Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
± Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Száz éve történt A bolgár nemzeti felkelés A haladó nemzeti, hagyományok közt tartják számon Bulgáriában az 1876. áprilisi rok szóhasználatában „apostolt” neveztek kiélt — Bulgáriába, Vraca környékére egy elfoglalt osztrák haA szervezés ezzel nem ért jón, a Radetzkyn. Hősies harc nemzeti felkelést, a török ura- véget. 1876. április 14-én a után, lom elleni függetlenségi har- Panagjuristéhez közeli Oboriste helyiségben a forradal* tö- márok megtartották, a bolgár június 1-én ellenséges találva hősi halált cot. A közel öt évszázadig rök iga alatt élt bolgárságból történelem első igazi népi sohasem sikerült — a Porta gyűlését, amelyen az ország minden kísérlete ellenére sem minden — kiirtani a nemzeti érzést, felkelők vettek részt, a ragaszkodást a nyelvhez és forradalmár szokásokhoz, a függetlenségi határozta: törekvéseket. A szegénylegények — hajdúitok — szabad- nak időpontját. Hogy csapatainak elszigetelt akciói sem így történt, abban után a múlt század második rejátszott az is, hogy a török olyótól halt. A túlerőben levő török csapatok a felkelést egy hónap múltán leverték. Véres meg- .vidékéről érkezett toriás következett. A forradalmárok nagy részét kivé- Oboristében el- ge^ték, másokra kis-ázsiai 1876. május l_re száműzetés várt. A szabadság tűzi ki a felkelés megindításé- gondolatát azonban a török felében jött el a történelmi Porta tudomást szerzett az pillanat, a nemzeti erők egye- összejövetelről és a dátumról, sítése a meggyengült és bel- A törököd sok hazafit letar- ső válságokkal küszködő tő- tóztattak. Mielőtt még aszer- rök feudális birodalom ellen, vezkedést A nemzeti mozgalomban a volna a vezetők kiadták a jelkorabeli haladó értelmiségiek szót a felkelésre. Április 20- M*«ávát T ___1.: vit ío&aga emelte iet szavat V aszil Levsski, Hriszto Bo- án Koprivstica környékén két felikelőcsoport meg- fegyverek sem voltak képesek köz- kioltani. Az akkori Európa nagy rokonszenwel figyelte a kis nép hősi harcát. Charles Darwin, Oscar Wilde, Giusepoe , , .. Garibaldi, Tolsztoj, Turgenyev, SVSSSf^St D««oi=v»Mi « . W«Wi szellemi elet megannyi kiva- előbb iev — mellett részt vett a bolgár társadalom minden rété- egy török konakot, ge. A forradalmárok 1875. vé- get. Bulgáriában gén Gyurgyevóban (a mai romániai Giurgiuban) gyűltek fel az ötszáz éves török össze, ahol megalakították a Központi Forradalmi Bizottságot. Tudatosan készültek a harcra: négv felkelési folytatott küzdelem. A harc körzetet jelöltek ki Tirnovo. egyik leghősibb fejezete Hrisz- Szliven, Vraca és Plovdiv to Botev, a forradalmár kői a bolgár szabadságharc ügye mellett, majd később a török megtorlások ellen. Az áprimegtá,madott helyőrségi. oiu^iaua.L elsőként lisi fellkelés _ az „aprilszkoto Koprivstica. lakói szabadultak vaMt>nie„ _ elbukott. A fel f- ~l~----------- *----- --a lól. Egv hónapig tartott országszerte az egyenlőtlen erőkkel központtal. Mindegyik körzet élére politikai vezetőt, — vagy ahogyan a forradalmátő, a bolgár Petőfi nevéhez fűződik. Szabadcsapatával május 20-án érkezett Északlga felszabadulás azonban nem váratott sokáig magára. Az 1877—78'i orosz—török háború nyomán Bulgária elnyerte függetlenségét. Az igazi szabadságra azonban még várni kellett. 1944. szeptember 9-ig... m. 1. Élelmiszer-termelés és -fogyasztás Friss zöldség és gyümölcs Szántóföldi termék a zöld- talán azon, hogy a valóban kálni, amely a versenyben ha ség, a gyümölcs, a szőlő is. rászorultak valami módon ol- le nem is győzi, de legalább Ezek termesztési problémái csobban juthassanak ezekhez megszorongatja a kétféle có- azonban sajátosak. A kon- a cikkekhez. (Az általános ár- lát. Sajnos, üdítőital-gyártá- zervipari zöldségfélék jó részé- dotáció nem biztos, hogy cél- sunk is túlzottan decentralinek gépesített, nagyüzemi tér- rávezető, mert például a dia- melése ma már megoldott, betikus ételeket gyakran a vagy a megoldás jó úton ha- fogyókúrázók vásárolják meg, lad. Nem kell tehát félnünk akik viszont általában attól, hogy télen nem lesz szegény emberek.) zöldborsó, zöldbab, lecsó és Tudatformáló munká,t kell zált. A hazai üdítőital-gyártást mindenképpen fel kell futtatni — a terv ezt elő is nem irányozza. Már csak azért is szükséges ez, hogy ne csupán a cólának, de a szeszes italnak ecetes uborka. A közvéleményt kifejtenünk annak érdekében, is legyen versenytársa, azonban hogy a közvélemény megért- A terv ezúttal a szőlő terü- ennél jobban érdekli a friss se: az árszínvonal tartásának letét nem szándékozik növel- zöldség piaci helyzete. Saj- is vannak határai. A friss ' nos. a piaci zöldségtermesztés zöldség és gyümölcs szabad- babramunka, sok munkaerő áras cikk, az eladó annyit kár kell hozzá, and vagy van, értük, amennyit remél, hogy jobb hasznosításától várható, vagy ninety A mezőgazdaság- megkap. Ha úgy érzi, nem fi- A sörtermelést fokoznunk kell, nak nemcsak feladata, hanem zatődik ki a rengeteg munka, mert ma még elég sok az im- kötelessége, hogy ennek eile- akkor nem termel, és nem port. A pálinkaügyet sajnos, nére kielégítse az igényeket, lesz a piacon se olcsón, se már alig tudjuk szabályozni, A módszerek árnyaltak. drágán. A kisüzemi termelést mert a zugfőzdék mételyként A nagyüzemek a konzerv- tehát serkentenünk kell, de terjednek. Nagyon komoly felgyári táblákról is leszedhetik akár akarjuk, akár nem, tu- világosító munkára vanszüka színe-javát a piacra. Ha van domásul kell vennünk, hogy ~ 1.....................c~ f elelősségérzetük, akkor a itt árcsökkenésre növénytermesztő táblákról a nem lehet, gépek által kiszorított asszo- Beszéljünk röviden az Hányok, idősebbek munkaerejét lökről is. Hovatovább széni, a többlet bor inkább az elavult ültetvények újratelepítésétől, valamint a meglevők ség ahhoz, hogy a szeszfo- számútani gyasztást kulturáltabbá tegyük (útközben egy pohár sör, evés után egy pohár bor) és alkoholizmusba csapó kihasznosíthatják kertészke- gyen, hogy nem tudunk ide- lengéseit lefaragjuk.^ déssel. De semmiképpen nem haza olyan üdítő italt produ- nélkülözhetjük a sok-sok kicsi parcellát. A háztáji gazdaságokat, a falun lakó munkások kertjeit, sőt. a városi emberek telkeit. Ezek a források hihetetlen sok friss zöldséget állítanak elő. Ebből másnak is jut, ha biztatjuk őket, ha segítjük őket, de legfőképpen, ha megtaláljuk a módiát, hogy az általuk előállított kicsi tételek odahaza már felesleges részét a piacra irá- Invítsuk. Laikus el nem hinné, hogy ezen a területen mekkora a pazarlás. A legfinomabb, primőrnek számító zöldbab is szemétre kerül, ha a család már jóllakott és nincs hol eladni a ta'án csak néhány kiló felesleget. És most az árakról. Nem lehet azt mondani, hogy nálunk az élelmiszeripari termékek, az élelmiszerek drágák lennének. Dehát életszínvonalunk ezt így tartalmazza és ha az árak csak egy kicsit is emelkednek, a fogyasztó máris felszisszen. Az igényes táplálkozás általában az átlagosnál magasabb családi jövedelemszint kísérő jelensége. De ez nem mindig igazságos. A táplálékra igényes például a csecsemő, a kisgyerek, a cukorbeteg. Ilyen cikkek kaphatók. de általában a megszokottnál lényegesen magasabb áron, csakhogy az édesanya, vagy a cukorbeteg nem mindig tartozik a jobb keresetűek körébe. Gondolkodni kellene Földeáki Béla Mai arcok Négyszemközt — mindenkinek úgy gondolom, különb kollégákat másutt sem találnék, meg egyébként is... PEDIG AZT SEM mondhatnám, hogy itt könnyebb a munka: mi néhányan végezzük a megye összes felszíni szivattyúi alkatrészeinek forgácsolási munkáját, búvár- szivattyúkhoz, meg egyéb, hafelállítani : igaz, soriló jellegű berendezésekhez is kérdeztek még gyártunk alkatrészeket. Aprólékos, kényes dolgok ezek, oda kell bizony figyelni rájuk. Szóval, nem unatkozunk, És ez jó is. Mert nagyon szeretem á szakmán): belenőttem, hozzászoktam és — ne gondolja, hogy nagy szavakat akarok használni, de szépnek, egész életet kitöltőnek tartom. Nem is hagynám itt semmi pénzért a világon. Pedig gyakran megkérdezték már tőlem, hogy hova mégy el? Mert tanulok, Szolnokra járok a vízügyi szak- középiskolába, igaz, még csak az első évét végzem, de mert igen-igen- kedvelem, azt hiszem, nem okoz majd különösebb gondot a befejezése. Szóval, feltették már néhányszor a kérdést, merre irányítok majd, ha leérettségizem- mert, tudja, van mostanában egv olyan szemlélet. hogy akinek már egy kicsivel is több iskolája van, mint a vele hasonszőrűeknek, hát 'azt máshová viszik, vagy eleve feltételezik róla, hogy bizonyítvánnyal a zsebében már nem akar munkás lenni. Hát én akarok! Szóval, jól megvagyunk mi itt, ebben a műhelyben. A brigáddal. Igazán előbb akartam már róluk szólni, de mondom, nem szoktam még hozzá az effajta beszélgetésekhez... 1967-ben alakult a brigád, Kossuth a nevünk, és ..HIRTELENJÉBEN nem is tudom, mit tartanék feljegyzésre fontosnak...? Azt, hogy a vízműnél dolgozom? Vagy, hogy esztergályos a szakmám? Esetleg, hogy egy kétszeres aranykoszorús szocialista brigád vezetője vagyok? Mondom, még nem tudtam magamban egy fontossági sorrendet soha nem így. négyszemközt életem lefolyásáról úgy, hogy az mindenkinek szóljon. Már persze azokat értem alatta, akik esetleg elolvassák mondóká- mat... Szóval, higgye el, ezzel is magyarázható, hogy csak hosszas habozás után kezdek el mesélni életem, rövid életem történéseiről. Szóval: itt születtem Tar- jánban, éppen harminchét évvel ezelőtt. Miután elvégeztem az általános iskolát, ipari tanulónak adtak a szüleim: a bányagépgyárban tanultam a mesterséget, esztergályos lettem. Aztán, hogy felszabadultam. átmentem az öblös- üveggyárba. Nem mintha egyből vándorlással akartam volna kezdeni munkáséletemet, de hát..., ott volt az apám kemencekőműves, oda húzott valahogy a szívem. Mert kezdetben én legalábbis így voltam vele, köny- nyebben esik az embernek a munka, ha jó ismerősök is akadnak, öt évig esztergá- lyoskodtam a gyárban, de aztán néhány dolog arra kényszerített, hogy más helyet keressek. így jöttem át aztán 1962-ben ide, a szomszédba, a vízműhöz, hivatalosan a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, ahol, úgy tűnik, véglegesen gyökeret eresztettem. Mert jól érzem magam, most kapjuk meg, már hivatalosan is értesültünk róla, másodszor az arany koszorút. Jó dolog, nem? Mondja, tudja rólam, hogy a múlt évtől én vagyok a vállalat szb-elnöke? Így igaz. Már húsz éve lassan, hogy — ha szabad igy mondanom — aktívan rész veszek a szak- szervezet munkájában. Valahogy örömmel tölt el, ha az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozhatom. Hát még akkor van csak igazán jó érzés bennem, amikor valakinek sikerül segíteni. Jönnek is hozzám gondjaikkal, s nekem eszembe sem jut. hogy szakszervezeti munkát végzek olyankor mert érzem, hogy törődni másokkal, ez a feladatom. Mit is mondjak még? Feltétlen szeretném, ha megemlítené, hogy tizenhatodik éve vagyok tagja a pártnak és... ne vegye dicsekvésnek, de tavaly megkaptam a Szak- szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. No, és még valami. Nagy lányom van, most végzi az általános iskola utolsó osztályát, s most néhány napja együtt izgulunk, sikerült-e felvételije az óvónőképző szakközépiskolába. EGYÉBKÉNT szeretem a könyveket, bár most a tankönyvek forognak inkább kezeim között, meg szeretem a természetet. Van egy kis Trabantom, hét végén beülünk a családdal és ki-kimegyünk valahová a hegyekbe. Hát ennyit... Talán már így is túl sokat beszéltem.” Elmondta: Szabó Zoltán, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szocialista brigádvezetője. Feljegyezte: k. gy. A vállalat kiváló s&erelőbrigádja Gépkocsiszerelő brigád, de öt év van a nyugdíjig. Álta- mot feloszthatunk- Az biz- sok szakmát egyesít. Felada- Iában a többiek is 40 évnél tos. hogy az anyagi érdekeitta a Nógrádi Szénbányák fu- idősebbek — mondja Pál Bé- ség mellett nálunk a lelkiis- varozási üzeméhez tartozó, la, a brigád vezetője. mereti tényező jobban szánéin is kevés gépkocsi javítá- Az utóbbi években, ahogy mításba kerül. mint ott, sa- karbantartása. üzemké- a gépjárművek száma nőve- ahol normában mérhető a pességének biztosítása- El- kedett, úgy vált szervezetteb- munka. múlt évi eredményei alapján £,é a javítómunka. A javítás, karbantartás ’ jól, a 20 fős József Attila brigád — Korábban sok volt a vagy rosszul, de befolyásol- elnyerte a vállalat kiváló tütóra. Ma már alig fordul ja az üzem eredményét- Töb- szocialista brigádja címet- elő- A rendes munkaidőben ben is vannak, akik egyedül — Mikor alakult a brigád? elvégezzük a javításokat, dolgoznak- Például szí.igyár— Még 1963-ban. de több- Rendszeressé vált az időszaségóben a tagjai már sokkal, kos szervizelés, a tmk-munka. régebben dolgoznak a válla- Javult az előkészítés-, így a latnál. Én magam is már 36 javítások átfutási ideje csőkévé itt vagyok- Előtte há- kent- Tartozék- és fődarabrom évig kisiparosnál inas cserés javítás van nálunk- voltam, egy évig meg a tűz- Reggel mindig első a kisebb helygyárban dolgoztam- Még futójavítások elvégzése, hogy a gépkocsi minél előbb munkába állhasson. Ezután fogunk a nagyobb javításokhoz. Nem csak szervezettebb lett a munka, hanem minőségben is sokat javult — mondja a brigádvezető- Van egy igen fontos és összetett mutató- A esik üzemképességére kozik. Tavaly 87 százalékos nyíre hajtott, mit érdemel- üzemképesség biztosítását Volt itt olyan- aki reklamálni vállalta a brigád és ezt 88 szeretett. dolgozni már ke- százalékra teljesítette- Ez azt vésbé- Pdivel nem bírta a jelenti, hogy éves átlagban légkört, eltávozott- Nagyon a gépkocsiknak csak 12 szá- egységes, összetartó a kollek- zaléka volt egyidőben javí- tíva, ha munkáról, ha társa- tás alatt, a többi termelhe- dalmi tevékenységről van tett. Jó eredmény ez, ha azt szó- A prémiumelosztás nevesszük alapul- hogy néhány velőeszköz is nálunk, eve még ez a szám a 65—70 a brigád jó munkáját a százalékot alig érte el. gazdasági eredményeken kíAz idén is az üzemké- Vül még sok más is jellemzi, oesseg hasonló biztosítását Tavaly 9 újítást dolgoztak vállaltuk. amennyiben a ki ég valósítottak meg, Leg- szükseges alkatrészeket utóbb a platós kocsik forgótnegkapjuk- Az egyetlen gond zsámolyának be- és felraká- az alkatrész, mert többféle gához egy hidraulikus szer- tipusu gépkocsijaink vannak- kezetet készítettek. Társa- Igy meg nehezebb az alkat- dalmi munkát végeztek, ok- reszellátás mondja Pál tatáson rendszeresen részt Beia' vesznek- A brigádtanácskozás — Mi az ami jobb munká- is rendszeres és igen aktívra ösztönzi a brigádot? Csaknem mindenkinek van — Arra gondol, hogy idő- véleménye, javaslata, hoA mezőgazdasági üzemek részére készítik fel a szakembereket Balassagyarmaton, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában. A fiatalok tanulmányaik során megismerkednek a szarvasmarha-tenyésztés feladataival, az állati eredetű termékek feldolgozásával. Képünkön: Kis Szölgyémi Janos gyakorlatvezető irányítása mellett a szarvasmarha gépi fejeséhez szükséges berendezések használatát, kezelését sajátítják cl a szakmunkástanulók, Rcznyik Erzsébet, Darmos Rudolf cs Szűcs Attila. — kj — tó. asztalos, kovács is tartozik a brigádba- A szíjgyártó kárpitot is javít- Valamennyit a munka- a feladat ösztönzi. — A prémiumból mindenki egyformán kap? — Nem, mert az elosztásnál a végzett munka — ki, hogy dolgozott — érvényesül. A művezető, a bizalmi- a brigádvezető is részt vesz a felosztásban és bizony van, aki nem kap. — Nincs reklamáció? — Az is előfordul, de vég- gépko- ső soron a kis kollektívában vonat- -mindenki tudja, ki, menybérben dolgozunk? — Igen. — Valóban órabérünk van, de a fuvarozási iroda eredményétől függően negyedévenként bizonyos prémiu-gyan lehetne még jobban dolgozni- Idei felajánlásuk a tavalyihoz viszonyítva további fejlődést, még nagyobb igényességet tükrözB. .1. NÓGRÁD — ,1976. április 21., szerda
