Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

Magyar—szovjet mezőgépipari együtt működés

A magyar mezőgazdaságban alkalmazott gépek, berendezések több mint fele importból származik, közöttük meghatározó szerepe van a szovjet típusoknak.

A két ország mezőgép- ipari együttműködésének 27 éves múltja van. A Szovjetunió már a 40-es évek végén több géptervet és gyártási dokumentációt adott át Magyarországnak, egyebek között a DT—413 lánctalpas traktorét, amely ugyanolyan ,,alapgép” lett hazánkban, mint például a szovjet dokumentáció alapján gyártott SZJS—1.8 vontatott szecskázó.

A nagyüzemek gépesítésénél azóta is felmérhetetlen segítséget jelentenek a szovjet gépek. A több mint 14 ezres kombájnpark döntő hányada SZK típusú gép, s a traktorállomány kétharmada származik a baráti országból. A kapcsolatok gyors ütemű fejlődésére jellemző, hogy az 1950—58. közötti időszakban évente átlagosan szállított 1700 mezőgazdasági géppel és 150 traktorral szemben, 1959—73. között már évente 6000 gép és több mint 4000 traktor érkezett. 1950. és 1973. között összesen 62 ezer erőgépet és 92 ezer mezőgazdasági munkagépet hozott be a magyar külkereskedelem a Szovjetunióból. 1974-ben és 1975-ben a szovjet gépimport tovább nőtt, csak kombájnból 1600 —1800-at hoztunk be.

A kapcsolatok magasabb szintjét alapozta meg az 1971-ben megkötött egyezmény, amely szerint a szovjet partner a különféle traktorok, gabona- és rizskombájnok, szántóföldi és kartészeti gépek, valamint a magtisztító berendezések gyártására szakosodott, a magyar üzemek pedig mag- csávázókat, továbbá trak- torlégfék-berendezéseket, kompresszorokat és szerelvényeket szállítanak a baráti országiba. Az egyezmény keretében a magyar üzemek jelentős ipari vállalkozásokat valósítottak meg. Nagy sorozatban gyártják a korszerű kukoricabetakarító adaptert, amelyet a szovjet kombájnokra szerelnek fel. A két ország szakemberei az igényeket messzemenően kielégítő speciális kukoricabetakarító kombájn kialakításán is fáradoznak és a gyártásnál együttműködést terveznek. A kétoldalú kapcsolatok egyik magyar célgépe, a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyárban előállított Mobitox-szuper a Szovjetunióban lett alapgépe a termelésnek.

Az V. ötéves terv időszakában tovább bővül az együttműködés: a Szovjetunió több mint 40-féle traktor, illetve mezőgép- ipari termék, a magyar mezőgépipar pedig 15—16-fé- le gép és berendezés szakosított gyártását vállalta.

Pártmegbízatások

A TAGKÖNYVCSERÉT

megelőző beszélgetésekre készülve a pártalapszervezetek vezetőségei mindenütt áttekintik a pártmegbízatások rendszerét. Számba veszik, vajon a legfontosabb feladatok megoldására irányulnak-e, kellő összhangban állnak-e a párttagok képességeivel, érdeklődési körével.

A salgótarjáni öblösüveggyár jó néhány pórtalapszer- vezetének taggyűlésén elhangzott: a legtöbb párttag esetében nincs szükség semmiféle fejtörésre. Hiszen sokan töltenek be különféle választott tisztségeket a pártszervekben és az alapszervezetekben, a különféle társadalmi mozgalmakban, tömegszervezetekben. Számukra az elsődleges megbízatás e tisztség jó ellátása. örvendetes, hogy ma már csak nagyon elvétve fordul elő a tömegszervezeti munka lebecsülése: jóformán minden pártvezetőség megfelelően értékeli, ha a pártszervezet valamelyik tagja, mondjuk munkásőr, szakszervezeti bizalmi, vagy a KISZ-szervezet propagandistája.

A megye legtöbb alapszervezetében a gondot inkább a munkahelyen kívül folytatott társadalmi tevékenység értékelése okoz. Tagjainak a lakóterületi közéletben való részvételét némelyik párt- szervezet még mindig valamiféle „hobby”-ként kezeli, a szabad idő magánügyként felfogható eltöltéseként. Nem úgy. ahogyan kellene: megbecsülendő pártmunkaként, amelynek jó ellátását az illető kommunista alapszer- vezetének is figyelemmel kell kísérnie, értékelnie és szükség esetén segítenie, örhalom1 t a termelőszöve. i á i,. . „aiapszervezetben azt > .irtják, hogy a beszélgetések jó alkalmat jelentenek arra, hogy e szemléletet végképp száműzzék. A fontos pártmegbízatások között veszik számba, ha valaki tanácstag, népfronttestület tagja, lakóbizottságot irányít, avagy fiatalokkal foglalkozik a lakóterületen: az ifjúsági szervezetben, a szülői munkaközösségben.

A MEGYÉBEN tevékenykedő pártalapszervezetek többségének tapasztalata, hogy hasznos és célszerű, ha minden rendszeres elfoglaltsággal járó közéleti feladatot állandó pártmegbízatásként rögzítenek, megerősítenek. Ám bármilyen sok is az ilyen feladat, minden párttagnak mégsem jut belőlük. S nem is kell, hogy jusson, hiszen a közvetlen munkahelyi feladatok ellátásával kapcsolatban is nagyon sok olyan teendő adódik, amely a kommunisták felelősségteljes részvételét igényli. A párthatározatokat mindenekelőtt a munkahelyeken kell a gyakorlatban megvalósítani — legyen szó akár a gazdálkodásra, a termelésre vonatkozó határozatokról, akár a közoktatás, a közművelődés, a tudományok fejlesztését célzó állásfoglalásokról, illetvfe a köz- gondolkodás formálásáról. A pártszervezetek időről időre áttekintik ezzel , kapcsolatos munkájukat, s megszabják a további teendőket. Ahol a feladatok meghatározása konkrét és kézzelfogható — s arra kell törekednünk, hogy ez mindenütt így legyen —, ott számos párttag részére kínálkozik tennivaló. Ezeket helyes pártmegbízatássá formálni, s azután ily módon számon kérni, értékelni teljesítésüket.

Nemcsak azért szükséges ez, hogy tovább növekedjék a pártmegbízatással rendelkezők száma, s ezáltal fokozódjék a párttagság aktivitása. Még fontosabb indok, hogy maga az élet állít elénk ilyen feladatokat. Ma az üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban a korábbinál nehezebb feltételek mellett kell eleget tenni a színvonalasabb, hatékonyabb gazdálkodás követélményeinek, s ez szükségszerűen érinti a párt- megbízatások rendszerét is. Pártmegbízatásként kaphatják kommunista munkások, hogy felvilágosító szóval, személyes példamutatással, a gyakorlatlanabbak segítésével mozdítsák elő műhelyük, üzemrészük áttérését valamilyen új, gazdaságosabb gyártmány előállítására, megtakarítást hozó, korszerűbb technológiai eljárás alkalmazására. Pártmegbízatást lehet politikai munkával elősegíteni, a munkaerő bizonyos átcsoportosítását a gazdálkodás szükségletei szerint. Pártmegbízatásul adható kommunista termelésirányítóknak a munkaszervezés fejlesztésével kapcsolatos többletterhek vállalása, a munkások szakmai képzésének segítése, netán az ügyvitel öntevékeny ésszerűsítése.

SZÉLES TEHÁT a pártmegbízatások skálája. De a legfontosabb, hogy közülük *égy se legyen formális, s hogy mindegyik valamilyen valóságos probléma megoldását, tényleges feladat ellátását szolgálja.

Gy. L.

Meddig növekednek tizenéveseink?

Nagy érdeklődés előzi meg az idei nemzetközi humán- biológiai szimpóziumot, amelyet Tihanyban tartanak meg. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem embertani tanszékének rendezvényére mintegy 100 szakember jelentette be részvételét: a hazai biológusok, orvosok mellett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, ' Lengyelország, az NDK, Bománia, a Szovjetunió, valamint Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, India, Kanada, az NSZK, Svédország, és Törökország képviselői. Az idei téma: a növekedés, testfejlődés-érés genetikai, endokrinológiai és ökológiai kérdéseit vitatják meg.

— Tizenéveseink nyúlánkabbak, mint az előző nemzedékek voltak ebben a korban, meggyorsult a testnövekedés, úgynevezett „akceleráeió” következett be, mert gyermekeink kedvezőbb körülmények között élnek. A fejlődést gátló környezeti tényezők fokozatos megszűnésével a genetikai adottságok zavartalanul bontakozhatnak ki. A korábbi véleményektől elté- ' rően azt mondjuk: ez a jelenség a homo sapiens fejlődésének mai szakaszára jellemző — adott előzetes tájékoztatást dr. Eiben Ottó, az ÉLTÉ embertani tanszékének vezetője, a szimpózium vezetője. Elmondotta, hogy körülbelül 100 évre visszamenőleg ismerik a magyar gyermekek fejlődésére, növekedésére vonatkozó adatokat. Tudják: milyen magasak, milyen súlyúak voltak az első világháború előtt és a két világháború közötti időszakban; amikor kedvezőtlen gazdasági, társadalmi körülmények késleltették a gyermekek többségének fejlődését. A felszabadulás után a fővárosban és vidéken sok ezer gyermek és fiatal testhosszát, súlyát, alkatát vizsgálták meg, és az eredményeket összevetették a régi adatokkal. Kiderült például, hogy a 13 évesi fiúk magassága 152 cm, az 50 évvel ezelőttiek 144 cm-es hosszúságával szemben. A 13 éves leányok 150 cm magasak, a hajdaniak 148 cm-es magasságával szemben. Az érés is korábban következett be, főleg a leányoknál.

Tíz év elteltével újabb vizsgálatokat végeztek, s a különböző évfolyamokon 1—5 cm hossz- és 1—5 kg-os súly- gyarapodást tapasztaltak. A mellkaskerület nem változott lényegesen, a törzsszélesség fejlődése viszont néhány -milliméterrel elmaradt. Az akce- lerációként leírt jelenség — mondotta dr. Eiben Ottó — Magyarországon még ma is kimutatható. A különbség azonban nem annyira természeti eredetű, mint inkább társadalmi tényezők hatására következett be. Tehát nem kell tartani „elnyurgulástól”. Életkörülményeink közepette kiteljesednek a genetikai adottságok, g a testfejlődés .üteme fokozatosan normalizálódik. Ezt a megállapítást igazolja az is, hogy a fejlődő országokban az akceleráeió most kezdődik, míg a fejlett országokban már mérséklődött, néhol meg is szűnt.

A növekedés-, testfejlődés- kutatások eredményei tisztázták az akceleráeió kérdését, ugyanakkor gyermekgyógyászatunkat. oktatásügyünket is szolgálják. A nemzetközi fórumon külföldi tudósok is kifejtik véleményüket a növekedési akcelerációról, s a testalkati variációkról is.

Mai kommentárunk

Legelőink minőségéről

Ésszerű (átszervezés Pásztón

Szakmunkások a gépek mellett, közülük sokan középis. kólában is továbbtanulnak. Csépe Ilona a gimnázium har. madik osztályát végzi. Képünkön Makra Józsefné szalagvezetővel.

Sportruházati cikiteket, kiránduláshoz szükségiss ruhákat, tehát az úgynew\zett szabad idős tevékenységhez szükséges ruhaféleségeket készítik Pásztón, a Váci Kötöttárugyár gyáregységiében. A korszerű üzemben néni féltek átszervezni: korábbi tevékenységüket: a kötődét, szabászatot áttelepítették Vácrai, s kizárólag ' a ruhák összeállítására, varrására speciailizálód- tak. Megszüntették a korábbi ésszerűtlen anyagkéiszlete- zést, egyszerűbbé vált áz áru szállítása, így természetesen csökkent a termékek önköltsége, s termelékenyebbé vált a cikkek előállítása. Példaként két szám: az elmúlt év januárjában 33 ezer darab tréningruha készült, míg az idén, hasonló időszakiban 4T ezer darabra nőtt a termelés. A gazdaságosabb előállítással 3 bérek is emelkedtek, érthető, hogy a dolgozók örültek legjobban az új üzemszervezésnek.

Szabó Andrásné korábban síkkötő gépen dolgozott. Az át. szervezés után került a varrógép mellé. A fizetésem maradt, sőt szorgalommal még többet is kereshetek! — mondotta.

Koczka Anna elnyerte a Kiváló Dolgozó oklevelet. A 3000 forint sem ritka a borítékban — büszkélkedett.

Bíró Istvánná a kismamáknak szervezett szalag tagja. A sok kedvezmény munkakörülményeiket teszi kedvezőbbé. •

Takarmány nélkül nincs és nem is lesz soha hasznot hajtó állattenyésztés. Nem múlik el egyetlen tanácskozás sem. ahol ezt ne mondanák el — vezetők és beosztottak — teljek egyetértésben. Csakhogy az a baj: mondják, beszélnek róla, amikor pedig a cselekvésre kerülne a sor, akkor már legfeljebb döcögnek a dolgok. A takarmánytermesztést irányító szakemberek egyértelműen állítják: az idén a kora tavaszi rét- és legelőtisztítást nem végzik olyan lelkiismeretesen, a mezőgazdasági üzemek, ahogyan arra szükség lenne. Akkor pedig ne csodálkozzék senki, ha szűkében vagyunk a takarmánynak.

Megyénkben nincs hiány takarmánytermő területből. Az elmúlt öt évben a telepített legelő négyezer-kétszáztizenhá- rom hektárral gyarapodott, ami 27—28 millió forint állami támogatást emésztett fel. Az a baj, hogy többen gondolják, a termőterületet megteremtették, azzal befejeződött a kötelességük. Kevés helyen tapasztalható, március elején szorgos kezek azon fáradoznának, hogy a legelőt rendbe tegyék még a fűfakadás előtt. Pedig ennek most van itt az ideje. Most kell letakarítani a haszontalan dudvákat, kórókat, aztán megadni a hasznos növénynek a táperőt. Egy esztendő alatt a legelők felszerelései — itatóvályúk, karámok, utak, kutak ■ tönkremennek, felújításuk nélkülözhetetlen. Ha gondozzuk a gyepet, akkor várjunk termést! Példaképpen említhetjük, hogy Pilinyben, Cserhátsurányban, Nógrádme- g.yeroen, Nagyorosziban nagy gonddal tartják rendben a legelőket, ami biztosítéka a jó takarmány ellátásnak.

Az újonnan telepített legelő mellett azonban Nógrád megyében nagy kiterjedésű az úgynevezett ősgyep, a vízfolyások mentén lévő kisebb kaszáló, az erdők szélén, völgyekben, lejtősökön lévő' legelő. Az illetékes szakemberek megállapítása szerint kitűnő összetételű a tű. Ezeknek a területeknek a rendbetétele, trágyázása nélkülözhetetlen, elsősorban a juhászatok szánjára. Ez annál* is inkább aktuális nálunk, mert juhprogramunk van, amelynek a megvalósítása ilyen tekintetben is figyelmet érdemel. Ahol tehát eddig elmulasztották a legelőkről letakarítani a gazt, ott pótolni kell, amit legjobban az állattenyésztő szakemberek tudnak, tehát szorgalmazniuk is nekik kell.

Van azonban egy szemléletből fakadó akadálya annak, ' hogy ez a fontos munka elvégeztessék. Arról van szó, hogy termelőszövetkezeteink vezetőinek jelentős része azt tartja: azzal a legelővel foglalkozunk, amelyiknek a fenntartására dotációt kapunk. Nagyon helytelen nézet és emlékeztetőül idézzük az egyik megyei tanácskozás erre vonatkozó állásfoglalását. Akik a saját eszközeiket nem használják fel a meglévő legelőterületelr rendbetételére, terméseinek fokozására. azok állami támogatásra ,se számítsanak. Éhhez kell tartania magát minden állattenyésztő gazdaságnak. Minden szál takarmányra szükségünk van az eredrpényes állattenyésztéshez. Akkor pedig szükséges az :s, hogy azok a területek, ahol a takarmány megterem, kifogástalanul rendben legyenek. A rendbetételének pedig most az ideje!

Nagy Judit ruhaipari szakközépiskola diákja. Az anyag-' ellátás, a szalag mindenféle problémájának megoldása a dolgom. A szalagvezető helyetteseként 1 is emlegetnek, de. a beosztásból inkább csak a gondok az enyémek! — vélekedett. Kulcsár József képriportja.

r