Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
Divattervező Nógrádi szoknyák Kuwait ban — De jó lenne divattervezőnek lenni! Szabadjára engedni a fantáziát. Formát, alakot adni a színes-csodálatos anyagoknak! — talán nincs is olyan fiatal lány, akinek ne fordulnának meg a fejében a fenti gondolatok. A divatszakma a kívülállók szemében varázslatos külön világ. Divatbemutatók, csillogás, újabbnál- újabb modellek. De hogyan látja mindezt maga 'a divattervező, aki valóban benne él ebben a világban? ★ Szobája asztalán színes rajzok tömkelegé, gyermekruhák, hímzett blúzok, nadrágos- szoknyás együttesek elevenednek meg a papíron. — Nagyon sok a megrendelés. Nem győzök tervezni. A Szovjetunióba női ruhákat exportálunk, a franciák palóc hímzésű blúzokat rendeltek, Kuwaitból szoknyákat kértek tőlünk. A tervezésbe nem lehet beleúnni, mert sokoldalú, változatos, az ember állandóan megújíthatja magát — mondja Nyúl Gyulá- né, a Salgótarjáni Ruhagyár divattervezője és máris rakja elénk a szebbnél szebb modelleket, a tavaszi-nyári előzetest. — Hogyan lett divattervező? — Egy kicsit véletlenül. mert nem erre a pályára készültem. Tanítóképzőt végeztem. De a rajz volt a mindenem. A rajztanárnőm biztatott, próbáljak szerencsét az iparművészeti főiskolán, ahová bejutni, már akkoriban is nagyon nehéz volt. Talán soha nem feledem a kéthetes felvételi vizsga viszontagságait, amely végül is sikerrel zárult. 1958-ban végeztem köt- szövő tanszakon. Az alapanyagok elkészítése, a kelmetervezés volt a főtantárgy. Modellek tervezésével csak mellékesen foglalkoztunk. Nyúl Gyuláné hat évig mint kelmetervező munkálkodott. Kétszer nyerte el a Könnyűipar legszebb terméke pályázat első díját — egy női fehérnemű és egy bébi pamut pizsama hozta meg számára a sikert. — Salgótarjánba 1968-ban kerültem. A vállalatnál akkoriban kalkulátorként alkalmaztak. A modelleket a Magyar Divatintézettől vásárolták. Nem tudtam nyugodni, elkezdtem tervezni, rajzolni, végül azt vettem észre, hogy teljes önállóságot élvezek, örültem is, féltem is egy kicsit. ★ A fiókból meghívó kerül elő, rajta a felirat: TREND 1976. tavasz-nyár. A Divat- intézet bemutatója Budapesten, amolyan szakmai tanácskozás. — A divattervezőnek állandóan fejlesztenie kell magát. Tájékozottnak kell lennie a legújabb hazai és külföldi divatirányzatokban. Ehhez nyújtanak segítséget a bemutatók, szakmai megbeszélések, és természetesen a divatlapok. A divat pedig szeszélyes, mint az időjárás. Gyakran produkál váratlan fordulatokat. Az előrejelzések szer nt mi várható 1976. tavaszára, nyarára ? — Nagyon karcsúsított és nagyon bő ruhák. A két legdivatosabb irányzat. Sláger a huzatruha, huzatkabát, a lumberjack ruha 5—6 centi- méteres övrésszel, a tűzések, a íoltzsebek. Újdonság, hogy a hólos, gloknis szoknyák mellett megjelenik az enyhén hordó szabású szoknya, térdet takaró hosszal. — Szeret-e öltözködni a divattervező? Van-e kedvenc ruhája? — A modellek tervezése elveszi az időm nagy részét, így öltözködésre kevés jut. Szekrényemben elsősorban szoknya, blúz, pulóver ösz- szeállítások találhatók. A két lányom még tőlem is egyszerűbb. Képtelen vagyok lebeszélni őket a nadrágról. A szoknyát semmi pénzért fel nem vennék. — vkm — Pályázat nemzetiségi úttörőknek A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége az úttörőmozgalom 30. évfordulója tiszteletére, a nemzetiségi hagyományápolás előmozdítására pályázatot hirdet a megyebeli nemzetiségi anyanyelvű kisdobosok és úttörők részére. Pályázni lehet népdalszöveg, vagy egyéb vers, mondóka, szólás gyűjtésével és leírásával, népi szokások, játékok ábrázolásával rajzon, tetszés szerint választott baba felöltöztetésével népviseletben (férfi vagy női ruha). A beküldésnél a babához mellékelni kell a bemutatott ruhák elnevezésének jegyzékét is. A pályázat során fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakhelyét, születési évét, az úttörőcsapat számát és nevét. a felkészítő tanár nevét. Beküldési határidő: április 30. Cím: Nógrád megyei Úttörőelnökség, 3100 Salgótarján, Kossuth u. 8. Az első helyezettek csehszlovákiai jutalom- utazáson vesznek részt. SZÉCHENYI KÜLDÖTTGYŰLÉS A KISZ ezécsényi nagyközségi bizottsága megtartotta küldöttgyűlését. Zsély Éva, a' KlSZ-bizottság titkára beszámolójában részletesen foglalkozott az elmúlt két év munkájával, a jövő feladataival. A bizottság munkáját a KISZ KB 1974. április J7-i határozatából adódó feladatok szabták meg. Célként tekintették, hogy a KISZ-tagok a feladatokat egységesen és helyesen értelmezzék és ez érvényre jusson az alapszervezeti munkában. A szervezeti élet erősödése jól szolgálta a politikai célkitűzések megvalósítását. A nagyközségi pártbizottság és a KISZ- bizottság kapcsolata erősödött. Az elmúlt két évben 52 harminc éven alulit vettek fel a párt tagjai soraba. A társadalmi és közélet területén egvre nagyobb szerepet töltenek be a fiatalok legjobbjai. Gyógyítás és körülmények A gyógyulást kereső es a gyógyulást adó ember, a betegek, és az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek, az állampolgárok egészségügyi gondozásának és az alapél,á- tás további javítása volt előtérben az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének pénteki ülésén. Dr. Aczél György miniszterhelyettes, az egészségügy ötéves tervét és annak legfontosabb szakma- politikai feladatait taglaló elődásában a siker összetevőit a tárca beruházásainak jó ütemű végrehajtásában, továbbá a költségvetés biztosította összegek. valamint a munkaerő maximális kihasználásában jelölte meg. A meglevő, rendelkezésre álló anyagiak mellett — éppen a betegek ellátásának jobbítása, az orvosokba és ápolókba vetett bizalmuk megszilárdítása érdekéből — döntő jelentőségű az egészségügyi dolgozók szociális helyzetének, munkakörülményeinek javítását célzó Intézkedések maradéktalan végrehajtása, a csorbítatlan vezetési demokratizmus érvényesülése. kibontakozása. Szonettkoszorú a nyelvről, magyar szólások és közmondások A Gondolat Könyvkiadó nyelvtudományi kiadványainak tervéből öt olyan nyelvtudományi kiadvány megjelentetését tervezi az idén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadója, a Gondolat, amely rendkívül népszerű kérdéseket elemez olvasmányos, mindenki számára hozzáférhető módon. Napvilágot lát Lolz János: „Szonettkoszorú a nyelvről” című kötete, amelyben a közelmúltban elhunyt nyelvész — aki a Columbia majd a New York-i egyetem professzora volt — általános nyelvészeti, magyar nyelvészeti és verstani írásait bocsátja közre. Második kiadásban kerül a könyvesboltokba O. Nagy Gábor: „Magyar szólások és közmondások” című gyűjteménye. A nemrég tragikus baleset áldozatává lett kitűnő nyelvész eddig legteljesebb ilyen jellegű munkájában csaknem 20 ezer magyar szólást és közmondást sorakoztat fel. Újszerű a kötetben, hogy minden szólás és közmondás pontos jelentését közli, és egyben megadja stilisztikai minősítését is. Hernádi Miklós: „A közhely természetrajza” című kötet szerzője, mintegy szórakoztató és hasznos kiegészítésül könyvéhez, a mindennapi élet közhelyeinek szótárát adja az olvasó kezébe „Közhely-szótár” címmel, a Gondolatnál megjelenő munkájában. Több mint félezer címszó köré csoportosítva betűrendben közli a nyelvünkben legsűrűbben előforduló több ezer közhelyet, általában mindazt, ami1 egy- egy téma említésekor feltétlenül és azonnal eszünkbe jut. Az első olyan magyarnyelvű munka, amely átfogó képet ad a mesterséges nyelvekről, nyelvtervezetekről, keverék nyelvekről és más, a nyelvközi forgalomban használt jelrendszerről, Szerdahelyi István: „Bábeltől az eszperantóig” című kötete lesz. A szerző nemcsak nyelveket, mintaszövegeket mutat be. hanem érdekes epizódok, történetek. kuriózumok felvonultatásával biztosítja az olvasmányosságot. Tompa József: „Anyanyelvi olvasókönyve” ugyancsak még ez évben megjelenik a Gondolatnál. Szemelvényeket ad az író magyar nyelvtörténeti kutyásaiból, stilisztikai témájú írásokat gyűjt egybe és nyelvművelési kérdéseket tűz napirendre. Munkájában a magyar nyelv rendszerét sértő idegenségekre is rámutat a' józan nyelvtisztítás szolgálatában. A nagyságos FEJEDELEM Röviddel születése után mérgezéstől féltették a család bécsi barátai: a fejedelmi kisded étkére ettől fogva kettős gonddal ügyelt az özvegy anya, Zrínyi Ilona. Alig hétévesen, majdnem agyonsújtotta a leszakadó sátor a pozsonyi táborban, melyet a császárváros alól fejvesztetten menekülő török sereg vert föl. Halálos Ítélet elől szökött meg Bécsújhelyről; többször tűztek ki vérdíjat fejére. Mégis, amikor csöndesen elhunyt az önként vállalt számkivetésben, a nép sokáig élőnek hitte: puszta neve lázadásokat tudott vezérelni: Petőfi és Arany pedig egy új század szabadságküzdél- mének égi patrónusát látta alakjában. Hamvainak hazahozatalakor nemcsak a romantikus nacionalista közélet, hanem az ország legjobbjainak tisztelgése is elkísérte utolsó útjára. Könyvtárnyit írtak róla, de nem hihetjük, hogy géniusza, történelmi és írói szereplésének lényege világosan állna közvéleményünk előtt. A valóban romantikus kalandregényre emlékeztető sorsfordulatok jobbára elfedik a vezérlő fejedelem politikusi és gondolkodó vonásait. írásai ritkaságok, vagy még kiadásra és új fordításra várnak. Ifjúkorának, a kuruc szabadságharc élén eltöltött éveinek és bújdosásának hármassága is inkább külön-külön, más-más megítéléssel ismeretes. Pedig ezt az életet és ezt az életművet lényegi, mély egység jellemzi. Hősies, céltudatos önfeláldozásra nevelték a hazai környezetéből gyökerestül kiszakított fejedelemfit jezsuita tanárai Csehországban. Csakhogy ez a hősiesség és ez az önfeláldozás a nemzetközi katolicizmus erőfeszítéseit szolgálta volna, ha az ifjú hallgat elhivatottságának első. még zavaros hívására és belép a jezsuita szerzetesrendbe. Mint „osztrák” főúr is élhetett volna: előkelő származása, rokonsága, műveltsége, vonzó, személyisége, ha császárhűséggel párosul, jelentős politikai szerephez is juttathatta volna a török birodalom és a magyar függetlenség romjain új módon berendezkedő Habsburg birodalomban. „Nemzetének”, azaz a magyar nemességnek, és „népének”, azaz a magyar és nem magyar jobbágyságnak számtalan megaláztatása és szenvedése, melyet nem a Werbőczyn felnőtt átlagos, jobbágyaira saját jól felfogott érdekében ügyelő birtokos nemesnek, hanem a kora politikát elméletein csiszolódott agyú, íróilag kiművelt, minden érzékeny benyomásra megnyíló szívű gondolkodónak szemével ítélt meg, érzett át. Mindez a megaláztatás és szenvedés arra indította, hogy ne a világ katolikus egyesítésén fáradozó életMányoki Ádám Rákóczi portréja 1707-ből (a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtemé nyéből) szentséget, ne is a birodalom üdvét kompromisszumok során át kereső politikuspályát válassza, hanem kisebbet a világnál, kisebbet a birodalomnál, s mégis sokkal többet és nagyobbat: magára vegye e nemzet és e nép sorsának intézését, vállalja Magyarországot. Egy megvalósítandó országot. Ugyanis az ősei példájára hivatkozó fejedelem, amikor szociális követelésekért harcoló parasztok és rendi érdekeikért ellenálló nemesek, az üldözésekért elégtételt ki-, vánó kálvinisták és a megszerzettről lemondani nem hajlandó katolikusok élén harcba indult, valami olyat akart, amit sem részérdekekért harcoló elődei nem akarhattak, s ezernyi csoportérdektől szétszabdalt harcosai sem igen. A magyar állam függetlenségét. S majdan e független államnak a csoportérdekeken — hite szerint — fölülkerekedett békés fejlődését. Szellemi őse volt a családban anyai nagybátyja, Zrínyi Miklós, aki Mátyás-államát akarta föltámasztani. Azok az eleinte kedvezőnek látszó külpolitikai körülmények, amelyeket mindig igyekezett kiterjedt diplomáciával ügyének szolgálatába állítani, az idő múlásával egyre baljósabbakra fordultak: egyedül Franciaországnak lett volna érdeke a fölemelkedő tengeri hatalmak — Anglia és Hollandia — diplomáciájában nagyra értékelt, az európai egyensúlyt biztosító osztrák nagyhatalom ellenében létrehozandó magyar függetlenség. Francia- ország azonban az eh i or folyó spanyol örökösödési háborúban döntő vereséget szenvedett: a szabadságharc második felében, az éppen fel- emelkedő Nagy Péter-i Oroszország pedig még nem volt elég erős ahhoz, hogy a kelet-európai egyensúlyt saját tetszése szerint rendezze át. A harc elhúzódásával a belső osztálykompromisszum is lehetetlenné vált, az ország erői végzetesen kimerültek. A bujdosó fejedelem, amíg tehette, folytatni akarta küzdelmét. Fontosabb azonban ekkori diplomáciai érőfeszité- seinél az a hallatlan erkölcsi komolysággal vállalt írói munka, amellyel személyét és vállalkozását a kortárs Európa és az utókor magyarsága számára hatékony jelképpé formálta. Egyetlen célja volt: a rendelkezésére álló eszközökkel igazolni ügyét, a magyar szabadságot és függetlenséget. Korán jött, hiszen a feudális társadalom egymással szembenálló osztályait olyan célra akarta felhasználni, nemzeti abszolút monarchia teremtésére, amelyet polgárság nélkül nem lehetett végrehajtani. De küzdelme, majd példája beleépült a magyar polgári nemzetállam megteremtésébe. Annak a gyötrelmekkel leli, többévszázados folyamatnak, amely Európa dinasztikus birodalmakba szervezett keleti felében is megszülte a modern nemzeteket. egyik legnagyobbszabá- su történelmi alakja volt rí. Rákóczi Ferenc, aki most háromszáz éve született egy kis Zemplén megyei faluban. Szörényi László Erősödött a szervezeti élet A párt ifjúságpolitikai határozatának helyi végrehajtása során nőtt a fiatalokkal való foglalkozás.. A parlamentek megrendezése jó ie- hetőséget teremtett a fiatalok közéleti tevékenységének gyakorlására. Tájékoztatót kaptak az üzemek gazdasági tervéről. a megvalósítandó feladatokról. . A bizottság Széc&ény az ifjúságért, az ifjúság Szécsé- nyért mozgalom keretében jó kapcsolatot alakított ki a tanáccsal. Az együttműködés hatására 1974-ben adták át az ifjúsági házat, amely lehetőséget adott a községi KISZ-rendezvények különböző programok megtartására. A fiatalok jelentős társadalmi munkát végeztek. Védnökséget vállaltak a várkert ifjúsági parkká alakítására. Javult a KISZ és úttörő- csapatok kapcsolata. Eredmé- n vekről adhatnak számot az ÉPSZÖV és az ELZETT alao- szervezetei. A község fiataljai között nőtt a KISZ tekintélye. A KISZ-en kívüli fiatalok gyakran fordulnák problémáikkal az alapszervezetekhez. Az elmúlt időszakban erősödött a KISZ-tagság politikai , aktivitása. A politikai jelleg erősödését szolgáló rendezvényeknek már vannak kialakuló formái: FIN és az ifjúmunkás napok rendezvénysorozata. A KISZ-szervezetek előbbre léptek a politikai oktatás területén. A nagyobb létszámú alapszervezetek önálló oktatási köröket indítottak, míg a többiek a pártoktatásba kapcsolódtak be. Kedvező tapasztalatokról szólt a beszámoló a fiatalok termelést segítő munkája kapcsán. . Az ELZETT-ben kommunista műszakot szerveztek. Az ÉPSZÖV fiataljai a lakások határidőire történő átadását segítették. Szécsény- ben a munkásfiatalok száma évről évre növekszik. A fiatalok a munkássá válás kezdeti szakaszában vannak, ezért a velük való foglalkozás politikai munkát jelent. A sza bad idő hasznos eltöltése és a kulturális tevékenység fejlesztése érdekében a jövőben az alapszerve- aeteknek jobban együtt kell működni a művelődési házzal és a könyvtárral. A sporttevékenységről szólva megállapították, hogy a versenysport mellett , népszerűsíteni kell a tömegsportmunkát. Érvényt kell szerezni az Edzett ifjúságért mozgalomnak. A beszámolót követő vitában többen kértek szót. Ezután a küldöttgyűlés megválasztotta a 17 járási küldöttet. és a 9 tagú községi bizottságot. melynek titkára Balázs Irén lett. sz. f, NÓGRÁD - 1976. március 27., szombat 5
