Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

Színházi estéh TESTVÉREK F«nmálllásának negyedszá­zados évfordulóját ünneplő országjáró színházunk, az Állami Déryné Színház, -nagy fába vágta fejszéjét, amikor elhatározta, hogy bemutatja Illyés Gyula Testvérek cí­mű drámáját. Hiszen ilyen erőteljes gondolatiságú, sis­tergő szenvedélyektől fűtött, mai történelmi drámát leg. jobb emlékezetem szerint sem mutatott be eddig még a színház. A vállalkozás te* hát mindenképpen újszerű. A színháznak egyrészt 6zembe kellett nézni saját hagyomá­nyaival, és önnön lehetősé­geivel, másrészt mérlegelnie kellett, közönsége képes-e, s ha igen. milyen formában, egy ilyen gondolati dráma be­fogadására. A bemutatás mellett való döntést nagyon szerencsésnek érzem. még akkor is, ha az előadásokon való részvétel — számokban kifejezve — nem éppen ezt bizonyítja. Nert a néző vé­gül is úgy kelhet fel széké­ről a darab után, hogy érde­mes volt a csaknem három­órás együttgondolkodásból részt vállalnia. Illyés Gyula számára má­sodik Dózsa-drámájának meg­írása nem kis feladatot je­lentett. Mert korábbi önma­gát, az 1956-ban íródott Dó­zsa György című művét kel­lett meghaladnia, ugyanak­kor igazodnia a műfajjal kapcsolatos koncepció idő­közbeni megváltozásához; Illyés ezt 1972-ben. a Testvé­rek előszavában így fogal­mazta meg: ..A versenyzés­nek egyetlen módját tudtam elfogadni..? Ha önmagamat szemelem ki versenytársul. Ha azt, amit egyszer már megcsináltam, megpróbálom még egyszer véghezvinni az előbbinél jobb eredménnyel.” Az új alkotás teljességgel Igazolta az írói törekvést. A Testvérek messze fölülmúlta az előzőt, mind a gondolat tisztasága, mind az ábrázo­lás és a megjelenítés, a drá­mai építkezés és szerkesztés tekintetében. Izig-vérig for­radalmár Dózsát állított elénk, aki önmagával és test­vérével. Gergellyel vitatkoz­va jut el a hazafias, forradal­mi tettek vállalásáig. A Testvérek mint vitadráma, a forradalmi erkölcs és maga­tartás kétféle, de azonos for­rásból táplálkozó pólusát üt­közteti, majd egyesíti a bu­kás után a sorsközösség vál­lalásában. György és Ger­gely egyformán forradal­már, de más-más karakter. György a direkt gondolkodá­sú. cselekvő katona típusa, Gergely a tetteket következ­ményeivel együtt végiggon­doló, moralizálásra, meditá­cióra hajlamos papnövendék, öt nemcsak a szabadság megszerzése fűti, hanem az utána következő rend meg­szervezése Is, s szemléleté­vel így kerekedik fölé bi­zonyos pontokon testvérének, aki viszont a valóság, a fő­nemesség ismeretében bizo­nyul erősebbnek. Eképpen lesz a Testvérek az „egy füst két lángja, egy lelkiis­meret kétféle kínja” gondo­lat lebilincselő, izgalmas drá­mája; Petrik József rendező, jó érzékkel nyúlt a nemesveretű színpadi anyaghoz, s számolt mindazokkal a buktatókkal, amelyek az előadás során a községekben adódhatnak. Mindenekelőtt arra> töreke­dett, hogy a közönség vala­mennyi rétege minél jobban és hívebben megértse a drá­mát. Ezért nem riadt vissza — a kamaradrámában egyéb­ként nem szereplő — narráto­rok és vetített képek közbe­iktatásáról sem. A narrátorok korabeli szövegrészekkel, ver­sekkel, a vetített képek do­kumentummásolatokkal, Der- kovits-metszetekkel a törté­nelmi tényeket magyaráz­zák, a kor történelmi levegő­jét, hangulatát teremtik meg. erősítve a színpadi akciókat; A jellemek különbözőségé­nek, plasztikusabb felrajzo­lására azonban mintha keve­sebb energiája maradt volna. A magatartásbeli különbsé­gek olykor elmosódnak, s a drámai összeütközések vil­lámló fényei kialszanak, aminek a katarzis, a néző megrendültségélménye látja mindenekelőtt kárát. A testvérek alakját Szigeti Géza Jászái-díjas színész és Hável László formálja meg. Szigeti alkatilag mintha ki­fejezetten Dózsa György megjelenítésére termett volna, erős testi felépítésű, kitűnő hanganyaggal rendelkező színész. Mégsem sikerült — elsősorban a nagy