Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Telefonközpont és •vonalak Kábelek, postaházak épülnek NÓGRÁD POSTAI szol­gáltatásának helyzete több kívánnivalót hagy maga után. A postai létesítmények egy része tárgyi felszereltség te­kintetében nem elégíti ki az igényeket. A Budapest-Vidéki Postaigazgatóság nemrégi­ben tartott sajtótájékoztató­ján ismertették az Igazgató­ság negyedik ötéves terv idő­szakában tett intézkedéseit, az Ötödik ötéves terv felada­tait. A legtöbb gond megye- szerte a távközlés területén tapasztalható Ennek elhárí­tására a negyedik ötéves terv időszakában bővítették Salgó­tarján, Balassagyarmat, Rét- ság, Pásztó és Nagybátonv távbeszélőközpontjait, s a megye két városának helyi hálózatát. Helyközi beszél­getéseknél nehézséget oko­zott nemcsak a Budapest felé vezető kábelek ftem kielégítő áteresztőképessége. hanem az is, hogy a megyei posta- hivatal helyközi központja munkaerő-nehézségekkel küz­dött. Ennek enyhítésére (a salgótarjáni helyközi központ részére) az igazgatóság meg­oldotta a kezelői távhívást, amely négy összeköttetésre nyújt egyszerre. lehetőséget. Ugyancsak a helyközi beszél­getések helyzetét, várakozási idejét javította a Pásztó— Ecseg—Salgótarján. Karancs­berénv—Kisterenve—Nád­újfalu között fektetett új kör- zetkábelirányok Ezek az intézkedések — bár sürgető igényeket elé­gítettek ki — mégsem jelen­tettek gyökeres változást a megye távközlési helyzeté­ben. Ezért az ötödik ötéves tervben az igazgatóság jelen­tős fejlesztést irányoz eiő. A LEGTÖBB GOND ilyen szempontból Salgótarjánban van. Az amúgyis elavult köz­pont telített, Üj távbeszélő­állomások létesítése szinte lehetetlen, Elláttatlanok az újonnan épült lakótelepek. A helyzet javítására az elkövet­kező öt év alatt fokozatosan sor kerül. Leghamarabb a Kemerovo lakótelep gondjain enyhítenek. Még az idén le­hetőség nyílik egy 40Ö állo­más kapacitású mellékköz­pont üzembe helyezésére. Lé­nyeges javulást hoz a város­ban létesülő új. hatezer ál­lomás kapacitású crossbar automata főközpont. Az épü­letet az AGROFIL építi, s legkésőbb 1977-ben be kell fejezni ahhoz, hogy a BHG elkezdhesse a berendezés sze­relését, Ha késedelem, fenn­akadás nem jön közbe, a fő­központ 1979-re üzemel, le­hetővé teszi új állomások lé­tesítését és bekapcsolja Sal­gótarjánt az országos távhívó­hálózatba. Addig is, míg az új központ üzembe lép, megpróbálják csökkenteni a távbeszélővo­nalak zsúfoltságát. Ha a BHG szállítja a készüléket, a je­lenlegi központban időszám­láló szerkezetet építenek. Közismertebb nevén 3 perces automatát, melytől az eddigi alkalmazás alapján 25 száza­lékos áteresztőképesség-nö­vekedést várnak. Mire az új központ üzem­képes lesz. teljesen felújítják a megyeszékhely helyi háló­zatát, és megépítik az új la­kótelepek telefonhálózatát is Befejeződik a Salgótar­ján—Hatvan—Budapest kör­zetkábel szerelése, valamint a korszerű kábeltechnikával épülő Budapest—Szentendre —Vác—Salgótar j án—Eger— Miskolc fővonal, mely meg­oldja a helyközi távbeszélő­gondokat. Az ötéves terv vé­gére megkezdi az igazgatóság a balassagyarmati új főköz­pont beruházásának előkészí­tését is, az épület kialakítá­sával. Tovább folytatják az úgy­nevezett POLEX-programot, a felfűzős áramkörök meg­szüntetése érdekében., ezzel javítva a községek helyközi távbeszélő-lehetőségeit. Az elmúlt öt évben jelen­tős előrelépés történt a ha­gyományos postaszolgáltatás fejlődésében is. Üj hivatalt, illetve korszerűbb. létesít­ményt . kapott Romhány. Nagylóc, Mihálygerge, Vanyarc, Kalló, Ludányhalászi, Szügy, Karancsság, Bér. Csesztve, Szé- csényfelfalu, Nőtincs, őr- halom, Bánk és Buják. Az ugyancsak életveszélyes, rossz állapotban levő salgótarjáni 4-es számú (zagyvapálfalvai) postahivatal az idén költözik új helyiségbe Az V. ötéves terv folyamán, komplex pos­taépület épül Szécsényben és új épület Karancskesziben. A megyeszékhely gondjai fokozatosan enyhülnek, a vá­rosi tanács által biztosított helyiségben még az idén fel­vevőfiók nyílik a Kemerovo- lakótelepen. Az új Crossbar­központ „belépésével” hely szabadul fel a megyei posta- hivatalban. Rekonstrukcióra kerülhet sor. és szintén nö­velhetik a felvevőhelyek szá­mát. BÄR AZ V. ÖTÉVES terv során jelentősen' fejlődik a megye postai szolgáltatása, az igazgatóság anyagi lehe­tőségei miatt nem kerülhet sor minden gond, megoldásá­ra. Felújítják a nógrádköves- di és a mátranováki posta- hivatalt (többek között), Nóg- rádmegverben azonban csak a következő ötéves tervben építenek új postaházat, ösz- szegezve: az V. ötéves terv­ben fokozatosan tovább ja­vul a postai szolgáltatás szín­vonala Nógrád megyében. — g — Filmek a szocialista országokról Környezetvédf lm i kiállítás A 'budapesti nemzetközi vásárközpontban megkez­dődött az április 6-án meg­nyíló nemzetközi környe­zetvédelmi kiállítás, Pro- tenvita ’76 előkészítése. Az Országos Környezetvédelmi Tanács koordinálásában és több minisztérium, országos főhatóság és társadalmi szer­vezet aktív közreműködé­sével mintegy 2000 négyzet­méternyi területen rendezik be a nemzetközi bemuta­tót. A kiállítás központi magja Magyarország kör­nyezetvédelmi dokumentá­ciós bemutatója. A központi dokumentá­ciós mag körül rendezik be a hazai és a külföldi válla­latok kiállításait, amelyek különböző hulladékmentes és légszennyezés nélküli gyártási eljárásokat, viz­es szennyvíztisztító beren­dezéseket, légszűrőket, le­vegőtisztító és elszívóbe­rendezéseket, vízszabályo­zási és erdő telepítési mód­szereket, különböző környe­zetvédelmi eszközöket és anyagokat mutatnak be. Angliából, Ausztriából, Dá­niából, Finnországból, az NSZK-ból és Svájcból ösz- szesen 26 cég vesz részt ezen a nemzetközi sereg­szemlén. Magyarországot pedig 11 kutatóintézet és vállalat képviseli legújabb környezetvédelmi műszerei­vel, berendezéseivel. Népi ellenőrök vizsgálják A népi ellenőrök ebben a hónapban — az 1975-ös esz­tendőt és 1976. első negyed­évét felölelően — az élel­miszerek szállításának szer­vezését vizsgálják. Az utóbbi időben egyes vizsgálatoknál szerzett ta­pasztalatok arra utalnak, hogy az élelmiszer-kiskeres­kedelem részére végzett nagy­kereskedelmi, valamint köz­vetlen ipari szállításoknál — az innen történő beszerzés mintegy kétharmada a kis­kereskedelmi forgalomnak — időnként ütemezetlenség ta­pasztalható : nem alkalmaz­kodnak a boltok nyitvatartá- sához, a lakosság vásárlásra jutó idejéhez. Ez különösen a kisebb boltok ellátási kör­zetében okoz esetenként za­varokat. A negyedik ötéves terv során állami és vállalati intézkedéseket hoztak a kor­szerű szállítási módok elter­jesztésére. A konténerizáció fejlődését például állami pre­ferenciákkal is jelentősen elő kívánják segíteni. Mégis olyan tapasztalatokat szerez­tek, hogy a konténereket több helyen nem rendelteté­süknek megfelelően hasz­nálják.. Mindezekre tekintettel a vizsgálat a fogyasztói igé­nyekből kiindulva fel kíván­ja tárni a korszerű szállí­tásszervezést elősegítő és akadályozó tényezőket is. A vizsgálatban a fővárosi és nyolc megyei népi ellenőrzési bizottság vesz részt. A helyszíni közvetítések mellett a Magyar Televízió más módon is igyekszik meg­emlékezni a baráti szocialis­ta országok pártkongresszu­sairól. Így a közeljövőben láthatják a nézők azt a két­részes, „Az ismerős és isme­retlen Bulgária” című doku­mentum-összeállítást, ame­lyet a televízió Horizont szerkesztősége készít közösen a bolgár televízió Druzsba szerkesztőségével. Az egyen­ként 25 perces produkciók nemcsak a mindnyájunk ál­tal jól ismert festői kirándu­lóhelyeket,, a tengerpartot a hegyeket idézik a nézők elé, hanem bepillantást en­gednek Bulgária iparának, mezőgazdaságának és kultú­rájának fejlődésébe, is, vázol­va a szocializmus építésében az elmúlt pártkongresszus óta megtett utat. Ugyancsak képernyőre kerül „Bulgária képekben” címmel egy má sik adás is, amely magazin- jellegű lesz. Az ünnepi ese­mény alkalmából intferjú is készül vezető bolgár állam­férfiakkal. Terveket formál a Horizont szerkesztőségében a Csehszlo­vák Kommunista Párt közel­gő tanácskozása is. „A feled­hetetlen április” címmel do­kumentum-összeállítással emlékeznek meg a televízió­ban Szlovákia és Pozsony felszabadulásának évfordu­lójáról. Egy másik műsor közvetlenül a kongresszus előtt érzékelteti — riportok segítségével — azt a hangula­tot, amellyel Prága és az or­szág lakossága várja a leg­felsőbb pártfórum tanácsko­zását. „Randevú Moszkvával” címmel az NDK televíziója kis, színes híradásokat készí­tett a Szovjetunió fővárosá­ról, az ittlakó emberekről, a moszkvai hétköznapokról. Ebből, ugyancsak a Horizont szerkesztőség gondozásában a magyar tévénézők is váloga­tást kapnak. A tervek szerint májusban láthatunk riport- filmet egy NDK-beli hajó­gyárról. Egy másik NDK produkciót is levetítenek, — címe „Az a bizonyos tavasz” — amelyet tavaly a felsza­badulás 30. évfordulójának tiszteletére forgattak. <A ri­porterek a lengyel határ mentén fekvő községekben beszélgetnek a lakosokkal, fi­atalokkal, idősebbekkel arról, mit is jelentett "nekik a há­ború és — a szó képletes ér­telmében — a tavasz. Mon­góliáról többek között az APN filmesei és az NDK te­levízió munkatársai készítet­tek filmet. Ezeket, valamint egy magyar produkcióban ké­szülő tévéfilmet is, a mongol pártkongresszust megelőző hetekben, napokban tekint­hetjük meg. „Moszkva—Vlagyivosztok” címmel mutatják be azt a szovjet tévé által készített produkciót, amely a neveze­tes vasútvonal útját követi nyomon, sorba véve azőkat a területeket, amelyekről Cse­hov még szánakozással írt. A film most sokrétűen ábrá­zolja az itt végbement fejlő­dést, az új" városokat, ipari fellegvárakat. Film készül a KGST fennállásának 25. éy- fordulójáról is, amelyet elő­reláthatólag még az év első felében sugároznak. Iparművész Kijevből Először magyar földön — Jó napot kívánok! — mondja mosolyogva, miköz­ben bogozza a rojtos szegé­lyű ukrán kendő csomóját. A papa kívánsága volt, hogy vi­selje, de ő maga sem válna meg tőle semmilyen áron. Szerény, törékeny kis te* remtés Szellej Dovzsenkó, alig hihető róla, hogy „már” 28 éves. Kijevből érkezett Magyarországra rokonláto­gatóba, s ez nagy élmény szá­mára. hiszen még soha . nem járt magyar földön. Kalauza, a férje kárpátukrajnai, aki nagyon sokat mesélt Leszjá- nak — ismerősei csak így nevezik — országunkról, az (itt éllő emberekről. A sok­sok átbeszélgetett este ered­ménye, hogy Leszja nagyon sok szót tud magyarul , és sok mindent megért. — Van egy négyéves kis­lányunk, aki már három nyelvet beszéli az oroszt, az ukránt és a magyart. Az első állomás Salgótar­ján — ismerkedés a rokonok­kal, barátokkal. De a piros noteszban jó néhány fővárosi képzőművész neve is szere­pel, akiket szintén meg akar­nak látogatni. Leszja is, a férje is iparművész. Csodála­tos, színes mozaikokat készí­tenek, óvodákba, iskolákba, intézményekbe. , — Kijevben nagyon sok fiatal művész él és úgy ösz- szetartunk, mint egy nagy család. Gyakorta rendezünk kiállításokat, sikerrel. Azt hi­szem a szovjet emberek mű- vészetszeretetét nem kell kü­lön ecsetelnem. Én már a családban magamba szívtam a művészvilág levegőjét, mert á 75 éves papa is mű­vészember. Monumentális falrrrozaikjai híresek nálunk. Meglepő Leszja tájékozott­sága a magyar képzőművé­szeti életről. — Ne csodálkoz­zon, rendszeresen olvassuk, tanulmányozzuk a Művészet című folyóiratot. Salgótarján­ban nagyon szeretnénk ellá­togatni Czinke Ferenchez, mert úgy érzem törekvéseink hasonlóak, ö is a népi világ­ból meríti a témáit, mint ahogy én és a férjem. Ez a kincsestár pedig kimeríthe­tetlen. napról napra sok új csodát nyújt az embernek. — Hogyan tetszik váro­sunk ? — Építészete nagyon kul­turált. lenyűgöző. Nekem mégis van egy kis hiányérze­tem. Szürkék, sivárak az épü­letek. Igaz, én már megszok­tam, hogy nálunk a házak falát ukrán népi motívumok­kal díszítik, s ez mozgalmas­ságot, színt kölcsönöz a lakó- telépeknek, a városnak. Csapong a beszélgetés. Szó esik a magyar emberek ven­dégszeretetéről, a gazdag áru- választékról, a jól öltözött hölgyekről. Leszja mosolyog maga elé; — Őszintén meg­mondom, mi szerény, egysze­rű emberek vagyunk. Keveset költünk ruházkodásra. nap­jaink munkával telnek el. Mozaikkészítéssel. egy-egy jól sikerült alkotás örömével. Magyarországon nagyon sok képzőművészeti könyvet, ki­adványt szeretnénk vásárolni, hogy visszatérve hazánkba a barátainkat is megismertes­sük az önök művészetével. Leszja készülődik, ismét a fejére kerül az ukrán kendő, s már a búcsúzáskor mond­ja; — Itt Magyarországon, igazi tavasz van az orosz tél­hez képest. Amikor elindul­tunk mínusz harminc fok hideget mértek és óriási hó­vihar tombolt. — vkin — Szivattyúsok ­szívós elhatározással Tizennyolc esztendős létére Szikora János a két és fél ezer forintot hazaviszi havonta. Jól fizetik a géplaka­tosokat, aztán a közösség is kellemes. Összetartó. Ha leszerelek a katonaságtól, akkor is szívesen visszajövök. Maszlik Sándorné ügyesen irányítja a hatalmas fúró­gépet. Bánkról jár Rétságra dolgozni. Jól jön havonta a 2000—2100 forint. Jellegzetes kisüzem a nagyközség szélén: a Fém­mechanika Szivattyú és Anyagmozgató Szövetkezet rétsági telepe azonban fon­tos, keresett termékeket gyárt. Szivattyúi eljutnak külföldi piacokra is. Ezen túl belföldön például az üzemanyagtöltő állomáso­kon üzemelnek a rétsági­ak szerkezetei. Fiatalokból, eddig a háztartásban dolgo­zó családanyákból, szorgos szakemberekből növelték' fokozatosan a szövetkezet dolgozóinak létszámát. Azóta törzsgárdája alakult ki. szívesen mennek ide a környékbeliek. Ha a közle­kedéssel, a Rétságra történő beutazással nem lenne any- nyi baj, talán még nagyobb figyelemmel, szorgalommal végeznék teendőiket a mun­kások. A néhány kilomé­terre fekvő Pusztaberkiből például másfél órát is igénybe vesz az autóbuszo­zás — többszöri átszállás­sal, —s amíg valaki eljut a telephelyre. Jobbágy István vésőgépen dolgozik. (Kulcsár József képriportja) NÓGRÁD — 1976. március 19., péntek 5 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents