Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
Könyvszemle Réti Ervin: Háború és béke a Közel-Keleten Nincs béke — se száléin, *e »alom, ami a szó arab, illetve héber jelentése — az olajfák alatt. Hogy miért nincs, erről szól, ezt elemzi Réti Ervin könyve: Háború és béke a Közel-Keleten. Nehéz feladatra vállalkoíott a szerző. Olyan tűzfészek keletkezésének okait kutatja, amelynek eredőit részben mélyre temette a hamszln, a Sivatagi szél, részben pedig olyan közegben kovácsolták, amely térben távolabb esik az Ezeregyéjszaka és a Varázsszőnyeg varázsos meséinek keletkezési helyétől. Réti Ervin oknyomozását az a törekvés hatja át, hogy az igazat írja, ne csak a valódit. S az már az elhivatott, szakmájában járatos hírlapíró külön érdeme, hogy könyve nemcsak a gazdag forrásmunkák sorát gazdagítja, hanem mindvégig élvezetes, izgalmas olvasmány is, Pedig — mi tagadás —, nehéz eligazodni az arab világ évezredes múltjában, vagy — közelebbi példát említve —- a négy közel-keleti háború előzményeiben, lefolyásában, történeti, sőt hadtörténeti értékelésében. Gyakran tapasz- •taltuk, hogy homlokegyenest ellenkező értelmű hadijelenlé- sek kuszálták össze az amúgy is bonyolult helyzetet, amelyben a tájékozódás esélye a minimálisra csökkent. Réti Ervin sok forrásmunka és még több titkos dokumentum alapján avat be könyvében a háborúk előzményeibe és a konfliktusok vövidebb-hosz- szabb történetébe. Izgalmas, lebilincselő olvasmány és négy arab-izraeli háború históriájának felelevenítése. De éppoly érdekes az a fejezet is, amely ..a világ legnagyobb tűzijátéka”, az energiaválság hátterét, sok eddig ismeretlen részletét és összefüggését elemzi. Hozzásegít a könyv ahhoz is, hogy a közel-keleti válság megoldásának kulcskérdésében, a palesztin nép helyzetének reális megítélésében tisztán lássunk. Végül, de nem utolsósorban azzal is hasznos, tisztes célt szolgál a kötet, hogy miközben igyekszik beható értékelést adni az arab világ megosztottságának okairól, egyszersmind felvillantja a békés rendezés lehetőségeit, a tűzfészek gyökeres felszámolásának módozatait is. Nemcsak a szerzőt, hanem s Zrínyi Kiadót is elismerés illeti: az ízléses, fényképekkel és térképekkel illusztrált kötet példás gyorsasággal került az olvasók kezébe. FELESLEGES Carlo Pizzini olasz festőt élettársa négy gyermekkel ajándékozta meg. Ennek ellenére Pizzini haláláig makacsul elutasította, hogy feleségül Vegye gyermekei anyját. Indokolásul a következőt mondta: „Műveimet nem kell a nevemmel ellátni. Anélkül is felismerik, hogy tőlem va~ A SZATIRIKUS NEVE A háború után Jaroslav Vojtech, az ismert cseh sza- t'rikus, a Dikobraz Volt szerkesztője, egy ideig Lenin- grádban tanult. Okmányaiban természetesen csak vezetékes keresztneve szerepelt, apai neve nem volt. A leningrá- diak. akik udvarias emberek, semmiképp sem tudták megszokni azt, hogy apai név nélkül szólítsák. Végül aztán ezt a nevet találták ki számára: „Jaroszlav Dombra- zovics”. G. Gy. Tamás István: RÁKÓCZI hollóhajú éjek látomása tör ránk s fohászba foglalt neveddel élünk ellobbant bíbor lobogóid alatt s egy szózatot mormolunk Fölöttünk itt a kimondatlan csillagkép betelt Mindenütt való virágok jegyében járulunk nagyságod elé múlt, s jövendő töretlen hitében százszor elbukott és százszor újrakezdett harcok katonái Egy hazát hordunk alkottatván könnyekből és vérből Mert téphetetlen egy itt örökség s üzenet hajh „Pro patria et libertate” Réti Zoltán: Pihenés A KÉZZEL írott papírlap, a „beadvány” pár napja érkezett a községházára. Haas D. Armin kereskedő juttatta el a nagyközség elöljáróihoz „alázatos kérelemmel, misze- rintekkel” megtűzdelve a sorokat. Mozgóképszínház nyitásához kért engedélyt, illetve annak építéséhez területet, Területet bérbe, a helyet is megjelölte a Káposztás piactéren. Jelentéktelen ügy. Mozgó képek? A nagyközség, Salgótarján képviselőtestülete rövid tanácskozás után döntött: igen! A terv elfogadhatónak látszott és a községi atyák indoklásából kitűnt, mire számítottak. „Szépíté- szeti szempontból is ajánlatos” — tették az „engedélyezem” szó mellé, az 1910. augusztus 21-i dátum fölé. Biztos, hogy Haas D. Ármin sem számított Ilyen gyors sikerre. Pénze kevés volt és kölcsönt kellett felvennie, hogy elkezdődjön az építkezés. A mesteremberek jól haladtak, mert a 300 négyzet- méternyi területen szeptember 2-ára állt a tető, és október 1-én már vetítettek a tarjáni mozgóképszínházban, az Apollóban. Erre már csak a nagyon öreg tarjáníak emlékeznek. Akik tavasszal és ősszel a parkokban találkoznak és mesélnek titkaikról, egymásnak és nem engednek „idegent” közel. Biztos szó esik á2 Apollóról is. a régi idők mozijáról. Jómagam azért szólok erről a moziról, mert. szerettem idejárni és a mindennapok rohanásában észre sem v" 'em, hogy egyik napról a másikra eltűnt. Egy ünnepnapot követő délutánon a tarjáni vasütállomás perionján jutott eszembe sok minden erről a moziról. Két férfi beszélgetett és az egyik megkérdezte: „Hol is volt a régi mozi?” Bizonytalan kézmozdulat a,Karancs Utca irányába, ahol éppen egy autóbusz hagyta el a pályaudvar területét, az egykori Káposztás , piacot. Megnézte a kérdező arcát és megismertem. Hosszú idő óta akkor láttam újra a városban. Még a« utolsó perceket is kérdezősködés- sel, szemlélődéssel töltötte a vonat érkezéséig. Ki tudja hány filmet vetítettek az Apollóban? Ma már nagyapák azok, akik em* lélékeznek a Ben Hur-ra, a Drakulára a Királyok kirár lyára vagy a filmek kísérőzenéjének zongoristájára Ma- linovics Pubira. Találkozások a mozi előtt, csókok a páholyban. élmények, sztárok a vásznon Ki em'éksz'k már, mit játszott a bányászzenekar kísérőzeneként? Biztos, hogy a Perzsa vásárt, de a többi számra nincs már tanú. Szerettek moziba járni a tarjáníak? Igen. Generációk váltották egymás^ az Apollóban, mint ahogy a filmek is változtak az idő múlásává! New York rejtelmei — tizenkét részben és este az első sorok egyik székére belopó- zott Küster Lajos polgárisko- iai tanár Várt egy kicsit, aztán kémlelve vizsgálta az arcokat, diákok után kutatott. Tiltotta a rendtartás a moziba járást. Hiába! A gyerekek akkor is belopóztak a „tiltott” filmekre. A tulajdonos kiadta a jegyeket s amikor rendőrök érkeztek, hogy a korhatárt ellenőrizzék, a gyerek- csapat a padokról a színpad alá futott. Es szünetekben mindig ismételt! Szünetek. Volt dolga bőven Deutsch Lászlónak, Botos Dezsőnek. Az eszmei-politikai nevelés és a marxizmus—leninizmus oktatása A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tapasztalatai E'őiskolánk tagozata alig 1 több mint három és fél éves múltra tekinthet visz- sza. E rövid idő alatt is számottevő eredményeket ért el a hallgatók szakmai felkészítésében, a szocialista közgazdasági szemlélet kialakításában, az üzemgazdász hivatásra való nevelésben. Természetesnek és a szakmai képzéssel egyenrangúnak tartjuk a hallgatók eszmei-politikai nevelését, a szocialista gondolkodású, szilárd marxista meggyőződésű, a hivatali és magánéletben egyaránt szocialista elvek szerint élő és környezetét is ilyen irányban formáló fiatal értelmiségiek képzését. E nem könnyű feladatsor megvalósítását szolgálja a szakmai és alaptárgyak politikai, világnézeti lehetőségeinek hasznosítása, a nevelőtanárok, diákotthoni nevelők személyiségformáló munkája, a párt- és KISZ-szervezet nevelő tevékenysége. Főiskolánkon a hallgatók szocialista nevelését segíti a marxizmus —leninizmus oktatása, amely a politikai gazdaságtan, dialektikus és történelmi materializmus és tudományos szocializmus tantárgyak keretében folyik. Az iskola jellegének megfelelően, gyakorlatilag a főiskolai oktatás mindhárom évében folyik marxista oktatás. Ezzel a rendszerrel szervezetileg megoldottnak lehetne tekinteni a marxizmus három alkotórészének megismertetését, megértését. A politikai gazdaságtan oktatása során a nevelési lehetőségek hasznosítására kialakultak a megfelelő eszközök, módszerek. Viszonylag kiforrottabb a kapitalizmus politikai gazdaságtanának oktatása. A kapitalizmus gazdasági jelenségeinek marxista értelmezésére, o különböző polgárt, kispolgári nézetek elleni eszmei harcra, a nem marxista nézetek kritikai megközelítésére ezért nagyobb lehetőség kínálkozik. Az előadások, a gyakorlati foglalkozások nem csupán a marxisra ismeretek megszerzésének, összegezésének színterei. Alkalmat nyújtanak a jelenségek és lényeg megértésére, az értelmi azonosulásra. A kapitalizmus és a szocíaFogytak a percek, a töltött savanyúk, a ropogós nápolyi szeletek. Nyáron szünet volt a moziban, mert megérkezett Halmi Jenő színtársulata, hogy operettekkel szórakoztassa a nagyérdemű közönséget. Később is felléptek művészek a moziban. Névtelen artisták egész sora mutatta be tudományát a filmek előtt öt—tíz percen át jegyenként némi felárért. Karaites utca 1. És egyszer csak a Tarzan-filmek után eddig nem hallott rendezők filmjeit vetítik. Szovjet filmek! Szergei Eizen3tein. Dov- zsenko, Pudovkin alkotásai. A Patyomktn páncélost, a Rettegett Ivánt, A Földet, a Jégmezők lovagját. Tódul a közönség, mert érzi, valami mást kap a vásznon, mint eddig. Igazat, a valóságot, saját magát. Díszközgyűlés a városi tanácson 1930. novemberének egyik napján. Űj nevet kap a filmszínház: November 7. A világ filmművészete vonul végig előttünk. Operáíilnlek, olasz neorealis- ták. Biciklitolvajok, Csoda Milánóban, Ntr.cs béke az olajfák alatt. Jön a francia új hullám Resnais, Godard, Truffaut filmjeit látjuk. Az angol, az amerikai klatisták. Telt házak a magyar filmeken: Gám'ás Budeoestí tavasz, Éjfélkor. Ismerősen csengnek a címek? Igen, ez már a jelen, vágy legalábbis a közelmúlt. Aztán a lengyelek — Wajda. Kawalerowicz filmjei. A Csatorna, a Hamu és gyémánt, az Éjszakai vonat, a Máter Johanna. Csuh- raj és Kalatozov alkotásaira mindenki kíváncsi. Ki győzné felsorolni valamennyi film címét? Persze vannak lizmus egymás mellett „él”. A kapitalista valóságról a különböző forrásokból szerzett ismeretekre, nézetekre a marxi—lenini tanítások tükrében van módunk választ adni. A kapitalizmus politikai gazdaságtana a tőkés társadalom mai ellentmondásainak bemutatására — válságok, infláció, munkanélküliség, a kapitalista életforma, a fogyasztói társadalomelmélet kritkája stb. — az osztályfoglalkozásokon találunk lehetőséget. E kérdéseket ki sem lehet kerülni, hiszen a tanulók aktivitása e kérdésekben a legnagyobb. Az ismeretek elsajátításáról, a különböző jelenségek, nézetek feltárásáról, egy-egy konkrét kategória értelmezéséről, alapjában véve pozitív tapasztalataink vannak. Az elmélet és gyakorlat összekapcsolása, a nagy összefüggések megértése, a jelenségek lényegi megközelítése, a társadalmi és gazdasági kölcsönhatások vizsgálata azonban már nem megy zökkenők nélkül. • A szocializmus politikai gazdaságtana tanítása, az ismeretek elsajátítása nehezebb. Ennek egyik oka, hogy a tudományág viszonylag nem nagy múltra tekint vissza, s a Változó elemek beépítése sem egyszerű dolog. Csak tetézi a gondokat, hogy néhány szaktárgynál a hallgatók előbb jutnak el a közgazdasági fogalmakhoz, mint a politikai gazdaságtanban. A szaktárgyak többirányú orientációja következtében — többek között a szervezéssel, nyugati irodalom alapján ismerkednek, az egyes tárgyakat vállalati megközelítésben vizsgálnak — objektíve is felerősödnek a hallgatókban csoportérdekeket képviselő nézetek. Más oldalról viszont a szaktárgyaknál tárgyalt konkrét gazdaságpolitikai, tervezési, üzemgazdasági kérdések felelevenítése a politikai gazdaságtan óráken, elősegítik az elmélet és gyakorlat összekapcsolását, a népgazdasági szemlélet kialakítását és elmélyítését. Annak ellenére, hogy a szocialista politikai gazdaságtan tanítása alapvetően jól szolgálja a szocialista közkalandfilmek krimik is szép számmal, amire ugyancsak emlékezünk. Mert az emlékek idekötnek a Karancs utca 1. szám alá, a régi idők mozijához. A pár szál akácfához, az út mellé. A kockakövekhez a kopott bő, borítású páholyokhoz, a pisszegésekhez, az ifjúsághoz. „Ha eluntam a filmet, kiültem az ablakhoz és néztem az embereket. Föntről Sok mindent láttam. Egyszer azt a filmet vetítettük: Késik a vonat. És tudja, tényleg késett a vonat, amelyik a filmet hozta. Itt nem tudok az ablakhoz ülni. Be vagyok zárva.” Ezt a hat mondatot idéztem csak Koperla Tibortól, aki az Apollóban kezdte a mozigépészkedést 1943-ban. Gépész volt a bátyja, ő meg tekercselgetett. Figyelt, megtanulta. belejött, levizsgázott. Órákon át mesélt Koperla csodálatos filmekről. Walt Disney-ről, Chaplinről, drá- mákról vígjátékokról, vadnyugati és szovjet filmekről. (Este hatkor háború után — ez volt a kedvenc filmje.) Mesélt, mert miközben pergett a film, a kémlelőnyíló- son mindent végignézett. Amikor már lebontották a régi mozit vagy bontani kezdték, Koperla Tibor átment az új filmszínházból még egyszer utoljára a régi idők mozijához. Benézett, a székekre, fölment a gépházba is, aztán visszajött. Nem szólt senkihez. A FILM PERGETT. Akik a nézőtéren ültek az üj kényelmes, minden igényt kielégítő filmszínházban, azok most gyűjtik az emlékeket. Szokács László gondolkodás, a közgazdasági szemlélet kialakítását, néhány területen szükséges előrelépni. Mindenekelőtt azt kell segíteni, hogy a hallgatók a nagy kérdésekben igazodjanak ék Megértsék a marxizmus—leninizmus alapigazságait, pozitív irányba fejlődjön gondolkodásmódjuk, szemléletük. Fontos a feladat tehát az elmélet és gyakorlat, helyes összekapcsolása. A munka során az öncélú elméletieske- dést éppúgy el kell kerülni, mint a szűk prakticizmust. Az oktató-nevelő munka feladata az is, hogy a negatív- környezeti hatásokkal szemben vértezzük fel a hallgatókat. A „más az elmélet, más a gyakorlat” helytelen szemlélet kialakítása, térhódítása veszélyes, mert a szkeoticizmushoz vezet, kételyeket támaszt, megbénítja a cselekvést. A dialektikus és történel- mi materializmus tantárgy oktatása viszonylag rövid időre szűkül. Emiatt az ismeretek nyújtásán túl csak korlátozott lehetőséget ad a tananyag elmélyítésére, a hallgatók szocialista személyiségjegyeinek erősítésére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanulók aktivitása a dialektikus materializmusnál is közvetlen kapcsolatteremtésre lehetőséget adó témák esetében nyilvánul meg nagyobb érdeklődés. A történelmi materializmus tárgykörében a tudatformákkal összefüggő kérdések keltették fel mindenekelőtt a hallgatók érdeklődését. A tudományos szociaLzmus oktatásának hatékonyságát tovább csökkenti, hogy ezt az utolsó félévben tanulják a hallgatók. Ekkor már az idő nagy részét elvonja a szakdolgozatra, az államvizsgára való felkészülés A rantárgyat, a tapasztalatok szerint kedvelik a hallgatók. Szívesen vesznek részt az előadásokon, de legfőképpen a kiscsoportos foglalkozásokon. Érdeklődésük középpontjában az aktuális, kérdések allnak. Ennek is a következménye, hogy a politikai-történeti jellegű kérdéseket, s főleg az 1943 utáni témákat nagy figyelemmel hallgatják, vitakészségük is íőlzg Itt nvllvánul meg. Annak ellenére, hogy a tanulmányi eredmények ugyancsak kedvezően alakultak a tanult ismeretek, mindenekelőtt az elméleti és ideológiai ismeretek elmélyültsége, alapossága, Urtossága még Kívánnivaló* hagy maga után. Több esetben előfordult az k hogy a különböző eszmék történelmileg változó szerepét nem érteitek meg a hallgatók. A legnagyobb probléma talán, hogy nem alakulhat ki — időhiány miatt — megfelelő elemző-, szintetizálókészség. Elég gyakran a politikai gazdaságtanban és a filozófiában megtanult elemeket próbálják mechanikusan összerakni. A marxizmus három elemének alkotó felhasználására viszonylag kevés a lehetőség, így az önálló gondolkodáson alapuló ítéletalkotás, következtetéslevonás nem mindig következik be. A' marxizmus—leniniz. ^ mus intézményes oktatása mindezek ellenére alapjaiban jól szolgálja nevelési célkitűzéseinket. Természetesen a meglevő gondok felszámolása. a további előrelépés minisztériumi. főiskolai, valamint tanszéki intézkedéseket követel. Többek között szükséges a folyamatban levő tantervl-tananyagbeli, tankönyvi módosítások gyors befejezése. Ezek képezik a hosszabb időre szóló tanítási tervek és nevelési célkitűzések alapját. Ismételten megfontolás tárgyát képezhetné a filozófia és a tudományos szocializmus oktatása. két féléves tárgyként. A nevelés hatékonyságának emelése érdekében szükséges az egységes neveléscentrikus, politikaközpontü oktatási gyakorlat megvalósítása is. Dr. Molnár Pál NÚGRAD — 1976. március 14., vasárnap 5 J ,\\\\\\\VW'X ,\v\\v