drámai összecsapásokban — teljes­séggel ábrázolnia a szilaj, kemény katonát, a meggyő- ződéses forradalmárt. így is van ezért néhány nagyon szép pillanata, különösen a Julikéval való és az utolsó jelenetekben. Hável László, a meditativ részekben hívja fel magára a figyelmet: hangja lágy, elmélyülő, mi­mikája pontos. Az összecsa­pásokban ő sem jeleskedik. A villanásnyi jelenetek sze­replői, Zubor Ágnes és Ki­rály Aurél, tehetségükhöz mérten igyekeztek alakjukat élővé, emberivé tenni. Sulyok László Tanulni — mindenkor Nem idegenkednek az elméleti ismereteket nyújtó köny­vektől a nagy gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági szakemberek. A korszerű termesztési eljárások megköve­telik, hogy az idősebbek is haladjanak a korral. Képün­kön: A tolmácsi termelőszövetkezet dolgozói érdeklődéssel szemlélik a mezőgazdasági szakkönyveket NÓGRAD - J976. március 6., szombat Felfedezték az elsődleges héliumot Leningrádi fizikusok felfe­dezték a körülbelül négy és fél milliárd évvel ezelőtt, a föld születése pillanatában a protoplanetáris (az ősföldet körülvevő) felhőből képződött hélium izotópjait. Eddig azt tartották, hogy az elsődleges hélium régen szétesett vagy elpárolgott a kozmikus tér­ségbe. A Szovjet Tudományos Akadémia fizdkái-műssziaki intézetének tudósai tették ezt a felfedezést, miután lávát és vulkanikus gázokat elemeztek mágneses tömegsprektomé­terrel. E készülék az anyag milliárdrészének felfedezését is lehetővé teszi. A tudósok Izlandon, a kuri- li-kamcsatkai hegyvonulaton, Kelet-Afrikában és a Spitz- bergákon tanulmányozták a vulkánkitörések „termékeit”, s mindenütt felfedezték a hé­lium—3 parányi részeit. "Ez arról tanúskodik, hogy az igen ritka izotóp a földkéreg mély rétegeiben mindenütt megmaradt. Szovjet filmek A filmnek, a magyar—szov­jet filmkapcsolatokiiak felbe­csülhetetlen értéke van né­peink múltjának és jelenének megismerésében. A felszaba­dító csapatok által hozott szov­jet filmalkotások óta 30 év alatt Magyarországon mint­egy ezer szovjet játékfilmet mutattak be, körülbelül fél- milliárd néző előtt. Évente át­lagosan 30—40 szovjet filmet tűznek műsorukra a filmszín­házak, ez az összes bemuta­tóknak körülbelül egyötöde. A Szovjetunió filmsúdióiban ké­szült alkotások nézőszáma év­ről évre emelkedik, s az eredmény értékét növeli, hogy nagyrészt az ifjúság különbö­ző korosztályaiból toborzódik az új nézők köre. Az érdeklő­dés fokozódása a szovjet filmgyártás tematikai gazda­godásának, a műfaji színkép változatosságának köszönhe­tő. Az elmúlt harminc év alatt csaknem 20 olyan játékfilmet jegyzett fel a krónika, amely­nek nézőszáma meghaladta a 2 milliót, néhányhoz pedig megközelítőleg 3 millióan vál­tottak jegyet. A kétmillió fe­letti nézőszámot elért filmek között van az Othello, az Em. béri sors, a Szállnak a dar- vak, hogy csak néhány példát említsünk. A „másfél milliós” alkotások száma is közel van a 20-hoz, közöttük a Negy­venegyedik, a Ballada a ka­tonáról és az Ifjú gárda. Egy­milliónál több nézőt 50 film vonzott, egyebek között olyan, a Nagy Honvédő Háború ese­ményeit művészien feldolgozó alkotás, mint a Tiszta égbolt, a Béke első napja, vagy a klasszikus adaptáció, a Hábo­rú és béke. Nemcsak a nézők körében arattak nagy sikert a szovjet filmek: a stúdióban folyó mű. vészi tevékenység felkeltette a magyar filmművészek és szekemberek érdeklődését is. Már évekkel ezelőtt elkezdő­dött a koprodukcióban ké­szülő játékfilmek gyártása. A forradalom idején játszódó Kapaszkodj a fellegekbe és a Liszt Ferenc életét feldolgozó film, a Szerelmi álmok után most van készülőben a Kom­munisták című négyrészes filmeposz, amely a második világháború történelmi Jelen­tőségű eseményeit örökíti meg. A legújabb közös mun­ka a nagy magyar internaci­onalista harcos, Zalka Máté élettörténetének. küzdelmei­nek megfilmesítése. Ebben az évben 35 új szov­jet alkotást