Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXII. ÉVF., 68. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés Törvénybe iktatták a természet védelmét Pénteken — délelőtt 10 órától — folytatta tanácskozását az országgyűlés. tavaszi ülésszakának második napirendi témája, az emberi környezet védelméről szóló törvény- javaslat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, I’ock Jenő. Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A napirendnek megfelelően megkezdett vitában sokan kértek szót. Az ülés elnöke ezután bejelentette, hogy a tárgysorozat második témájához — a környezetvédelmi törvényjavaslathoz — több hozzászóló nem jelentkezett, ezért a vitát bezárta és megadta a szót Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszternek. Bondor József válasza Bondor József, a vitában elhangzottakat összefoglalva mindenekelőtt arra utalt: a felszólalók egyöntetűen aláhúzták az új törvény megalkotásának szükségességét. Ezzel alátámasztották az egész lakosság, a társadalom véleményét: törvény szintjére kell emelni azokat a rendelkezéseket, amelyek létünk, környezetünk természeti tényezőit védik, óvják, lehetővé és feladattá teszik a megelőző, sv. ártalmakat elhárító teendőket, intézkedéseket. Témakörönként reagálva a képviselői felszólalásokra, a miniszter először arra hívta fel a figyelmet: a környezet- védelem távolról sem valamiféle új dolgot jelent, folytatása, az eddiginél körültekintőbb elvégzése mindazoknak a feladatoknak, amelyek már eddig is megvoltak. A változás elsősorban a tevékenység jobb megszervezésében, a korábbinál szélesebb körű ellátásában jelentkezik. Tömören arról van szó: a környezetvédelmet a mindennapi tevékenység — a termelőmunka, az oktatás, a beruházás-előkészítés, a természetszeretet — elválaszthatatlan részévé kelle tenni, nem új kutatóintézetekre van szükség — hiszen jelenleg is 53 kutatóhely működik a többi között vízgazdálkodási, meteorológiai és egyéb hasonló profillal —, sokkal inkább arra, hogy a kutátások, tudományos vizsgálódások eredményei alapján a környezeti ártalmak mind hatékonyabb megelőzését szorgalmazzuk. lyet körülbelül az 1980-as évek végére vártunk. A túlnövekedett vendégforgalmat célszerű és lehetséges visszafogni más pihenő- és üdülőhelyek fejlesztésével, például a Velencei-tó vagy a Dunakanyar mind vonzóbbá tételével. Az erdők jó levegőt, csöndet, nyugalmat adó tényezői, zöld színfoltjai életünknek, éppen ezért nem adhatunk zöld utat irtásukhoz, az erdős részek — fák, ligetek — oktalan pusztításához. Jelenleg az ország erdőterületének 93 százaléka a termelés szolgálatában áll, kevés tehát az ilyen kirándulóhely. Maradéktalan szigorral kell alkalmazni azokat az előírásokat, hogy a termelési célú erdőirtások után rögtön telepítsenek is. Annál inkább, mert környezetvédelmi teendőink, elképzeléseink közé tartozik, hogy a táj- és környezetvédő, szépítő erdösávokat (éspedig nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem a városokban is) a jelenleginek legalább a háromszorosára növeljük, az üdültetés céljait szolgáló erdőterületeket pedig több mint az ötszörösére. Bondor József nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem közös ügyünk, tehát nemcsak az Országos Környezetvédelmi Tanács — mint kormányszerv — teendőit, nem is csak egyik-másik tárca feladatait jelenti. A közös ügyért közös felelősséget kell vállalni. A felelősség mindenütt helyi teendőkre sarkall, s csak a közösségi érzésből fakad. Tevékenység, köroye- zetóvás hozhat igazán kézzelfogható eredményeket. Az ilyen alapállás megsokszorozza a környezetvédelem anyagi erőforrásait is. Mert ilyen célra 500 millió forint áll rendelkezésre központilag — ami kétségtelenül szerény ösz- szeg. Hozzájönnek viszont azok a pénzek, amelyeket közvetve fordítunk a környezetvédelemre. Ilyen célokat szolgál például az ipari beruházások költségeinek mintegy 10—20 százaléka. Természetvédelmi körzetnek számít az ország területének körülbelül 2,5—3 százaléka. Itt arról a speciális esetről van szó — mondta a miniszter —, hogy a természetet kell védeni az ember ellen. Itt soha nem rekonstruálható értékek elpusztulásának veszélye áll fenn, a természet ilyen kincseit nemcsak a jelennek kell óvnunk, hanem az utánunk következő generációk számára is — becses nemzeti értékként, olykor világviszonylatban és a tudomány szempontjából is újból elő nem állítható kincsként — kell megőriznünk. Beszélt a miniszter a környezetvédelemmel összefüggő intézkedések kapcsán arról is, hogy mindig fel kell mérni egy-egy intézkedés, döntés várható hatásait — esetleg évek. évtizedek múltán bekövetkező következményeit is. Jó szóval említette a lakosság szerepét: a lakóhelyi és munkahelyi kollektívák, • az egyes emberek önzetlen áldozatvállalását a környezet védelme érdekében. Itt forintban ki nem fejezhető, ám óriási eredményeket produkáló fizikai és szellemi energiáról van szó megemlítette ennek kapcsán a törvénytervezet országos társadalmi vitáját, amelyben javaslatok, ötletek sokasága juttatta kifejezésre a jó értelmű lokálpatriotizmust is. A miniszteri vitaösszefoglaló után határozathozatal következett. *Az országgyűlés előbb a parlament építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz beterjesztett együttes módosító javaslatait, majd a törvénytervezetet általánosságban — és a megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Bondor József válasza után ebédszünet következett. Ebédszünet után Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesztette elő beszámolóját a tárca felkészüléséről. NEMESLAKI TIVADAR BESZÉDE Gépiparunk és a népgazdaság fejlődése — A vízvédelem témájánál elsősorban a természetes vizek tisztaságának megőrzését kell szem előtt tartanunk — mutatott rá Bondor József. — Világszerte mind fontosabbá válik ez a törekvés. A vizek szennyeződésének — vagy továbbszennyeződésé- nek — megakadályozásával együtt, a szó szoros értelmében életbevágó követelmény a vízgazdálkodásban a takarékoskodás. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyes termelőhelyeken ivóvízminőségű vizet használnak fel, amikor az úgynevezett ipari víz is megfelelő lenne. A Balaton vizének tisztasága — Bondor József által is kiemelten — visszatérő témája volt a vitának. Hiszen a környezetvédelemhez a településfejlesztéssel együtt hozzátartozik az élővilág, a természeti környezet megóvása is. Ez utóbbit sürgető feladattá teszi, hogy a Balaton látogatottságában már ma elértük azt a „mértéket” ameA gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésében. Mind a termelés, mind az exportnövekedésben a népgazdasági átlagnál lényegesen többet kell elérni. — A Kohó- és Gépipari Minisztérium úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokat a koráb- binál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok megfelelő hasznosításával ' eredményesen végre lehet hajtani, — A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozat- nagyságban. A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó anyagbázisra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen, szerződésekre legyen alapoz- A gyártmány- és gyár- ható. 1 tásfejlesztés tartós nemzet- — A szűkös fejlesztési for- közi megállapodásokra, tér- rások miatt zömmel rekonst- melési kooperációkra és hosz- rukciókkal legyen megoldható szúlejáratú kereskedelmi a termelésfejlesztés. Fonton vállalati feladat — A termékszerkezet átalakításának meggyorsítása elsődlegesen vállalati feladat. A módosított közgazdasági szabályozók is erre orientálják a vállalatokat. Ezt ,a feladatot azonban nem lehet csak a szabályozókra. vagy csak a vállalatokra bízni, ezt az elmúlt évek tapasztalatai is igazolták. A szelektív fejlesztés, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítása magasabb követelményeket támaszt nemzetközi — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz és a többi KGST-országhoz fűződő — tudományos, műszaki- termelési kapcsolataink szervezésében. — A szelektív fejlesztés ugyanis jelenleg és a jövőben is elsősorban a szocialista gazdasági integrációba való erőteljes bekapcsolódásunkkal lehetséges. Ehhez tartozik, hogy mindazt a terméket, 1 amit az integráció keretében gazdaságosabban tudunk közösen fejleszteni és gyártani, illetve importálni, nem kell itthon előállítani. Nagy gondot fordítunk a technológia korszerűsítésére, különösen a kistermelékeny- ségű, kézi jellegű technológiák, elsősorban a szerelés és az anyagmozgatás gépesítésére. Itt ugyanis rendkívül- nagyok a tartalékok. A technológia korszerűsítésének gyors és olcsó módja a kiegészítő (Folytatás a 2. oldalon) A Salgótarjáni Kohászati üzemek egyik korszerű üzemcsarnokában automata berendezések segítségével pácolják a keresett huzalféleségeket Küldöttgyűlés előtt Ülést tartott a KISZ Nógrád megyei bizottsága A Kommunista - Ifjúsági Szövetség közelgő IX. kongresszusára történő készülés jegyében pénteken a megyei pártbizottság salgótarjáni székházában ülést tartott a Nógrád megyei KlSZ-bizott- ság. Megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottságnak az 1976. április 11-i küldöttgyűlés elé kerülő beszámolóra vonatkozó javaslatát, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, majd egyéb kérdéseket tárgyalt. Az ülésen részt vett és felszólalt Matúz József, a megyei párt- bizottság titkára. A délutáni órákban a végrehajtó bizottság megvitatta az 1970/77. évi akcióprogramot tárgyaló KlSZ-taggyűlé- sek tapasztalatairól szóló jelentést. A testület jóváhagyta a megyei úttörőelnökségnek a II. megyei és a VI. országos úttörővezetői konferencia állásfoglalásainak feldolgozására és végrehajtására vonatkozó feladattervét. Döntött a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben kiemelkedően tevékenykedő ifjúsági kollektívák és fiatalok kitüntetésében. A végrehajtó bizottság járási, városi, küldöttcsoportokat bízott meg a KISZ IX. kongresszusa előzetes dokumentumai egy- egy részkérdésének alaposabb tanulmányozásával, közös álláspont kialakításával. Tavaszi munka a mezőgazdaságban Egyhetes késés a földeken A mezőgazdasági nagyüzemekben megkezdődött a tavaszi munkára való felkészülés, a tavaszi vetésű növények előkészítése a vetésre. Az üzemek jól kihasználták a januári, februári száraz időjárást. Az elmúlt évben végezetlenül hagyott 1600 hektár területen a mélyszántást döntő többségben elvégezték. Az erő- és munkagépek kijavítása megtörtént. Megkezdődött a tavaszi gépszeinle. A gépek állapota kielégítő. A tervezéssel egyidőben készültek el a tavaszi munkák kampánytervei és azok szerint erőgép-átcsoportosításokra, ha szükséges az üzemek közötti segítségnyújtásra megteremtették a lehetőséget. Az őszi búza fejtrágyázása a hét végére befejeződött. Azok az üzemek, amelyek a hónap elején elvégezték a fej trágyázást, jól jártak, mert az elolvadt hóval a nitrogénműtrágya beszivárgása a gyökérzónába időben megtörtént. Az eddig elvégzett fejtrágyázás 28 ezer hektár, amely ezer hektárral több az elmúlt évinél. A műtrágyák és növényvédő szerek időben az üzemek rendelkezésére álltak, azonban nitrogénműtrágyából nem minden igényt tudnak azonnal kielégíteni, de folyamatosan biztosítják. Hangsúlyozzuk a talajvizsgálaton alapuló, észszerű műtrágyázás és növényvédelmi munkák optimális időben való elvégzésének fontosságát. Burgonya- termelő nagyüzemeinkben tovább tart a kedvező termelési kedv, hiszen az elmúlt évhez hasonlóan, 1270 hektáron tervezik a burgonyát termeszteni. Már több üzemben megkedődött a vetőgu- mók előcsíráztatása. Üzemeink a cukorrépát . (a jmegyei tervezettet meghaladóan) 1770 hektáron kívánják termelni, s ez kedvezőnek ítélhető. A járások közül a pásztói járásban nagy a tervezett terület, meghaladja a 710 hektárt. A tavaszi kalászosok közül, ha az időjárás jó lesz, ~a jövő héten megkezdődhet a tavaszi árpa vetése. Az elmúlt év hasonló időszakában, már több mint 1200 hektáron földbe került a tavaszi árpa. A hideg időjárás miatt viszont a munka több mint egyhetes késéssel indul. Szükség lesz a tervszerűen szervezett munkára. A kukorica vetésterülete az adottságok miatt várhatóan tovább csökken 1400 hektárral. Az üzemek számára fontos követelmény, hogy a gabona és kukorica együttes területe ne csökkenjen az elmúlt évi alá. Ezt minden tsz-nek az elkövetkező időszakban figyelembe kell venni és így kell kialakítani a tavaszi vetésű növények arányát. A késés miatt a tavaszi munkatorlódás elkerülhetetlennek látszik. Erre kell - üzemeinknek felkészülni. Több változatban szükséges a már elkészült kampányterveket módosítani. mivel a tavaszo- dás mértéke előre nem látható. Vetni (a kukorica kivételével) március végén, április elején minden növényt lehet, sőt kell! Ezért nagyfokú szervezettséget és felkészülést követel minden üzemtől a vetések talaj-előkészítése és az egyes növények mielőbbi vetése.
