Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
0 Néhány megjegyzés fl tavaszi tárlat megnyitása előtt Hazánk felszabadulásának ünnepén hagyomány, hogy Salgótarjánban megnyílik a tavaszi tárlat. Így lesz ebben az évben is. Mint hírül adtuk, április 4-én nyitják Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában a hatodik salgótarjáni tavaszi tárlatot. A kiállítást mindenkor érdeklődés előzi meg mind a művészek, mind pedig a közönség körében. Méltán! Hiszen olyan tárlatról van szó, amely felvonultatja a Nógrád megyében és Észak- Magyarországon élő és alkotó képzőművészek munkásságának jellemző műveit, sőt — s ez is hagyományos már — ízelítőt nyújt az ország más tájain élő művészek munkásságából. Évenként ismétlődő „szemle” ez, s nem mindegy, mennyire tágas tájakra nyújt kitekintési lehetőséget. Figyelemmel kísérve a korábbi tavaszi tárlatokat, megjegyezhetjük, voltak évek, amikor némi „fáradtság” jelei mutatkoztak az összegyűlt anyag egészét tekintve. Kevés friss „hang” tűnt fel. Voltak, természetesen, olyan kiállítások is, amikor valóban teljes volt a „szemle”, s a látogató átfogó képet kapott a Nógrádiján élő képzőművészek törekvéseiről, az adott esztendőben végzett munkáról. Az ilyen jellegű tárlatok rendezőinek nincs könnyű dolguk, hiszen egy-egy alkotó. egy év alatt minden bizonnyal változatosabb munkásságot fejt ki, mint amelynek érzékeltetésére lehetőség van. Csak a legjellemzőbb törekvések érzékeltetésére nyílhat mód, a teljes áttekintés igénye nélkül. Egy-egy salgótarjáni tavaszi tárlat is akkor jó és hasznos, ha a területen-élő művészek jellemző törekvéseiről tájékoztat. Milyen lesz az idei, immár hatodik salgótarjáni tavaszi tárlat? A teljesség igénye nélkül teszünk néhány megjegyzést, ezúttal művek és alkotók említése nélkül. Ügy tűnik, s a zsűrizés is ezt erősítette meg, hogy — mint mondani szokták — megfelel több év átlagának, a színvonalát tekintve. Többek között, fontos jellemzője lesz, hogy mindenekelőtt' a grafikában erős, és erőteljesen jelen lesz az iparművészet. A zsűri, melynek tagjai — többek között — neves művészek voltak, Csohány Kálmán, Rozanits Tibor, Sváby Lajos, Kokas Ignác, Kissnagy András, Pál Mihály, szigorúan válogatott és döntött. A műalkotások meny- nyiségét tekintve nem lesz túlságosan gazdag a kiállítás. Feltehetően ez a minőség emelkedésével jár együtt. A díjakra történő javaslatokból is előbbi megjegyzésünk érvényessége igazolódik. A grafikai anyagból öt, a festészetben kettő, a szobrászatban, iparművészetben egy-egy művész neve merült föl. Milyen jellemzőkről szólhatunk még? Talán arról: mindenképpen sajnálatos, hogy legalább öt—hat művész, aki a korábbi években szerepelt a tavaszi tárlaton, ezúttal távol marad a kiállítástól. Nevek emlegetése helyett, érdemes lenne megvizsgálni, milyen esetleges szervezési hiányosságok, vagy egyéb okok játszottak közre ebben. Ezt már csak a salgótarjáni tavaszi tárlatok rangja érdekében is meg kellene nézni. Bizonyára közrejátszhat az is, hogy a Műcsarnok két év óta nem vállalja a tavaszi tárlat anyagának „begyűjtését”. Ügy gondoljuk, hogy ez a kisebb gond. Vannak jelei, hogy a tavaszi tárlatot rendező szervek, a megyei • és a városi tanács, a megyei művelődési központ, az észak-magyarországi területi szervezet nem tart állandó kontaktust a művészekkel, akik e kiállításon szerepelnek. A folyamatos — és ha nem gyakori, de rendszeres kapcsolattartás, törődés hiányzik! Egy-egy műteremlátogatás, érdeklődés a művészek alkotó tevékenysége iránt, és így tovább... Végül egy más jellegű megjegyzés: kívánatos volna, ha az iparművészek évenként, vagy kétévenként önálló, rendszeres bemutatkozási lehetőséghez jutnának. Munkásságuk rangos eredményei sürgetik. (tóth) Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 15. fosztogatják javait, cseppet A Franciaországgal és Lensem csillapuló zabolátlan- gyelországgal kötendő szóvoltaképpen innen kezdő- «ággal sanyargatják jobbá- vétségre akar építeni- És per- dik az a pályafutása, amit gyait, s velük együtt a mind- sze a hazai Habsburg-ellenes történelmi szerepnek szoktak jobban koldusbotra jutó erőkre. nevezni- Nem vágyott erre a kis* ás köznemességet- Hiába Am a nemesség, főképp a szerepre- Ed kellett fogadnia. vesz fel súlyos kölcsönöket- mágnások- már akiknek fon- Személyes elhivatottságát hogy beruházásokkal javít- tos volt a nemzet sora. bi- bizonyítja, hogy mostantól son a termelés előfeltételein, zalmatlanok iránta- Fogal- mindvégig felelősége tuda- csak az adóssága növekszik műk sincs igazi gondolatai- tában cselekedett. egyre nyomasztóbb méretűvé, ról, szándékairól. ElszigetelFELSÉGARULAS A VAD rangjához, birtokai nagysá- ten él- gyanússá teszi a körZavaros időkben könnyen gához feltűnően szerény vi- nyező birtokos urak szemé- talál alkalmat a bosszú- szonyok között él. mégsem ben németes ruhája, idegen Hiába tudta Rákóczi- hogy háborgatja a parasztokat föl- szokásai, az a tény, hogy sokjelenlétére égető szükség desúri jussáért- Annál ir- szór mutatkozik császári lenne birtokain, mégis- a galmatlanabbul vámolják a tisztek társaságában- Anyafelkelés után huzamos ideig népet a császár adószedői- a nyelvét is idegenes kiejtéssel a nyugat-magyarországi Ro- katonai rekvirálók. Ilyen el- beszéltehoncon, a Batthyányok fajzott közállapotok mellett Sorsdöntő barátság moz- vendégségében vesztegelt, lehetetlen sikerre vinni gaz- dítja el a félreértés holt- nehogy kitegye magát ott- dasági elképzeléseit- Kudar- pontjáról. Birtokaival szom- hon a császáriak .-véletlen” cai gyászos ráadásaként meg- szédos Ung vármegye főis- gyilokjának- De éles résen- hal elsőszülött fia. Lipót- pánja- Ungvár ura, gróf Bérléttel készülte haza. rendbe- Lajos-György- Felesége azon- csényi Miklós, aki akkor szedni gazdaságait- 1698 nya- ban megint áldott állapotban már szintén merész tervekkel rától nagyszabású szervező- van, foglalkozott és hazafias vimunkába kezd, jobbnál jobb Meggyőződésévé válik, a selkedésével sok párthívet ötletekkel, lendületes szór- bajok gyökeres orvoslása szerzett magának. Szomszédi galommal' iparkodik fölvirá- csak akkor lehetséges. ha találkozásaik- vadászgatásaik goztatni a termelést- nem- függetleníti magát az ország során meglepetten tapasz- csak a maga majorságaiban, a Habsburg önkényuralom- falták, hogy mennyire azonos szőlőiben,' de a jobbágyok tói. Nem alkudozásokkal- köz- következtetésekre jutottak javára is. Példamutatóan jogi csatározásokkal, hanem tapasztalataik révén- Szoros emberséges a parasztokhoz, a fegyverek erejével- Ugyan- emberi és politikai barátsá- Ha kell szigorúan büntet ér- akkor azzal is tisztában van, got kötöttek. ‘A majdnem tíz dekükben, akár hivatalno- önerőből képtelen megválta- évvel idősebb Bercsényi, no- kai, akár jobbágyai vétenek ni szabadságát a legyen- ha igen alapos felkészültsé- az élet normalizálását segítő gült. megfogyatkozott nép. gű, sokoldalú ismeretekkel intézkedései ellen- Széles látókörrel tájékozódik rendelkező ember volt. nagy Mégsem javult az anyagi a nemzetközi viszonyokról, tisztelettel adózott a fejede- helyzete. A«zsoldos megszállók mérlegeli az európai erők lem komolyságának- éles ész- változatlan orcátlansággal mozgását, csoportosulásait- járásának, nem mindennapi Középiskolás kórusok, dalkörök megyei bemutatói» A balassagyarmáti, városi nak. Műsoruk szép hangzású, KISZ-bizottság és a megyei színes volt, tartalmazta a kórusszervezet a közelmúlt- népi többszólamúság elemeit ban Balassagyarmaton közép- is. iskolás dalosok részvételével A műsor további részében megyei