tűznek a mozik műsorára, részint a hazai tár­sadalmi-politikai évfordulók­hoz, rendezvényekhez is kapcsolódóan. Egyebek között a Prémium című új filmet, s az Emlékezz a nevedre! című alkotást láthatják a né­zők, s nagy érdeklődés előzi meg a Leningrád hős védői­ről szóló, Blokád című négy­részes filmeposz bemutatását, valamint a Földi szerelem, az Anna> Karenina és az Arsze- nyev regénye című irodalmi filmadaptációkat is. Szavalóverseny Rétságon A közelmúltban zajlott le a rétsági Asztalos János Műve­lődési Központban az a sza­valóverseny, melyet a műve­lődési központ a nagyközségi- járási könyvtárral, valamint a járási KISZ-bizottsőggal karöltve rendezett. Az előze­tes kiírás szerint a verseny­zőknek két verssel kellett ké­szütniük, egy klasszikus, és egy mai magyar költő alko­tásával. A várakozásnak megfelelő­en népes mezőny vágott ne­ki a nem éppen könnyű fel­adatnak. Örömükre szolgált, hogy az indulók között volt néhány ifjú katona is, akik részvételükkel bizonyították, hogy érdeklődnek a költészet, e művelődési forma iránt. Végül is a verseny győztesei izgalmas, végig tétre menő harcban kerekedtek felül. Néhány gondolatot azon­ban nem árt, ha elmondunk e verseny kapcsán. A rendez­vény tulajdonképpeni céljá­nak — annak ugyanis, hogy a versszerető fiataloknak fóru­mot biztosítson, hogy továb­bi elmélyülésre serkentsen — úgy érzem, egyértelműen ele­get tett. Elmondhatjuk már csak azért is, mert a járási szavalóverseny győztesei nem kerültek tovább megyei be­mutatóra vagy versenyre. A cél csupán a járás tehetséges versmondóinak bemutatkozá­sa volt. Mindenesetre a jövő­bem szerencsésebb volna a továbblépést is biztosítani a résztvevőknek, mint ahogy á versenyzőkkel való utólagos beszélgetés Is bizonyítja. A versenyen feltűnt a vers­választás néhány apró hibá­ja. Hiányosságként említhet­jük — ami érzésem szerint általános tendenciaként érvé­nyesül —, a korhoz nem megfelelő versek választása. Többen nehéz, gyakorlott szí­nészek és előadóművészek számára is problémát okozó alkotást tanultak meg. Ilyen volt többi között József Atti­la Kései siratója, s A Duná­nál című verse. A minimális szöveghibáktól eltekintve, a fő hibát az érzelmi azonosu­lás hiánya jelentette. Márpe­dig — ha csak az előbb em­lített versekre gondolunk is — enélkül verset elfogad­ható módon tolmácsolni szin­te lehetetlen. A versek köztes részeinek fölösleges túlhang­súlyozása miatt a végére mintha elfogyott volna az erő, a fő részek így sok eset­ben elsikkadtak. Az előbb említett, erőt meghaladó vállalkozások mel­lett szólnunk kell a másik végletről is; egy-két esetben bizony túlságosan is kisisko­lás szinten választottak a versenyzők. Nem tudom mi­re vélni a szerénységet: ta­lán nem bíztak eléggé saját erejükben? Nos, a kérdésre az előadás válaszolt. Mert az előadott versek tolmácsolása egészen jónak mondható. A már említett azonosulás hiá­nya, több, esetben érzelmi túlfűtöttséggel párosult, de a legtöbb esetben elég jól rá- éreztek a versenyzők az alko­tások alaphangulatára. Mi sem bizonyítja jobban, mint a Káposzta Andrea által elő­adott Szabó Lőrinc-vers. Volt azonban ezen a téren is egy-két zavaró momentum. Bár a versenyzőnek sikerült a megfelelő hangulatot „el­kapnia”, a vers értő előadá­sa, közreadása mégis elma­radt. Miért? Egyrészt azért, mert vagy beszédtechnikai hiányosságok zavarták a nyu­godt tolmácsolást — amiről a versenyzők természetesen nem tehetnek —, vagy egy sokak­nál elterjedt rossz beidegző­dés, a szavak mechanikus ej­tése. Nem lényegtelen, figyel­men kívül hagyható ténye­zőkről van szó. A zsűri adott esetben eltekintett ettől, már csak azért is, mert a szavaló­versenynek nem volt különö­sebb, „vérre menő” tétje. A szoros versenyre jellem­ző. hogy a zsűri megosztott első helyezést adott ki Ká­poszta Andrea és Dobsonyl László között. Ezenkivül egy második és két harmadik he­lyezést hirdettek. összegzésként elmondhat­juk; hasznos és eredményes kezdeményezésnek lehettünk tanúi. Az Asztalos János Mű­velődési Központ okos szer­vezéssel és kitűnő rendezéssel járult hozzá a szavalóversehy sikeréhez, s egyértelműen bi­zonyította: a költészet, avers hathatós eszköze embertár­saink megismerésének. Kővári Miklós’ Mai tévéajánlatunk 22.30: Senki sem akart meg­halni. A szovjet nemzetiségi filmművészetet bemutató so­rozat keretében ezúttal az 1966-ban készült litván filmet sugározza a tévé. A korábban már a mozikban is nagy si­kerrel vetített film cselek­ménye a II. világháború évei­ben játszódik. A fordulatos, eseménydús történet azoknak a nacionalista bandáknak a leleplezéséről szól. amelyek minden eszközzel megpróbál­ták magukhoz ragadni a ha­talmat. S mivel nem sikerült megdönteniük a szovjetha­talmat — a gyilkosságokról sem riadva vissza — félelem­ben tartják a litván falvak népét. Úttörők és a filmek A magyar úttörőmozgalom 30. születésnapját tartalmas, színes, gazdag. választékkal köszönti a filmforgalmazás: 1976 gyermekfilmjei a ma­guk eszközeivel kívánják - em­lékezetessé tenni ezt az ese­ményekben bővelkedő évet. A MOKÉP igényes kiállítá­sú magazint adott a gyerme­kek kezébe, hogy kedvet te­remtsen az esztendő érdekes, tanulságos filmjeinek meg­tekintéséhez. Bemutat néhány ■ korábbi sikeres filmet is: a kis filmbarátok találkozhat­nak Robinsonnal, a mozivász­non is-megelevenednek Feke­te István kedves hősei, le­het kalandozni a mesés Öz- országban. Veronika útitársá- u! lehet szegődni a fantázia birodalmába, s barátságot le­het kötni a kis Mikula kapi­tánnyal, aki nagyon is való­ságos időkben hajózott messzi vizekre. Őrizzük a lángot! — így szól a jubileumi év jelmon­data, utalva a film és az iro­dalom emberformáló erejére is. A legújabb művészet meg­ismertetését és megszeretteté­sét országszerte gyermekfilm- napok rendezésével is segíte­ni kívánják. Különösen hasz­nosnak ígérkezik a zánkai úttörővárosban rendezendő nyári gyermekfilmszemle és -tahácskozás. Tizenöt mű sze­repel a programban, értékük­ről a gyermekek szavaznak. Ez a „zsűrizés” természetesen módot ad a pedagógia, a gyermeklélektan és a film­forgalmazás szakembereinek arra, hogy valóságosan, konk­rét élmények alapján meg­Apnlis közepéig követhető Szabad szemmel látható a Wesr üstökös Pénteken reggel az ország tak az égbolton. Az Uránia hogy hajnalban' üsSsfláfe ^^izssálóban dr. Kulin György elmondta, hogy az 1975 N—West nevű üstökösről van szó, amelyet 1975. novem­ber 5-én az európai déli meg­figyelő obszervatórium dél­amerikai állomásán Richard West csillagász figyelt meg először. Az újonnan felfede­zett üstökös ez év február 25-én ért napközeibe. Az északi féltekén március eleje óta lehet szabad szemmel megfigyelni. Hazánk felett először március 2-án látták az üstököst. A Meteorológiai Intézet kékes-tetői állomásán pénteken hajnalban 4 órától 6 óra 10 percig követték út­ját. Március 13-ig | hajnali órákban a keleti égboltón látható, utána kis távcsővel április közepéig követhető az üstökös, amely egyre koráb­ban kel, figyelésére et' re na­gyobb a lehetőség, bár fénye fokozatosan csökken. vizsgálhassák: milyen jellegű alkotásokat szeretnek, becsül­nek leginkább a gyermekek. Ugyancsak a filmmel kötött barátság elmélyítését célozza a MOKÉP és a Pajtás újság közös írásos-rajzos pályázata. Lényege az, hogy a gyerekek­nek rajzban kell megkompo­nálni, vagy írásban megfo­galmazni egy-egy általuk lá­tott film emlékeit, azokat a gondolatokat, melyeket az al­kotás ébresztett bennük. A rajzos pályázat értékelése most folyik. Az óvónők, pe­dagógusok és úttörővezetők tájékozódását szolgálja az a kiadvány, amely különböző témák köré csoportosítva kí­nálja az egyes, korosztályok számára leginkább érdekes rövid- és játékfilmek ajánló­jegyzékét. ­/ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents