Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Tömegsport — versenysport

Beszélgetés a BSE elnökével

A közelmúltban ú,( vezetőséget választottak a Balassagyarmati SE-nél, s az egyesület élére ismét Lombos István került A fiatal sportemberrel a város sportjáról, az idei tervekről beszélgettünk. Jó a hangulat ezekben a napokban a klub háza táján, s ezt a labdarúgók eredményes szereplése okozza. Nem kis meglepetésre az ipoly-parti fiúk Debrecenből „raboltak” el egy pontot. Attól a DMTF,- től, amely ősszel 5 góllal valósággal leléptette a gyarmati gárdát saját otthonában! Az eredmény már jelzi, hogy az idei tavaszon nagyon is számolni kell a labdarúgók előretörésével. Mj erről Lombos István véleménye?

: — Szerények vagyunk. A cél változatlanul a tizedik helyen felül végezni. Egy kicsit fájlaltuk a Rudahánya élleni itthoni pontvesztést a tavaszi nyitányon. Ám úgy gondolom, kamatostól bejött az elveszített pont Debrecenben. Ellenfelünk — nyílt titok — szeretne feljebb kerülni. Ki is tűzték az MB II-t, s ehhez minden hazai meccset győzelemmel kalkuláltak. Minket is ide soroltak és talán egy kicsit félvállról is vették Csapatunkat az őszi öt gól miatt. Szurkolótáborunk nagyon örült a döntetlennek. Jó lenne a tavaszi veretlenséget tartani

— foglalta össze az NB inban nyújtott eddigi teljesítmény tapasztalatait az elnök.

Elmondtuk jövetelünk célját. A tömegsportról — versenysportról szeretnénk érdeklődni. de a labdarúgást nem kerülhetjük el. ugyanis ez a legnépszerűbb _ sportág.

— Valóban így van, mert a hagyományos, évenként megrendezésre kerülő Palóc Kupákban nemcsak az üzemek, hivatalok mozgósítják játékosa ikat. a szurkolók is nagyon szívesen nézik a kispályás mérkőzéseket. Nem ritka a 200 néző sem egy-egy „vérbeli” rangadón.

— Mit jelent a tömegsport az egyesület életében?

— Fontos helyen kezeljük, hiszen nem mindegy milyen a kapcsolatunk a város üzemeivel, intézményeivel. Lényeges, hogy a dolgozóknak olyan rendszeres sportolási lehetőséget teremtsünk, illetve alkalmat adjunk, mely az igényeket kielégíti. Az utóbbi két éviben a városi sport- felügyelőséggel karöltve számos olyan tömegsport-versenyt rendezett egyesületünk, amelyen a nem aktív versenyzők sportolási lehetőséghez jutottak. A labdarúgás mellett említhetném az üzemek közötti kézilabda- és teke- bajrtokságot. Atléta szakembereink rendszeresen ott vannak — segítői és lebonyolítói

— a városi kocogóversenveken. Tavaly természetjáró csoport alakult a városi tanácson. Azért is figyel egyesületünk ezekre a megmozdulásokra, mert így még élőbb, szorosabb kapcsolatot tudunk kialakítani tagságunkkal. Emellett — példák is bizonyítják — sokszor akadunk olyan tehetséges, jó képességű fiatalokra, akik minőségi szakosztályainlcoan tevékenykedhetnek. Érthető, hogy szakembereink állandóan jelen vannak és kezdeményezői a városban folyó tömegsport-akcióknak. Szeretnénk ebben az esztendőben is szorosabb, kapcsolatot kialakítani társszerveinkkel, a KISZ városi bizottságával és az MHSZ városi vezetőségével. A kapcsolat eddig is jó volt. de úgy érzem, még több kezdeményezőkészség keil althoz, hogy minél több fiatalt és idős embert bevonjunk a rendszeres testmozgásba.

— Ha már a kapcsolatoknál tartunk, hogyan ítéli meg az iskolákkal és a megye más egyesületeivel a BSE kapcsolatát?

— Van javítanivalónk! A város iskoláival szorossá és élőbbé kívánjuk tenni kapcsolatunkat. Ez is szerepel az idei év feladátai között. A jó kapcsolaton sok minden múlik. Hiszen alapvető érdekünk, hogy a tehetséges fiatalok hozzánk kerüljenek az iskolákból. Ehhez azonban az egyesületnek is szüntelenül fáradoznia kell és nemcsak akkor „jelentkezni”. amikor találunk tehetséget. Az SBTC-vel —, hogy a megye nagy egyesületeiről szóljak — jó a kapcsolatunk. Hasonlót szeretnénk kialakítani és még szorosabban együtt kívánunk működni az SKSF- vel, a Nagybátonyi Bányász- szál és a Pásztói SE-vel.

— A tömegsport után szeretnénk, ha röviden ismertetné a BSE szakosztályainak ez évi célkitűzéseit.

— Az atlétákkal kezdeném.

Célunk, hogv ebben az esztendőben az országos bajnokságokról 15 olimpiai pontot hozzanak az egyesületnek a megyének. A vívószakosztály eredményei alapján 4 olimpiai pontot szerezhet az idén. A labdarúgócsaoatrói már szóltam. Kézilabdacsapatunkat a megyei bajnokság 1—3. helyre várja elnökségünk. Ugyanakkor az ifjúsági gárda jó lenne, ha megismételné tavglyi elsőségét. Ökölvívóinktól azt várjuk, hogy szerezzenek rutint a különböző szintű országos versenyeken, tornászaink pedig kezdjék el a versenyeken való részvételt. A sportiskolák ez évi rangsorában a középmezőnyben szeretnénk végezni s várjuk, hogy az allé-, ták és a vívók szakcsoportjaiból több tehetséges fiatal kerül ebben az évben is szakosztályainkhoz — foglalta össze a szakosztályok célkitűzéseit Lombos István.

Az egyesületi közgyűlés óla a munka javában tart. Tíz szakosztályban 23 edző vezetésével, több mint 300 versenyző dolgozik keményen a Bgy SE színeiért, Nógrád sportjának hírnevéért.

Köszöntötték Lombos Mártont

A városi tanács elnökét, Lombos Mártont, a

közelmúltban születésének 60. évfordulója alkalmából a megyei pátivá" renajtóbizottság névéi eíl Matúz József, a

me pártbizottság titkára, a megyei tanács

végrehajtó bizottsága nevében Hoffer István, a megyei tanács elnöke köszöntötte.

Hoffer István köszöntőjében méltatta Lombos Márton munkásságát és kérte, hogy a jövőben is erőben és egészségben álljon a város választópolgárai rendelkezésére, munkásságával segítse elő Balassagyarmat további dinamikus fejlődését.

A bensőséges ünnepségen részt vettek a városi tanács tisztségviselői is„

Balassagyarmaton az idén sorrendben harmadízben rendezték meg a nemzetközi kézilabda Palóc Kupa küzdelmeit. A téli időszakban a rangos esemény nemcsak a kézilabdának szerzett újabb híveket, hanem nagyon sok szurkolót csalogatott a varos büszkeségébe, az új csortcsarnokba. Az idén a nó'k mezőnyében az NB Les Borsodi Bányász csapata magabiztosan, pontveszteség nélkül nyerte a kupát. Játékuk élmény volt. Képünkön az SBTC elleni mérkőzés egyik jelenetét látjuk. Két sajószentpteteri és egy tarjáni küzd a labdáért.

Menyei bajnokság előtt

Nyugodtan mondható: a város legjobb sakkozója! Sőt! Tavaly Gál Gábor nyerte Nógrád megye egyéni bajnokságát. Észrevétlenül tört be az élvonalba, ám az eredmények mögött nagyon sok munka, szorgalom és lemondás van. Hogyan is kezdődött?

— Édesapámtól tanultam a lépéseket. Neki köszönhetem: megszerettem a játékot. Középiskolás koromban a Szántó gimnáziumban nagyon sokat játszottunk. Én még ismertem városunk legjobb sakkozóját, Kenyeres Géza bácsit, akivel játszmát nem váltottam ugyan, de mint gyerek ott sündörögtem a Dózsa- klubban, asztala körül, a tréningeken.

A folytatást ismerjük. Amikor Salgótarján várossá nyilvánításának 50 éve® évfordulóján a városi szövetség 50

Terveiről beszélt Gál Gábor mesterjelölt

táblás svájci rendszerű versenyt rendezett, egy nyúlánk fiatalember is jelentkezett az indulásikor. Kevesen ismerték és, ahogy forduló fordulót követett, egyre többen kérdezték, ki ez a Gál Gábor? Az is gyorsan elterjedt, hogy esténként, forduló előtt es után motorral teszi meg az utat Balassagyarmat és Salgótarján között. Aztán az eredmény: harmadik hely! És milyen rangos meaőnyóen! Két év múlva, 1974-ben már mesterjelölt Gál Gábor és tavaly az előző évi harmadik helyet elsőre cserélte fel a megyei bajnokságon. Huszonnégy éves, tősgyökeres balassagyarmati és a Volán 2. számú Vállalat munkaügyi vezetője a balassagyarmati kirendeltségen. Gál Gábor hamar felismerte, hogy a fejlődés azt követeli, NB II-es csapatban a helye, az SKSE- ben. Szívesen fogadták a fiatal mesterjelöltet, aki Kivid időn belül a csapat egyik legjobb pontszerzője leit.

Három év alatt mindösz- sze három vereséget szenvedett, ami nagy dolog, ismerve az OB-s . esapatménkőzések színvonalát. Hatórás, kemény idegőrlő játékidejét. Gál mesterjelölt 1973-ban 11-ből 8 (veretlen maradt!), 1971-ben 12-ből 8,5 (a legjobb pontszerző volt a csapatban!, 1975-ben pedig 12-ből 6.5 pontot szerzett. Tavaly már felváltva játszott az első és 3 második táblán és ezért a viszonylag szerény eredmény. Ebben az esztendőben végiég elfoglalta az első táblát! Pozíciós stílus jellemzi. Nagyon óvatosan, körülitekintéssel játszik. Egyszóval nehéz megverni. Érdekes. hogy ennek ellenére más stílusú játékosok az eszményképei.

— Aljechin-, Tál- és Fischer- partikat nézek legszívesebben. Mégis az az igazság, hogy Petroszjan stílusa áll hozzám a legközelebb. Nem szeretek veszíteni! Irtózom a vereségtől és nem is tagadom. Tudom, nagyszerű érzés győzni, de engem egy-egv vereség jobban visszavet, mégha mellette sorozatban nyernék is — vallja a mesterjelölt.

Ideális csapatjátékos, ami éppen a fentiekből következik. Bizony sokszor egy fél pont nagyon sokat nyom a latban az, év végi „elszámolásnál.” Amit a csapat többi játékosa fordulónként elengedett.

Gál Gábort sokan ismerik a városban. Szívesen jár a MEDOSZ csapatához, a sakk- szakosztály tagjaihoz. Versenyeket is szervez. Munkahelyén jól érzi magát, szeretik munkatársai, ő is szívesen végzi munkáját, hiszen a vállalat segíti, amikor országos versenyekről van szó Tervéről szerényen csak ennyit mondott:

Az első táblán majdnem mindenhol mestereket kapok ellenfélül. Úgy érzem, hogy ha az 50 százalékot teljesíteni, az a csapatnak és nekem is jó Szeretném a mestarjelötti címet megerősíteni és a megyei bajnoki cím is kötelez. Áprilisban indul az új bajnokság.-Igen. És az első számú esélyes Gál Gábor mesterjelölt Balassagyarmatról.

Tagja

a végrehajtó bizottságnak

■ Több évtizedet dolgozott Horváth Istvánná. Nap mint nap korán kelt. Ellátta a családját. Aztán sietett a munkahelyére. Onnan haza. Élte a dolgozó asszonyok mozgalmas, olykor csöppet sem könnyű életét.

Balassagyarmaton hitelügyi előadóként tevékenykedett az OTP-ben. Pontosan húsz évig.

— Nagyon szerettem emberek között lenni. Azt hiszem ez hiányzik leginkább.

Horváth Istvánná nemrégiben nyugdíjba ment.

— Hirteleh annyira 'megszaporodott az időm! Azelőtt mindig úgy időzítettem a munkámat, hogy minél előbb meglegyek a háztartással. Olyanokat főzök, amire azelőtt soha nem volt időm. Pihenek, kézimunkázom, olvasok.

Természetesen a munkahelyétől sem szakadt el. Gyakran belátogat. Vagy a régebbi munkatársai • keresik meg. Ha néhány napig nem veszi arra az útját, máris üzennek, mi van vele?

Horváth Istvánná kilenc esztendeje tanácstag. Egyúttal tagja a városi tanács végrehajtó bizottságának.

— Mindig az volt az elvem, hogy az ember inkább tegyen, mint beszéljen.

— Mit hoz Balassagyarmatnak az ötéves terv?

— Ugyanolyan töretlen fejlődést, mint az elmúlt években. Ha az ember kimegy az utcára, örömmel látja, mennyit gyarapodott a város. Persze, továbbra is sok a tennivalónk.

— Például ?

— Itt a kórház rekonstrukciója. Nagyon fontos, nemcsak a balassagyarmatiaknak, hanem a,/ környező községeknek is. Új szülészeti pavilon épül. Korszerűbb, kényelmesebb körülmények közé kerülnek a kismamák. Ennek nagyon örülünk, meg annak is, hogy olyan sok a gyerek. Bővíteni kell.

— A lakások?

— Azokból is sok épül. Már több alkalommal szó volt erről a végrehajtó bizottságban, de más fórumokon is. A korszerűtlen, régi, elavult lakásokat egyre nagyobb ütemben bontják. Helyükre új lakótelepek kerülnek. Természetesen, ahol sok a fiatal házaspár, oda óvodát, iskolát is kell tervezni. A Nógrádi Sándor lakótelepen épül is óvoda. A helye már megvan.

— A kórház mellett is nagy munka folyik.

— Balassagyarmatnak ez a része teljesen megváltozik. Persze a régi házakat senki nem sajnálja. Rendezik a környéket. Szép otthonokba költöznek .a családok.

— Utak, járclák is lesznek?

— A járdákat kellene nagyobb arányban — elsősorban társadalmi munkát is igénybe véve — építeni. Egyre nagyobb a forgalom, sok a gépkocsi, ezért szükséges.

— tlzletek. áruellátás?

— Ez egy másik sarkalatos kérdés. Az asszonyok, a dolgozó nők második műszakját könnyítjük vele. Több helyen adnak át kényelmes önkiszolgáló boltot. Meeéoül az iparcikk-áruház. Átépítik a művelődési központot, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Mindegyikünk azt szeretné, ha Balassagyarmat a következő öt évben is úgy fejlődne, ahogyan mi, ittla- kók szeretnénk.

Búcsúzóul még hozzáteszi:

— Persze, nem elég csak

várni, hogyan fejlődik a város. Tenni is kell érte! Elvégre, magunknak csináljuk... — csatai —

Bal ssagyarmat város Tanácsának 7! L975. (XII. 9.) Tr. számú

rendelete

a kisipari üzletek és műhelyek nyiivatartásának rendjéről

Városunkban a magánkis- ipari tevékenység jelentős szerepet tölt be a lakosság ellátásában. Balassagyarmat város Tanácsa annak érdekében, hogy biztosítsa a szolgáltatási igények jobb és rendszeresebb kielégítését, a kisipari üzletek és műhelyek nyitvatartását tanácsrendeletben szabályozza.

1. §. a tanácsrendelet alkalmazása szempontjából kismaros az a személy, aki ipar jogosítvány (iparigazolvány. vagy kisipari működési engedély) továbbá háziipari értesítés alapján sa ját nevében rendszeresen és kereset5zerüen ipari tevékenységet folytat.

2. § A rendelet hatálva kiterjed Balassagyarmat város köz- igazgatási területére, valameny- nyi olyan kisiparosra. akinek tevékenysége üzlethez. illetve műhelyhez kötött.

2. § (1.) A főfoglalkozású

' isiparosok kötelező heti nyitvatartási ideje 44 óra. (2.) Munkaviszony mellett mellék- foglalkozásban ipart gyakorló

kisiparosok kötelező heti nyitvatartási ideje 22 óra. (2.) Nyugdíj meghagyása mellett kisipari tevékenvséget folytató kisiparosok kötelező heti

nyitvatartási ideje 30 óra.

4. §. (1.) A 3 §-ban meghatározott időtartamokat a hét egyes munkanapjaira úgv kell elosztani, hogy a. napi munkaidő főfoglalkozású iparosoknál 5 óránál, mellékfoglalkozású iparosoknál 3 óránál, nyugdíjas iparosoknál 4 óránál kevesebb ne legyen. (2.) A nyit- vatartás lehet folyamatos,

vagy osztott tartamú. (3.) A főfoglalkozású iparosoknál a

folyamatos nvitvatartás kezdő időpontja legkésőbb délelőtt .9 óra lehet. A zárás időpontja legkorábban 18 óra lehet. Az osztott idejű nyitvatartásnál a délelőtti és a délutáni időtartamnak azonosnak kell lenni. (4.) a mellékfoglalkozású kisiparosok — főfoglalkozásuk

által meghatározott munkaidejüktől függően — a hét meghatározott napjain délelőtt. vagy

délután tarthatnak nvitva. Nvit- vatartásuk az (1.) bekezdésben foglaltak figyelembevételével

csak folyamatos lehet. (5.) A nyugdíjas kismarosok az fi.)

bekezdésben foglaltak figyelembevételével folyamatos,

vagy osztott nyitvatartással dolgozhatnak.

5. §. (1.) A kismaros köteles üzlete, illetve műhelye bejárati ajtaján tájékoztató táblát elhetyezni és ezen feltüntetni a nyitvatartás időtartamát. (2.) A nyitvatartás id^t^rta^át Köteles a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályán a tanácsrendelet hatályba lépését

követő 30 napon belül bejelen- ten',. a nyitvatartási idő módosításának esetén pedig a módosult nvitva,tartási idő bevezetését r egelőző 48 órán belül köteles bejelenteni.

6. §. (1.) A gépjármű-, valamint a rádió-, és televíziosze- relö kisiparosok heti pihenőnapokon (vasárnapokon) és munkaszüneti napokon váltakozó sorrendben ügyeleti szolgálatot kötelesek tartani a XIOSZ körzeti csoportja által javasolt és a termelésellátás-felügyeleti osztály által jóváhagyott ütemterv szerint. Az ügyeleti szolgálat időtartama minimálisan 4 óra. (2.) A heti pihenőnapokon — vasárnapokon —, illetve munkaszüneti napokon teljesített ügyeleti szolgálat ellenében a heti pihenőnapot — vasárnapot —, illetve munkaszüneti napot követő munkanapon üzletüket, illetve műhelyüket azonos időtartamig zárva tarthatják. Í3.) Az ügyeletes kisiparosok nevének, címének és nvitvatartása ideiének közzétételéről a KIOSZ körzeti csoportja srondo^km:k a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya előzetes értesítése mellett.

7. §. A fénvkéoész kisiparosok a rendes nyitvatartási időn túl nyitva tarthatnak, amennyiben erre előzetesen igénv jelentkezik. Az alkalomszerű nvitva- tartással a rendes nyitvatartás ideje nem csökkenthető.

8. §. (1.) A kisiparos zárva

tarthatja üzletét. illetve műhelyét: betegség ideje alatt,

szabadság ideje alatt évente legfeljebb 24 napra. mvniköna- pokon ebédidő alatt, a munkavégzéssel kapcsolatos indokolt távoliét alatt. (2.) A kisimrns köteles zárva tartatni üzletét, illetve műhelyét az inar gyakorlásának szüneteltetése

alatt.

9. §. A műhelv. illetve üzlet három napnál hosszabb ideig tartó zárvatartását a kisiparos köteles a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályán be- • jelenteni.

10. §. A zárvatartás idején a kisiparos köteles üzlete, illetve műhelye bejárati ajtaján tájékoztató táblát elhelyezni' a zárvatartás időtartamáról.

11. §. Aki a tanácsrendeletben foglaltakat megszegi, va"" kijátssza, amennyiben cse’ekmé- nye súlyosabb rendelkezés alá nem esik. szabálysértést követ el, és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

32. §. E rendelet a kihirdetés napján lón hatályba.

Lombos Márton tanácselnök Dr. Petrik János vb-litkár