Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Európában a% ötödik helyen Kedvezően alakul a népesedés Mint arról már hírt adtunk, dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter jelentést tett a Minisztertanácsnak a népe­sedés múlt évi alakulásáról. A társadalom egésze szem­pontjából igen fontos terüle­ten kedvező változások ta­pasztalhatók. Az előzetes adatok arról szá­molnak be. hogy 1975-ben 194 000 gyermek született, 8000-rel (4.3 százalékkal) több. mint 1974-ben. Az él- veszületési arány — nálunk a legfontosabb demográfiai mu­tatószám — nagymértékben növekedett. Érdemes néhánv évre visszapillantva nyomon követni ennek alakulását: 1967—73 között 15 ezrelék volt, 1974-ben — az úi népe­sedéspolitikai intézkedések hatására is — ezer lakosra már mogközelítőleg 18 élve- ezülés jutott. Az 1975-ben el­ért eredmény pedig — azél- veszületés 18.4 ezrelékes arányszáma — már nemzetkö­zi összehasonlításban is meg­állja a helyét: Európában az 5_6. helyen állunk, ezzel ha­zánk a magas élveszületési arányszámú országok közé ke­rült. Jelenleg tehát kedvező a helyzet, s hogy ez hosszú tá­von is fenntartható legyen, ahhoz a népesedéssel össze­függő egészségügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemlélet- formáló feladatoknak tovább­ra is a társadalompolitikai tennivalók előterében kell áll­niuk. Az összes születések számának belső összetételét tanulmányozva szembetűnő, hogy főleg a másodszülöttek száma és aránya nőtt. 1973 óta — lassú ütemben bár, de — folyamatosan emelkedik a harmadikként született gyer­mekek száma, s ez a kedve­ző jelenség annak bizonysága, hogy terjedőben van a három- gyermekes családeszmény. A csecsemőhalandóság ará­nya ha kismértékben is. de csökkeht, artti az előző évek tendenciájának ismeretében jelentős eredmény. Bár a ko­raszülöttek száma még mindig magas, 1975 már ezen a téren is fejlődést hozott. Az ered­mények különösen azért ör­vendetesek, mert — noha 1974'75-ben jelentős anyagi erőket mozgósítottak — nehe­zebb feltételek közepette, zsú­folt szülészeteken és újszü­löttrészlegeken értév el E kezdeti eredményekben sze­repet játszanak a szülészeti osztályok és az újszülött­részlegek fejlesztésére bizto­sított, soron kívüli beruházási hitelek optimális felhaszná­lása, valmint a terhpsson- dozás javulása is. A közpon­ti támogatás jelentős tanácsi erőforrásokat is mozgósított- lehetőség nyílt úgynevezett intenzív úiszülöttcentru­mok szervezésére. Budapes­ten, Szegeden, és Pécsett máris dolgoznak ezek a központok, a debreceni, a miskolci és a szombathelyi állomás hamarosan munká­ba áll. A népesedés kedvező alakulásában szerepet ját­szik az is, hogy javult a csa­lád- és nővédelmi tanácsadás színvonala és felvételrend­szere; jelentős hiányt pótol a genetikai hálózat fejlesztése. Az egészségügyi kormány­zat az ötödik ötéves tervben hangsúlyos feladatként tartja számon országszerte a szülé­szeti osztályok, a koraszü­löttrészlegek bővítését, kor­szerű módszerekkel történő ellátását. 1976-ban több mint 600-zal bővül a szülészeti, nőgyógyászati, s félezerrel gyarapszik a csecsemők és gyermekek gyógyítását szol­gáló ágyak száma is. A la­kosság Körében végzett egész­ségügyi felvilágosítás haté­konyságát is tükrözi, hogy 1975-ben a művi terhesség­megszakítások 6,1 százalék­kal, a spontán vetélések 9.2 százalékkal csökkentek. Az 1960-as évek elején még lé­nyegesen több művi terhes­ségmegszakítás volt, mint amennyi gyerek született, ma számuk a felét sem éri el. Az egészségügy — más tár- cákktl együtt — felkészült arra, hogy a magas születés­szám először a bölcsődékben, 1977 után pedig az óvodák­ban okozhat gondokat. Az elmúlt ötéves tervben több mint tízezerrel nőtt a böl­csődei férőhelyek száma. Ennek ellenére a fővárosban és egyes városokban még nem tudták teljesen kielégí­teni az igényeket. Az ötödik ötéves tervben viszont 16—17 ezerrel több kisgyermek jár­hat majd bölcsődébe. Már 1976-ban 3600 új bölcsődei hely létesül, ebből 1080 Bu­dapesten létesül. A népesedés alakulása fon­tos nemzeti és társadalom- politikai kérdés, nemcsak az orvosok, a demográfiai szak­emberek ügye. Az egész tár­sadalom látja majd hasznát a közvéleményben mind erő­sebben kibontakozó egészsé­ges anya- és gyermekkul­tusznak. Az általános és kö­zépiskolákban már megkez­dődött a gyermekek és a ser­dülők felkészítése a családi életre. Ez mind az ifjúság, mind a pedagógusok és a szülők körében is kedvező fogadtatásra talált. A lakos­ság rendszeres felvilágosítá­sában és tájékoztatásában a társadalmi és tömegszerveze­tek a közművelődési intéz­ményekkel karöltve aktív szerepet vállalnak. Az iro­dalom, a képzőművészet, és a színházművészet is hozzájá­rul a közgondolkodás meg­felelő formálásához. Életszínvonal-politikánk to­vábbra is előtérbe helyezi a gyermekes családokat, érzé­kelteti a gyermeknevelés tár­sadalmi fontosságát és elis­merését. (MTI) Itt ufésesíl; « XIT. Bemutatjuk a kongresszusi palotát Moszkva, Kreml, kongresz- szusi palota... Ez a hatalmas üveg-fém-márvány csarnok a Poszohin vezette építészcso­port tervei alapján készült. Elkápráztat tökéletes formá­jával. Jól illeszkedik a Kreml építészeti együttesébe, majd­nem tizenöt éve szomszédja az ősi tornyoknak, fehér kő­ből épített palotáknak, arany­kupolás székesegyházaknak. A kongresszusi palota 1961, az SZKP XXII. kongresszusa óta a pártfórumok állandó színhelye. Hamarosan itt kez­di meg munkáját az SZKP XXV. kongresszusa. Vjacseszlav Kosztilev, a Szovjetunió Állami Akadé­miai Nagy Színháza és a kongresszusi palota igazgató­helyettese mondja: — Befejeződött az épület tatarozása. A helyiségeket új, tökéletesebb berendezésekkel szerelték föl. A légkondicioná­ló például a nézőtéren a le­vegőt óránként nyolcszor cse­réli. Ez 390 ezer köbméter. — A Kreml kongresszusi palotája hétköznapokon a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színházának második színpada. Havonta (nem szá­molva a koncerteket) 20 ope­ra- és balettelőadásra kerül sor ott. A palota nézőtere olyan hatalmas, hogy az éne­kes hangja erősítés nélkül nem hallatszana mindenütt. Hála az ülések hátába és a falakba beépített 7 ezer dina­mikus hangszórónak, a terem minden pontján egyforma a hangerősség. A nézőtéren 6000 puha, ké­nyelmes, vörös gyapjúkárpit­tal bevont ülés van. Mind­egyiket kapcsolóval szerelték fel: a beszédek egyidőben 29 nyelven, szinkronfordításban hallgathatók. Míg a tágas előcsarnokot a hatalmas ablakokon betűző nappali fény árasztja el, a nézőteret erős fényű lámpák világítják meg.' A színpad különböző he­lyein 100 mikrofon működik, melyek lehetővé teszik az emberi hang tökéletes, térha­tású felvételét. Nem hiába mondta a kiváló olasz éne­kesnő, Renata Tihaldi, hogy bár neki volt lehetősége a világ sok színpadán énekelni, jobb teremmel, mint a Kreml kongresszusi palotája, soha nem találkozott. J. Baranov KÖZLEMÉNY a Görög Köztársaság külügyminiszterének magyarui ssági látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Dimitri Bi- ciosz, a Görög Köziáisaság kiilügymiuiszierc 1976. február 11—13. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A görög külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek beható eszmecserét folytattak a magyar—görög kapcsolatokról kérdésekről. Megállapították, hogy or­szágaik kétoldalú kapcsolatai kielégitőek, számos lehetőség van azonban ezek fejlesztésé­re. Kifejezték készségüket e lehetőségek fokozottabb ki­használására. Ebből a szem­pontból is nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország kormányai és parlamentjei kö­zötti érintkezéseknek, a két külügyminisztérium rendsze­res eszmecseréinek. Hangsúlyozták az egyenlő­ségen és a kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági, keres­kedelmi kapcsolatok fontossá­gát. Megállapodtak, hogy a két ország a közeljövőben tárgyalásokat kezd új hosszú lejáratú kereskedelmi megál­lapodás kötéséről. Ennek ér­dekében szükségesnek tartják a kormányközi vegyesbizott­ság mielőbbi összehívását. Tá­mogatásukról biztosították az ipari-műszaki kooperációk ki­alakítására irányuló törekvé­seket, beleértve a harmadik piacokon való együttműkö­dést is. A két külügyminiszter alá­húzta, hogy a rövidesen alá­írásra kerülő magyar—görög kulturális egyezmény széles körű együttműködést és cse­rét tesz lehetővé a kultúra, a es az időszerű nemzetközi tudomány és az oktatás terü­letén. A két fél képviselői tárgyalásokat kezdenek kon­zuli és közúti szállítási egyez­mény kötéséről. A két mi­niszter támogatja a sokolda­lú együttműködés fejlesztését, beleértve az idegenforgalmat és a sportot is. Egyetértettek abban, hogy országaik kapcsolatainak erő­teljes fejlesztése egyaránt szolgálja a magyar és a gö­rög nép érdekeit, valamint az európai béke és biztonság ügyét. Aláhúzták az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet kiemelkedő jelentő­ségét az enyhülés megszilár­dításában és a részt vevő or­szágok közötti kölcsönös bi­zalom erősítésében. Megerő­sítették kormányaik szándé­kát, hogy maradéktalanul megvalósítják a záróokmány­ban foglaltakat. Az államok közötti kapcsolatokat szabá­lyozó alapelveknek megfelelő­en folytatják erőfeszítéseiket, hogy a záróokmány rendel­kezéseit minden állam teljes mértékben alkalmazza, s ez­zel az európai biztonság es együttműködés ügye előreha­ladjon. A két külügyminiszter kife­jezte meggyőződését, hogy a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel kell párosulnia. Különös fontosságot tulajdo­nítanak a közép-európai fegy­verzetek és fegyveres erők kölcsönös csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalásoknak es hangsúlyozták, hogy a lét­rejövő megállapodások nem csökkenthetik sem a részt ve­vő országok, sem a különle­ges státuszú államok bizton­ságát. Kifejezték reményüket, hogy a hadászati fegyverek korlátozására irányuló szov­jet—amerikai tárgyalások mi­előbb eredményre vezetnek. A két külügyminiszter hangsúlyozta a szigorú, haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés szükséges­ségét. Aláhúzták . annak fon­tosságát. hogy kerüljön mi­előbb összehívásra a leszere­lési világértekezlet a nukleá­ris hatalmak részvételével. A két fél nyugtalanságának adott hangot Ciprus — füg­getlen állam és az ENSZ tag-' ja — súlyos helyzete miatt. Támogatják, hogy a ciprusi görög és a ciprusi török kö­zösség között, az ENSZ-köz- gyűlés és a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően, mielőbb folytatódjanak a tár­gyalások az ENSZ főtitkárá­nak védnöksége alatt, hogy olyan békés megoldást talál­janak, amely biztosítja a Cip­rusi Köztársaság szuverenitá­sát, függetlenségét, területi egységét és el nem kötele­zettségét. Kifejezték kívánsá­gukat, hogy a tárgyalások folyamatosak legyenek és a probléma átfogó, igazságos rendezéséhez vezessenek. A külügyminiszterek kife­jezték ’ aggodalmukat a kö­zel-keleti helyzet alakulása miatt. Kiindulva a népek ön­rendelkezési jogából, és abból az alapelvből, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban elfogad­hatatlan a területhódítás szi­lárd meggyőződésük, hogy tartós és igazságos béke csak úgy érhető el, ha kiürítik az 1967-ben megszállt összes arab területet, elismerik a Palesz­tinái arab nép törvényes jo­gait — beleértve az önrendel­kezést és a nemzeti létet — s biztosítják a térség vala­mennyi országnak szuvereni­tását és függetlenségét. A két külügyminiszter támogatja a genfi közel-keleti konferencia felújítását, megfelelő előké­szítés után, az összes érdekelt fél részvételével, A külügyminiszterek mél­tatták az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentőségét a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében és megállapítot­ták, hogy a világszervezet cél­jai és elvei az alapokmány szigorú betartása révén meg­valósíthatók. A két fél elége­dett országaik képviselőinek -jó együttműködésével, az ENSZ-ben, más nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon. Elhatározták, hogy ezt az együttműködést még szorosabbá teszik. A Görög Köztársaság kül­ügyminiszterének budapesti tárgyalásai a megértés és a szívélyesség légkörében foly­tak, hozzájárultak a nem­zetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok alaposabb megis­meréséhez és a kétoldalú kap­csolatok további fejlesztésé­hez. Dimitri Biciosz, a Görög Köztársaság külügyminiszte­re hivatala görögországi láto­gatásra hívta meg Púja Fri- gvest, a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. a látogatás időpontját diplomáciai úton rögzítik. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1976. február 14., szombat Nyugatnémet táj — Hannoverből nézve Alsó-Szászország fővárosa nem tartozik Európa igazán fontos, vagy kiemelkedően szép helyei közé. Szerepe a Né­met Szövetségi Köztársaságban sem volt soha kiemelkedő. Negatív értelemben sem. Mo6t különös módon mégis amo­lyan politikai prizmává változott a tartomány parlamentje, amelyben három hét alatt három ízben a CDŰ miniszter­elnök-jelöltje úgy kapott többséget, hogy az 1974-ben ha­talomra jutott SPD—FDP koalícióból hol két, hol három képviselő a titkos, névtelen szavazáskor a jobboldal je­löltjére adta voksát. v Éppen ezért oda kell figyelni a hannoveri események­re. Először is azért, mert abban a nyugatnémet közélet­ben történt, amelynek legutolsó — ha szabad ezt a , kife­jezést használni — európai méretű botránya a jobboldal 1970 és 1972. között végrehajtott képviselő-csábítási sorozata volt. Még senki sem felejtette el, hogy Willy Brandt és Walter Scheel széles látókörű enyhülési politikáját a szoci­alista országokkal való szerződések politikáját, Barzel és Strauss a legádázabb eszközökkel próbálta megfojtani. Ha az európai erőviszonyok 1972-ben kicsit is mások, a CDU—CSU végrehajthatta volna csendes puccsát! A játszma tétje ezúttal természetesen sokkal kisebb, lényegében .ai ősszel esedékes országos választások „előké­szítése”, a CDU—CSU előcsatározása azért, hogy szétzüllész- sze az SPD—FDP-koalíciót, bizalmi válságot szítson a partnerek között. A. hannoveri kormány változás egyik mel­lékterméke viszont ezúttal is „európai méretű”, minthogy érinti a szövetségi parlament második kamarájának, a Bundesratnak erőarányait. Márpedig ott rövidesen ratifi­kálni kellene egy fontos lengyel—NSZK szerződést, s nincs kizárva, vagy éppenséggel nagyon is valószínű, hogy a CDU —CSU torpedót lő a szerződésbe. vA pillanatnyi helyzet ugyanis az, hogy a szabaddemokraták kijelentették: koalí­cióra nem lépnek ugyan a CDU-val Hannoverben, de eset­leg tűrik a kisebbségi kormányt, feltéve, hogy a CDU például a Bundesratban nem foglal állást a Genscher -külügyminiszter és FDP-elnök presztízsét is érifttő lengyel —NSZK szerződés ellen. Azt ma senki sem tudná megmondani, vajon a hanno­veri kaland végül is a CDU—CSU malmára hajtja-e a vi­zet, avagy a választók az ősszel pontosan emiatt állnak bosszút Kohl és Strauss csapatán, ahogy tették ezt 1972- ben is. Kiderülhet még addig, hogy a CDU—CSU minden idők egyik legnagyobb nemzetközi botrányának, a Lockheed- féle vesztegetési ügynek talán a legfőbb szereplője. Min­denesetre két napja az International Herald Tribune első oldalán három fő kompromittált képe jelent meg: a hol­land királynő férjéé, Franz-Josef Straussé és Tanaka volt japán miniszterelnöké. | Nehéz volna megjósolni azt is. vajon az NSZK meny­nyire tud kilábalni jelenlegi gazdasági bajaiból, amelyeknek fő jelzője az 1,3 millió munkanélküli. Tény, hogy a szo­ciáldemokratáknak még viszonylag sok idejük és lehetősé­gük van soraik rendezésére. Hajdú János *

Next

/
Thumbnails
Contents