Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
25 év Tbália íkaru^án Jubilál a/ Állami Déryné Színház Tartalmas, ízléses, jól szerkesztett jubileumi albumot jelentetett meg a Magyar Színházi Intézet a falvak, vidéki városok színházának, az Állami Déryné Színháznak fennállása negyedszázados évfordulója alkalmából. Megidézett történelem ez a könyv, a tudós alapossággal készített szöveg és a képek elfogulatlan. hiteles nyelvén. Egy színház születésének, < a gyermek- és kamaszévek örömmel és gonddal teli időszakának, a felnőtté érés szellemiséget kiteljesítő, lelket vi- dámító pillanatainak tanúi vagyunk ismét, mint voltunk megélt valóságunkban is. A hajdani ekhós szekér, Déryné, Megyeri Károly, Eg- ressy Béni és kortársainak legendás lakó- és szállítási eszköze már régen a múlté volt az alakulás, a szerveződés napjaiban is. Az elődök mai leszármazottai autóbuszokkal járták és járják a magyar vidéket, vállalva a hagyományőrzők eléggé nem is dicsért, küzdelmes, fáradságos szerepét, szívvel, hittel és lelkesedéssel teljesítve a művészi és politikai küldetést. Miért és kinek játszottak, játszanak? Illyés Gyulánál tömörebben, valóságosabban és szebben erre még aligha feleltek: „Kimondani egy igen nehéz fajsúlyú, örök-kemény igazságot a lehető legnépszerűbb: legköny- nyebben ható, legmindennapibb külsejű művészi eszközökkel. Ez itt a föladat. Népszerűén szólni, a népre nem lefelé, hanem fölfelé tekintik" Idézzük fel az alkalomból, dr. Székely György bevezető tanulmánya segítségével, a sorsdöntő, a szépek között is a legszebb napokat, heteket, hónapokat, éveket! Az indulás: „1951, májusában született meg a határozat, hogy meg kell szervezni az Állami Faluszínházat. Az előkészítés munkájával Mátrai József igazgatót bízták meg; a művészeti vezetésben legközvetlenebb munkatársa Ascher Oszkár mint fődramaturg segített a műsor kialakításában... Már augusztus elsején társulati ülést tartottak, kiosztották az első tartot- adatokat és megkezdődött a felkészülés. Tíz kis együttes kezdte meg a munkát. A létszám ekkor még igen alacsony volt, mert azzal a fel- tételezéssel szervezkedtek, hogy a szükséges technikai munkákat, a díszlet építésétől kezdve a jelmezek kezeléséig, a fodrászmunkától a Világosítókéig maguk az előadás szereplői végzik el. S ez az első időben valóban így is történt.”. Premier: „Az első előadásra, ünnepélyes keretek között az ország első hatalmas beruházásának színhelyén, Dunapentelén, 1951. augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén került sor... Versek, jelenetek kerültek színre. De ugyanezen a napon még másik három együttes is játszani kezdett: Határgárdos, Mindszent és Kunhegyes kapta az első előadásokat.” Fordulat a műsorpolltiká- ban: Mátrai József igazgató emlékezete szerint: „...már az első napokban olyan nehézségekkel találkoztunk, amelyekre azelőtt gondolni sem mertünk volna.... A legnagyobb hiba az volt, hogy nem ismertük eléggé a falut és sajátos kérdéseit... Nemegyszer előfordult, hogy olyan eldugott helyen szerepeltünk, ahol a nézők többsége színházi előadást először látott életében... Ezért mindenképpen leegyszerűsítettük műsortervünket.... Eljárásunk ellen maguk a falusi nézők tiltakoztak a legviharosabban”. — 1954-tŐl kezdve a színház már csak teljes, magas művészi értékű műveket játszott. Üj név, új tartalom: 1956- ban „vette fel a most mára szocialista magyar színjátszás elismert részévé vált szervezet a Déryné Színház nevet. A változás igazi oka ezúttal Is a közönségben, a társadalomban rejlett. A magyar .parasztság ezekben az években már elindult az új életforma megteremtése felé, amely út során. fia még nem is szűnhettek meg az alapvető különbségek, a falu és i a város között, a világosan kitűzött cél mégis úgy hangzott, hogy a falvak élet- és munkafeltételeit közelíteni kell a városi munkához és élethez.” Üzenet határokon túlra: „Nem váratott soká magára az a lehetőség sem, hogy (a színház) az ország határain is túllépjen és elsősorban a baráti szocialista államokban élő magyarság számára tartson előadásokat. Az első kísérletet 1956-ban Fényes- Mesterházi Két szerelem című daljátékával tették, amikor Csehszlovákiába vitték : el. Az igazi sorozat azonban j a Déryné Színház 1961-es szovjetunióbell, ukrajnai út- jával kezdődött.” —* Ettől , kezdve minden évben elju- , tott a színház külföldre; járt j Romániában, s a legtöbbször! Jugoszláviában és Ausztriában. Otthonra lel a fővárosban is; A hatvanas évek elején a Kulich Gyula téren bemutató színházat kap a Déryné, „amelyet sok szeretettel és ötlettel modernizált és alakított át a saját céljaira. Műsora ettől kezdve a fővárosban is rendszeresen megjelenik és egy sokoldalú színház gazdag termésével ismerteti meg a budapesti közönséget is.” A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a pásztói művelődési központ a jubileum alkalmából megyei díszelőadást, színháztörténeti dokumentumkiállitást és közönség-művész találkozót rendez ma Pásztón. Szeretettel köszöntjük mi is a jubileumot ünneplőket! (ok) Mai tévéajánlatunk f £1.39: Asszonykórus. Dokumentumfilm. A Galga menti zöldségtermesztésnek már tradíciója van. Korábban a zöldségtermesztés és a piacolás családi keretek között lőtt. Az urbanizáció következményeként azonban a férfiak gyári munkásokká lettek, így ma már szinte kizárólag az asszonyokra maradt a család ellátása, a háztáji megművelése és a v_ piacolás. A családot a fokozottabb jóléthez az asz- szonyok — mondhatjuk — önkizsákmányoló életmódja segíti. E családok sajátos életformáját és életmódját mutatja be a film. i Gerencsér Miklós: : I EMLÉKE TISZTA FORMÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc ■ 5 : 5, latint Bárkány Jánossal, közben a puskaporos leckéből is Elkövette azt a vég- Eljutott neki. Thököly biz- zetes hibát, hogy a haza tosra Vette ,a török győzelmet, ügyét mereven a török győ- £m keserűen csalatkozott, zelmeihez kötötte. Pedig Mindenesetre baj nélkül ha- az ozmán birodalom már zakerült Munkácsra, a gyer- csak az igényei szerint volt meE Rákóczi, noha a megva- nagy erejének megtorpanása dultan _ menekülő török ta- györsan közeledett. Európá- őor majdnem legazolta, bán elcsendesedtek az év- A győzők nagy diadalt ül- százados vallásháborúk, egy- tek a törökön. Nemcsak Bécs re szilárdabb lett a protes- Mól űzték el, de a Duna-völ- tánsok és a pápisták közös gyében előrenyomulva bir- széndéka, hogy ki kell űzni fokukba vették Eztergomot a szultánt a keresztény Euró- ** Párkányt, ahonnan mar páből. A várható hadmozdu- csak egy lendület kellett a latok fő színtere nem lehetett legközelebbi es legfontosabb más, mint Magyarország, hadászati célig, Budáig. Tisztában volt a porta a ké- Thököly Imre elszigetelőszülő offenzívával. ezért dött. Az egész Európát képmegelőző hadjárattal kívánta viselő roppant zsoldoserő- eleiét venni a csapásnak. vei szemben nem sok babér Kara Musztafa óriási sereg- teremhetett számára, ha még- gel vonult Bécs ellen 1683. oly elszánt kuruc csapatok fö- tavaszán. Thököly az 5 olda- lőtt rendelkezett is. Hűségé- lán szállt táborba. Ennek a ért közönnyel, sőt bizalmat- világtörténelmi eseménynek /lansággal fizetett a török. Részben a kis Rákóczi is Visszaszorult északkeletre- a szemtanúja volt, mert Po- viszonylag nyugodt ország- zsonyig ő is eljutott a sereg- részbe, amelynek biztos kö- gel. A nyolcéves gyermek zéppontja volt Munkács vá- szorgalmasan gyakorolta a ra. Megpróbált kitörni po4 NÓGRAD - 1976. március 19., péntek litikai elzártságából, tájékozódott a nyugati hatalmaknál. Franciaország barátsár gát kereste, de már késő volt. Megkísérelte felélénkíteni szövetségét a törökkel, ez ügyben a hódoltsági terület török vezetőinél puhatolód- zott. Legnagyobb megdöbbenésére Nagyváradon vasra verték a budai pasa parancsára és Belgrádba hurcolták, 1685 októberében. A kilencesztendős Rákóczi már nyiladozó érdeklődéssel figyelhette a körülötte zajló baljós fejleményeket. Munkács nem volt többé a biztonság, a nyugalom szilárd fészke. Míg a császár fennhatósága alatt levő országrészekben Buda ostromához gyűltek az erők, addig északkeleten egyik baj a másikat követte. Kezdte megbosszulni magát Thököly egyoldalú, katonai Vezetési módszere. A török elleni szövetkezés ösz- szebékéltette a protestánsokat a katolikusokkal Savoyai Jenő táborában. A kurucok körében ez nem következett be a Habsburgok ellen. Thököly Imre foglyul ejtése után is folytatódtak a protestánsok A kisdobosok zászlósa. —gy— Ismerkedés a képzőművészettel Litkért egymást érik az események az Che Guevara ifjúsági klubban. Hetenként lemezhallgatást tartanak a fiatalok. Szellemi vetélkedőt Is rendeztek és a közelmúltban hangzott el előadás Vezetők és beosztottak, ki a jó vezető címmel. Nemrégiben sorozat indult, melynek keretében hat héten át a képzőművészettel ismerkednek az ifjúsági klub tagjai. A kezdetektől napjainkig színes diavetítéssel egybekötve Radics István művész-tanár tart előadást a fiataloknak. túlkapásai, amiért a katolikusok tömegesen csatlakoztak a török elleni koalícióhoz. Petneházy Dávid átpártólása jelentette a legnagyobb veszteséget. Felső-Magyarország, amelynek területére Thököly fejedelmi címe vonatkozott, a császáriak kezére került. Kassa eleste után Munkács vára maradt utolsó erődként a kurucok kezén. De alig hurcolták Thökölyt Belgrádba. Cap- rara császári tábornok már megadásra szólította fel Zrínyi Ilonát. Arra számítottak a bécsi hódítók, hogy könnyű zsákmány lesz a bátor Thökölvt nélkülöző erőd. Tévedtek. Zrínyi Ilona páratlan elszántsággal készült a vár védelmére. Fia mindenkinél közelebbről csodálhatta édesanyja hősiességét. Szemtanúja volt az eskünek, amelyét a katonák tettek halálig tartó hűségre Radics kapitány vezetésével. Zrínyi Ilona minden rendelkezésére álló értéket a védelem költségeire fordított. Lengyelországban elzálogosította ékszereit, még azokat is, amelyeket XIV. Lajos francia királytól kapott ajándékba. Caprara nem mert támadni a felszólítására adott nemleges válasz után. Csak a következő év tavaszán, 1686-ban kezdte az ostromot. Semmire se ment a vakmerő védőkkel, akiknek fnég árra is volt erejük; hogy a nyár folyamán elegendő élelemmel lássák el magukat. (Folytattuk) \ Értékelik a pedagógiai pályázatokat A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a pedagógusok szakszervezete, megyei bizottsága és a megyei pedagógiai társaság az 1975'76-os tanévre — a korábbi éveit hagyományainak megfelelően — pályázatot hirdetett pedagógiai tanulmányok írására. A pályázaton . megyénk oktatási-közművelődési intézményeinek, művelődésügyi osztályainak dolgozói vehettek részt, más ; pályázatra még be nem adott dolgozattal. I A szerzőknek — a kiírás alapján — február végéig kellett beküldeni jeligés dolgozataikat a megyei továbbképzési kabinethez. Dr. Boros Sándorné, kabinetvezető elmondotta, hogy. ebben az év- | ben 35 pedagógus küldött be i tanulmányt a ki.írt témákból. Az elmúlt tanév végén közzétett pályázat témakörei fel- ! ölelik az oktatás-nevelés és irányítás szinte valamennyi területét. Az egyéni érdeklő- ! dés és ambíció szerjnt írhattak dolgozatot megyénk | nevelői. Szerepelt a témák I között irányítási, vezetési kérdés, az ifjúsági szervezetek működésének és nevelési ha- j fásának leírása, a tapasztalaik összegyűjtése. A harmadik és negyedik témakörben az iskolai és isko- | Ián kívüli nevelési tevékeny- - ség fejlesztésére, az oktatás- ; képzés-nevelés módszereinek ■leírására Vállalkozhattak á nevelők. Napjainkban sokat tesznek az oktatási-közművelődési intézmények a felnőtt- oktatás. a gyermek- és ifjúságvédelem hatékonyabb fejlesztése érdekében. Ezért szerepelt két témakörben is e kérdéscsoport. Az óvodai program színvonalasabb megoldására irányította a figvelmet a hetedik témakör, amelv az iskoláskor előtti nevelőmunka tapasztalatainak összegyűjtésére hívta fel az óvónőket. Iskola- történet és nevelői portrék megírására is volt lehetőség. A művelődésügyi szerveknek —, mondta dr, Boros Sándorné — az volt a célkitűzése a pályázat kiírásával, hogy a részt vevő nevelők a nevelés-oktatás tartalmi és módszertani korszerűsítésében elért eredményeket rögzítsék a tanulmányokban. A pályázati kiírás is hangsúlyozta. hoav az érdekelt nevelők saját gyakorlatuk eredményét írják le. A pályázat eredményét — a bíráló. bizottság értékelése alapján — az. áprilisban sorra kerülő pedagógiai napok megnyitóján hirdeti ki a művelődésügyi osztálv. Az első helyezést elnyerő pályamunkákat és a legjobban sikerűitekből részleteket, a tovább* kéozési kabinet publikálja. A beküldött pályázatokat az illetékes szakemberek, bíráló csoportok értékelik. Mindén pályázó a dolgozatáról szöveges értékelést kap. — s. — Beszélgetések a pályaválasztásról „Külsőre nem vagyok feltűnő szépség, de eszem van. Szeretek tanulni, szívesen segítek társaimnak. Inkább humán érdeklődésű vagyok.” — olvasom a Zagyvapálfalvj Általános Iskola egyik nyolcadikosának kedves-őszinte önjellemzésében. A másik füzet arról árulkodik, hogy í„gazdája” szereti a rímfaragást: verssorokba szedve szól nehézsúlyú voltáról, „makacs” pocakjáról, és terveiről: „Vágyam asztalosnak lenni. Iparban szeretnék tanulni. .Megtudjuk azt is, könnyen megy a tanulás, de nem erőlteti magát mégsem a fiatalember. Inkább szakmával a háta mögött, megkomolyodva kezd hozzá a további műveltséggyarapításhoz. Ivitz Zoltánnak, aki ősszel immár 25. tanévét kezdte ebben az iskolában, ez a hetedik „kifutó” osztálya. A 35 fős 8 