dessewffy László regényét, A menekülőt; Horváth Péter Egéridő című novelláskötetét; László Anna elbeszélésköte­tét, címe felépítjük Bábel tornyát. A Szépirodalmi Zseb­könyvtár új kettős kötete. Németh László Iszony című regénye. Az Olcsó Könyvtár népszerű sorozatában John Updike: A kentaur című re­génye látott napvilágot. Üjabb kiadásban jelent meg Moldova György: Sötét an­gyal című regénye. Kiss La­jos tanulmánygyűjteménye Az esztétikum keresése. Há­rom új verseskötet is a köny­vesboltokba került: Kartal Zsuzsa Így döntöttem, Tol- dalagi Pál: Zord labdajáték és Zirig Árpád : Sasok és vo­natok című verseskötete; utóbbi a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében lá­tott napvilágot, a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban. A tavasz közeledtével di­cséretes következetességgel újította fel a mindig kere­sett turistatérképek sorozatát a Kartográfiai Vállalat. így megjelent a Bakony, a Bükk, a Cserhát, a Pilis, a Soproni hegység, a Vértes, a Zemplé­ni, a Budai hegység turista­képe. A magyar városok kö­zül Szeged, Győr, Budapest térképe. Ismét kapható Ju­goszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Franciaország autó­térképe. A vízisportolóknak szerez örömet A Duna Esz­tergomtól Budapestig, illetve A Duna Budapesttől Duna­újvárosig vízisporttérkép ki­adása. A külföldre készülők­nek jól jön a Dubrovnikről és Nápolyról készült új tér­kép. A Móra Ifjúsági Könyvki­adó könyvújdonságai közül ez alkalommal említsük meg a Pöttyös Könyvek új köte­tét: Kántor Zsuzsa könyve két ifjúsági regényt tartal­maz, az egyik a Csalánba nem üt a mennykő, a másik a Szerelmem, csikó. Kedves gyermekregény Gianni Ro- dari: Beleestem a tévébe cí­mű könyve. Tordon Ákos újabb meséit tartalmazza a Mesebeszéd. Astrid Lindgren gyermekregénye, az öcsi és a repülő bácsika, Lázár Ervin meseregénye pedig — Ré- ber László illusztrációival — a Bikfi — bukfenc — bukfe- renc. Nógrád megyei zeneiskolák kamarazene találkozója Mint ismeretes, a Salgótar­jáni Állami Zeneiskola eb­ben a tanévben ünnepli fenn­állásának 20. évfordulóját- Ennek kapcsán hangverseny- sorozatot indítottak az iskola első tanévének kiemelkedő eseményeit figyelembe véve. Így került sor a zeneiskola legelső növendék-hangver­senyének 20. évfordulóján a megyei zeneiskolák kamara­zene-találkozójára. A hangverseny megnyitója­ként Kmetty Józsefné, a ze­neiskola igazgatóhelyettese emlékezett meg az évforduló­ról. majd az egyes iskolák bemutatták műsorukat- Nem lehet célunk a mintegy har­minc' műsorszám és nyolcvan tanuló programjának értéke­lése, de iskolánként néhány csoport feltétlenül megér­demli a kiemelést. A sort a balassagyarmati zeneiskolások kezdték meg. Különösen jó produkciót nyújtottak Kodály: Biciniu- mok előadásával Hársas Etelka 3. és Molnár Judit 2. osztályos tanulók- Látszik, hogy tanáruk. Móri Péterné kitűnő pedagógus, aki nem­csak a jó technikai felkészí­tést tartja fontosnak, ha­nem amellett van ideje a muzikális előadásra is ne­velni a növendékeit. Zólyo­mi Mátyás (fuvola) és Mu- raközy Nóra (gitár) duója, nagyon hangulatos, hatásos színfoltja volt a balassagyar­mati műsornak (tanáruk: Fo- garasi Bála)- Élénken de­monstrálta az iskola magas­szintű énekoktatását az a tjny. hogy Komády Gerzson tanár három csoportja is szép teljesítményt nyújtva lépett a szép számú közönség elé. Karancskesziben alig né­hány hónapja indult csak meg a zeneoktatás, de két rézfúvóscsoportjuk máris sikerrel lépett a salgótarjáni közönség elé- Különösen meglepően érett produkciót nyújtott a két trombitás, Berta Benedek és Krekács Pál, mindketten Kralovszky János növendékei. A nagybátonyi növendékek érdekes színfoltja volt Bakki: Padanda-előadása. A két klarinétra, ütőhangszerre és gitárra írt indián sirató elő­adásával szép sikert aratott Becze károly. Szomszéd Ta­más. Todor Attila és" Todor Sándor. (Tanáruk Becze La­jos)- Bocsó Zsuzsanna (kürt) és Balogh Zsuzsanna (zongo­ra) Székely: Szonatináját játszották a nagyon kényes fúvóshangszeren is biztonsá­gosan, igényesen. (Tanár: Qzabó János). Szüts Pál igé­nyes. muzikális irányításával készült fel Stamitz: F-dúr triószonátájának előadására Miklós János (fuvola). Án­gyán Tamás (hegedű), és Vá­rakozó Andrea (zongora); Előadásuk méltó zárószáma volt műsoruknak. A salgótarjániak műsorát Laczkó Lajos tanár, betaní­tásával rézíúvós együttes nyitotta meg. Puha hangvé­telével. szép előadásával méltán aratott sikert Horváth István és Nyerges László (trombita), valamint Hizs- nyai Attila. Bódi Gábor és Janák Jenő (harsona). Tar­tini: D-dúr szonátájának előadása (Jármay Paula, Varga Andrea (hegedű), Ko­vács Nekko (zongora), Füzes Zsigmond tanár, betanító munkáját dicséri. A két ügyes zongoristanövendék Matuz Csilla és Szabó Noé­mi négykezes játékát szép siker koronázta (Virág Lászlóné növendékei). Far­kas Erzsébet tanárnő cso­portjai közül különösen Szütsj Kis invenciója tűnt érettnek, melynek előadói Fejes Kata­lin (hegedű) és Fekete Anita (cselló)- Ugyancsak Szüts Pál feldolgozását, a Régi amerikai dalocskát játszotta Kmetty Józsefné csoportja, Lóránt Lujza és Janik Beat­rix (fuvola), valamint Kmetty Tünde' (zongora)­összegzésül: a salgótarjáni zeneiskola első növendék- hangversenyének 20- évfor­dulója jól sikerült baráti ta­lálkozót eredményezett, mely­nek során a megye zeneisko­láinak alkalmuk volt kama­razene-produkcióikon keresz­tül zeneoktató munkájukat bej mutatni. ♦ i

Next

/
Thumbnails
Contents