Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP N O G R A D MEG YE I BIZOTTS ÁGA MEGYEI TANA CS LAPJA EUlftl SaBAlUIUáUKKÚ^f S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSy/SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSy/SSSS/S/SSSS/S/Ss A tagkönyvcsere kapcsán Iparművész Kijévből Sparta kiad dön l ő XXXII. EVF.. 67. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK Á honvédelemről, a környezetvédelemről szóié törvényjavaslat az országgyűlés napirendjén Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg az ülést. Kegyeletes szavakkal em­lékezett meg a február 19-én elhunyt Ko­vács Pál országgyűlési képviselőről, Békés­csaba nyugalmazott tanácselnökéről, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokratikus Szövet­ségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál emlékének — amelyet az or­szággyűlés jegyzőkönyvében megörökítettek — a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutób- de a háborút — szoros szo­bi — 1975. decemberében tartott — ülésszak vetségi rendszerben a óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Miniszter- igényli tanács megbízásából Czinege Lajos vezérezre- Az új honvédelmi törvény des, honvédelmi miniszter benyújtotta az or- rendeltetése, hogy a szocia­szággyűlésnek a honvédelemről szóló törvény- lis^ társadalom szeles es * . szilárd talajon, a fegyveres javaslatot, Bondor József építésügyi es va- er5k és testületek fejlődé­rosfejlesztési miniszter pedig az emberi kör- sének, magas fokú készült- nyezet védelméről szóló törvényjavaslatot. ségi színvonalának __ figye- ■ Az országgyűlés elnökének javaslatára a Jembevételével elől elátóan. kepvisclok elfogadtak az ülésszak targysoro- V(sdelem minden fontos kér- zatát: 1. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot. 2. Az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot. 3. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari mi­és a közúti járműfejlesztési program végre­hajtásának helyzetére. Gzirtege Lafos expozefa Ä honvédelem az egész társadalom ügye dését. — A honvédelem az egész társadalom ügye. Ennek meg­felelően a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédelmet, mint rend­szert; az állami, gazdasági és niszter beszámolóját a tárca felkészüléséről, társadalmi szervezetek, továb- az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végre- bá az állampolgárok honvé- hajtására, különös tekintettel a gépiparnak delmi feladatait, kötelezett­ségeit; valamint az ezekkel kapcsolatos jogosultságokat. A törvény előkészítése so- Ezután megkezdődött az első napirendi té- rán fokozott figyelmet fordí- ma tárgyalása. Czinege Lajos vezérezredes tottunk az eddig nem rende- honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. zett: kérdések szabályozására. — Űj vonása a javaslat­nak — mondotta —, hogy szabályozza a honvédelem irányítási rendszerét; a leg­felsőbb államhatalmi szerv­től a fővárosi, illetve megyei szervekig meghatározza. a honvédelemmel kapcsolatos irányítási feladatokat. Az al­kotmány rendelkezéseivel összhangban rögzíti az or­vényi szinten szabályozhat­juk. A kormány a honvé­delemmel kapcsolatos fel­adatait béke idején orszá­gos szinten — jórészt — a honvédelmi bizottság útján látja el. A gyakorlatban kia­lakult és jól bevált rendszer szerint a területi irányítást, felkészítést és koordinálást pedig a fővárosi és megyei honvédelmi bizottságok végzik. A javaslat ezt a gyakorlatot törvényesíti, s egyben kimondja, hogy a területi honvédelmi bizott­ságok a Minisztertanács honvédelmi bizottságának irányítása alatt állnak. Az irányítás rendszerében meghatározott szerepe van a honvédelmi miniszternek. Ez kifejezésre jut a honvé­delmi igazgatás szakirány!» tásában, a néphadsereg ve­zetésében és a polgári vé­delem országos irányításá­ban. A javaslat a honvédel­mi miniszter funkcióját először ' szabályozza tör­vényi szinten. — A tanácsok és taná­csi szervek vonatkozásában a javaslat egyrészt azt a tevékenységi kört rögzíti, amelyet jelenleg is ellátnak, másrészt lehetőséget ad hatáskörük további, indo­kolt bővítésére. A törvénytervezet sza­bályozza a gazdálkodóte­vékenységet folytató szer­vek és személyek ezzel kap­csolatos • kötelezettségeit — békeidőszakra és rendkívü­li helyzetre egyaránt. Szolgálat 24 hónapig 'A törvénytervezet szerves műszaki potenciálja, illetve- nyi idő alatt tudja azt a hon- igBvfli£Snek és av Elnöki része annak a jogalkotási te- az, hogy — szükség esetén — védelem közvetlen szolgálatú- „ . ország védel­vékenységnek, — kezdte be- milyen szervezetten és meny ba állítani. lanacsnaK az ország veoei szédét a miniszter —, amelyet társadalmi fejlődésünk fo­lyamatában végzünk. Jelen- ,leg hatályos honvédelmi tör­vényünk, az 1960. évi XV. számú törvény — annak ide­jén megfelelően szabályozta Fegyveres erőink a hazát védik — Az elmúlt másfél évti- — Tisztelt országgyűlés! mével összefüggő jogkörét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkí­vüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanács létrehozá­sáról és feladatairól szól. Az alkotmány szerint az Elnöki . „, --- . ,. Tanács rendkívüli viszonyok az ország fefyv«es z^d nagy változásokat hozott - Az elmúlt évtizedben esetén honvédelmi tar,ácsot mevel kapcsolatos alapvető a fegyveres erők es testule- végbement fejlődés ravilagi- h h . utrp Wállásának ác feladatokat. Az elmúlt több tek életében is. Dolgozó né- tott arra, hogy jelenlegi hon- feiádatai meghatározásának mint másfél évtized alatt pünk áldozatos munkával védelmi törvényünk nincs • • „ h-, _ baSihvé^oemenat ^áTtaSsTeí- megtfemíe;te . “ rendeIk«- f^zliangban megnövekedett felkészülés érdekeben ­lődésLl a honvédelem te- 2«unkre . ^satotta mind- lehetőségeinkkel es a mai azonban már most indokolt, lodessel a nonveaeiem ic azt_ arm a jlaza fegyveres követelményekkel. rületén is lényeges változások védelmének — a kor köve- Ezért számos kiegészítő — -A- Minisztertanácsnak történtek. . telményei szerinti — ellátás- rendszabályt kellett hozni, kiemelkedő szerepe van az — Köztudott, hogy egy ai- hoz szükséges. A lehetőségek Amelyek azonban nem tud- ország védelemre való fel­hatékony felhasználásával ták megszüntetni a honvédéi- készítésében; különösen az fegyveres erőink és testületé- mi törvény hiányosságait, anyagi-gazdasági erőforrá­lam védelmének erejét, szi­lárdságát döntően az hatá- BWUUl „ lrolulc.c. rozza meg, nogyan i y ink jelentős fejlődésen men- nem pótolhatták az átfogó sok biztosításában, vala- nak a honvédeiemnez az a - tek át Racionális átcsoporto- szabályozást. minf az állami és gazdasá­lam polgárai. .Lenin a sítások történtek a fegyveres A honvédelem átfogó, új- gi szervek felkészítéséinek zsoa intervenció lcVjei^ erőkön és testületeken belül; bóli szabályozását szükséges- összehangolásában, az or- matekosan ajanuz . *, -kialakultak és megszilárdul- sé teszi, hogy egy esetleges szág mozgósításának elreri­sem fogjaK legyo “ tak 'szervezeti kereteik, agresszió esetén a fegyveres delésében. Nagy jelentősé­pet, ameyn Fegyveres, erőink és testüle- küzdelmet a hadsereg vívja, gű, hogy mindezt most tör­parasztjai nagy többségük __ nhadsere* a ben felismerték, megereztek, J®1“ . , a nepnaasereg, a és látták, hogy saját halai- hatarőroseg, a munkásőrség, mukat — a dolgozók hatói- a rendőrség, a rendészeti es mát védelmezik, hogy azt Polgári védelmi szei-vek ­az ügyet védelmezik, amely- szoros egyuttmukodesben vé­nek győzelme nekik és gyér- d‘k szocialista társadalmi mekeiknek biztosítja azt rendünket; oltalmazzak ha-, a lehetőséget, hogy élvezzék szent hataiait, minden áldását a kultúrának, őrzik állampolgáraink va- mindannak, amit az emberi SYon- es közbiztonságát, a munka létrehozott”. közrendet. Tisztelettel szo­— Hazánkban az elmúlt lók külön is a munkásőrség- évtizedekben alapvető — po- ről. amelynek szervezeti meg­hív változás ment végbe, szilárdulása, \ feladatainak A honvédelem valóban egyre kikristályosodása az elmúlt inkább az egész nép ügye; a másfél évtizedben történt haza védelméért érzett fele- meg. lőssé° mélyen gyökerezik a Elért eredményeink alapján társadalom minden rétegé- jó lelkiismerettel elmondhat- ben A hon védelme nemzeti juk. hogy néphadseregünk. •— üggyé, az egész nép feladató* a személyi állomány áldoza- vá° mindennapi munkájának tos munkája, lehetőségeink részévé vált. Ifjúságunkra célszerű felhasználása ered- az jellemző, hogy becsülettel, ménveként — minden tekin- az áldozat tudatos vállalásá- tetben erősebb lett. Kéoes és val teljesíti sorkatonai szol- kész a szovjet hadsereggel, a — A javaslat régi igényt elégít ki azzal, hogy törvé­nyi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített fiata­lok honvédelmi oktatásba való bevonására. Finnek je­lentősége mind az érintett fiatalok, mind a társada­lom érdekében nyilvánvaló. Az állampolgárokat érintő változások közül hangsú­lyozottan a katonai szolgá­lattól kapcsolatos szabályok­ról kívánok szólni. Az érvé­nyes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtar­tamát 36 hónapban rögzíti, a tényleges gyakorlat sze­rint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szük­séglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hóna­pos szolgálat a fegyveres erők igényeit, a kiképzési és harckészültségi követel­ményeket kielégíti, nem lit­vánunk rajta változtatni. A javaslat ezt törvényesíti (a végrehajtási rendelet a fel­sőfokú oktatási intézmé­nyek halgatóinak sorkato­nai szolgálatát — az említett maximumon belül — 18 hónapban tervezi megálla­pítani. A törvényjavaslat ezenkívül lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek — egyéb okból is — 24 hónap­nál rövidebb szoglálati idő megállapítására. Erre kü­val teljesül sorKaionai s/.ui- Kés-/, a szovjet naasei egget, a ií® w gálalát. s tesz eleget kötele- testvéri szocialista hadsere- zettséaének a hadseregben és gekkel együttműködve szó- ffjwi':/ 1 a határőrségnél. ^ cialista hazánk. társadalmi — A honvédelem erejét, ké- rendünk, a szocialista közös- pességét nagymértékben meg- ség érdekeinek fegyveres vé- határozza az állam anyagi- delmére. Megkezdte munkáját az orsz ággyülés tavaszi ülésszaka. Ionosén indokolt, egyedi esetekben, jórészt szociális okokból kerülhet sor. — Változást hoz a javas­lat a tartalékos katonai szolgálattal kapcsolatban is. Egyrészt lehetővé vált a hadkötelezettség egész tar­tóma alatt teljesíthető tar­talékos katonai szolgálat együttes időtartamának 25 százalékos csökkentése; másrészt . a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet követelményeihez igazítva rugalmasabbá és differenciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti be­hívás helyett csak ötéven­ként vehetők igénybe a tartalékosok hosszabb idő­tartamú továbbképzés cél­jára, ugyanakkor néhány napos gyakorlatra, ellenőr­zésre gyakrabban is be­hívhatok. Ez a rendszer —, amellet, hogy elsősorban a fegyveres erők érdekeihez igazodik — az érintett had­kötelesek, illetve a népgaz­daság számára is előnyös. A férfiak hadkötelezettsé­gének felső korhatára je­lenleg — a tiszteket leszá­mítva — a betöltött 50. évi Ezt a javaslat 55 évre eme­li, amit — az átlagos élet­kor közismert növekedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a had­seregben szélesedet a mo­dem fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahól nem annyira a fizikai igénybevé­tel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Rövi­den szólnom kell a nőket érintő hadkötelezettségről. Ez változatlanul kivételes jellegű, csak a meghatáro­zott szakképzettségűeket — például az egészségügyi és híradás területén dolgozó­kat — terheli, 45 éves koruk betöltéséig. Üj a javaslat­ban, hogy ehhez béke ide­jén a nyilvántartásba vé­telhez szükséges megjele­nési és bejelentési kötele­zettség fűződik. — Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorka­tonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meg­határozott időtartamban teljesítenek, ez, idő szerint 36, illetőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hoz­zájárulást kötelesek fizetni.' A javaslat e kötelezettséget, — amelyet eddig alacso­nyabb szintű jogszabály (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents