Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

Rendeletismertetés ALAKULT 1901-ben A lakások elosztásáról Jubileumi közgyűlésre készül az SKSE és a lakásigények társadalmi elbírálásáról 3. S 1. a) Az önálló lakással nem rendelkező három-, vagy több­gyermekes igénylők lakásigényét az igény beadásától számított két éven belül ki kell ejégílcni, fel­téve, hogy a városban állandó bejelentett lakással rendelkeznek, vagy legalább öt éve folyama­tosan a város területén egy mun­kahelyen dolgoznak. b) Az önálló lakással rendelke­ző három vagy többgyermekes családokat a minőségi és lépcső­zetes lakáscsere keretében — a névjegyzékre való felvétel mellő­zésével — soron kívül kell la­káshoz juttatni. 2. \ tanácsi bérlakások és taná­csi értékesítésit lakások legfel­jebb 10 százalékát minőségi la­káscserék lebonyolítására Lehet fordítani. 3. Az 1. § 1., 2. és 3. § 1., 2. bekezdés szerinti lakáskeret fel nem használt részét a lakáskiuta­lási és -értékesítési névjegyzéken szereplő igényjogosultak lakásigé­nyének kielégítésére kell fordíta­ni. 4. A lakáskiutalási és lakásér­tékesítési névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy az ilyen igé­nyek kielégítésére biztosított la­kások legalább 70 százalékát munkások, 40 százalékát fiatal házasok kapják. 4. § 1. A lakáselosztási tervbe fel kell venni azokat a szervezett magánlakás-építés keretében épülő lakásokat is, amelyekre — az építtető szervvel kötött megál­lapodás alapján — a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a ve­vőt kiválaszthatja (OTP-beruliá- zásban értékesítés céljára énült lakások) vagy a lakásépítő szö­vetkezet tagjára javaslatot tehet. 2. Az 1. bekezdésben említett lakásokra benyújtott igények ki­elégítési sorrendje — következő: a) Minden igényt — a benyúj­tás időpontjától függetlenül — megelőz annak az igénye, akit munkáltatója munkás lakásépíté­si támogatásban részesít. Ezen kategórián belül a sorrend a következő: 1. három-, vagy en­nél többgyermekes családok; 2. gyermekeit vagy gyermekét egye­dül nevelő szülő; 3. fiatal háza­sok; 4. családosok; 5. azonos fel­tételek esetén hosszabb ideje Sal­gótarjánban lakók vagy dolgo­zók. b) Három-, vagy ennél több- gyermekes családok. c) Fiatal házasok. d) Családosok. e) Azonos feltételek esetén hosszabb ideje Salgótarjánban la­kók vagy dolgozók. 3. A városi tanács végrehajtó bizottsága — egyéni elbírálás alapján, fontos közérdekből ■— a 2. bekezdés a—e. pontjaiban meg­határozott sorrendtől eltérhet. 4. A kijelölt vevők, illetve a ja­vasolt szövetkezeti tagok legalább 70 százaléka munkás, legalább 40 százaléka fiatal házas legyen. 5. A városi tanács végrehajtó bizottsága állal a vevőkijelölés tárgyában hozott határozat, illet­ve a lakásépítő .szövetkezet tag­jaira tett javaslatot tartalmazó határozat jogerős, ellene jogor­voslatnak helye nincs. Az igéuyiogosuliság 6. § 1. Tanácsi bérlakás kiutalására — amennyiben a lakásügyi és más jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn — az az igénylő jogosult, aki és a vele közös háztartásban élő családtag­ja a 8. § 1. bekezdésben megha­tározott jelentősebb vagyonnal rendelkezik és a család egy fő­re jutó havi átlagjövedelme az 1500 forintot nem haladja meg. 2. Tanácsi értékesítésú lakás vevőjéül — amennyiben a lakás­ügyi és más jogszabályban meg­határozott kizáró ok nem áll fenn — az az igénylő jelölhető ki, aki és a vele közös háztar­tásban élő családtagja a 8. § 2. bekezdésében meghatározott je­lentősebb vogyonnaí nem rendel­kezik és a család egy főre jutó havi átlagjövedelme a 2500 forin­tot nem haladja meg. 3. Ha az 1. és 2. bekezdésben megállapított jövedelemhatárt az igénylő egy főre jutó havi jöve­delme legfeljebb 10 százalékkal haladja meg, a lakásügyi hatóság — a lakásügyi társadalmi bizott­ság javaslatára — az igényt el­fogadhatja tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítést! lakásra. 4. Tanácsi bérlakásukat a la­kásügyi hatóság rendelkezésére bocsátó bérlők tanácsi bérlakás kiutalására akkor is jogosultak, ha az egy főre jutó havi jöve­delmük meghaladja az l. bekez­désben megjelölt jövedelemha­tárt, de nem haladja meg a 2. bekezdésben a tanácsi értékesíté­sú lakás juttatására a jogosító — meghatározott egy főre jutó ha­vi jövedelem összegét. 7. S 1. Az igénylő és a vele együtt- lakó és költöző családtagok jöve­delmi viszonyainak megállapításá­nál : a) Munkaviszonyban álló eseté­ben a főállásból, másodállásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozói tevékenységből származó munka­bér jellegű kereset. b) Szövetkezeti tagsági viszony­ban állók esetében a közös gaz­daságban végzett munka fejében kapott munkadíj és részesedés. c) Nyugdíjas, illetőleg a rend­szeres ellátásban részesülő csök­kent munkaképességű esetén a nyugdíj vagy járadék. d) Szabadfoglalkozásúak, önál­lóak, illetőleg magánmunkáltató­nál foglalkoztatottak esetében az általános jövedelemadó alá eső tevékenységből származó jövede­lem és munkabér, az igénylés időpontját megelőző 12 teljes hó­napban együttesen élvezel* ns/- szegének 1 12-ed részét kell szá­mításba venni. 2. A jövedelmi viszonyok meg­állapításánál számításba kell ven­ni az l. bekezdésben fel nem sorolt minden más rendszeres jövedelmet. 8. § 1. Tanácsi bérlakás nem utal­ható ki annak, tanácsi értékest- tésű lakás vevőjéül nem lehet ki­jelölni azt, aki a «. § 1., >. be­kezdés alapján egyébként igény­jogosult. de az igénvlő a veie együtt lakó házastársa (élellársa)* eltartottja, kiskorú gyermeke Sal­gótarján városban tulajdonában levő. a) Beépíthető házhellyel. b) Országos jelentőségű üdülő területen telekkel, vagy üdülővel. c) 3 évnél nem régebbi sze­mélygépkocsival (kivéve a rok­kant gépkocsi) rendelkezik. 2. Vagyoni és jövedelmi viszo­nyoktól függetlenül tanácsi be­ás tanácsi értékesítésű lakásjut- tatásban részesülhet az. akinek lakását kisajátítás, szanálás, vá­rosrendezés vagy más közérdekű célból igénybe veszik. A lakásigéuylés 10. s 1. A lakásigénylést az e célra rendszeresített igénylőlapon a la­kásügyi hatóságnál kell benyúj­2- Együttélö há/astársak (élei- társak) és önálló lakás hiánya miatt különlakó házastársak la­kásigényüket csak együttesed terjeszthetik elő. 3. önállóan csak nagykorú sze­mélyek igényelhetnek lakást. 4. A lakásügyi hatóság a kére­lem előterjesztésekor ellenőrzi a kérdőív adatait, kitöltésének he­lyességét, ha a kitöltés hiányos, uanypótlásra az Igénylőnek vis­szaadja. 11. fi A lakásigényléshez mellékelni kell: a) Az igénylő, valamint házas­társi: (élettarsa) és a vele együtt lakó és költöző személyek kereseti, jövedelmi, illetve jöve­delemadó igazolását. b) Életveszélyessé nyilvánítjtt lakás eseteben az ezt kimondó jogerős hatósági határozatot. c) Egészségtelen lakas esetében az ezt igazoló hatósági bizonyít­ványt. d) Tartós betegség esetében 30 napnál nem régebbi keltű. ezt igazoló szakorvosi igazolást, il­letve bírói ítéletet. c) Munkáltatói igazolást ártó.', hogy arz igénylőnek mióta "an folyamatos munkaviszonya, jelen­legi munkahelyén mióta dolgozik, tagja-e a törzsgárdának és mi­lyen kitüntetése van. 12. fi 1. Ha az igénylőnek és a veié együtt lakó és költöző családtag­jainak a lakásigénvlés nyilván­tartásba vétele után a lakásigény- ló lapon szereplő adataiban vál­tozás áll be, legkésőbb z. tárgyév október 31-ig köteles a lakás­ügyi hatóságnál bejelenteni. 2. A lakáskiutalási és lakásérté­kesítési névjegyzéken szereolö a változást követő 15 napon bejül köteles azt bejelenteni. 3. Ha a lakásügyi hatóság az igénylő körülményeiben bckövei- kezett, bejelentési köíelezettseg alá eső olyan változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be, vagy eleve va­lótlan adatot közölt, és ez a mulasztás, illetve valótlan adat­közlés számára jogtalan előnyt jelent: a) Az 1. bekezdés esetén törli a besorolásból és azt a változás­nak megfelelő helyes adatokkal besorolja és erről az igénylőt határozattal értesíti. b) A 2. bekezdés esetén java­solja a végrehajtó bizottságnak, az igénylő névjegyzékről vaió tör­lését. A lakásigények lársadalxni elbírálása 13. § 1. A lakásügyi társadalmi bi­zottság (a továbbiakban: bizott­ság) lakáspolitikai és .akirclosz* tási kérdésekben a tarács szer­ve, amely 5—11 tagból áll. A bi­zottság tagjául olyan személy je­lölhető ki, aki; a) A bizottság munkájában te­vékenyen részt vesz és a reá bízott feladatokat elf igulatlamil, a törvényes rendelkezéseket ’Ma­radéktalanul érvényesítve vészi: b) feddhetetlen előéletű, 2. A bizottsági tag kinevezését a végrehajtó bizottság visszavon­hatja ha: a) magatartása, tevékenysége ellentétben áll a lakosság érde­keivel, b) a bizottság tagja — méltá­nyolható indok alapján azt ma­ga kéri. 3. A bizottság tagjait a helv? politikai, társadalmi és gazda ?á- gi szervek javaslata alapján a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga bízza meg 4 évi id H.ivtanira. 14. fi 1. A bizottság tagjai feladatuk eredményes ellátása érdekében közreműködnek: a) A tanácsi bér- és tanácsi értekesítésü lakásra jogosultság megállapításában, a Ukáskiula- lási és lakásértékesúé t név.jegy­zéktervezet összeállításában. a sorrendiség meghatározásab in. b) A lakásigénylés aouai, az igénylő lakáskörülménvei és az egyes igényjogosultakra vonatko­zó bejelentések kivizsgálásában. e) A lakásügyi patádig ügy­félfogadásán. 2. A lakásügyi hatóság vezetője a lakásgazdálkodással kapcsolat ps feladatokról a bizottsá koul.-s rendszeresen tájékoztam, és ülé­sein tanácskozási jog al részt venni. Lakáskiutalás és lakásértékesítési névjegyzék 17. S 1. A lakásügyi na lóság az egyes lakásellaiasi formákon bellii elő­jegyzett lakásigényeket az előző év október 31-i állap mák meg­felelően évenként besorolja (elő­zetes névjegyzékiervezet), 2. Az előzetes névjegyzékter­vezetet a lakosság számira — a tanács hirdetőtábláján — ki kell függeszteni. A kifüggesztésről a lakosságot értesíteni keil. 3. Az 1. bekezdésből irt soro­láshoz alkalmazott értckio.ulet a végrehajtó bizottság állapuja meg. 18. fi 1. A lakásigények kielégítése sorrendjének niegállapUasau.il el­sőbbséget élveznek: a) Romos lakásban életveszé­lyes vagy egészségre súlyosat! ár­talmas körülmények közóit la­kók, b) azok, akiknek nincs lakába, c) azok, akik zsúfolt lakáskö­rülmények között laknak. 2. Zsúfolt la Viskó .’ulmcnvek- nek kell tekintem, ha az igénylő és vele együtt lakó cs-Vádtagjai mindegyikére hat négyzetméter­nél kisebb lakószobaterület jut. 3. Az 1. bekezdésben foglalt csoportosításon beiül a so/renői- ség megállapításánál előnyben kell részesíteni: a) A többgyermekes családokat (ideértve az eltartásra szonuló családtagokkal rendelkező igény­lőket is). b) fiatal házasokat, c) családosokat azokkal szem­ben, akiknek nincs családfa, d) a tartósan fertőző betegség­ben szenvedőket. e) hosszabb ideje Salgótarján­ban lakókat, vagy dolgozókat, f) kitüntetéssel rendelkező la­kásigénylöket, illetve íörzsgárda- tagokat. 19. § A lakásértékesítési névjegyzék­be való felvételnél, illetvé OTP- társaslakásra történő vevőkijelo- lésnél előnyben kell részesíteni azt, aki személyi, jövedelmi, va­gyoni és szociális hel.yzetenel fog­va tanácsi bérlakásra, illetve ta­nácsi értekesítésü lakásra is jo­gosult lenne, de igényét nagyobb anyagi megterhelést jelentő la­kásellátási formában kéri kielé­gíteni. 20. § A lakáselosztási terv végrehaj­tásáról az igazgatási osztály a végrehajtó bizottság előtt köteles beszámolni, 21. fi 1. A lakásügyi hatóság — a bi­zottság közreműködésével — évente az e célra meghatározott lakáskeret, valamint a várhatóan megüresedő tanácsi bérlakások és tanácsi értékesítésű lakások sza­mának figyelembevételével lakás- kiutalási és lakásértékesítési név­jegyzéktervezetet köteles készí­teni. 2. A névjegyzéktervezetet a la­kosság számára a tanács hirdető- tábláján ki kell függeszteni. A kifüggesztésről a lakosságot érte­síteni kell. 3. A névjegyzéktervezetre a ki­függesztés első napjától számítolt 30 napon belül bárki észrevételt tehet. Az észrevételeket a lakás­ügyi hatóság a bizottság közre­működésével megvizsgálja és a bejelentőt annak eredményéről tájékoztatja. 4. Az elkészített névjegyzékter­vezetet a tárgyév március hó 31- ig kell jóváhagyásra a végrehaj­tó bizottság elé terjeszteni. 5. A végrehajtó bizottság állal jóváhagyott lakáskiutalasi és la­kásértékesítési névjegyzéket a 20. § 2. bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra kell hoz­ni, és erről az érdekelteket kü­lön írásban kell értesíteni. A lakásbaszuálatija- vételi díj és a szociálpolitikai kedvezmények 22. fi 1. Megüresedett félkomfortos vagy komfort nélküli lakas ki­utalása, illetve az ilyen lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony folytatása esetében a lakás hasz- nálatba-vételi díjat teljes egeszé- beti el kell engedni. a) Három- vagy többgyermekes család esetén. b) Egy személy legalább két el­tartásra szoruló gyermeket vagy családtagot tart el, c) Az igénylő egyedül élő nyugdíjas vagy nyugdíjas házas­pár és a család egy főre jutó havi jövedelme 800 forint alatt van. 2. Az 1. bekezdésben írt lakás kiutalása esetén a lakashaszna- latoa-veteli díj 50 százaléka el­engedhető, ha: a) Az igénylő és házastársa (élettársa) legalább két Kiskorú gyermeket vagy családtagot tart el, b) egy személy egy eltartásra szoruló gyermeket vagy család­tagot tart el. 3. Három- vagy többgyermeke-s család esetén — a lakás Komfort­fokozatára való tekintet nélkül — teljes egészeben el ked engedni a lakásliasználaiba-véleli díjáig ha a családban az egy főre jutó ha - vi jövedelem 1250 forint alatt van. 23. fi 1. Ha a lakáshoz juttatóit igény­lő es házastársa, valamint a ve­lük költöző csaiadtagok együttes havi jövedelmének égy fore esu átlaga: a) Az 1000 forintot nem halad­ja meg, az egyébként fizetendő használatbavételi díj 50 százalé­kára, b) 1250 forintot nem haladja meg, az egyébként tizetendo használatba-vételj díj 25 százalé­kára. A lakásügyi hatóság — az igénylő kérelmére — részletfize­tési kedvezményt adhat. 2. A részletfizetési kedvezmény időtartama az 1. bekezdés a) pontja esetében 5 évnél, a b) pontja esetében 3 évnél nosszabb uem lehet. 3. A fizetendő lakásliasznáiaiba- vetéli díj teljes összegére — a bérlő kérelmére — részletfizetést lehet engedélyezni, ha a bérlő előző lakására fennálló bérleti jogszabály hatósági határozat folytán szűnt meg. A ré;vletíize- tést legfeljebb öt évi időtartamra lehet engedélyezni. 24. § Az igazgatási osztály méltá­nyosságból — a7. igénylő jöve­delmi és vagyoni viszonyaira te­kintettel — x lakáshasználatba­vételi díj megfizetésére, a rész­letfizetés megkezdésére legfeljebb egyévi halasztást adhat* Ebben az esztendőben ün­nepli fennállásának 75. év­fordulóját megyénk legna­gyobb egyesülete, az SKSE. A salgótarjáni kék-fehérek jogelődje az SSE. 1901. április 22-án alakult meg úgy, hogy a gyári Olvasó Egylet keretei közül kilépett a Torna és Ví­vó Egylet. Az alapító az egye­sület első elnöke Wabrosch Béla volt. A tarjám klubnak meghatározó szerepe volt Sal­gótarján a megye sportjában. A Kohász Egyesület jó ne­velő sportkörnek bizonyult, hiszen olyan kitűnőségeket adott a magyar sportnak, mint Tompay Olivér, Bolyki István, Botár Attila az atlé­ták közül, de említhetjük az ökölvívó Kára Istvánt, Sólyom Kálmánt, a birkózók közül Tóth Gyulát, Járja Istvánt. A „nevelő egyesület” titulus különösen áll a labdarúgásra, hiszen Szojka Ferenc, Oláh Géza és Bodon Tibor innen került az SBTC-hez, de a cse­peliek egykori kiválósága Kiéiben Antal is a kék-fehé­rektől igazolt a fővárosba. Ma az SKSE-ben kilenc szakosztályban mintegy 800- an sportolnak. Változatlanul a labdarúgás áll ennél az egyesületnél is az érdeklődés középpontjában, öt csapatra való játékos rúgja a labdát, a különböző szintű bajnoksá­gokban. A felnőtt gárda az NB Ill-ban szerepe! kielégí­tően. (Kevesen tudják, hogy az SSE labdarúgói is bevere; kedték egy évre magukat a legmagasabb osztályba, s az 1938/39-es évadot az NB I'ben töltötték. Az utóbbi évek mérsékelt teljesítményei után az atlétaszakosztály meg­erősödéséről tud számof adni az egyesület a 75 