bemutatót rendezett, az énekkarok tettek tanúbi- A bemutatónak a művelődési zonyságot felkészültségükről, központ adott otthont a kel- A balassagyarmati Szántó lemes, tágas, jó akusztikájú Kovács János Szakközéoisko- nagyteremben. A középiskolás la énekkara Kalocsai Frigyes tanulók által bemutatott mű- vezetésével telt hangzásával, sor színes, sokrétű és amel- üde frisseségével hatott. Műlett színvonalas volt, mint sorukból különösen Hajdú. Vass Lajos, a bemutatót ér- Két párosítója emelkedett ki. tékelő zsűri elnöke is el- A salgótarjáni Bolyai János mondta. A műsor első részé- Gimnázium kórusának műso- ben a népi jellegű műsorszá- ra a műsorválasztás sokrétű- mokat mutatták be. ségével és a bemutatott mű* A balassagyarmati Madách vek kidolgozott előadásával Imre fiúkollégium és a Ge- mintapéldáját adta, hogy miisler Eta leánykollégium ta- 1J’en színvonalon kellene áll- nulói együttesen nógrádi tán- n‘ gimnáziumi énekkaraink- cokat adtak elő, a salgótar- nak- Műsorukból kiemelke* jáni egészségügyi szakiskola őett Palestrina Nap, hold... pávaköre szép népdalváltoza- kezdetű kórusműve, valamint tokát énekelt citerakíséret* Kodály 150. genfi zsoltára, tel. Szép, telt, kidolgozott és Bárdos. Hej, igazítsad cí* hangzásával hatott a Geisler mő lendületes műve, mely- Ejta kollégium népdalköre. nek előadása az énekkart ve* Szilágyi Katalin, a salgótar- ze_t-ő Rozgonyi István jó mun- járd Madách Imre Gimnázi- káját dicséri, um és Szakközépiskola tanú- A Balassi Bálint Gimnázi- lójia csengő, tiszta hangon ad- um kamaraegyüttese kelle- ta elő .választott népdalait, mes, kulturált hangzásával majd a 217. számú Ipari Szak- keltett meglepetést. Különö- munkásképző Intézet páva- sen a Liszt* és a Mozartköre énekelt erőteljes, népi kórusmű előadása tetszett. A hangvétellel. A népdalok salgótarjáni Madách Imre műfaját a Geisler Eta leány- Gimnázium énekkettőse (Kun kollégium és a Madách Imre Zsuzsa és Bodon Katalin) az fiúkollégium tanulóiból ala- éneklés líraiságával, muzika* kult népdalkor műsora zár- litásával aratott sikert. ta, mely a betanítás alapos_________________________________ s ágáról tett tanúbizonyságot. És arról, hogy nemcsak tán- . 1., . ,, coini, de énekelni is jól tud- Megyei hlmbemutatok Főszereplő: a háború jellembeli kiválóságának- Épp az ő véleménye nyomán enyhült meg Rákóczival szemben a többi Habsburg-ellenes földbirtokos magatartása- Csakhamar kialakul amolyan szövetségféle- többek között Vay Ádáim, Szirmay István. Sándor Gáspár részvételével- Jellegében még hasonlít ez a Wesselényi-féle összeesküvéshez. mert elsősorban a gazdagok ellenállását veszi számításba, de fontos mozzanatokban tovább lép annál: számol az alacsonyabb sor- súak bevonásával- a lengyelek révén támaszkodni kíván külső segítségre, s épít a francia támogatásra- Az ország felszabadítását szerves összefüggésbe hozza Európa , diplomáciai- katonai érdekviszonyaival. Nem álmodozók- nem amatőrök- Értenek a politikáhozNagy erkölcsi zűllöttség jellemezte a barokk kor politikai életét. Épp ezért Rákóczi és Bercsényi kellő óvatossággal fogott cselekvéshez. A sors tragikuma, hogy a zárkózott, mérlegelő fejedelem épp egy hétpróbás kalandort fogadott a. bizalmába- Longueval- francia származású osztrák százados a legtökéletesebben képzett besúgók mesterfogásaival szerezte meg Rákóczi rokon- szenvét, akinek szüksége volt Európa-szerte jártas a magasabb körökben otthonos- mindamellett bátor, vállalkozókedvű segítőre. Másképp egyszerűen nem tartott volna kapcsolatot az oly nélkülözhetetlen külföldi pártfogókkal- Longuevalt épp francia mivolta miatt tartotta alkalmasnak a terveik bevonásába, hiszen a százados igen meggyőzően, a társalgás ragyogó művészetével tett hitet a magyar—francia barátság mellett(Folytatjuk.) A hét új filmbemutatói közül három a témáját az emberiség történelmének legszömyűségesebb időszakából, a második világháború idejéből meríti- A főszereplő tehát a háború — és benne a szabadságáért, hazája függetlenségéért fegyvert fogó ember- Otakar Vávra, csehszlovák—szovjet kooproduk- cióban készítette el a Szo- kolovo című filmet, melyet a rendező előző filmje, az 1938-as müncheni egyezmény aláírásának előkészítéséről szóló az Árulás napjai folytatásának tekinthetünk. A film művészi hitelességgel eleveníti meg Csehszlovákia történelmét; a II- világháború legnehezebb éveire, 1942— 43-ra összpontosítva a figyelmet. A fasiszta megszállókkal és hazai cinkosaikkal szemben 1942-ben széles körű ellenállási mozgalom bontakozott ki. Ekkor alakult meg Buzu- luk városkában az első csehszlovák zászlóalj Lud- vik Svoboda alezredes vezetésével- Svoboda alezredes, katonái kérését is tolmácsolta akkor, amikor felkereste Sztálint és a csehszlovák egység bevetéséről tárgyalt- A lelkes egység bekapcsolódott Harkov védelmébe, ahol a németek számottevő tüzérséget vontak össze. > Hadállásuk egy Szokolovo nevű falu volt, amelynek védelmét Otakar Jaros, főhadnagy látta el- Hősi harcban, az ellenség óriási túlereje ellenére az egység teljesítette feladatát, feltartóztatta a nácik rohamát- A történelmi hitelességű játékfilmben a főszerepeket Bohus Pasto- rek, Ladislav Chudik, Örömmel hallgattuk a nagy- bátonyi 209. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyeskarát, melyet Bán Ödön tanár vezényelt. Az együttes megalakulása óta rengeteget fejlődött mind hangzásban, mind lendületben. Műsorszé* mukhoz nagyon hiányzott a zongorakíséret, mely a műsor jellegéből következett volna. A kórusok szereplését a Balassi Gimnázium vegyeskara zárta, könnyed, üde hangzású műsorszámokkal. A kórus tagjain érződik, hogy örömüket lelik a karéneklésben, ezen belül a népdaléneklésben. Bemutatott műsorszámaik kidolgozottak, szépek voltak. Az énekkart vezető fiatal karnagy, Ember Csaba energikusan, jól irányította a kórust. A bemutató után részletes megbeszélésen, értékelésen vettek részt a karnagyok és csoportvezetők, melyet a háromtagú zsűri — Vass Lajos, Réti Zoltán és e sorok írója tartott. Köszönettel tartozunk továbbá a felkészítést végző tanároknak, valamint a rendezvény előkészítésében részt vevő, lelkes embereknek, akik fontosnak tartj4k az ifjúság zenei nevelésének támogatását. Guthy Éva a KÓTA megyei titkára Martin Stepánek és Rudolf Jelinek játsszaA Bosszú a bércek között című csehszlovák film izgalmas, kalandos eszközökkel idézi fel a háborús időszakot. s a partizánok hősiességének állít emléket- Martin Tapák rendezőt színészként ismerte meg a magyar közönség; játszott A megszökött falu, a Túlélem a halálom, A Nagy Medve fiai című filmekbenA maga rendezte filmben is főszerepet alakít. Partnerei Emilia Vasaryova, Brigita Hausnerova és Stefan Kvietik. Az Azonosítás című magyar film már a felszabadulás után játszódik, de szereplői sorsát a háború még mindig jelentős mértékben befolyásolja- Az Azonosítás helyét ha korábbi magyar filmekhez akarnánk mérni, valahol Kosa Ferenc Hószakadása mellett kell keresnünk- Erre késztet a film mondanivalója, tisztasága, becsületessége és művészi megvalósítása is. Főhőse a hadifogságból hazatért Ambrus András, akinek itthon valóságos harcot kell folytatni nevéért, önmaga igazolásáért. A Lugossy László rendezte filmben Cserhalmi György. Madaras József, Koltai Róbert. Kiss Man és Pogány Judit játszik főszerepetAz angol filmesek a fiatal t korosztálynak készítettek kosztümös, kalandos filmet Gawein és a zöld lovag címmel-. A salgótarjáni November 7. Filmszínház filmbarátok körének jövőheti műsorán egy egzotikus francia—szenegáli film az Emitai (A Menydörgés Istene) szerepel-
