Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-23 / 96. szám
T er m észeítudomán y és ideológiai harc Interjú iyteluhin professzorral Szerafim Tyimofejevics Meluhin professzor, a filozófiai tudományok doktora, a Moszkvái Állami Egyetem filozófiai fakultásának dékánja a Tudományos Ismeretterjesztő* Társulat országos központjának vendégeként Salgótarjánban járt. A szovjet vendég a modern természettudomány és az ideológiai harc összefüggéseiről és jelenlegi helyzetének jellemzőiről tartott előadást az ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek tájegységi módszertani tanácskozásán. , A nemzetközileg ismert professzorral az, élénk érdeklődést kiváltott előadás után beszélgettünk. — Előadásában a természet- tudomány és az ideológia elválaszthatatlan, élő kapcsolatáról beszélt. Mi ad különös jelentőségei, aktualitást ma ennek a témának? — Köztudott,, hogy a modern világban éles politikai, gazdasági és ideológiai harc folyik a 'két világrendszer között. Az ideológiai harc jelentkezik a természettudományok területén is, » tulajdonképpen nem más, mint a világban folyó általános ideológiai harc tükröződése. Korunk egyik sajátossága, hogy a modern természettudomány rendkívül gyorsan fejlődik. A tudományos-technikai információk tömege minden tíz- tizenöt évben — egyes tudományágakban, például a kibernetikában, rövidebb idő alatt — megkétszereződik. A történelmi fejlődésnek ez a meggyorsulása a szocialista világrendszer növekedése es a kapitalista világrendszer gyengülése, felbomlása mellett történik. A modern polgári propaganda ezért tömeges méretű támadást indít a kommunista ideológia e-llen, és a modern természettudományok vívmányait a saját szája íze szerint értelmezi.. Megszületnek a tudományos ismeretek új idealista, vallásos, neopo- zitivista, antiszcientista koncepciói, melyek a marxista— leninista filozófia és az egész rendszer dászkvaliflkálására irányulnak. — Az ön által is említett modem polgárt elméletek egyik általános, közös jellemzője, hogy kétségbe vonják a tudomány és az ideológia kapcsolatát. — Igen. A tudományt ideológián kívüli dolognak tartják, s teoretikusai minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy megfosszák a tudományt az ideológiától. Ezek azonban nem. megalapozott, hanem tudománytalan nézetek. A reakció® társadalmi osztályok érdekeivel állnak kapcsolatban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a természettudományok fő koncepciói és elvei az első időben, mint filozófiai állás- foglalások láttak napvilágot, és csak azután dolgozták ki azokat a természettudományok alapján. De a filozófiai gondolkodás nem csak a természet törvényeinek a megismerésére irányult, hanem az élet értelmének megfejtését is kívánta adni, vagyis mindenkor kísérletet tett és tesz a társadalmi fejlődés céljainak és útjainak megfogalmazására is. Eszmei ellenfeleinknek a tudományt az ideológiától szétválasztó gondolatai a tudomány és a társadalmi, élet fejlődésével kerülnek szembe. Hiszen a tudomány fejlődése együtt jár a világ jobb, észszerű értelmezésével, megértésével, ami minden olyat megcáfol, ami pusztán a hiten alapul, babona. — Az élet értelmének milyen idealista, polgári koncepciói hatnak ma szélesebb körben? Mi erre a marxista— leninista filozófia válasza? — A vallásos koncepció hatását még ma sem szabad lebecsülnünk. Eszerint az élet értelme az, hogy az ember jó és igazságos legyen, így készüljön a túlvilágra, ahol mindent, azt is, amiben a földön nem volt része, megkap. Ez azonban illuzórikus elképzelés T- mert nincs túlvilág. A másik, a modern kapitalista társadalmakban kialakult koncepció, a fogyasztói pszichológia koncepciója. Lényege, hogy az élet értelmét a birtoklás adja, az, hogy az ember minél több dolgot — autót, presztízst stb. — bír a magáénak, s minden mást ennek alárendel. Természetes igény, hogy az embernek meglegyenek a jó életkörülményei, ezek biztosítására törekedjen, de az élet értelme azonban mégiscsak más. A marxizmus filozófiája szerint az élet. értelmét az jelenti, ha minden ‘ember hozzátesz valamit a társadalmi haladáshoz, újat ad. saját sikerélményeket szerez. Legyen bárki, mérnök, tanár, esztergályos, jól végezze a dolgát, hozzáértőién az emberek javára. Mindez növeli az. ember méltóságérzetét, becsületét. A szocia’izmusnak ezeket a magas erkölcsi érzelmeket kell ésszerű alapokon minden emberben fejlesztenie és megerősítenie. (ok) á bálidé ten Eszperantisia természet jár ók találkozója Tv-felvétel és arany oklevél A Magyar Televízió egyik forgatócsoportja a közelmúltban Terényben járt, s felvételt készített az általános iskolai pávakör műsorából. A diákok Farsangoló címmel Mucsina Gyula és felesége, helybeli tanítók gyűjtése alapján szlovák népszokást elevenítettek fel, sok tánccal és énekkel megtűzdelve. A tehetséges és lelkes iskolások jól megállták a heiyüket a'1 szombati járási úttörő kulturális seregszemlén is: az együttes teljesítményét a bírálók arany oklevéllel jutalmazták. A Mecsek hegyei között fekvő Abaligeten július 18— 27. között találkoznak a hazai és a külföldi természet- barát eszperantisták. A Magyar Eszperantó Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség immár a kilencedik alkalommal szervezi meg a ..tolmács nélküli” tábort, ahol a vendégek érintkezési nyelve az eszperantó lesz. Máris több országból — köztük olyan távoli országból is, mint Mexikó — jelentkeztek a mecseki találkozóra. A természet és az eszperantó barátait tíznapos változatos program fogadja a vadregényes környezetben levő Aba- ligeten. 5 A mecseki természetbaráttalálkozó alkalmából Abalige- ten üléseznek majd a „Monda turismo” (Világturizmus) elnevezésű nemzetközi eszperantó turistaszervezet vezetői. A természetbarát-tál álkozó résztvevőivel együtt — arról tanácskoznak, hogy miként lehet bevezetni és alkalmazni a világturizmusban az eszperantó nyelvet. Égj brigád *— egy újíCás A megnövekedett gazdasági feladatok teljesítése nagyobb követelményeket támaszt a gyárak, üzemek kollektíváival és dolgozóival szem.ben. A munkafolyamatok. munkaeszközök ésszerűsítésével hatékonyabban és eredményesebben lehet dolgozni. ami egyben népgazdasági és egyéni érdek. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat szakszervezeti bizottsága mellett működő újítási albizottság tulajdonképpen ezekből az elvekből indult ki. amikor elhatározta, hogy Egy brigád — egy újitás címmel mozgalmat hirdet, s a májust újítási hónapnak nyílvánítja. Mai tévéajánlatunk 20.05: A PELESKEI NÓTÁRIUS. Tévéjáték. Zajtai Sándor daliás szép legény, Zajtai Istvánnak, a peleskei nótáriusnak a fia, aki lángoló nagy szerelemmel szereti Hopfen Fánikát, Hopfen Keresztély budai serfőzőmester leányát. Hopfen úr azonban másnak szánta kis „íiloménáját”, Fánikát. Fátennörder úrnak, a jelentős állami hivatalnoknak. A nevek ismerősek annak, aki buzgón forgatta a XVIII. századi magyar irodalmat, a színmű fordulatai kevésbé, Gvaóá- nvi József vígeposzából ugyanis m'ár a XiX. században Gaál József segítségével színpadi mű született, sikeres, sok százas szériát megélt népszínmű, Gaál színpadi művét mai színpadra, majd televízióra a kolozsvári Méhes György alkalmazta. A peleskei nótárius (Pá- ger Antal) Csöndes szavú, öntudatos falusi ember. Nem állást szerezni megy fel Pestre — mint Gvadányinál —, nem is botladozik a fővárosban, mint Gaál népszínművében. hanem falusi jegyzőként harcolni jött a falujáért, népéért, nyelvéért. Helyet kap a darabban a szerelem is. a két fiatal: Zajtai Sándor (Kalocsay Miklós) és Hopfen Fáni (Borbás Gabi). ••■■••a Gerencsér Mikiós: EMLÉKE Hí 300 éve született ;ta fori Rákóczi Ferenc 33. Rákóczi óvakodott a diktátorkodástól, tisztelte az országgyűlés által választott szenátorok véleményező szabadságát, érveiket, javaslataikat nem akarta nélkülözni döntéseiben. Csak ott vált hajthatatlanná, ahol homlok- egyenest ütköztek az álláspontok. Ilyen volt az adóztatás ügye. A főrangú szenátorok, egyúttal tábornokok is, mindenáron a jobbágyság megadóztatásával szerettek volna enyhíteni a pénzügyi gondokon. Rákóczi keményen megmondta, hogy embertelenség lenne még nagyobb nyomorúságot zúdítani azok fejére, akik kezdettől fő teherviselői az egész haza szabadságharcának. Ügy vélte, hogy mód szerint illenék «- nek-kinek részt vállalnia az anyagi terhekből. Bonyolult vita alakult ki a béketárgyalások ügyében is. Béccsel gróf Bercsényi Miklós alkudozott a nagyszombati delegáció élén. Miskolcon részletesen beszámolt, mire jutottak. Egyáltalán nem látta reménytelennek a he'yze- tet. Arra kérte a fejedelmet, legyen rugalmasabb. Mivel a többi szenátor hasonlóképp’ vélekedett, Rákóczi a béke- tárgyalások folytatása mellett döntött, de kijelentette, -emmi reménye nincs Ausztria jóhiszeműségét illetően- Akárcsak az adóztatás vitáiéban, ebben is keményen kitartott véleménye mellett. Békét csak a következő feltételek alapján volt hajlandó kötni: Bécs ismerje el Erdély függetlenségét, szavatolja Magyarország alkotmányos szabadságát az Aranybulla alapján, jogai védelmére negyvenezer fős állandó hadsereget tarthasson a nemzet. Mindenki tudta, Bécs számára elfogadhatatlanok ezek a feltételek. Bercsényi mégsem tehetett mást, a fejedelem utasításaival tért vissza Nagyszombatba. Furcsa eredménnyel ért véget Miskolcon a tanácskozás, az első ilyen Rákóczi és a szenátus között. Egyrészt szilárdabb lett a fejedelem tekintélye, növekedett a személye iránti tisztelet, másrészt a zömmel fő- rangúakból álló szenátus, ez a tanácskozásra hivatott testület valamiképp mégis gyengíteni tudta Rákóczi szabad akaratát. Mintha ott próbált volna nyomást gyakorolni a fejedelemre, ahol az önként korlátozta a reá ruházott hatalmat épp a nemesek iránti kíméletből. Ez a viszonylat természetesen csak leegyszerűsítve néz így ki, mert miközben Rákóczinak folyamatosan érvelnie, küzdenie kellett nézeteinek érvényre jutásáért, épp elég rivalizálás, vita, sőt gyűlölködés fordult elő a hatalom centruma körül forgó urak között is. A két hadviselő fél, osztrákok és kurucok erőinek rendezésére használták fel a nagyszombati béketárgyalást. Osztrák részről az is nyilvánvalóvá tette az erélyes készülődést, hogy új magyar- országi fővezért neveztek ki gróf Stahremberg Guidó tábornagy személyében. Rákóczi Érsekújvár környékén tartózkodott 1706. tavaszán, hogy minél közelebb legyen az eseményekhez. A Felvidéket és a Dunántúlt egyaránt közelről irányíthatta- Nagyszombat szomszédságában közvetlenül értesülhetett a béke- tárgyalásolc menetéről, kimerítően foglalkozhatott a hadsereggel és szemmel tarthatta Stahremberg mozgolódását. Rövid pihenőit vadászgatással töltötte, Bercsényi sűrűn küldözgette hozzá leveleit Nagyszombatból. (Folytatjuk) 4 NÓGRAD - 1976. április 23., péntek A kisiskolások szívesen látogatják Szátokon a klub- könyvtárat. A harmadik osztályos Szikora Sándor és Szle- zák Péter, valamint a negyedikes Dóbiás Zsolt hetente felkeresik a kölcsönzőt, s ilyenkor 2—3 könyvvel indulnak haza. — kj — Tizedik születésnap Amikor felépült és megnyitotta kapuit a diákok előtt, sokan csodájára jártak- Tágas folyosói, modern tantermei friss erőt, lendületet sugároztak- A tanulók nem érezték kényszerűségnek, nehéz kötelességnek a napi munkát, a tanulást. Mindenki csak úgy emlegette: új gimnáziumPetsze az első évfolyamokra, a tanári karra nagy felelősség hárult. Meg kellett teremteni az új intézfnény .hagyományait. aktív cselekvésre volt szükség, hogy a korszerű forma nemes tartalommal töltődjékMúltak az évek. Az idén tizedik születésnapját ünnepli Salgótarján egyik legmodernebb középiskolája, a Bolyai János Gimnázium, amely 1989-ben vette fel a nagy matema.tikus nevét- Az évforduló méltó megünneplésének előkészületei lázasan folynak: tanár és diák azon munkálkodik, hogy az eseménysorozat méltóképpen tükrözze az eltelt évtized fáradozásait. sikereit- hogy számot adjon a gimnázium törekvéseiről. a diákok felkészültségérőlÁm mielőtt fellapoznánk az ünnepi programot, időzzünk egy kicsit a múltnál- hiszen a jelen eredményei csak ennek tükrében érthetők megA gimnázium általános tantervű osztályokkal nyílt, a társadalom változásai, a megnövekedett követelmények egyre inkább sürgették a tagozatos osztályok kialakítását. 1969-ben indult a matematika, fizika kémia és biológia tagozat, valamint az első nyelvi tagozatos osztály, ahová az angol és orosz nyelvet kedvelők jelentkezhettek- A tagozatok iránti érdeklődés a vártnál nagyobb Évről évre túljelentkezéssel kell megküzdeni- A gimnáziumban folyó magas szintű oktatás eredményességét jól példázza, hogy az elmúlt tíz évben érettségizett több mint 1200 diák közül sokan bejutottak az egyetemekre, főiskolákra- egyre több a külföldi ösztöndíjasok — a Szovjetunióban, NDK-ban tanulók — száma. A Bolyai gimnázium tanúlói aktívan bekapcsolódnak a város vérkeringésébe, eredményeikkel, kezdeményezéseikkel gyakorta hallatnak magukrólImmár hagyománynak számítanak az iskolaaaléria kiállításai, tárlatai, amelyek a tanulók képzőművészeti ismereteinek gyarapításán túl, teret biztosítanak már jónevű, vagy éppen szárnyaikat bontogató művészek bemutatkozásának- Méltán lehetünk büszkék azokra a fiatalokra is, akik az országos zenei műveltségi versenyeken — több éve — nemcsak iskolájuk. de a megye jó hírnevét is öregbítikSzándékosan említjük utoljára a Bolyai-napokat, mert az évforduló megünne Lese szervesen kapcsolódik ehhez az eseménysorozathoz- A megnyitó ünnepség május hatodikén lesz. A város, a megye vezetői, a középfokú intézmények képviselői köszöntik a tízéves gimnáziumot- A tudományos ülések központi témája a névadó, Bolyai János élete, munkássága lesz, amelyet vetélkedővel kötnek össze Találkozások Bolyai Jánossal címmel. A háromnapos eseménysorozat főszereplői, a tudományos témák előadói — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a diákok lesznek. Külön kell szólni a Bolyai társadalompolitikai találkozóról- melynek témája a jövőt készítő ifjúság.- A résztvevők közösen megtekintik a Balázs Béla filmstúdió Fogadalomtétel című rövidfilmjét, ezután megvitatják a látottakat- A vita vezetésére ifj- Schiffer Pál Balázs Béla-díjas rendezőt kérték fel. Az eseménysorozat május 8-án a negyedikesek ballagásával, búcsúztatásával zárulAz iskola tanulói az egykori „bolyaisokról” sem feledkeztek meg. Levéllel, kérdőívekkel keresték fel az öregdiákokat. s valamennviüket szívesen látják a tizedik születésnap rendezvényein— vkm -«j
