Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

EMLÉKEK a kis lakásban Az idegen aligha találja az intervenciósok, mi pedik zetői viszont visszatartották a meg Zagyvapálfalván a Déry- már Kotyházán tartózkod- termelést, íié utcát. Különösképpen el- tunk. Hajnalban ágyúlövés _ Má ' füleken dugott helyen van a kis ba- adta tudtunkra, hogy tárna- üldöztük a cseh‘ intervenció- ratsagos otthon, az 57-es szám dasba indul a magyar Vörös sokat amikor hírt kaptunk alatt, ahol Libertenyi István, Hadsereg. arró], hogy Salgótarjánban a munkásmozgalom regi harco- Megpihen az id.os_ ember. szükeég iönne a bányászokra. sa lakik. Szűk az udvar, kutya Felesege a kezet simogatja. Mcndtuk is a parancsnokunk- sem ugat, amikor idegen lep Nyugdíjas veje biztatja hogy nak; ha szükséges, újra {ei. a portara. De nyílik az ajtó. folytassa csak az emlekezest. cseréljük a fegyvert csákánv- ha vendeget var a hazisazda. Nehezen all kötélnek. A se- Me<rinttek a eseneliek Nyolcvankét éves Vékony, bek éppen a beszélgetés miatt vöröskatondk Dicsőséges ..lillttilglÉWfeli N m agas ember, ősz haja tisztes- újból kiújulnak, séget követel mástól is. Be­esett arca a munka sok kese­rűségét árulja el, ráncos bőre pedig arról tanúskadik. hogy kemény, harcokban edzett Li- berténvi István. Együtt ülünk a kis lakásban. Az idős embe­reknek melegen duruzsol a korszerű kályha, s amikor 1919. emlékét idézzük Liberté- nyi István arca még kemé­nyebb lesz. Hiába fogja beteg felesége kezét, mintha most is fegyvert szorítana, s har­colna a szlovák intervenció- sok ellen, kemény szavakkal válaszol. — A kószénbányánál dol­goztunk ezelőtt ötvenhét év­vel. Gondolja csak el, ötven­két évet töltöttem a föld alatt. 1917-ben már tagja voltam a szociáldemokrata pártnak. Két évvel később tört ki ná­lunk a forradalom. Akkor bá­nyász voltam, fiatalon a kő- szénbánya-vállalatnál. Salgó­.....jl: i h arcok részesei lehettünk 1919-ben. Talán akkor kezdő­dött az annyit emlegetett széncsata elődje. Mi vissza­tértünk a szénfalhoz. Az or- ton dolgoztunk, vágtuk a csá­kánnyal a szenet, hogy minél több jusson Budapestnek, a Tanácsköztársaság fővárosá­nak. A külső erő nagyobb, erősebb volt, mint ahogy mi bányászok, meg vezetőink is gondolták. Libertényi István emlékei között kutat. A beszélgetés során visszagondol arra. hogy már 1917-ben részt vett a bá­nyászok sztrájkjában. Ekkor szállították a csendőrök Kas­sára, ahol két hónapot ült börtönben. Később, mint a szociáldemokrata párt bal­oldali szárnyának tagját nem­egyszer zaklatták rendőrök és csendőrök egyaránt. Sem a munkában, sem az üldözte­tésben nem árulta el társait. — Mi kiképzettének vol- Ember, kommunista maradt tarjánban. Tudtunk a buda- tunk. Az ágyúlövés jelére ro- végig! A párt ii'egális sejtjé- pesti eseményekről. Hallót- hamra indultunk. Harc kéz- ben sem fedte fel magát. Tud­tunk Kun Béláról. Néhány dődött közöttünk és az inter- ták, hogy vöröskatona volt. nappal később pedig éppen venciósok között. Lőttünk éppen ezért sok pártmunkát Kun .Béla üzenete érkezett el puSkóból, mert más nem volt. bíztak rá. a salgótarjáni medence ba- Kilenc sebesült vöröskatonát nyászaihoz. Kérte, segítsünk a kellet a bányavillamoson a . ,, ... Magyar Tanácsköztarsasag sa]gótar.iáni kórházba szállt- ... m megerositeseben. Ha kell csa- tani. Az intervenciósok visza- bukaj?t-,.léy. tudtam kánnyal. tehát a termeléssel, koztak mi üldöztük őket. Há- az elvtársimon, de ha szükséges, aksor fogy- rorn napon át. Aztán jött a Szó esik a máról is. Tegnap verrel a kézben. Otvenhet év leváltás, a Vörös Hadsereg ott volt a tanácsköztársa&ági telt el_ azóta. Ha visszagondo- katonái vették át tőlünk a emlékmű koszorúzásánál, lók minderre. ma ís elevenen frcmtot. részt vett az elvtársi, baráti él bennem minden A szenfal R gtak a fegveve-ek as beszélgetésen. Kibartényi Ist- mellől mozgósítottak benn m- S l” vfci 1W óta a kommunista két. Az intervenció« cscívsk ,7," .naa;' . ,7.. , , r^rt *-»ja a. 7aev**“ú>i?al­már Kisterenyén voltak. Be- “fi* & a törtek a községbe, _A szenfal # rsákír!ir van ?37S-ijf tagja volt a bánya­Tagkönyvcsere a pártegység erősítésének, az aktivitás fokozásának jegyében (III.) Irta: Ma tűz József A XI. KONGRESSZUSON elfogadott szer- gatartást úgy kell kezelni, hogy nem kíván­vezeti szabályzat megfogalmazza azokat a nak párttagok maradni. — Mint szoedem. párttag­elkerülni a le­segíteni pártalapszervezet. vá­méitól jöttünk fel. A csákányt telepi véd^r3 ,Val.«^Tegymás után étkeitek a hírek, »»tőségének. Idős ember, fá It'd Szén kellene a fővárosnak! radt. pihenésre vágyik. De sasaiul.. uwt « Eg„at!en tóm-a vidék, amely a emlékezése ma is friss ős úgy Vörös Hadsereg ke- mondja: a gyümölcs, amit landoan mozöás^an voit a ^ van, s a Magyar Tanács- 7919-ben kezdtek érlelni, már civil ruhába öltöztetett köztársaságot segítheti, Sál- v®gleg beérett! bányászsereg... Kisterenyén gótarján. A kőszénbár,ya ve- Somogyvári László Esküszöm, sosem szerettem, s nem is vagyok híve a sze- Hétfő mély es jellegű dolgok közzé­tételének. mert fölösleges a kinyomtatott szó jogán az unalom állapotába kényszerí­teni a kedves olvasót. Szóval, ellenzem az ilyen cselekede­teket, mert ugyan kit érde­kel más ember szubjektív mondanivalója? Ám most mégis engedtessék meg, — komolyan, nincs ellentmondás a szándék és az előbb leírtak _ között — hogy mégis foiya- iránt aki fele röpköd modjak az előbbiekben már tek kéziszerszámolc. elítélt közlési módszerhez, vagy ha jól emlékszem, alu- Kedd Szerda C.ütőrtök minium edényeket, de hát ha már magára vette, istenem. Mondom, így vagyok ezek­kel a reagálásokkal, bár ko­rántsem teljes még a felso­rolás, mert történt még egy s más körülöttem. Ami, is­mételten kénytelen vagyok hangsúlyozni, bár félíg-med- dig személyes jellegű, ám mégis közérdeklődésre tart­hat számot. Miként annak a névtelen, s így azóta mér ré­gen szemétkosárba került le­HlTMlP Péntek Szombat Vasárnap Reagálunk . . . . vél írójának fejtegetése is,--------- ----------------„ MiKor eat kimondta, njeg- a^- ^va ß -nem tartot­m árcsak azért is, mert bár nyugodtam, bár igaz, eddig politikusnak üzemek íe- igaz, félig-meddig személyes sem voltam túlzottan felhe- jej5s beosztású vezetőinek bí- jellegű, ám mégis érdeklődés- v^lt állapotban, mert maga- rálatát, mert hiszen, a nép­re tarthat számot. Mégpe- ma^ ismerve, én is csak tel- gazdasági érdek, s a megvál- dig^ közérdeklődésre, ami Jósén jogos, minden valós hozott, nehezebb körülmé- egyben iskolapéldája is az alapot bíró reklamációkra nyek. # # Ami egyébként tel- akinek nem inge, nem veszi szoktam reagálni, s hogy jegen reális indoklás lett magára népi, s valós szólás- m^g tovább ^ vigyem sajat votna> mert igaz; de hát a mondás igazának bizonyítá- hogyletem leírását, el is mo- kiba csak akkor hiba, ha se- sára. solyodtam a nem letezo ba- gé<j munkás követi el. <-..?!! júszom alatt. Észrevette ezt Szóval, reagálunk, reagál- Valakivel találkoztam két ismerősöm is, s ketdezte, ml oak s merészeltem most én nappal ezelőtt, s mondja: végből kerültem hirtelen a is azf tennj s nem csupán No, ezt jól megírta, volt is vidámság ily állapotába? aZ£rt, hogy ne jusson e né- reagálás erősen ra a gyár ve- Roppant egyszerű volt a ma- hány keresetlen mondat a zetoi között, flem fogtam fel gyarazatom. tudniillik a szemétkosár feneketlen zu— hirtelen mondanivalójának szóban forgó esemény nem gdba Vagv ki tudja...? lényegét, s így megkérdeztem, akkor, nem ott, s nem azzaj ‘ miről van szó tulajdonkép- — az egyébként-meg nem né­pén? Mosolyogva kérdezte vezett — emberrel történt, ismerősöm, hogy: No, nem Nem? — húzta fére száját Igaz, hogy nem emlékszik beszélgetőpartnerem. Nem! már arra, amit rólunk írt?! Szóval, akinek nem in£e.. Mondom neki, tényleg nem, De ne folytassuk tovább a mert sajnos, bár elég kis rAondatot, mert ugyanebben megye a miénk, viszont túl a témában felkeresett a múlt- nagy ahhoz, hogy minden zu- koriban egy másik — csak gába eljusson, legalább egy futólagos — ismerősöm. Azt hónap alatt az ember. Arra- mondta: Tényleg nem vártam felé meg, ahová való, tényleg tőled, hogy így kifigurázd a nem fuvarozott mostanában boltunkat!? Megint csak el- a szerkesztőség gépkocsija, s csodálkoztam, hisz’ bár igaz. így isten bizony nem tudha- sok minden az ember tolla tom, mi az a jól megírt va- hegyére kerül, de ez most lami Hát a művezető — mégsem... Mert véletlenül mondta ismerősöm, s tekinte- sem ebben az ü^'^hen téből némi aggódást olvastam tam gyermekápolási cikkek ki, lelki állapotom hogyléte felirat alatt mosógépeket, Karácsony György normákat, amelyeket a párttagoktól meg kell követelni. Ugyanakkor helyes, ha ezeket a magas követelményeket a fejlődés igényei­hez mérik, differenciáltan alkalmazzák. Azo­kat nem lehet mechanikusan, a párttag egyéni körülményeitől elvonatkoztatva' érvé­nyesíteni. A differenciálás magában foglalja a párttag munkájának, egész életútjának képességének és adottságainak körültekintő figyelembevételét. Megkülönböztetett figyelemmel kell fog­lalkozni az idős és beteg párttagokkal, az egyes pártkötelezettségek teljesítése alól fel­mentett kommunistákkal. Nem lehet eléggé elítélni azt a helyenként tapasztalható tö­rekvést, hogy a tagkönyvcsere során ezek egy részétől meg akarnak szabadulni. A pártszerű eljárás áz, ha a vezetőség egyen­ként megvizsgálja ezeknek a párttagoknak a helyzetét, körülményeit. Kötelességünk min­dent megtenni azért, hogy a munkában, a harcokban megfáradt elvtársaink aktív részesei legyenek a tagkönyvcsere nagy po­litikai akcióinak. Ezzel párhuzamosan külön figyelmet kell fordítani azokra az új párt­tagokra, akik a tagkönyvcserét megelőzően, 1975. december 31. előtt kerültek a párt so­raiba. A tagkönyvcsere előkészítése szá­munkra a párttagsági jogok gyakorlásához és a kötelességek teljesítéséhez adhat hosszú évekre szóló útmutatást. Különös gondot kell fordítani mindenütt a fizikai munkás párttagokra. A feladatok itt nem jelenthetnek sem irreális, túlzottan, magas ideológiai ismeretek követelését, de engedményt sem abbál, amit egy fizikai munkás kommunistától joggal elvárunk. Nem szabad számon kérni tőlük olyan felada­tot, amivel nem bízta meg őket a taggyű­lés, vagy a vezetőség. Nem szabad egyolda­lúan passzivitással vádolni olyan munkás párttagot, aki a termelésben kiválóan meg­állja a helyét, magatartása pártszerű, ugyan­akkor a taggyűlésen esetleg ritkán szól, tar­tózkodik a nyilvános szerepléstől. A beszél- getócsoportoknak jól kell ismerniük a muíikásember mentalitását, közérzetét. Ugyanis a meggondolatlan megjegyzés, sér­tegetés, vagy faggatás — a párt politikájá­nak elismerése és vállalása ellenére is — ellenérzést vált ki bennük és nem kívánatos hatást érhetünk el. Kellő differenciálásra van szükség az úgynevezett aktív és passzív párttagok meg­ítélésénél is. Ugyanis vannak a megyében aktívnak Lémért párttagok, akik rendszere­sen részt vesznek a taggyűlésen, illendőség­ből iel is szólalnak, fizetik a tagsági díjat, 8—10 funkciójuk van. Amikor azonban ki kell állni a párt politikája mellett, amikor cselekedni kell, akkor egy részüket nem ta­lálni a tettek mezején. A pártmunkában nem formális aktivitásra van szükség, ha­nem kommunista aktivitásra, elvi szilárd­ságra, cselekvőkészségre és tettekre. Másütt akadnak passzív párttagok, akik az alap­szervezet nyilvántartásában szerepelnek, fi­zetik a tagsági díjat, megjelennek a párt- rendezvénysken, de ezenkívül semmi egye­bet nem csinálnak. Ezeket a pártmunkára egyébként alkalmas elvtársainkat a tag- könyvcsere során célirányos, hasznos tevé­kenységre, világos állásfoglalásra kell kész­tetnünk. A differenciált munkáról szólva kiderült, hogy a beszélgetések során semmiféle ad­minisztratív eljárásnak helye nem lehet. A beszélgetés nem lehet valamiféle hibakere­sés, fenyegetőzés. Óvakodni kell minden olyan lépéstől, amely a párttagokat önérze­tükben sértené. A beszélgetésnél alapelv, hogy az egyenrangú párttagok között tör­ténik. Ezzel együtt hangsúlyozni szükséges: a beszélgetések során, illetve annak eredmé­nyeként a pártban nem folytatunk fegyel­mi vizsgálatot, nem osztunk fegyelmi bün­tetést, és nem alkalmazunk kizárást. Pártfe­gyelmi eljárás, vagy kizárás csak abban az esetben lehetséges, ha a tagkönyvcsere elő­készítése során a párttag vétséget követett el. illetve méltatlanná válik a párttagságra. Ez azonban nem azonos a beszélgetés ered­ményével és következményével. Az alapszervezeti vezetőségek eltekinthet­nek a beszélgetéstől, ha az érintett párttag huzamosabb idő óta beteg] vagy külföldön tartózkodik és ezért a rendelkezésre álló 5 hónapon belül az eleve nem bonyolítható le. Az eltávozó párttaggal — ha előző munka­helyén nem beszélgettek —, a fogadó alap­szervezetnél kell foglalkozni. Ebben az eset­ben ajánlatos a volt alapszervezetétől véle­ményt kérni. Azokat a párttagokat, akik nem hajlandók részt venni a beszélgetésben, szükséges megkeresni. Ha ekkor is azt köK- lik, hogy nem hajlandók beszélgetni, a ma­A tagkönyvcsere előkészítésének fontos feladata lesz a folyamatban, levő törlési, ki­lépési ügyek, a fegyelmi büntetések javasolt törlésének lezárása. Ha a párttag az elbeszélgetés során úgy nyilatkozik, hogy már nem tud eleget tenni kötelezettségének és ezért szeretne kilépni a pártból, a pártvezetőség kérje, hogy a szá/i- dékát közölje írásban. Amennyiben olyan ko­ros, hcigy ez az írásban korlátozza, az alap­szervezet vezetősége — közös megállapodás alapján — fogalmazza meg a kérelmet és írassa alá az érintett párttaggal. Amennyi­ben a párttag ezt nem hajlandó írásba ad­ni, vagy az alapszervezet vezetősége által megfogalmazott kérelmet aláírni, ez esetben a pártszervezet vezetősége közölje vele, hogy kezdeményezik kiléptetését. Az írásban rög­zített kilépési kérelmet a taggyűlésnek tájé­koztatás céljából be kell jelenteni. Afelett szavazni nem kell. Amennyiben az alapszer­vezet vezetősége kezdeményezi valakinek a kilépését a pártból, a taggyűléssel el kell fo­gadtatni. A szervezeti szabályzat II/7. pontja meg­állapítja, hogy „a taggyűlésnek törölnie kell a párttagok sorából azokat, akik felszó­lítás ellenére három hónapig saját hibájuk­ból nem vesznek részt az alapszervezet munkájában, nem fizetik a tagsági díjat". Ez az eljárás nem vonatkozik azokra az idős, beteg párttagokra, akik korábban a taggyűléstől felmentést kaptak egyes pártkö­telezettségek teljesítése alól. Továbbá azok­ra sem, akik a kötelezettség elmulasztásán kívül fegyelmi vétséget is elkövettek. A pártból való törlést egyedi elbírálás alapján az alapszervezet vezetősége kezdeményezheti. Az elbeszélgetéskor a vezetőség az erre irá­nyuló elhatározását közölje az érdekelt párt­taggal és azt indokolja meg. A beszélgetés alapján döntsék el, hogy a vezetőség -mi­lyen javaslattal él a taggyűlésnek. Ezt a gondos vizsgálat, a személyes beszélgetés eredménye, a párttag további álláspontja határozza meg. Az alapszervezet vezetősége köteles külön is meghívni az érintett párt­tagot arra a taggyűlésre, ahol az ügyét tár­gyalják. Itt lehetőséget kell adni saját ál­láspontjának kifejtésére. Törlési javaslat esetén a beszélgetés tényét nem szabad a tagsági könyvben rögzíteni. A tagkönyvcserével kapcsolatos politikai munka most jó alapot nyújt arra, hogy az alapszervezeti vezetőségek az egyéni elbírá­lás mellett döntsenek arról is, kinél kezde­ményezik a pártbüntetés törlését, vagy kinél indokolt annak további fenntartása. A mér­legelés kritériuma, hogy az érintett párt­tagnál a pártbüntetés tárgyát képező kérdés­ben milyen változás állott be. Milyen a párthoz való viszonya, hogyan végzi el a pártmegbízatásükat, milyen az erkölcsi, po­litikai magatartása. Tehát nem volna helyes, ha a szabályozott határidőkhöz mereven ra­gaszkodnának és a munkát emiatt ’ sablo­nosán végeznék. Előfordulhat, hogy egy párt­tagnak több érvényben levő pártbüntetése van, vagy pártbüntetése évek óta nem tö­rölhető, mert arra érdemtelen. Ilyen eset­ben a pártszervezet vezetősége kezdeményez­heti az illető párttagnak a pártból való ki­lépését. A törlést az eddigi gyakorlatnak megfelelően kell végezni. A tagkönyvcsere előkészítésének jelentős politikai állomásai a beszélgetések tapaszta- „ latait összegező taggyűlések. Ezekre általá-' ban augusztusban kerül sor. Lehetséges, hogy egyes helyeken — ahol az előkészítés korábban befejeződik — már eiőbb meg­tartják ezeket a rendezvényeket. Alapvető követelmény, hogy a párttagok­kal folytatott beszélgetés során semmiféle sietségnek, kapkodásnak ne engedjünk teret. Ugyanakkor ahol a munkát befejezték, a vezetőség azonnal kezdje meg a tapaszta­latok összegezését, .értékelését, a taggyűlés­re kerülő beszámolók kialakítását. A tapasz­talatok összegezése nem korlátozódhat egy­szeri aktusra, hanem az egész akció ideje alatt folytatott következetes munka eredmé­nye legyen. Kívánalom, hogy a tapasztala­tok összegezése politikai megközelítésből tör­ténjék, így kerüljön a taggyűlés napirendjé­re. Alapvetően vizsgálják, hogy a Központi Bizottság határozatában és a helyi intézke­dési tervekben kitűzött politikai célokat ho­gyan, milyen módon és mértékben sikerült valóra váltani. A TAGSÁGI KÖNYVEK CSERÉJE nagy és felelősségteljes munkát követel minden pártszervtől, -szervezettől és minden párttag­tól. E feladat végrehajtásához jól szervezett megfelelő politikai tartalommal töltött, fe­gyelmezett tevékenységre van szükség. Olyanra, amelynek során nem szenved ké­sedelmet a párt előtt álló egyéb feladatok végrehajtása sem. Miniatűr orvosi műszerek Alekszandr Sziszoljatyin egyéb eszközök. Ezekkel a uráli ezermester a sejtek műszerekkel a tudósok csak mikrosebészetéhez alkalmas hússzszoros nagyítás mellett miniatűr orvosi felszerelést tudnak dolgozni, állított elő. Az uráli ezermester mikro­A moszkvai egyetem tudó- méretű szikéit, csipeszeit és sai 10 sebészeti szerszámot más egyedülálló eszközeit kaptak Sziszoljatyintól. Van- jól ismerik a szemész szak­nak ezek között mikroszkópi- orvosok. Számos ember lá- kus méretű húrok, amelyek- tását adták már vissza ezek kel ki lehet „pányvázni” a Ee§ítsógével. Sziszoljatyin . gyártott már olyan szondát , , is, amely lehetove teszi, hogy nagyságú a betegtől alvás közben ve­zadmilliméternyi Kapcsolatok nyílással ellátott üreges tű és gyenek gyomorsavmintát, lataikat. Európa egyik legnagyobb Bővíteni kívánják az áru- kenderipari vállalatát, a csak- kapcsolatokat is; mintaszál- nem nyolcezer embert fog- Htmányt küldtek egymásnak: ... a bolgár textilipar minőségi lalkozlato Szegedi Kanderfo- kenderfonalat szállít Szöged- nó és Szövőt mind szorosabb re, szintetikus szálanyagok gazdasági és műszaki-tudo- ellenében. Más jellegű áru- mányos kapcsolatok fűzik a kapcsolatok hasznosságára bolgár textilipar hasonlóan utal, hogy az újszegedi szö- jelentős cegehez a DSO vál- vőgyár tízezer négyzetméte- lalathoz. Szakembereik rend- .. , ;, szeresen látogatják egymás rcs ,u-1 uzemcsarno'íaban jól üzemeit, kicserélik tapaszta- beváltak a bolgár gyártmá­nyú elektromos targoncák.

Next

/
Thumbnails
Contents