Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

v ' 1 - /

. , ' .. . .: c*

(llllllllll Ilim tllMIICIIIIMIIlIK I1IIKI ti; llllllllllllllJlllllllllllJlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllIlllllllllr Ilii Ilii lllll IIHII Ilii lilllll III II IIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIlUllllllll IIIIIIIIIIIIHIIIIIHHIIIIIIIimiHIIIIIIIIIIIIimillIlllllllllimillllllllllllIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIll iiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Nógrádi vcieményck az SZKP XXV kongresszusa ról

ügy hete inár elmúlt, hogy a világsajtó naponként megkülönböztetett figyelemmel kíséri a történelmi jelentőségű moszkvai eseményeket. A televízió, a rádió és az újságok beszámolnak a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusáról. Hol tart ma a Szovjetunió és mit terveznek a X. ötéves tervben? Mit tehetünk a békéért és mi a kötelességünk nekünk itt, Nógrádban? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel a* emberek egymásnak és önmaguknak.

A terjedelmes beszámolóknak nemcsak a címeit olvassák cl az emberek, hanem a

Élin Mátyás:

i jövő vár

részletek után is érdeklődnek. Keresik a összefüggéseket és következtetéseket vonnak le. A tizedik, jubileumi ötéves tervet — amelyet- Alekszej Koszigin miniszterelnök terjesztett elő az SZKP XXV. ktvg- resszusán.—, bizonyára alaposabban tanulmányozni kell. De az első olvasásra és hallásra is világos, hogy a szocialista közösség egysége és befolyása egyre növekszik. A szovjet kommunisták a békét és az emberiség javát akarják. A megyében elhangzó sok vélemény közül adunk közre egy cso- korravalót.

Kol'ár Gábor:

a szovjet népre

Éhn Mátyás, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek GYGO- műhelyében a kétszeres aranykoszorús Béke Szocialista Brigád vezetője elmondotta, hogy figyelemmel kísérik az SZKP XXV. kongresszusának munkáját. Megelégedettség tölti el a brigádot, mivel Leonyid Brezsnyev előadói beszédéből és a felszólalások-. bői egyértelműen érződik az egész világ békéjéért való felelősségteljes munkálkodás. Jó érzés, hogy Éhn Mátyás brigádja is a Béke nevet viseli.

Alekszej Koszigin lenyűgöző számokat mondott el a szovjet ipari fejlődésről — mondotta a brigádvezető. — Magunk is arra törekszünk, hogy minél gazdaságosabban és termelékenyebben oldjuk meg ‘feladatainkat. Az aranykoszorúhoz 126 ezer forintos megtakarítást kellett elérnünk, de tudatos takarékoskodással és a brigád 3 újításával a legutóbbi egy évben 300 ezer forint körüli megtakarítást értünk el. Alekszej Koszigin számadásában szerepel, hogy a szovjet ipar termelésének volumene 5 év

alatt 43 százalékkal növekedett. Jólesően olvastam, hogy a munkásosztály, a tudományos-műszaki értelmiség és a termelés irányítóinak 1 kiemelkedő sikerének tekintik.

Szép jövő vár arra a népre, ahol a termelés hatékonyságának emelésén, az egész műszaki-technikai forradalom sikerén olyan előrelátóan munkálkodnak, mint a Szovjetunióban. A IX. ötéves tervben elért termékgyarapodás példátlan eredménye az ipari fejlődésnek. A Szovjetunióban fokozódik a tudományostechnikai forradalom. A korszerű gépekhez és berendezésekhez felkészítik a szakembereket, hiszen amint erről a XXV. kongresszuson szó esett, az utóbbi években több mint 9 millió magasabb szakképzettségű ipari tanuló és ugyancsak 9 millió közép- és felsőfokú végzettségű szakember áramlott be és foglalta el helyét a Szovjetunió fejlődő és korszerűsödő iparában. Amikor olvastam ezeket a tényeket, ennek a puszta elképzelése mintha megerősített volna engem is.

Szanyi Attila:

Erő, biztatás a m un kálikhoz

— A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának megnyitása óta figyelemmel kísérem a szovjet kommunisták j Moszkvában folvó munkáját. Lenyűgözően nagyszerű eredményeket ismertem meg és olyan célok elérését, amelyek engem, az egyszerű karancssági állat- tenyésztőt is büszkévé tesz. Abba a táborba tartozónak érzem magam, ahol ilyen óriási feladatokat oldhatnak meg. Csak egy felszabadult, minden Korlátozásoktól mentes nép tűzhet maga elé olyan célokat, hogy életet visznek a holt vidékekre is.

— Akaratom ellenére is az jutott eszembe, amikor a kongresszuson az egyik felszólaló tudós erről beszélt, hogy milyen távlatait nyitja meg például az állattenyésztés előtt is. Óriási méretű, nagyon ió minőségű legelők létesülnek. Munkatársaimmal sokat beszélgettünk már eddig is ax Moszkvából hozzánk eljutott tervekről, de nem

múlik el nap, hogy . valaki ne mondana valami újat. Már azon vesszük magunkat észre, hogy szinte ott élünk a Kreml kongresszusi palotában. Amiről ott tanácskoznak

um

a Békés építőmunkáról, az ipar, a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztéséről, sy az erő a mi számunkra. Példa, hogy bátran tervezzünk, szorgalmasan dolgozzunk, mert a mi országunk a fejlett szocializmus építésének az útját járja és ha kisebb méretekben is, de a szovjet segítsf : nyomán szép dolgokat tudunk« alkotni.

Megfogadtuk a tehenészetben, hogy javítjuk mi is a termelőmunkánkat. Célul

tűztük magunk elé, hogy emeljük a tejtermelést. a hústermelést, mert a XXV. kongresszus arra tanít, minél eredményesebben végezzük a munkánkat, annál magasabb lesz az anvagi jövedelmünk és ha emelkedik gazdaságunk, újabb és újabb célokat tűzhetünk magunk elé.

Példa

a fiatalok na Eí

Kollár Gábor, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat lakatosüzemének fiatal szociálista brigádjában dolgozik. Évek óta aktív, mozgalmi munkát végez. Jelenleg az üzem segédipari KISZ- alapszervezetének aktív vezetőségi tagja.

Mit jelent a fiataloknak az SZKP XXV. kongresszusa? Hogyan értékelik a beszámolókat és az elmúlt kilencedik ötéves terv gazdasági eredményeit? Ezekre a kérdésekre kértünk választ tőle.

— A kongresszus megnyitásától figyelemmel kísérem az eseményeket. Különösen fontosnak tartom Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolóját. Az elmúlt kilencedik ötéves terv eredményei, a gyors ütemben fejlődő szocialista termelés és a tudományos, műszaki haladás például szolgál minden nemzet számára. Az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszerese a fejlett tőkésországokénak. A Szovjetunió mind szélesebb gazdasági kapcsolata a KGST- tagállamokkal, így hazánkkal is, egyre nagyobb támaszt és segítséget ad a tervszerű ioarfejiesztéshez. Óriási jelentőségű az a békeprogram, melynek megvalósítása mindannyiunk érdeke és kötelessége. Ezeket az eredményeket csak kitartó és következetes munkával lehetett elérni. A tizedik ötéves terv célkitűzései bizonyítják, hogy nincs megállás.

A Kommunista Ifjúsági

Szövetség IX. kongresszusára készülve az új mozgalmi év előtt kitűnő példa ez minden magyar fiatal számára.

Az SZiví* aa>. kongresszusának eseményeit figyelemmel kísérik szocialista brigádjaink. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedzőrészlegének Komarov és Bajkál brigádja faliújságot készít — képünkön — a nagy esemény legfontosabb híreiből.

Balogh István:

Jó érzés, hogy e közösség tagjai vagyunk

— Éjszakások voltunk az elmúlt hétén és így figyelemmel kísérhettük az SZKP XXV. kongresszusának eserhényeit a rádióban és a televízióban. A bányában a munka mellett a legfőbb beszédtéma. Leonyid Brezsnyev beszédének egy-egy részletét kiragadva újra idézve tárgyaltuk az eseményeket. Kádár János felszólalását is elemezgettük; Az újságot délben kaptam meg, de mielőtt munkába indultam, átfutottam Alekszej Koszigin beszámolóját. Ügy gondolom, ezt még, ha hazamegyek újra kézbe veszem — így mondotta Balogh István, kányási frontmester, alaoszervezeti párttitkár, azután így folytatta:

— Az elsők, amelyek ismét elgondolkoztattak, mint

annyiszor, a hatalmas méretek, amelyekről a beszámoló szólt. Tíz év alatt a Szovjetunió gazdasági ereje megkétszereződött. Egyedüli olyan nagyhatalom, amely energiaszükségletét saját erőforrásaiból biztosítja.

Reviczki Istvánná:

Számításom szerint az is

óriási eredmény, hogy 15 év alatt megkétszereződik a Szovjetunióban a dólgo- zók reáljövedelme.

— A X. ötéves tervre kitűzött célok még nagyobbak, de reálisak. A teljesítés feltételeivel kritikusan foglalkozott Alekszej Koszigih. A fő feladatként most is a nép anyagi jólétének, kulturális színvonalának növelését határozták meg, de mint eszközt, a hatékonyság fokozását hangsúlyozták. Párhuzamot látok abban, hogy a mi legutóbbi kongresszusunk is ezt határozta meg a legfontosabb feladatnak.

— A nemzetközi munka- megosztás fejlesztése, a KGST fokozódó szerepe is úgy került megfogalmazásra, mint szükséges feltétel a fejlődés útján. Negnyug- tató ez számunkra. Jó érzés annak tudata, hogy mi is e közösség tgjai vagyunk és olyan nagy barátunk van, mint a Szovjetunió — fejezte be nyilatkozatát Balogh István, írontmester.

Deák Kálmán: Alapkutatás és gyakorlat

Deák Kálmán, a Pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium fiatal matematika-fizika szakos tanára sem pedagógus mivoltát, sem szakját nem tudja letagadni véleményében :

— Már a vitaindító beszámolóban a tudomány, az oktatás kérdéseire figyeltem leginkább. Különösen az alapkutatás és a gyakorlat, a műszaki fejlesztés kapcsolatáról mondottak érdekeltek. Semmi sem gyakorlatibb, mint a jó elmélet, tehát a tudoAz emberrel való törődést terveztük

c

Kiss Gabriella:

Szavak és tettek egysége

Kiss Gabriella, a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ ifjúságneve! -si előadója:

— Figyelemmel kísérve az eseményt, az ember természetes módon azokra az észrevételekre, vonatkozásokra figyel jobban, amelyeket munkájában, éleiében közvetlenül hasznosíthat. Nagyon megragadtak bennem azok a gondolatok, amelyek a „szavak ‘H tettek egységéiről, a mind -napok magatartási normáiról szóltak. A nevelésnek ebben jelentős szerepe

van. Akik ezzel foglalkoznak, pedagógusok, népművelők, pártaktívák, azok figyelmét fokozottan hívja fel a kongresszus erre a feladatra, ami azért is fontos, mert a szemléletet jelenleg még ezekben a körökben is erősíteni kell. Nagyon tetszett. hogy a beszámoló nem zárkózott el az alkotó útkereséshez nyújtott támogatástól. A kongresszus határozott, világos, áttekinthető koncepciót fogalmaz meg. az egyes részkérdések logikusan épülnek egymásra, ami hitet és biztonságérzetet ad az embernek.

Nagy a visszhangja országszerte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresz- szusának. Elemzik üzemekben, gyárakban, szocialista brigádokban, televízió mellett ülő családokban, hivatalokban, autóbuszon.

A lapokban megjelent Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója, amelyben a Szovjetunió népgazdasága tizedik ötéves tervéről, a fejlesztés legfontosabb ’ irányairól beszélt.

Reveczki Istvánná, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi üzeme Béke 1. Szocialista Brigád vezetője mondta:

— Varrónőszakmunkás és egyben háromgyermekes édesanya vagyok. Minket asszonyokat, lányokat sok-sok téma megragadott az elhangzott beszédből. Elsősorban az, amikor olvastuk, hogy a Szovjetunió társadalmának gazdasága módot adott arra, hogy a kongresszus meghatározza a szociális fejlesztések és a nép életszínvonala emelésének programját.

Arról is beszélt g miniszter- elnök, hogy a munkások és alkalmazottak átlagos keresete milyen nagy százalékkal emelkedik.

— Mivel mi is falun élünk, figyelemmel kísértük, hogy a párt politikája előirányozza a város és a falu között meglévő szociális, gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését.

— Azt is elmondom, hogy

sok hasonlatosságot fedeztünk fel, a mi ötévgs tervünk irányelvei és a Szovjetunió tizedik ötéves tervének tennivalói között. Folytatódik a Szovjetunióban a nagyarányú lakásépítés, javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg ott is az óvodák és bölcsődék, iskolák építése.

— Talán azt mondhatnánk — legalábbis mi, asszonyok az üzemben úgy fogalmaztunk —, hogy a kongresszus egész légköréből, így Alekszej Ko- szigiTi beszédéből is kicsendült az emberrel való törődés, a családok boldogulásának segítése.

— Az is hasonlatos a most indult ötéves tervünkhöz, hogy jobb munkára, hatékonyságra törekszenek. Alekszej Koszigin külön is hangsúlyozta a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználását, de a takarékoskodást is..

— Olvastuk, hogy továbbra

Is nagy figyelmet fordít a Szovjetunió a szocialista országokkal megvalósított

együttműködés fejlesztésére és erősítésére. Ez minket, magyarokat is érint.

Mivel egyúttal családanyák vagyunk, arról is beszélgettünk brigádgyűlésen, hogy miként törekszenek az árak stabilizálására, az áruk bőségének megteremtésére.

— Mindent összegezve any- nyit mondhatok, a megkülönböztetett figyelem közepette nagyon jó hangulatot teremtett nálunk az üzemben mindaz, amit erről a fontos tanácskozásról olvastunk, láttunk, hallottunk.

mány egészének fejlődését kell biztosítani — fogalmazódott meg. Anato- lij Alekszandrovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének hozzászólásában még részletesebben, konkrétabban hallhattunk erről. Különösen tetszett, amikor a papírokat félretéve, szubjektiven, meggyőzően, példákat felsorakoztatva beszélt a tudomány fontos szerepéről a társadalmi haladásban.

— A magyarországi feladatok, a mi munkánk jutott eszembe arról, amit a közoktatási rendszer fejlesztésének tennivalóiról a szovjet kongresszuson elmondtak. „Mindenekelőtt a középiskolákat komolyan tökéletesíteni kell...” Az ismeretanyag^ ' felduzzadásával ma már nemcsak tényék oktatására, hanem az önálló tanulás, tájékozódás képességének elsajátíttatására is törekednünk kell.

f