éves jubile­um éveben. Bartha Angéla személyében érdemes ifjúsági sportolója van a szakosztálynak. (A többszörös csúcstartó • tavaly négy magyar serdülőbajnok­ságot nyert és az IBV-n tagja volt a bronzérmes 4x100-as váltónak.) Varga János az együttes másik aranyjelvé­nyes sportolója — hosszútáv- futó — utánpótlás-válogatott. Kiugró eredményekkel — há­rom serdülő magyar bajnok­sággal hívta fel magára a fi­gyelmet az ugyancsak arany­jelvényes Balog Tamás. A tíz serdülő országos magyar bajnokság önmagáért be­szél! A szakosztály célja: el­érni a B-kategóriát — lépni egy osztályt. Dicséretes, hogy — az atlétáknál maradjunk — tavalv 31 olimpiai pontot „szál­lítottak” • az egyesületnek, a megye sportjának. A birkózók sportiskola! képzése is meg­kezdődött és pár év múlva már komoly szerepet játsszhat- nak a sportággal ma ismer­kedő fiatalok az országos ver­senyeken. A vívók nepes gár­dája — megközelítően 100 fős a szakosztály — tíz aranyjel­vényes sportolót mondhat magáénak. Országosan ismer­tek az SKSE síelői, akik közül Vadas István, Vincze István és Hrabecz Gyula, a felnőtt Mártinké Marietta, Balázs Erika, Zsidaj Judit, Papp Zol­tán és Szabó Gábor az után­pótlás válogatott keret tagjai. Az NB II-ben küzdenek az SKSE kosarasai és sakkozói. A sakkozók büszkén mond­hatják: az NB II. megalaku­lásától megszakítás nélkül 18 éven át tartják a szintet, ami országosan is egyedülálló re­kord! Erősödőben van az egyesületnél a teniszsport is, itt Hercsik István dolgozik fáradhatatlanul. Figyelmet érdemel, hogy ta­valy 3800-an indultak a kü­lönböző tömegsport-verse­nyeken , amelyeket kilenc sportágban rendeztek meg. A Kohászok ott vannak a kü­lönböző kupaversenyeken, spartakiádokon. Mi a célkitű­zés a jubileum évében? — Szeretnénk minél több olimpiai pontot ..letenni az asztalra.” Egyesületünk 1974- ben a 103., tavaly pedig már a 82. volt az országos rang­sorban. Az idén szeretnénk itt is előbbrelépni! Még több minősített sportolót, több aranyjelvényest adni a megye sportjának — mondta Girtl László, az SKSE 36 éves el­nöke, aki 1974. december 1- től áll az egyesület élén. Ö maga is sportolt, atléta volt — kitűnő gyalogló — síelt és az MHSZ összetett honvédel­mi versenyeiről tíz érem — köztük négy arany — van a vitrinjében. Az SKSE pontosan az ala­kulás dátumának időpontjá­ban, április 23-án jubileumi díszközgyűlésen emlékezik meg a 75. évfordulóról. Meg­hívják a közgyűlésre az egye­sület idős sportolóit is. és mindazokat a sportmunkáso­kat, akik fáradhatatlanul dol­goztaik évtizedeken át a sike­rekért. Kitüntetésekre, ju­talmazásokra is «or kerül. Át­adják ezen a napon a fél­millió forint költséggel épült űi kondicionáló termet az SKSE-pálya szomszédságá­ban. a Zója-ligetben. Délután az SBTC—Békéscsaba NB I- es labdarúgó-mérkőzés előtt rendezik az SKSE—SBTC öregfiúk mérkőzést. (sz. 1.) Jó munkát végeznek az AGROFIL szakemberei a távolsági autóbusz-pályaudvar építkezésén. A munkálatok a tervezett ütemnek megfelelően baladnak. Jelenleg a tetőszerkezeten dolgoznak az építők. Ezt kővetően megkezdődik a belső sze­relés. így előreláthatólag a tervezett határidőre, augusz­tus 20-ra átadják az autóbusz-pályaudvart.

Next

/
Thumbnails
Contents