bé diákjaira általában is jellemző ez a realitás, önismeret — mondja. Ez nem hátrány a jó pályaválasztásnál! — Persze, a választások többsége nem ebben az évben, dőlt él, hanem korábban. Az a véleményem — a kartársak is így gondolkodnak —, hogy helyes lenne a hetedikes osztályoknál erősíteni a tájékoztatást, nekik küldeni a propagandaanyagokat. Itt van például ez a tájékoztató — nyúl egy vaskos borítékért — fonóipari tanulók képzéséről szól. Amint elolvastam, rögtön arra gondoltam: miért nem érkezett korábban érdemes lett volna ajánlani egyikmásik kislánynak, hiszen jó feltételeket kínál, átadjuk a hetedikeseknek... Előkerül a 8. bések naplója. Nézegetjük, kinek hóvá ment a jelentkezési lapja. Egy kivétellel mindenki a diákéletet választotta: vízügyi, óvónőképző. mezőgazdasági, gépipari szakközépiskola, kö- tő-hurkoló, kereskedő, asztalos, cukrász, famintakészítő, üvegcsiszoló szakma, néhá- nyuknál a klsterenyei gimnáziumi képzés szerepel a továbbtanulás rubrikájában. — Egyik kedves tanítványom, nem féltem azt a fiút sem, aki az iskola befejeztével dolgozni megy. Túlkoros, a tantárgyi jegyei nem éppen fényesek, de a magatartása ötös, fegyelmezett. munkaszerető, rendes gyerek. Beszélgettünk vele arról, hogy munka közben is szerezhet szakmát. A fiú — és a jelentkezési lapot kitöltők közül még néhány tanuló — cigány származású. A törekvés, a továbblépés vágya bennük is munkálkodik — vallják a zagy- vapálfalvi pedagógusok. Az apró tanári szobában, melynek ablaka az épülő új iskolára néz, személyesen is megismerkedtem a két idézett önjellemzés iSzerzőjével. A szimpátikus, közvetlen egyéniségű Batta Ági a kistere- nyeí gimnáziumba készül. Miért éppen oda? — Szüleim javaslatára és az oda járó diákok tanácsára választottam. Amikor megnézhettem. nyelvi laborjukat, úgy éreztem, nem fogom megbánni, ha tényleg kisterenyei gimnazista leszek. Kedvenceim: az orosz és a magyar, az ének, a történelem. Oroszból nagy erőpróba vár rám: a megyei tanulmányi verseny! Szeretnék helytállni, hiszen Ivitz tanárnő annyit segített a készülésben! Vele nézhettem meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának audiovizuális 'berendezéseit is, ami nagyon tetszett! — Van már elképzelésed A távolabbi jövőre? ' — Pedagógus szeretnék lenni mindenáron — válaszol önironikus mosollyal. —• Kisebb koromban ugyanis kifejezetten riadoztam ettől a. pályától — láttam, mennyit vesződik az anyukám a dolgozatfüzetekkel. De közben rájöttem, hogy szeretek foglalkozni a gyerekekkel, a közösségi munka is érdekel. Ági mellett már nem is lepődtem meg azon, hogy nem Is olyan „nehézsúlyú” Kiss Laci, mint ahogy a kamasztükörben ő látja magát. Választását így indokolta: — Szüleim nem keresnek túl sokat. Édesanyám beteges, ezért gondoltam, hogy jobb, ha minél előbb kereső ember lesz belőlem. Azt hiszem, nem hiányzik a szakmához a kellő kézügyességem, Otthon gyakran barkácsolok. Jó lett volna valamilyen fémipari szakma, de — ha furcsán hangzik is — a fémfeldolgozással együtt járó zajok zaVarnak. Az asztalosságot a síküveggyárban ismertem meg közelebbről, ott dolgoztam tavaly nyáron, majd a Mesterségünk címere vetélkedőre készülve a 211-es számú intézetben is. Remélem, jól megy. Az már most biztos, hogy utána valamilyen formában folytatom a tanulást. Nem veszítek azzal semmit, ha van egy jó szak-; mám is., G. Kiss Magdolna
