Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Rákóczi utolsó útja — Te nem fázol? — kér­dezte Rákóczi fejedelem ka­marását, Mikes Kelement. — Mert én annyira fázom, hog> sz;nte remegek belé. Mikes elcsodálkozott ezen Abban az időben. 1735. már­ciusában gyönyörű tavaszi időjárás volt Rodostóban. Március 23-án már annyira erőt vett a fejedelmen a hi­deglelés. hogy dr. Langh Ambrus udvari orvosa is csak a fejét csóválta egy ala­pos vizsgálat után: — A fejedelem a meggyúj- tott gyertya sorsára kezd jutni. Fogy. egyre fogy, s szárad, mint a féregrágta virág. Április 7-én reggel, állapo­ta annyira megrémítette Mi­kest és a magyarokat, hogy eddigi titkolózásukkal fel­hagyva, közölték Rákóczival, a legrosszabbtól kell tarta­nia. Aznap éjszaka megjelent a fejedelem kívánságára Ra- dalovics János udvari pap. Ennél az aktusnál szem nem maradt szárazon: Csáky Mi­hály tábornoknak csak úgy potyogtak a könnyei a dol­mányára, Zay Zsigmondnak, Sibrik Miklósnak, Pápai Já­nosnak, Ilosvay Jánosnak is könnybelábadt a szeme a be­tegágy mellett. De maga a fe­jedelem is könnyekre fakadt. És egy óra múlva, április 8-án, hajnali 3 órakor a sza­badsághős, a legkiválóbb hon­leánynak, Zrínyi Ilonának fia, aki szívós kitartásával, nagyszerű rátermettségével egész Európát tudta foglal­koztatni „Édes hazája” javá­ra. megszűnt élni. Agya mel­lett egyszerű mesteremberek, parasztok virrasztottak. A bécsi udvar konstanti­nápolyi követe nem titkolta, hogy örül a gyászhímek. A „csemegét”, a friss hírt levél­ben. közölte az udvarral: „Rá­kóczi Rodostóban hirtelen el­hunyt, s minthogy vele a császári háznak legnagyobb ellensége állt félre az útból, ezt a legalázatosabb köte­lességemnek tartom minden időveszteség nélkül jelenteni”. E jelentésre Bécsben fellé­legeztek és Thalman követet kitüntették. II. Rákóczi Ferenc egykori h ázának ebédlője Az igazság követeli, hogy a történelem meghamisítása nélkül elmondjuk: az ellen­ség, a Fényes Porta, a Moha­medet bálványozó pogány tö­rök, a magyar szabadsághős halálhírére a kezét tördelte. A pogány török Nagy-Vezir sírva fakadt és nyomban in­tézkedett a Rodostóban ár­el­vén maradottak további tartásáról. A temetés után Magyaror­szágon a nép ámításnak, bé­csi szemfényvesztésnek tar­totta a hírt, s továbbra is várták, rendíthetetlenül haza a fejedelmet. De hiába vár­ták, élve már nem tért haza. d. g. Van még tennivaló Egyik szélsőséges nézeteket valló barátunk testi—szellemi satnyasággal vádolta napjaink ifjúságát. Mire a társaság többi tagjai lehurrogták. Ab­ban azonban mindenki egyet­értett, hogy van még tenni­való bőven fiaink és lánya­ink gyakorlati életre való fel­készítésében, vagy ahogyan a pedagógiai irodalomban tudo­mányosan megfogalmazódik; a tanulás és a munka kapcso­latának mélyítésében. Mind­ezt nem lehet elég korán el­kezdeni. Vagyis már az ál­talános iskolában tudatos, tervszerű munkára van szük­ség. A társaság több tagja em­lékezett a hőskorra, a kezde­tekre, amikor az általános is­kolákban bevezették a poli- techn kai, vagy más néven gyakorlati oktatást. Kis bar- kácsműhelyek alakultak, ahol fiúk lányok vegyesen kala­páltak, faragtak, netán le­mezből tepsit hajtogattak. Ké­sőbb a lányok különváltak es az osztálytermekben sajátítot­ták el a szabás-varrás tudo­mányát. Mondom, ez volt a hőskorban, több mint egy év­tizede. Változott-e azóta valami ? Bőven akadnak pozitív pél­dák. De néhány helyen még mindig ott toporognak, ahol tíz évvel ezelőtt. Elsősorban a tárgyi feltételek hiánya miatt. A lányok sok helyen még ma is az osztályterem­ben szoronganak, vagy jobb híján a fiúkkal együtt bar­kácsolnak. S a „miért van ez így” kérdésre általában az anyagi korlátokat említik. Sok igazság van abban, hogy a szűkre szabott pénz­tárcából nem telik mindenre. Ám egy kis leleményesség, utánajárás, összefogás segít­het a bajokon. Mivel, „úgy általában” könnyű beszélni, tanácsot adni, álljon itt egy konkrét példa a fentiek alá­támasztására, amely a társa­ságot mátramindszenti láto­gatása során ejtette ámulat­ba. Bátor, szókimondó lányok­tól indult a javaslat. A mindszenti iskolában minden tanévnyitó után iskolai úttö­rőparlamentet rendeznek, amelyre meghívják a község párt- és tanácsi vezetőit is, akik válaszolnak a gyerekek kérdéseire, meghallgatják azok panaszait. Az elmúlt év őszén történt, hogy a nyolca­dikos lányok szóvá tették; — Hol itt a női egyenjogúság? A fiúknak van jól felszerelt gyakorlati műhely, a lányok meg a szűk padokban tanul­janak szabni, főzni? A panasz nem maradt pusz­tába kiáltott szó. Összefogtak az illetékesek. Kiderült, hogy Kisterenyén működik egy já­rási központi műhely, amely arra hivatott, hogy az iskolák gyakorlati oktatásához segít­séget adjon. (Eddig még nem sokan éltek a lehetőséggel.) A mindszenti tanács is segített a múltbeli körjegyzői lakás egyik szárnyának átalakításá­ban. A KISZ-esek társadalmi munkában festettek, ragasz­tottak, takarítottak. Az el­múlt év decemberében több mint százezer forint költséggel elkészült a lányok háztartási műhelye, varrodával és kony­hával. Láttunk ott robotgépet, amely 36 féle műveletet tud elvégezni. Van mosógép, cent­rifuga, gáztűzhely, főzéshez szükséges edények. Egyszóval megtalálható mindaz, ami egy korszerű háztartáshoz kell. A lányok heti két alka­lommal bevetik magukat a konyha birodalmába és a tá­lalástól a befőtt eltevésig mindenbe belekóstolriak. Az elsajátított recepteket otthon is kipróbálják. Bizonyára nem véletlen, hogy a háztartási műhely megnyitása óta egyre több lány tölti otthon a sza­badidejét főzéssel, varással. Azaz hasznos, kedvvel vég­zett, szórakoztató munkával. A jó példa ragadós — tart­ja a gyakorta használt mon­dás. Valószínű, hogy az em­lített eset is követőkre talál! — vkm — A fiatalok vizet visznek a váltótáborba — Az egész azzal kezdő­dött, hogy a salgótarjáni út­törő és ifjúsági váltó tábor há­romnegyed collos ivóvíz ' ge­rincvezetéke szűknek bizo­nyult. Különösen ha tekintet­be vesszük a még várható bővítéseket — mondta Barják Sándor, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat KISZ- titkára. — Már az elmúlt év­ben ígéretet tettünk, hogy társadalmi munkában kicse­réljük a vezetéket. Ez most lett aktuális. Tulajdonképpen csak egy tervet kértek tő­lünk, de mi időmegtakarítás miatt helyesebbnek láttuk rögtön munkához kezdeni. — Honnan került anyag? — A vállalatnak a Kun Béla telepen volt egy, már feleslegessé vált 100 millimé­teres vezetékrendszere. Ezt emeltük ki a földből. — Felkerestük az igazgatót — szólt közbe Kakukk Vilmos, a párttitkár. — Mindenben támogatta a tervünket. Min­den segítséget megkaptunk a vállalattól. A szerelvények nagycészét például (ugyancsak mondhatni) a semmiből te­remtettük elő. Három-négy selejtezett tűzcsap használha­tó alkatrészeiből raktunk ösz- sze egy kifogástalan szerel­vényt. Erről beszél Budavári! Vil­mos is a salgótarjáni üzem- vezetőség művezetője. — A vállalat segít szerve­zéssel — kötéseknél le kell állítani egyes kutakat — al­katrésszel, szállításra gépi munkával. A dolgozók pe­dig segítenek munkával. Nem­csak a KISZ-tagok, hanem a párttagok, a szocialista bri­gádok dolgozói is kivonulnak — Tizenkét év alatt meg- műszak után. A vasárnapju- szokhatta, hogy van amikor kát is erre áldozták. apuka helyett csak üzenet jön. — Hatkor indultunk va­sárnap. Kettőig dolgoztunk. Körülbelül száz méterrel vé­geztünk — mondja Fáles László fiatal géplakatos. — Húsz perc alatt feljött a talaj­víz. Kemény munka volt. — Nem sajnálta a vasár­napját? — Hát egy kicsit! Elég fáradt voltam. De, ha a Bar­ják Sanyi szól — egy cso­portban dolgozunk — akkor tudom, hogy komoly dologról van szó. Ott a helyem! Ami víz vasárnap össze­gyűlt az árokban, hétfőre be­fagyott. Két ujjnyi vastag jég­réteg alól szivatták ki a vi­zet. A sáros jég még most is ott van a gödör fenekén. Nagy a hideg, a Tóstrand vi­ze is befagyott. A munkások mégis mosolyognak. — A vizet még csak kiszi­vattyúzzuk. De a fagy ellen nincs mit tenni. Volt olyan hely, ahol tegnap még az árokásó gép is megbukott. Maradt a csákány, meg a pionir, a robbanómotoros vé­sőgép. — mondja Honti Ágos­ton vízvezetékszerelő. Jóval túl van már a KlSZ-korosz- tályon. Mégis nagyon lelkesen vesz részt az akicóban. Ahogy Barják Sándortól megtudom, szombaton délutános volt, egész éjjel dolgoznia kellett üzemzavar miatt. De vasárnap reggel ő is ott volt és végig­dolgozta a társadalmi műsza­kot. — Mit szólt hozzá a család? — Nem volt fárasztó? —■ .Hideg volt, az biztos. Különösen amíg az árkot ás­ták, én meg a szerelvényeket készítettem elő. Ha nagyon fáztam, lementem ásni. — A fiataloknak csináljuk. Mi már kiöregszünk belőle lassan — veszi át a szót Hu-, szár Ferenc vízvezetékszerelő, akitől ez tréfásan hat, hiszen csak 26 esztendős. — Nagyon jó a kollektíva. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen rossz körülmények kö­zött így haladunk. Rossz a víz is, meg a hideg is. Hiába a kesztyű. A gödörben még jobb. Ott nincs szél, hamar meg is izzad az ember. Aztán ha kijön könnyen megfázik. De van ennél sokkal rosszabb, mondjuk egy csőtörés. A fagyos talajban közel 150 méter hosszú árok húzó­dik már, s nyúlik benne a lefektetett csővezeték is. A munkások nem törődnek a hideggel. A sáros vízzel, ami befolyik a csizmába is néha. Jókedvűen birkóznak a fa­gyos földdel. Emelgetik a ne­héz szerelvényeket. Meggyő­zik a munkát. — Ha elkezdünk tervet ké­szíteni, májusra sem készül­nénk el, így viszont társadal­mi munkával elvállaltuk, hogy a március 28-i KISZ küldött- értekezlet tiszteletére befejez­zük — mondta az árok mel­lett Barják Sándor KISZ-tit- kár. — 8 — '] Több gyümölcs­ültetvény Hombú távon értékesítési biztonságot nyújtanak a evü- mölcsten-melóknek a belföldi fogyasztás tervezett további dinamikus növekedésiére, valamint a szocialista orszá­gokkal középtávú időszakra egyeztetett árúszállítási meg­állapodások. illetve a Szov­jetunióval megkötött, 15 év­re szóló hosszúlejáratú egyez­mény- A növekvő megrende­léseknek megfelelően az ötö­dik ötéves terv időszakában a gyümölcsültetvények terü­letét 6 százalékkal, 170 000 hektárral növelik, miközben széles körben korszerűsítést hajtanak végre­1976-ban 7000 hektárra ke­rül új gyümölcsültetvény- Az intenzív korszerűsítés, a jobb anyagi-műszaki ellátás, a várhatóan nagyobb értékesíté­si biztonság, valamint a na­gyobb termés egyéb feltéte­leinek megteremtése együtte­sen teszi lehetővé, hogy az el­múlt évinél alig valamivel nagyobb termőterületről elő­reláthatólag egyötödével több termést takarítsanak be, s ílv módon az egy főre jutó gvümölcsfogyasztás 1976-ban elérje a 80 kilogrammot­Néprajzi kiadványok A hazai néprajztudomány történetének egyedülálló vál­lalkozásába kezdett a Magyar Tudományos Akadémia nép­rajzi kutatócsoportja: Ma­gyarország teljes népi kultú­ráját dolgozzák fel és adják közre az Ortutay Gyula aka­démikus főszerkesztésében megjelenő Magyar Néprajzi Lexikonban. A lexikon összeállításához 1970-ben, több mint 90 mun­katárs, szinte a teljes hazai szakembergárda látott hozzá. Négy kötetben hét-nyolcezer szócikket adnak közre. Az egyes fogalmak megértését öt-hatezer fénykép, grafika, térkép segíti. Az első kötet, amely. A-tól E-ig dolgozza fel az ismeretanyagot, már nyomdakész állapotban van, várhatóan az év végéig a könyvesboltok polcaira kerül. A néprajzi -lexikonnal egy- időben másik két jelentős mun­kán is dolgoznak a néprajzku­tatók. A napokban készítik elő a „Magyarország néprajza” cí­mű, hat kötetre tervezett mű­vet. Utoljára 1933. és 1937 között adták ki — ugyanez­zel a címmel — az akkori néprajzi kutatások eredmé­nyeit rendszerező könyvet. Az új „Magyarság népraj­za” lesz az első nagyszabású összefoglalója az azóta eltelt időszaknak. Már rajzolják a „Magyar néprajzi atlasz” térképeit is, amely kartográfiai módsze­rekkel mutatja be néprajzi, kulturális sajátosságainkat. A könyv a magyar nyelvjá­rások atlaszához hasonló for­mában jelenik meg, több mint 700 térképet tartalmaz. Várhatóan 1977-ben hagyja el a nyomdát. A menzeti atlasz anyagát felhasználják egy ké­sőbb megjelenő, nemzetközi együttműködéssel készülő eu­rópai néprajzi atlaszhoz. Mai kommentárunk Vetés és vetőmag Az időjárás nem kedvező a tavaszi munkákra, elsősor­ban az esedékes vetésre. A mezőgazdasgái üzemek még­is minden figyelmüket arra fordítják, hogy a legkisebb fennakadás sem legyen, amikor a munkára kerül a sor. A jó felkészülés az időjárással szemben, a kedvezőbb helyzetek kihasználása az a lehetőség, amivel legyőzik a márciusi telet a földművelők. Karancsság határában tapasztalható, hogy igenis lehet az időjárással szembe­helyezkedni. Vasárnap kedvező napsütés volt. A vetés­hez szükséges földmunkát még az esti órákban is vé­gezték. Azóta azon a területen elvetetten. A munka zavartalan elvégzésének egyik feltétele a jó vetőmagellátás. A közelmúltban örhaiumban, a terme­lőszövetkezet volt a vendéglátója annak a tanácskozás­nak, amelyen éppen arról tárgyaltak, hegy az idén, a tavaszi vetésekhez biztosított-e a szükséges vetőmag. Jó­nak Ítélték meg az ellátást. A vetőmagtermeltető válla­lat vezetője — aki részt vett a tanácskozáson — azt mondta: * Ak igények többségét kielégítjük. Gondot a III. fokú tavaszi árpa, kukoricából pedig a rövid te­nyészidejű jelenti, mert a készlet kisebb mint az ezzel kapcsolatos igények. Gondoskodtunk a kiskerttulajdono­sok vetőmag igényének kielégítéséről. A kereskedelmen keresztül biztosított a szükségleteknek a lakossághoz va­ló eljuttatása. Megyénk mezőgazdasága a vetőmagellátás terén meg­különböztetett figyelmet élvez, mert termeszt vetőmagot. Ezzel a tevékenységgel nagy tekintélyt vívott ki magá­nak. a A kalászos vetőmagtermesztés mellett, burgonya előállításával is felhívták magukra a figyelmet, örha- lom, Szécsény, Varsány szövetkezeteiben társulásos ala­pon, országosan is elismerésre méltó termesztési siker­rel végzik ezt a munkát. A termesztésben elért eredmé­nyek következménye, hogy örhalomban és Varsányban állami támogatással felépítették a korszerű burgonya­tárolókat. Az időjárástól függetlenül, kis veszteséggel itt tárolják a tavaszi vetéshez szükséges vetőgumókat. Ki­tűnő klímaberendezés biztosítja, hogy a burgonya tél idején ne romoljon meg. Jól felszereltek a laboratóriu­mok, ahol teljes biztonsággal derítik fel, nincs-e beteg­sége a vetőmagnak, milyen mértékű a kórokozók sza­porodása. A vizsgálati eredmények birtokában megfele­lően készülnek fel minden betegség megelőzésére. A burgonyavetésre az időjárástól függetlenül készül­nek. Fémzárolják a teljesen steril vetőmagot és ezután végzik kiszállítását, amely ma már teljes erővel folyik. Természetes, hogy a mezőgazdasági üzemek, a háztáji gazdaságok a szükséges vetőgumót az említett helyen rendelik meg. És ha az időjárás nem is olyan kedvező, mint lenni kellene, március vége felé nem várhat senki sem arra, hogy megváltozzék, és a tavaszi tennivalókra úgy készüljön fel. Ez kapkodáshoz vezetne. Időjárás ide, időjárás oda, a munkára készen kell állni, és ez igény­li elsősorban, hogy a vetőmagnak a tett helyén szüksé­ges lennie. Ne feledje senki, hogy betakarítani csak ak­kor lehet, ha a jó minőségű vetőmagot időben a földbe tesszük. — B — NÓGRAD — 1976. március 26„ péntek < }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents