Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

Klubmozgalmunkról — őszintén Megyénkben 110—120 ifjú­sági klub működik. (Számu­kat azént nehéz pontosan megállapítani, mert az egyik vizsgálattól a másikig szét- bomlik néhány régi gárda, új közösségek alakulnak és mű­ködnek — laza klubformá­ban, működési szabályzat, munkaterv nélkül — egészen jó kis csoportosulások. Vál­tozó világ ez! Ha egy-egy klubra átlagosan 30—40 fős tagságot számolunk, négyezer körül mozog azoknak a fia­taloknak a száma, akiket át­fog (vagy átfoghatna. . .) a klubmozgalom. Épp ezért nem közömbös hát. hogy stagnál vagy fejlődik, képes-e lehető­seget nyújtani a színvonalas szórakozásra, önkifejezésre, közösségek formálódására, vagy csak együtt-lötvögés, iobbhíjánmenjünkaklubba” fo«*ma. . . A közelmúltban ülésre hív­ták össze a megyei klubta- nácsot. Ezen az összejövete­len a helyzetfelmérés, a tájé­koztatás mellett elhangzottak javaslatok a közös munka ja­vítására, a művelődési intéz­mények, szervek és a KISZ együttműködésének erősítésé­re. Három vezető klubost: Tóth Csabát, a művelődési osztály főé óadóját. Gálné Hor­váth Máriát, a KISZ megyei bizottságának kulturosát és Kiss Gabriellát, az ifjúsági klubok szakfelügyelőjét, a klu- bos szakbizottság vezetőjét kérdeztük meg: miben látják a klubmozgalom fejlesztésé­nek lehetőségét és mivel ma­gyarázzák a jó klubok kis számát? Tóth Csaba- — Szakembe­ren, klubvezetőn áll vagy bu­kik minden. Vesszőparipám, hogy — különösen az iskolai és a községi klubok esetében — a fiatal pedagógusok be­vonásával sokat segíthetnénk a szakember-ellátottságban. Műveltségük, pedagógiai is­mereteik. a fiata'okkal való kapcsolatuk alapján sokan al­kalmasak lennének a klubve­zetésre. Persze, ez szemléleti kérdésen múlik sok esetben; az iskola és a művelődési ház kapcsolatának minőségén, hogy nem érzik-e degradálónak ezt a fe'adatat. Anyagi oldalról: érthető. ha a túlterhelt, sok más társadalmi megbíza­tást is ellátó pedagógusok kevésnek érzik a feláldozott maradék szabad időért a cse­kély tiszteletdíjat (átlagosan 250 forint ..) Ebben az évben változás lesz e téren: a klub- foglalkozások számától füg­gően, a többi amatőr csoport vezetőjének díjazásával együtt a klubvezető tiszteletdíja is nőni fog. Az anyagiaknál ma­radva: az iskoláknak általá­ban nincs pénze a klub fi­nanszírozására. a művelődési házakban pár ezer forintot szánnak rá (a költségvetés kereteitől függően). Legjobb helyzetben a közös fenntartá­sú klubok vannak. Bércé'en, ahol ennek gyakorlatát jól megismertem, a műszergyár patronálta klubunkat. Sokat jelent a közösség formálódá­sában is ez: nagvobb az esélv a közös érdeklődésre, a réteg­vagy szakklub alakítására, ha van egy munkahelyhez tar­tozó ,.mag”. Itt elértünk egy szerintem fontos kérdéshez: a profilírozott, határozott érdek­lődési kör alapján összefogott kluboknak van leginkább jö­vője az általános klubbal szemben. Lejárt már a klub­teremtés kezdeti ideje, a ki­alakult kereteket kell tarta­lommal megtölteni — ebben pedig sokat segít, ha van ve­zérfonala a klubban végzett tevékenységnek. Lehet ez a fotózás, az irodalom, a zene a népitánc, a sci-fi. A jó klubok kis száma relatív: sze­rintem van 30, évek óta mű­ködő, jó klubunk — de le­hetne ennek duplája. Gálné Horváth Mária: A jó klubok számával kezde­ném. Én úgy látom, a klubok fele jónak mondható: az esz­közellátás mellett a tartalmi munka is javult. Az, hogy a pályázat indításakor számon- tartott 114 klubból csak ki­lenc jelentkezett az aranyko­szorús és a kiváló címekért, nem mérvadó — ezt lehat magyarázni a pályázat egyfaj­ta elszürkülésével, unottá vá­lásával. A fejlesztésnél gon­dolni kell arra, hogy cikliku­san, 2—3 évenként kicserélő­dik a klubtagság jó része, el­megy a vezető — ezt kellene orvosolni vagy ellensúlyozni. Fontos szerepe van a KISZ- szervezeteknek — persze, nem a módszertani munkában —. amit csak akkor láthatnak el jól, ha a KISZ-vezetők part­nerei tudnak lennei a műve­lődési ház és a klub vezető­jének. Ehhez mindkét oldalról el kell indulni! Ne csak papí­ron legyen tagja a KISZ kép­viselője a társadalmi vezető­ségnek (sok he yen nincs is ilyen...), javasolhasson a tervezésnél. A másik: képes legyen javasolni, azaz legyen tájékozott a közművelődési kérdésekben, ismerje meg a fiatalok igényeit, érdeklődését A vezetőképzés és a kultúro- sok képzésének új formáiban a közművelődési feladatokra való felkészítés egyre na­gyobb súllyal szerepel. Kiss Gabriella: — Sem a klubvezetők, sem a fiatalok nem tudnak eléggé klubozm — ebben látom a fő okot. Manipuláltak, túlterheltek, so­kan nem tudnak játsza­ni... Idén augusztusban a klubvezetői me’lett játékve­zetői tanfolyamat is indítunk — ettől sokat várok. A má­sik, talán még komolyabb probléma: az eljárók magas száma- Igazi klub csak egy folyamatosan együttlevő gár­dából alakulhat ki — a hét vége erre kevés, és á1 tálában a többi estét a községi klu­bokban nem tudják együtt tölteni. De nem akarom meg­kerülni a mi munkánkat, a módszertani tájékoztatást, kép­zést. Pár éve folyik az egy­éves alapfokú képzés, nyári tanfolyammal a középpontban. A résztvevők, azaz inkább a jelentkezők fele menet köz­ben lemorzsolódik, a tanfolya­mot elvégzőknek is csak egy hányada marad kiubos. Gyak­ran rokon területre kerülnek, sőt olyannyira rokon terület­re, hogy a művelődési ház igazgatását vállalják. Mások csak hátat fordítanak ennek a művelődési formának, mond­ván: öreg vagyok én már eh­hez. .. És — sajnos — nem mondható igazán jónak a kép­zés: kevés a szakirodalom, a művelődési központ alig ren­delkezik kiubos anyagokkal, a tanfolyamvezető személyét igen nehéz kiválasztani. Olyan legyen, aki a pedagógiai, mód­szertani részéhez ért, vagy olyan, aki a tervezést, a gaz­dálkodást ismerteti meg? A kiubos szakbizottság tagjai most készítenek egy felmé­rést. Reméljük, a kérdésekre adott válaszokból kiderül az is: mik az igények velünk szemben, hol kell előrelép­nünk. A klubmozgalom a köz- művelődés egyik legtöbb le­hetőségeit rejtő területe —a KISZ-szervezeteknek és a mű­velődés otthonainak egyaránt érdemes támogatni Kiss G. Magdolna Mai tévéajánlatunk 31.40: „A LEGFÉNYESEBB ZÁSZLÓ” Irodalmi műsor Zalka Máté születésének 80. évfordulóján. A Fáklya Klubból közvetí­tett műsor soron követi Zal­ka Máté mozgalmas életút­ját. Részlet hangzik el Zal­ka: Doberdő című regényé­ből — idézve pályájának kez­detét. Majd a hadifogságról szóló rész következik — Zalka; Hadifogoly cí­mű szín játékának részleté­vel, s a téma köré csoporto­suló tényekkel, dokumentu­mokkal. Érdekességként fel­sorolják egy Zalka Máté ál­tal kitöltött kérdőívről mun­kahelyeit, amelyek: hadifo­golytábor, partizánegység. I. lovashadsereg, a Vörös Had­sereg. diplomáciai futár. a part központi bizottságának apparátusa. A harmadik rész a spanyol- országi eseményekkel foglal­kozik, Zalka Máté — azaz Lu­kács tábornok levelei, doku­mentumok, harcostársainak feljegyzései alapján. A műsor­ban Ehrenburg. Ady Endre. Gyóni Géza, József Attila, Pablo Neruda, Bálint György. Illyés Gyula, Luigi Longo írá­sait szólaltatják meg kiváló előadók. : 9 : 9 I : ■ s ■ * ■ « : i a : * v m i Gerencsér Miklós: TISZTA FORRi 300 éve született II. Rákóczi Ferenc UHllHilMimaiiMiiuniMiiiiiiHiimii 32. Megint kelepcében érezhette magát Herbeville, mert mi­közben előtte a védősáncokkal megerősített kurucok vára­koztak, a hátában gróf Ká­rolyi Sándor lovassága állt lesben. Megismétlődött a Vág—Du-dvág melletti hely­zet: vagy győz Herbeville. vagy megsemmisül. Á fejedelem elkövette azt a hibát, hogv merő udvarias­ságból Des Alleurs márkira bízta a jobb számv vezérletét, mivel némi francia erők is harcoltak seregében. Forgách Simon ezen megsértődött, s csak ímmel-ámmal parancs­nokolt, a bal szárnvon. 1705 november 11-én. délben kez­4 NÖGRAD - 1976. dődött az ütközet. Herbeville győzelmét jelentette a kuruc parancsnokságban lábra ka­pott viszály. Des Alleurs francia követ hiába viselt tá­bornoki rangot, csapnivalóan rossz katonának bizonyult. Forgách Simon önfejűségével megbocsáthatatlan hiúságá­val idézte elő a vereséget. S miközben ötszáz bátor kuruc maradt a csatatéren. Káro­lyi Sándor, ugyancsak önfejű­ségből, tétlenül nézte végig, hogyan győznek a császáriak. „Kímélni kellett a seregemet”. — magyarázkodott később. Nyitva állt Erdély Herbe­ville előtt. Úgy látszott, a zsi" bói vereség jóvátehetetlen. És ekkor, a reménytelenség küszöbén váratlan örömhír április 22., csütörtök öntött lelket a fejedelembe: Bottyán János az egyetlen közrendű tábornok felszaba­dította egész Dunántúlt, mi­közben Herbeville Erdély felé menetelt. Ezzel a nagy hord­erejű fegyverténnyel a szó szoros értelmében — legalább egyelőre — megvolt mentve a haza. JÓINDULAT HABSBURG MÓDRA Herbeville ugyan csataféri győzelem árán jutott be Er­délybe. de ott is ragadt Si­kerét nem tudta döntő "ö- lénvre változtatni, sőt való­sággal foglyul ejtette az Er­dély határán vont kuruc vé­dővonal. Időközben megkez­dődtek a nagyszombati béke­alkudozások. Mindkét fél a katonai győzelmekben re­ménykedve halogatta a tár­gyalást, amikor azonban nem Megyei filmbemutatók A színész és a vadak Manóié Marcus román film­rendező Titus Popov ri, a ná­lunk is jól ismert író forga­tókönyvéből készítette A szí­nész és a vadak című iz­galmas lélektani filmdrá­máját. Főhőse Kostica Cara- tase színész- és kabaré'gaz- gató. aki színházában olyan darabokat mutat be, melyek a nácikat és szövetségeseiket figurázzák ki. A történet a második világháború ideién megtörtént eseményt dolgoz fel. érdekes, a néző figyel­mét mindvégig ébren tartó stílusban. A színészt Torna Caragiu alakítja, mellette számos, kitűnő színészt — Margareta Pogonatot, Mircea Albulescut, Ion Besoiut — is­merhetünk meg. A négy Chariot régi isme­rősünk, hiszen a Bolondos újoncok óta láthattuk őket a Négy muskétás két részé­ben is. A stadion őrültjei cí­mű filmben ismét a jelen­ben élik át mulatságos ka­landjaikat. A Charlot-eeyüttes kacagtató legújabb filmjét Claude Zirii rendezte. zené­jét Eric de Marsan és mint mindig, a négy Chariot sze­rezte. Balassagyarmaton az Art Kino műsorában kerül bemu­tatásra Vittorio de Sica 19.30- ben készült kitűnő filmje. Jelenet A színész es a vadak a Csoda Milánóban. Ez a sa­játos szimbólumokkal átszőtt, gyermekien egyszerű, költői szarnyalású. modern legenda a kapitalizmus világának éles bírálata — olvashatjuk az Új Filmlexikonban. A film forgatókönyvét a neorealizmus legtöbbet foglalkoztatott író­ja. Zavattini írta, főszerepe­it Emma Gramatica, Francesco Golisano és Brunella Bovo játssza. című román filmből. A Salgótarjáni November 7, Filmszínház filmbarátok kö­re az indiai Satyajit Ray Tá­voli mennydörgés című mű­vét mutatja be. A film 1942— 43-ban Bengáliában játszó­dik, s őszinte képet fest In­dia ma is meglevő társadal­mi problémáiról, a kaszt­rendszerről, a szegényről és az éhségről. Méltán nyerte el az 1973. évi berlini film- fesztivál nagydíját. Zalka Zalka Máté író, a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom hőse. a spanyol polgár- háború hősi halált halt tábor­noka születésének 80. évfor­dulójáról hazánkban és a Szovjetunióban is megemlé­keznek. A Magyar írók Szö­vetsége, valamint a rádió és a televízió április 22-i Fáklya klubbeli közös rendezvényén az Irodalmi Színpad mutatja be a Gellért Agnes szerkesz­tette ,.A legfényesebb zászló” című Zalka-emlékműsort. Az Agárdi Gábor, Avar István, Bánffy György. Kohut Mag­da. Lőte Attila, Szacsvay László és Verdes Tamás sze­replésével készülő előadás Zalka Máté három jelentős életszakaszát dolgozza fel. Hadifogoly, partizán, a Nemzetközi Légió parancsno­ka, diplomáciai futár. a moszkvai Forradalmi Színház igazgatója és sorolhatnánk még a foglalkozásokat, ame­lyek külön-külön Zalka Má­té egy-egy fontos életszaka­szát jelentik, s amelyekről — valamennyi lényeges mozza­nat megragadásával! — igyekszik képet adni az iro­dalmi színpad összeállítása. A versben, prózában és ze­nében bővelkedő estén felvil­lantja a magyar és külföldi hoztak döntést a fegyverek, ismét a kiinduló pontnál ta­lálták magukat. Herbeville zsibói diadalát semmivé tet­te Bottyán János még dia­dalmasabb dunátúli hadjára­ta. A fáradalmak és megpró­báltatások nagy terhei után ecsedi birtokán kezdte téli pihenőjét Rákóczi, majd ka­rácsonyra és újévre Munkács várába vonult vissza. Idejét a történtek elemzésével. a tennivalók számbavételével töltötte. Ugyanerről akarta tudni a szenátus véleményét, ezért találkozni óhajtott a szécsényi országgyűlésen vá­lasztott „tanácsurakkal”. Mis­kolcra hívta össze az ülést, amelyre 1706. január 20_án érkezett meg a fejedelem. Terítékre kerültek az or­szág súlyos gondjai. Megint kiderült, mennyire feszült az ellentét a nemesség és a job­bágyság, a nemesség és a főrangúak között: mennyire aggasztó a gazdasági helyzet, mennyire népszerűtlen a ku­ruc hatalom által kibocsátott rézpénz. Néhol, főképp a haj­dúk körében, — így Esze Tamás ezredében is — lá­zonglak a sérelmeik növeke­dését tűrni nem akaró kato­nák. (Folytatjuk) Máié emlékezete művészek — például Bálint György, Illyés Gyula, Ilja Ehrenburg, Pablo Neruda, és André Malraux — visszaem­lékezéseit is­Zalka Mátéról — a Vörös Hadsereg írószervezetének egyik alapítójáról — meg­emlékeznek az írószövetség és a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza közös rendezvé­nyein is- A 23-án délután 4- kor kezdődő emlékestet Fábi­án Zoltán, az írószövetség titkára nyitja meg, majd Il­lés László irodalomtörténész idézi fel a legendás Lukács tábornok írói útját,, amelyet száznál több kisebb elbeszélés, regények, csakném 60 megje­lent kötet jelez. A, Szovjetunióban — ahol szinte saját írójukként sze­retik, tisztelik — számos al­kalommal emlékeznek meg az akkori idők legnagyobb ki­tüntetésével, a Vörös Zászló­renddel és díszkarddal kitün­tetett forradalmár íróról- Áp­rilis 21-én Moszkvában a Szakszervezetek Háza díszes oszlopcsarnokában irodalmi alkotásokból és dalokból álló műsorral emlékeznek rá- s ezen az estén Hidas Antal író és Kun Ágnes műfordí­tó személyében magyar iró- ■ küldöttség is jelen lesz- Zal­ka Máté megbecsültségét jel­zi. hogy 80. születésnapjának méltó megünneplésére a Szovjetunióban emlékbizott­ság is alakult, amelynek el­nöke Kozsevnyikov, a kiváló író, s tagjai közt találhatjuk K. Szimonovot és V- Kataje- vet is- Moszkván kívül számos városban — például. Haba­rovszkban. Kijevben. Novo» szibirkszben, Harkovban, Krasznojarszkban, Irkutszk- ban. Ogyesszában, Zaporozs- jéban. Poltavában és termé­szetesen Leningrádban — for­radalmi szereplése színterein rendeznek ünnepséggel egy­bekötött megemlékezéseket­Az évforduló tiszteletére a Szovjetszkij Piszatyel kiadó „Visszaemlékezések Zalka Mátéról” gyűjteményes kö­tetet jelentet meg. A magyar —szovjet koprodukcióban készülő nagyjátékfilm mellett dokumentumfilmet is készíte­nek életéről- A megemléke­zések sokaságát jelezze még egy magyar vonatkozású ese­mény: ,.A magyar szocialista irodalom 1900—1945” című tárlatot a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítását — amely irodalmi-emberi rang­jához méltóan tárja a nézők elé Zalka Máté munkásságát — szülőfaluján- Tunvogmatol- cson kívül hazánk több váro­sában helységében is. bemu­tatják­Volt növendékek hangversenye Balassagyarmaton A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami zeneiskola a volt növendékeinek szokásos évi hangversenyét a közelmúltban rendezte meg Balassagyarmaton. Réti Zoltán, a zeneiskola igaz­gatója megnyitójában többek kö­zött arról beszélt, hogv bár ezek­nek a hangversenyeknek a meg­rendezése igen körülményes, mégis szívesen csinálják. mert mind az iskola fanárai. mind a közönség szeretettel figveli a továbbtanuló fiatalok fejlődését. A műsort Simon Béla (zongora), a budapesti Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola előkészítő ta­gozatának növendéke nyitotta meg. Ide azokat a rendkívüli zenei tehetségű gyermekeket ve­szik fel. akikből pódium?! övékek válhatnak. Simon Béla lenvfigö- zö előadása (J. S. Bach: d-moll invenció. Haydn: C-dúr sonati­na, Mendelssohn: g-moll szona­tina) azt mutatta, hogv techni­kailag szinte korlátlanul mindent meg tud oldani. Ha zavartalanul ígv fejlődik tovább (nyolcéves), sokat várhatunk tőle. Rónai Lehel, a miskolci Partók Béla Zeneművészeti Szakközép­iskola tanulója Saint-Saens Ro­máncát adta elő kürtön. Pernecz- kv Zsolt zongorakíséretével.. Cso­dálatosan szép, lágv tónussal szólaltatta meg hangszerét. Eugéne Bozza, a XX. század első felének francia zeneszerző­je Recit. sicilienne et rondó cí­mű bravúros művét szólaltatta meg Horváth János, a Liszt Fe­renc Zeneműveszeti Főiskola debreceni tagozatának lanárkén- zös hallgatója. Éretten hozta ki a fagott hangszer sokszínűségét, a fürge játékosságot és a meg- ejtöen finom, lágy dallamossá­got. Perneczkv Zsolt, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola növendéke az elő­adott müvekkel (Brahms: d-moll capriccio, Liszt: Desz-dúr kon­cert etűd. No. 3.) bizonyította, hogy máris komolv pianistának számít, képes a könnyed pianők- tól a súlyos fortisszimókig meg­szólaltatni hangszerét és ami na­gyon fontos, a tudatosság sem hiányzik játékából. Tóth Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozatának éneksza­kos hallgatója arról gvőzte meg a hallgatóságot. hogv hangja szépen érik, mind kulturáltabbá, s ezáltal egyre felszabadultabban énekel. Schumann három dalát adta elő (Nőtt Erzsébet zongo­rakíséretével). Ezeket az igen ér­zékeny. romantikus dalokat na­gyon átélten, szimpatikusán, tisz­tán tolmácsolta. A műsort az igen tehetséges Vásárhelyi Judit. a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola növendéke zárta be» Nóti Erzsébet remek zongora- kíséretével. Hatalma* művet szó­laltatott meg: Mendelssohn» e- moli hege1űver?envér»o’- j. téte­lét —- méltóan fejezvén be ezt a sokszínű, szép estet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents