Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

A Palóc Múzeum kiállításai Látogatás a Che Guevara klubban Irodalmi emlékszobák A Madách Imre- és a Mik­száth Kálmán-emlékszobák a balassagyarmati Palóc Mú­zeumban — a felújítóit mú­zeum megnyitásával egyidő- ben — május 2-án nyitják meg kapuikat. Mindkét em­lékszoba rendezője Balázs László muzeológus. Vele be­szélgetünk az irodalmi emlék­szobákról. az irodalmi muzeo- logiáról. A két emlékszobát minde­nekelőtt azért rendezték be a Palóc Múzeumban, mert az 1972-ben felújított horpácsi Mikszálh-emlékkiállításra, il­letőleg az 1973-ban felújítóit csesztvei Madách-emlékmúze- umba a közlekedési és egyéb nehézségek miatt nem min­denki jut el. Egyébként, az új emlékszo­bák tartalmukban nem sokai változtak, néhány aránybeli módosítást tartott szükséges­nek a rendezés. Arra töreked­tek, hogy bemutassák az írói fejlődést az éleírajz időbeli rendjében, utalva az egyéni életnek a korral és a társa­dalommal való összefüggései­re. — Az irodalmi ismeretter­jesztésnek legeredményesebb formája a műelemzés, a mű­vekkel való ismerkedés. En­nek nélkülözhetetlen eszköze az olvasás. Milyen helyei fog­lal el az irodalmi múzeulógia az olvasóvá nevelésben, egyál­talán a közművelődésben? — Áz irodalmi kiállítások során nem lehet megvalósíta­ni a műelemzést és a műis­mertetést, de ez nem is cél. Hiszen ha akarnánk sem tudnánk megjeleníteni pél­dául Mikszáth jellemábrázo­ló tehetségét, vagy Madách gondolatgazdagságát Az iro­dalmi kiállítás az olvasási kedv felébresztésének egyik eszkö­ze lehet úgy, mint például egy irodalmi alkotás film-, vagy színházi feldolgozása. Mind­ezen túl, ismeretkiegészítő, -bővítő és -elmélyítő szerepet is betöltheti. Az irodalmi ki­állításnak elsősorban az ér­A népi iparművészeiről Bizonyára sok kedves olva­sónk hozott magával a Szov­jetunióból „orosz babát”, vagy a híres palechi iskolára emlékeztető, fekete lakkal dí­szített fadobozt. Mintegy két­száz ilyen iparművészeti cikk közül válogathatnak a turis­ták, s csak a szakember tud­ja megkülönböztetni az erede­ti népművészeti alkotást az ipari sorozatgyártás terméké­től. E téren is a rend híve a szovjetek országa. Ezért az SZKP Központi Bizottsága Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORMÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc „HA KÉT-HAROM évvel ezelőtt tette volna be ide a lábát, bizony kevés öröme lett ■'volna benne’ Én is na­igyon furcsán néztem, ami­kor katonai szabadságom idején az egyik este, csak úgy kíváncsiságból bekuk­kantottam a klubba. Az asz­talok mellett mindenütt verték a blattot, s iszonyato­san sűrű, tömény volt a füst, olyan, hogy valósággal vágni lehetett-” Márton János, a litkei KlSZ-alapszervezet titkára ironikus mosollyal az arcán idézi fel a kezdeti állapoto­kat- Akkor még a litkei fia­talok számára az igazi — úgymond felnőttes. komoly 1— szórakozást a kártyázás, a minél szaporább füsterege- tés jelentette. Ma pedig már egészen másért lelkesednek- Megváltozott a szabad idő 'eltöltésével kapcsolatos ér­ték- és igényrendszerük; persze nem magától, hanem a rendszeres ízlés- és tudat- formáló nevelő tevékenység révén, melyet a Che Gueva­ra ifjúsági klub és a KISZ- ázervezet végzett módszere­sen éveken keresztül­A litkei fiatalok számára néhány évvel ezelőtt nem sok (művelődési, szórakozási al­kalom kínálkozott. Ha mű­velődni akartak, beugrottak a könyvtárba, vagy a mo­ziba, ha pedig társalgásra, kötetlen szórakozásra szoty- tyant kedvük, leültek a presszóba, vagy a sarki ital­boltba- Néhányukat, — ért­hető módon — nem elégí­tették ki. sőt nyugtalanítot­ták a szűkös lehetőségek. Ünnepi févéajánlatunk A kőszívű ember fiai A komarnói Magyar Terü­leti Színház bemutatta a nagy mesemondó egyik legnépsze­rűbb regényének dramatizált változatát. Ezúttal új drama- tizálásban vitték színre a Ba- radlay -család történetét. Konrád József rendesé tu­datosan hangsúlyozta a játék folyamán az áldozatvállalás értelmét és értelmetlenségét attól függően, hogy a cselek­mény szereplői közül kiről van szó. A Baradlaynét ala­kító Ferenczy Anna egyenle­tes teljesítményt nyújtott. Anya és nő maradt az első perctől az utolsóig. A Barad- lay-fivéreket játszó színészek a figurák különféle jellemvo­násait domborították ki. Drá- fi Mátyás (Ödön) a megfon­tolt tettrekész hazafit ábrá­zolta, Ropog József Richárdja — katonaember lé­vén — erőteljesebb bátyjánál, de melegszívű, áldozatkész ember. 30. Ráday kevéssel az országgyű­lés megnyitása előtt érkezett haza a svéd király ismétel­ten nemleges válaszával. Nyu­gaton rosszul állt a franciák szénája. A törökkel való szö­vetségek sorozatos kudarcai miatt a tovább hanyatló oz­mán birodalomra végképp nem lehetett számítani Kuruc- Magyarország tehát csakis önmaga erőire támaszkodha­tott a hatalmas Ausztriával szemben. Bármilyen arányta­lannak látszottak az erőviszo­nyok a nemzeti ügy hátrá­nyára, Rákóczi reális szám­vetésre alapozta a győzelem­be vette hitét. Csak arról fe­ledkezett meg, hogy kevés a deklődést kell felkeltenie az író személyisége, valamint mű­vei iránt. — Milyen lehetőségei van­nak erre? — Alikor jó egy irodalmi kiállítás, hogyha a kiállított tárgyak és dokumentumok egymáshoz kapcsolásának sor­rendje, bizonyos részek hang- súlyozottsága, továbbá az idé­zetek és a magyarázó szö­vegek érzelmi és értelmi fo­lyamatokat indítanak meg a látogatóban, olvasmányélmé­nyeket idéznek fel. Például a Mikszáth-emlékszobában a szülőfölddel kapcsolatos fotó­anyag és a rávonatkozó Mik- száth-idézet jelzi, hogy az író életművében mindvégig alap­vető élményforrás a palóc táj és ember. Mivel az irodalmi kiállítás többnyire áttételek­kel közvetíti mondanivalóját, a bemutatandó témához a leg­több esetben kapcsolhatók — ha léteznek — a képzőművé­szeti alkotások és emléktár­gyak. Ezt a fajta ábrázolás- módot a múzeológiában komp­lex ábrázolásmódnak nevezik. Mikszáth esetében szerencsé­sebb helyzetben vagyunk, mert a kiállításon elhelyezett író­asztala, bútorai, továbbá a no­vellái ihletésére született bronzszobrok és képek fel* idézik azt a korhangulatot, amelyben Mikszáth élt és dol­gozott. Ritkán adódik olyan lehetőség is, hogy olyan em­léktárgyakat tudjunk kiállíta­ni, amelyekhez az írónak sze­mélyes élménye fűződik. Ilye­nek A ló, a bárányka és a nyúl című elbeszélés állatfi­gurái, Mikszáth elhunyt kis­fiának, Jánoskának játékai, amelyek szintén láthatók lesz­nek a Palóc Múzeum emlék­szobájában. A Madách-gyűjte- ményünk viszont szegényesebb s emiatt csak arra töreked­hettünk, hogy jelezzük az életpálya fontosabb mozzana­tait, kiemelt szerepet adva benne Az ember tragédiája című műnek. — Milyen Madách- ésMik­határozatot hozott a népi iparművészetről: „A népművészet, mint a szovjet szocialista kultúra el­választhatatlan része, nagy­mértékben segiti elő a művé­szi ízlés fejlődését, fejleszti a mesterségbeli tudást és az ipari formatervezést is. Ha­zánk népművészeinek alkotá­sai külföldön is keresettek és dicsőséget szereznek népünk­nek, országunknak” — rögzí­ti a határozat. Ezért elrendelték, hogy az Iparilag előállított emléktár­gyakat művészi- és esztétikai hozzá hasonló nemes gondol­kodású, az egyéni érdekek fö­lé emelkedő, a haza ügyét mindenek elé helyező har­costársa a főrangúak soraiban. A magasabb felelősségtudat, a tisztább törvényességi esz­mék szerint azért is szüksé­gessé vált az országgyűlés, mert épp ideje volt már ál­lam- és közjogi alapokra he-- lyezni a függetlenségi moz­galmat. Rákóczit a spontán népalearat, a történelmi körül­mények kényszere szólította vezéri szerepre. Fejedelmi cí­mét származásának köszön­hette, s nem a nemzet, ha­nem az ellenség, Habsburg Lipót ruházta rá. Igaz, hi­vatkozhatott az erdélyi ren­dek gyulafehérvári határoza­száth-anyaggal rendelkezik a megyei múzeumi szervezet? — Minden olyan írásos anyag és emlék, amelyeknek eredetijét országos intézmé­nyekben őrzik, rendelkezé­sünkre áll, másolatban. Nem­régiben jutottunk hozzá az Országos Széchenyi Könyvtár jóvoltából Madách Imre me­gyegyűlési és országgyűlési beszédei, fogalmazványai má­solatához. Eredeti írásos anya­gunk nagyon kevés van. Amint arról már volt szó, a Mik­száth életéhez kapcsolódó tár­gyi anyagunk gazdagabb, en­nek egy része a horpácsi em­lékkiállításban kapott helyet (bútorok, festmények, sze­mélyes használati tárgyak). — Mivel a múzeumi szer­vezet irodalmi gyűjteményé­nek tárgyi anyaga — mondjuk így — meglehetősen szerény, nem okoz-e gondot a megosz­tottság Horpács, Csesztve és Balassagyarmat között? — De igen. így kerültünk olyan helyzetbe, hogy a hor­pácsi régi kúriaépületből — amely Szontágh Pál tulajdo­na volt — származó íróasztal és karosszék a balassagyarma­ti palóc műzeumbeli emlék­szobában kapott helyet. Vagy egy másik példa. A Tragédia külföldi kiadványaiból — fő­leg az érdekesebbekből, mint a japán, a dél-amerikai ma­gyar kiadás stb — csak egy- egy példány található a mú­zeum gyűjteményében, így ezeket csak egy helyen, Cseszt- vén tudtuk kiálítani. Madách Imre hagyomány szerinti böl­csője jóformán csak azért lesz majd látható a Palóc Múze­umban, hogy az emlékszobá­ban tárgyi anyag Is legyen. Egyébként, úgy vélem, mind­két emlékszoba betölti azt a funkciót, hogy a látogató ké­pet kapjon Nógrád e két nagy szülöttjének életéről és mun­kásságáról. S Balassagyarmat városa általuk ily módon is tiszteleg a két nagy szellem emléke előtt. Tóth Elemér szempontból kell felülvizsgál­ni és elbírálni. Továbbá: szak­iskolákat kell létesíteni, ame­lyekben a legjobb művészek nevelik az utánpótlást, meg­nyerik az ipar számára azo­kat a tehetséges fiatalokat, akik eddig szabad idejükben foglalkoztak ilyen alkotó munkával. További újdonság: a közel­jövőben megnyílik a Szovjet­unió nemzeteinek népművé­szeti alkotásait bemutató mú­zeum, amelyben ötévenként országos kiállítást rendeznek. tára is, de a tényleges beikta­tás még mindig halasztódott. Időközben, 1703 óta való­ság lett az, amire oly ritkán hívjuk fel a figyelmet: a füg­getlenségi harc vezetése köz­ben a független magyar álla­miság alapjait is lerakta Rá­kóczi. A felszabadított ország­részekben1 a mozgalomnak megfelelő államszervezet vál­totta fel a császári adminisz- rációt. Mindezt figyelembe véve, egész sor elsőrendű ok sürgette, hogy az állami lét legfőbb kifejezője, az ország- gyűlés jogszerű, alkotmányos keretekbe foglalja mind az adott helyzetet, mind pedig az ország sorsát meghatározó feladatokat. Mivel pedig Li­pót fiát, Józsefet nem ismer­ték el uralkodónak, úgyneve­zett interregnum — király­nélküli állapot — volt, így az első közjogi méltóság ügyé­ben is döntést kívánt az alka­lom. Keserves órákat élt át a 29 éves fejedelem Bethlen Gá­bor palotasátrában. Látnia kellett, hogy az olyannyira szükséges egyetértés helyett miként bénítja széthúzás az országgyűlés munkáját. Jog­gal bizalmatlankodott a köz­nemesség, hiszen kezdettől tapasztalta, miként törnek osz­tatlan befolyásra a főrendek az ország vezetésében, önfe­jűén csak a maguk hatalmi becsvágyával törődtek, s a ha­za függetlenségét is úgy ér­telmezték, hogy a Habsburg önkény megszűnésével szaba­don rendelkeznek majd az or­szág ügyeiben. Jól tette a köz­nemesség, ha ellene szegült a mágnásoknak, de 1 arra már nem terjedt ki igazság- és szabadságszeretete, hogy könnyítsen a tőle függő job­bágyság helyzetén. A rendek és főrendek közti ellentétek tovább súlyosbították a fele­kezeti viszályt. Sem a kato­likus, sem a protestáns párt nem volt képes túllépni el­fogultságain. így Rákóczi ere­je nagy részét az ellentétek összebékítésére pazarolta el. (Folytatjuk) S nyugtalanságukból értel­mes ötlet született: „Szer­vezzünk ifjúsági klubot — mondták —. ahol a fiatalok rendszeresen összejöhetnek, beszélgethetnek, játszhatnak, előadásokat hallgathatnak, olvashatnak, vitatkozhatnak az őket foglalkoztató kérdé­sekről.’’ A KÖZSÉGI tanácson örömmél fogadták a kezdemé­nyezést, s azonnal megadták az anyagi támogatást- A klub 1973. májusában megala­kult- Jelenleg a könyvtár ke­zelésében működik- Vezetője Szabó László könyvtáros­Közösen olvasgatjuk a klubszabályzatot- Az első Imondat a klub tevékenysé­gének céljáról szól: a klub segítse elő a község fiatal­jainak közösséggé formáló­dását. legyen a közéletiség- re nevelés fóruma. A továb­biakban pontosan rögzítet­ték a tagsággal kapcsolatos követelményeket, a klubta­gok jogait és kötelességeit. — A KISZ-esek közül min­denki tagja klubnak — mond­ja a KISZ-titkár- — Ezt a tényt azért tartom fontos­nak hangsúlyozni mert a klub tevékenységével nagyon nagy segítséget nyújt a szervezeti munkához- A kö­zösségi életre nevelés igazi, (ió iskolája- Azt tapasztalom, hogy a gyűléseken a tagság egy idő óta sokkal aktívabb, mozgékonyabb, gondolko­dóbb, mert a klubban kiala­kult és állandóan erősödik bennük a közösségi érdek­lődés, érzés, felelősség Az ifjúsági klub évente átlagosan 25 előadást szer­Vasárnap 20.10: Bolha a fülba. Georges Feydeau vígjátéka a Vígszínház előadásában. Fordulatos, jókedvű komé- dlázás, könnyed szórakozás, ragyogó színészek felszaba­dult játéka, amit a Vígszín­ház előadása ígér. A lehelet­könnyű darab helyzet- és jel- lemkomikumokkal szórakoz­tat, miközben nevetségessé teszi a féltékenységtől gyötört házastársakat. A történet rö­viden a következő: Chande- bise-re — egy párizsi biztosí­tási cég igazgatójára — gya­nakszik a felesége és próbára teszi. Barátnőjével, Lucienne- nel levelet irat neki: egy is­meretlen nő találkára hívja a Tüzes Kandúr nevű Párizs környéki szállodácskába. A férj elküldi egyik munkatár­sát, Tournelt és megmutatja a levelet Lucienne férjének. Az elrohan, hogy feleségét rajta­kapja. — A Tüzes Kandúrban szörnyű kavarodás. Mindenki menekül, mindenki elöl... vez- Ezeken a kötött foglal­kozásokon lehetőség nyílik a legkülönfélébb közéleti, tudományos, művészeti, tech­nikai kérdések megismeré­sére és megvitatására- A tag­ság jól emlékszik még azok­ra a korábbi vitákra, amelyek a fiatalok sajátos köz- és -a«ánéleti problémáiról, a munkahelyi és az idősebbek­kel való kapcsolatokról foly­tak- A szakmunkás a közép- iskolással cserélt véleményt, kifejtette álláspontját az adminisztrátor, egyszóval mindenki mondott valami ér­dekeset, a másik számára el- -gondolkodtatót. — Mostanában egyre erő­teljesebben érzem. hogy klubunk tagsága kezd közös­séggé formálódni — mondja Szabó László klubvezető. — Olyan jelei vannak ennek, mint a minden rendezvé­nyen rész vevő törzsgárda, a szellemi vetélkedők ál­landó összetételű csapatai­nak kialakulása- Lassan te­hát beérik a munka gyümöl­cse, amit három évvel ezelőtt elkezdtünk. Most már az ut- 'rin Is meg szokták kérdez­ni. mert vagy elfelejtették; vagy rosszul emlékeznek rá. hogy mondjam már meg, ml lesz a legközelebbi program­A CHE GUEVARA klub­ban tartalmas, szép munka folyik- Méltán kedvelt a lit- kei fiatalok többsége köré­ben- S ha kicsinosítják, meg­nagyobbítják, akikor talán azok kíváncsiságát is felkel­ti. akiket eddig még nem csábított­(ok) Főszereplők: Bárdy György; Szegedi Erika, Lukács Sándor, Tordy Géza, Halász Judit, Ta­hi Tóth László. Hétfő 80.10: TRAPÉZ Amerikai film. Gina Lollobrigida, Búrt Lancester és Tony Curtis ját- ssa a főszerepet a mozikban is nagy sikerrel bemutatott amerikai filmben. A cirkusz világába, a kulisszák mögé kalauzoló produkció fordula­tos cselekményével, látványos cirkuszi mutatványokkal kelti fel a nézők érdeklődését. Mi- ke, a trapéz nagy művésze egy rosszul sikerült ugrás kö­vetkeztében megsérül, hem ugorhat többé. De tanitani. s fogni a trapézon kiválóan tud. Meglátja a tehetséget a fiatal Tinóban, s tanítja, ne­veli. Ekkor áll közéjük Lola a csodálatosan szép artistanő, s mindkét férfit szerelmével áltatja. I. 4 NÓGRÁD - 1976, április 18., vasárnap Leányok a kiapadón > l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents