Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

v Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egységei Hz aktivitás merceje N ELKÜLÖZHETETLEN EZEKBEN a hetekben, hónapokban min­den pártszervezetben mérlegre kerül az egyes párttagok aktivitása. S a tapasztalatok összegezése módot nyújt majd arra is, hogy átfogó képet alakítsanak ki a pártszervezet egészértek politikai tevékenységéről, a cse­lekvési készség fokáról. Nem új feladat ez, hiszen a pártszervezetek számottevő részé­ben eddig is értékelték időről időre a köz­életi-politikai aktivitás színvonalát. Mégis, nem egyszer felmerül — újra és újra — a kérdés: hogyan lehet megbízhatóan értékel­ni, miféle mércét alkalmazzanak, mely kri­tériumokból induljanak ki? Természetesen, bőven akadnak már ta­pasztalatok. Épp ezekből indult ki, vonta le következtetéseit a politikai szociológia, ami­kor kidolgozott néhány általános szempontot az aktivitás méréséhez. Aki ezeket szemügy­re veszi, tapasztalhatja, hogy a tudományos igényű elemzés voltaképpen ugyanazokból a tényezőkből indul ki, mint amelyeket a pártszervezetek is figyelembe vesznek a min­dennapos munka során. Az'egyik legfontosabb ilyen tényező két­ségkívül a pártmegbízatások, a közéleti fel­adatok vállalása és teljesítése. Érthető és jogos, ha a pártszervezetekben az aktivitás értékelését általában azzal kezdik, hogy fel­mérik: a párttagok mekkora hányadának van ilyen megbízatása. A politikai cselek­vésnek ez az egyik legfontosabb formája, kerete. Természetesen, az aktivitás elemzésé­nél nem állhatunk meg ott, hogy hányán vállaltak vagy kaptak megbízást. A döntő ezek teljesítésének mértéke, a megbízatás alapján történő valóságos cselekvés. Számításba szokták venni az aktivitás mé­résekor a párttagoknak a különféle pártfó­rumokon, politikai rendezvényeken tanúsí­tott vitakészségét, a hozzászólások, észre­vételek számát és tartalmát. Néha egyesek vitatják ennek jogosultságát, mondván: „a beszéd még nem cselekvés”. A politikai te­vékenységben azonban ezt a kettőt nem le­het úgy elválasztani, mint például a terme­lőmunkában: itt nagyon gyakran a szó is tett. A párt- és tömegszervezeti rendezvé­nyeken, munkahelyi vagy lakóhelyi közéleti fórumokon elhangzó véleményeket, bírála­tokat, vagy javaslatokat úgy kell tekintenünk, mint a döntések kialakításában vagy a vég­rehajtás ellenőrzésében ■ való közvetlen köz­reműködést. Ilyen értelemben ez a politikai aktivitás nagy fontosságú megnyilvánulási módja. A politikai cselekvés egyik formája a rész­vétel a különféle — politikai tartalmat is hordozó — akciókban, mozgalmakban. En­nek nagyon sokféle módja lehet, a szocialis­ta brigádok mozgalmától a társadalmi mun­kaakciókon át a különböző politikai gyűlé­sekig. A résztvevők száma és a részvétel in­tenzitása ugyancsak mutatója az aktivitás­nak. Közvetett mutató a politikai tudás bőví­tésére irányuló törekvés mértéke. Közvetett, hiszen a megszerzett ismeretek önmaguk­ban még nem hatnak a társadalmi valóságra. Ám általában feltehető, hogy aki politikai műveltségét, tájékozottságát növeli, azt nem öncélúan teszi, hanem hasznosítani kíván­ja. Az ismeretszerzés, a tanulás tehát fel­fogható a hatékony politikai cselekvés fel­tételeinek biztosításaként, s ilyen értelem­ben az aktivitás értékelésekor is számba- vehető. Az aktivitás méréséhez tehát rendelkezünk „megfogható” — részben számszerűen is ki­fejezhető — mutatókkal. Mégis, nagyon egy­oldalú dolog lenne itt megállni. Ha csak ezeket a mutatókat venné számításba a pártszervezet, óhatatlanul kísértene a forma­lizmus veszélye. Mint ahogy, valljuk be, az ilyenféle formális felfogás nem ritkán a párt­munka mindennapi gyakorlatában is érzé­kelhető. tapasztalható. Vannak olyan párt­tagok, akik mindig részt vesznek a taggyű­léseken. olykor fel is szólalnak, valamilyen pártmegbízatást is vállalnak, de amikor tény­legesen ki kell állni a párt politikája mel­lett. amikor erőfeszítéseket kell tenni vala­mely elhatározás sikeréért, amikor akár kockázatot is vállalva fel kell lépni vala­mely negatív jelefiséggel szemben, akkor valahogy nem találhatók meg, nincsenek je­len. Márpedig az aktivitásban ez a leglénye­gesebb: a mindennapos cselekvőkészség, az állandó készenlét — a helyhez, időhöz, konk­rét megbízatáshoz nem köthető kommunis­ta helytállás. A mindennapos cselekvés tehát az akti­vitás legmélyebb tartalma, lényege. Egzakt­számokkal nem mérhető,1 de minden alap­szervezet, minden pártcsoport, mindenkor pontosan megállapíthatja, mennyire érvé­nyesül egyes tagjai és az egész kollektíva életében. A most folyó beszélgetések egyik fő rendeltetése éppen ennek a feltérképezé­se — természetesen nem önmagáért, hanem a politikai cselekvés' hatékonyságának to­vábbi fokozása céljából. ENNEK a mércéje pedig mindenekelőtt és legfőképpen a politikai célok, a pártha­tározatok gyakorlati megvalósulása. A dön­tések teljesülésén, az elhatározások valóra válásán mérhető le legjobban az ily mó­don felfogott politikai aktivitás szintje. Az említett mutatók természetesen jól felhasználhatók az elemzéshez. De az akti­vitás tartalmi értékelésének alapja, vezérfo­nala mégis csak az, hogy a kommunisták tettei nyomán mennyire valósul meg az adott helyen a párt politikája. Gyenes László Keveréktakarmány - korszerűbb üzemekből Mit várnak, mit adnak az üzemi munkaszervezők? A következő években foko­zódik az igény a korszerű, laboratóriumi „receptek” alapján összeállított és opti­málisan felhasználható takar­mányfélék, az úgynevezett keveréktakarmányok iránt. 1980-ban az abrakfogyasztó állatállomány csaknem ki­lencven százalékát ilyen kor­szerű táplálékkal etetik. A következő években a me­zőgazdasági nagyüzemek ta­karmánytápok, -keverékek ter­melését 40 százalékkal fo­kozzák, miközben a Gabona­tröszt gyártó kapacitása lé­nyegesen már nem növekszik. Inkább az üzemek korszerű­sítésé kerül előtérbe. Idén is jelentős összeget fordítanak a Gabonatröszt vállalatainál a keverőkapaci­tás korszerűsítésére, s újabb létesítmények építésére. Bé­késcsabán és Kecskeméten adnak át keveréket és kon- centrátumot előállító gyárat, és Sarkadon is bekapcsoló­dik a termelésbe a keverő­üzem. Debrecenben épül fel az ország legnagyobb takar­mánykoncentrátum gyára, amely naponta 480 tonna ál­lati .,élelmiszert” állít elő. Az idei keveréktakarmány- kinálat minden szempontból megfelel a gazdálkodók igé­nyeinek. A Gabonatröszt vál­lalatai 1976-ban 2,5—2,6 mil­lió tonna keveréket állítanak elő. Ez a mennyiség az/ or­szágban gyártott keverékta­karmány felét teszi ki. Az állattartók mintegy hetven- féle készítidényből rendelhet­nek, tehát a különböző ál­latfajok és fajták legjobban hasznosuló takarmányféléihez juthatnak hozzá, f Távlatokban, vagy operatí­van végezze munkáját a munkaüzemszervezési osz­tály? Erre Varga Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója issei válaszol, s így folytatja: — Igény van arra, hogy hosszabb távon átfogó témá­kat is vizsgáljanak. Nekünk azonban most a legégetőbb gondjainak megoldásához kell segítséget adniok. Ez pedig a termelékenység és hatékony­ság megalapozott gyors eme­lése. Miért van erre szükség? Nyolc variációban Varga Gyula ezt mondja: — Nyolc variációban készí­tettük el új ötéves tervün­ket. A különböző megoldáso­kat figyelembe véve a dolgo­zók bérét évenként maximá­lisan csak 4,5 százalékkal tud­juk emelni. Ezzel mi nem elégedtünk meg! A munka- és üzemszervezéstől olyan elemzéseket, javaslatokat vá­runk, amelyek megvalósításá­val évenként 5,5—6 százalék­kal tudjuk a bérszínvonalat emelni. Ez azt jelenti, hogy 1978-ig a belső tartalékok feltárásával ésszerűbb lét­számgazdálkodást kell meg­valósítani úgy, hogy a tőkés­exportot 50 százalékkal nö­velni tudjuk. Elérése céljából az idén az érdekelt üzemek képviselői bevonásával felülvizsgálják a tömeg- és nagysorozatban gyártott termékeket, azok mi­nősítését, a gyártásközi ellen­őrzési folyamatot, beleértve az egész technológiát. A ta­pasztalatok alapján javaslatot tesznek a különböző összevo­násokra, a felesleges mozgá­sok megszüntetésére, minősí­tési módszerek megváltozta­tására, esetleg a folyamatirá­nyítások összevonására, és az anyagi érdekeltség fokozására. A vizsgálattól, valamint az azt követő intézkedésektől 20 szá­zalékos élőmunka-felhaszná­lást és 0,5 százalékos selejt- csökkentést várnak. Szeretnék elérni, hogy áttekinthetőbb legyen az egész termelési fo­lyamat, növekedjen a szerve­zettségi és vezetési színvonal. Szembesítik a gyakorlattal — Félig érett gondolatok már az előbbi témával kap­csolatban vannak. Ezt kell szembesítenünk a gyakorlattal — mondja Kovács Béla, a gyár munka- és üzemszerve­zési osztályának vezetője, s így folytatja: — Előrelátható­lag 8—10 főt tudunk meg­takarítani, valamint másfél millió forintot. Másik fontos feladatuk a feldolgozó üzemükben a ka­pacitások jobb összhangjának megteremtése, illetve a mun­kafolyamatok jobb egymásba kapcsolása. Ennek során 20 százalékkal kívánják csökken­teni a termékek átfutási ide­jét. Ennek a feladatnak si­keres megvalósításán egy ter­vező, egy művezető, egy idő­sebb és egy fiatalabb szak­munkás fáradozik. — A szervezési tanács ál­tal elfogadott javaslatokat szeretnénk harmadik negyed­évben bevezetni. Az előbb említett téma megvalósulása esetén 58 ezer forint ered­ményjavulást, valamint 7,3 milliós termelési értéknöve­kedést várunk — veszi visz- sza a szót az osztályvezető. Felülvizsgálják az anyag- és árumozgatást. Az ezzel kap­csolatban kiadásra kerülő intézkedésektől 3 fős megta­karítást és 80 ezer forintot várnak. Nagy munkát jelent a lét­szám- és bérgazdálkodás, va­lamint a nyilvántartás összes folyamatainak számítógépes megoldása. Amennyiben a gyár vezetősége megegyezik a Miskolci Szervezési és Ugy- vitelgépesítési Vállalattal, ak­kor október 1-től számító­géppel végzik a levonásokat, az SZTK által fizetendő jut­tatásokat. 1977. január 1-el pedig a bérlistát is számító­géppel állítják össze. Visszahúzó szemlelet A gyár eredményei esetleg olyan benyomást is kialakít­hatnak a kívülállóban, hogy minden rendben van, nincs mit tenni. Ez nagy tévedés! A ma biztonságának megalapo­zásával kell hozzájárulni a jövő fejlődéséhez. Vagyis a munka- és üzemszervezői te­Közeledik a KlSZ-kong- resszus, ezért sok szó esik a fiatalok helytállásáról’ Ipolyi József, Április 4- szocialista brigádja a Volán 2. számú Vállalatnál dolgozik- Ipolyi József mindössze 21 éves- de nagy felelősséggel fogja ösz- sze brigádját, amelynek tag­jai csaknem mind KISZ- korosatályúak­A gépkocsik karbantartá­sával foglalkoznak. Rendkívül fontos szerepük van a gép­kocsik jó műszaki állapotá­nak alakításában. A jó mű­szaki állapot az egyik leg­fontosabb tényező a vállalat­ra háruló teherfuvarozási feladatok kedvező megoldá­sában- A gépkocsik műszaki állapota üzembiztonsági kér­dés és a. gépkihasználás, a termelékenység fontos ténye­zője­A 10 gépszerelőből, 4 laka­tosból, 1 villanyszerelőből és egy fényezőből álló szocialista brigád tavaly mintegy félezer tehergépkocsit készített fel a 2-es szemlére. Egész éves át­lagteljesítményük 106 százalék volt- Emellett a brigád tagjai együtt 700 társadalmi munka­órát teljesítettek a köz javá­ra-. Lelkiismeretes, jó munká­jukat az egész vállalatnál el­ismerik. Ez az együttes érde­melte ki a vállalat kiváló brigádja címet- Őket jutal­mazták a megyei pártbizott­ság kongresszusi oklevelével- Szabó Géza és Dávid Ferenc, vékenységre a jövőben még nagyobb szqkség lesz. — Az üzemszervezők to­vábbra sem tudják egyedül megoldani az átfogó nagy fel­adatokat. Ezért szükség van a ^öbbi osztályok, üzemek ve­zetőinek aktív segítségére. En­nek szükségességét még né­hány vezető nem értette meg. A munka- és üzemszervezési feladatok megbeszélésekor ha­mar kimondják: ott vannak az üzemszervezők, oldják meg ők! Ez •az álláspont tartha­tatlan! Mindenkinek, legyen az vezető vagy dolgozó, egy kicsit a maga munkahelyén szervezőnek kell lenni. A hi­vatásosaknak pedig az a fel­adatuk, hogy hosszabb távon is nagyobb, átfogó kérdések megoldására koncentrálják figyelmüket, szellemi kéües- ségeiket — vélekedik a gyár igazgatója. — Ehhez elég hatáskörük van? — Ami van, szerintem elégséges. Döntést ugyanis csak a szervezési tanács hoz. Nekik az előterjesztésen kí­vül a végrehajtást kell ellen­őrizni. Amennyiben mulasz­tást tapasztalnak, azt jelzik.1 Intézkedési, utasítási joguk nincs, de nem is szükséges. A munka- és üzemszervezési feladatok maradéktalan el­végzése céljából a vezetők prémiumfeltétele közé sorol­tuk a szervezési tennivalók megvalósítását — állítja ha­tározottan Varga Gyula. Rájuk vár Nem máról holnapra, ha­nem alaposan és fokozatosan előkészítve, amikor az előze­tes számítások szerint már kimerülnek a belső tartalé­kok,, akkor a jelenleginél még nagyobb feladat vár a munka- és üzemszervezőkre. Ennek az idejét a gyár vezetői 1978-ra teszik. Ezt követően jórészt rajtuk múlik, hogy időben,' jól, alaposan felkutassák és meghatározzák a fejlődés to­vábbi járható útjait. a brigád alapító tagja- a szakma ifjú mestere cimet is magukénak mondhatják. Ahol ennyi az elismerés, ott arra is ügyelni kell, hogy ennek a szintnek megfelelően -folyt jón a munka­Ipolyi József maga is érzi; hogy az elismerő címek még jobb munkára kötelezik a brigád (tagjait. Meggondoltan, szerényen beszél erről- Leg­főbb céljuk az elmúlt év szintjén eleget tenni a köve­telményeknek. Miután beve­zették a három műszakos munkát- másként alakultak a dolgok és a lehetőségek- Amire a brigád vállalkozott, az éves szinten 103 százalék- 'Három műszakos munkával ezt a szintet tartani jelentős dolog. Sürgetnek a feladatok —1 mondja a brigád,vezető- A figyelme eddig is ott van a ZIL tehergépkocsin, ahol vég­zik a kuplungcserét és a vál­tócserét. A lendkereket is kicserélhetnék, de a brigád okosan és szakszerűen taka­rékoskodik- Inkább leeszter­gálják. mert ez tökéletesen megfelel a minőségi igé­nyeknek. Okosan ta­karékosan, szocialista bri­gádhoz illően gondolkodnak- A KISZ-kongresszus előtt különös figyelem kíséri a munkájukat- A brigád tagjai ez évre 250 óra társadalmi munkát vállaltak. Keresett villanymotorokat készítenek és szerelnek össze Bercelen, az Ikladi Ipari Műszergyár gyáregységében. Ter­mékeik egy része határainkon túlra, míg másik része hazai piacra kerül. Az igényes, minőségi munka alapfeltéte­le, mint mindenütt, hogy a dolgozók szakmai felkészültsége, ismerete magas fokú legyen. Különösen fontos a szak­embereknél, szakmunkásoknál, akik irányító, vezető tevékenységet is végeznek. Bercelen a fiatalok rendelkeznek jó képzettséggel, így Apkó András, aki a Ságvári Endre Szocialista Brigád vezetője is, állandóan képezi magát. Mű­szerész szakmáján túl középiskolába készül. Kell a magasabb szintű tudás, állandóan fejlődik a technika is — mondja, s közben kiderül, hogy a KISZ-alapszcrvezet vezetőségi tagjaként egyik feladatvállalása is a tanulás. Ta­valy lett párttag, s magasabb követelményeit ez is megszabja. • — kj — o. b. NÖGRÁD — 1976, április 24., szombat 3 V. K. Tudósítás a VOLÁN-tól Fiatalok as élvonalban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents