Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Rétsági járnál helyzetkép Az intézményi és személyi ellátottságról A két évvel ezelőtt megje­lent kü/.müvelödés-poli tiKai határozat jól érzékelhető len­dületet adott a megyei köz- művelődési tevékenységnek. Hatására széles körben válto­zott a művelődés és művelt­ség szemlélete A tanácsok, a termelőegységek és természe­tesen maguk a művelődési in­tézmények — anélkül, hogy idealizálni kívánnánk az ed­dig végzetteket, a jelenlegi eredményeket — általában egyre határozottabban és oko­sabban, az alapvető, legfon­tosabb feladatok megoldásá­ra koncentrálják erőiket, er­kölcsi és anyagi területen egyaránt. MÚLT ÉS JELEN A rétsági járás közműve­lődési hálózata intézményi és személyi ellátottságának hely­zetét vizsgálva, hasonló meg­állapításokra juthatunk. Csak­hogy az eredmények itt, ösz- szefüggésben a korábbi idő­szak állapotával, a szécsényi járás kivételével jóval szeré­nyebbek, mint a megye más területein Észrevételünk elsősorban az Intézményi hálózat személyi ellátottságára vonatkozik. A 25 községből álló és 9 önál­ló tanáccsal rendelkező járás­ban jelenleg mindössze 10 függetlenített népművelő dolr gozik. Közülük hat a járási székhely intézményeiben, a művelődési központban és a könyvtárban. Két esztendő alatt — mintha évenként osz­tották volna el — csak két új teljes íoglalkoztatottságú népművelőt sikerült munkába állítani. Magyarázatát nem kizárólag a; politikailag és szakmailag képzett, rátermett, az emberi követelményeknek is megfelelő népművelők hiá­nyában kereshetjük, hanefn összefüggésbe hozhatjuk az intézményi hálózat kiépített­ségével, állapotával, eszköz­ellátottságával is. A járás­ban ugyanis meglehetősen ké­vés a mai igényeknek általá­nosan megfelelő, külsejében es belsejében’ esztétikus, von­zó művelődési intézmény, fő­ként a kisebb községekben. Az intézményi feltételek kialakítását illetően, az 1970- es évek elejétől kezdve be­szélhetünk jelentősebb fejlő­désről. Ekkoriban épültek a diósjenői, a bánki, a romhá- nyi és a nógrádi intézmények, p 1972-ben a rétsági, járási feladatokkal is ellátott mű­velődési központ. Ezek a lé­tesítmények már kielégítik, vagy részben megközelítik a korszerű intézményeszményt, amely egyik lényeges összete­vője a tartalmas, jól végzett munkának. A JÖVŐ ÚTJA Az intézményi hálózatban bekövetkezett fejlődés megte­remtette a közművelődés ká­derhelyzetének javítását. A rétsági járási hivatal és a községi tanácsok egyeztetett elképzelései szerint az V. öt­éves tervben valamennyi köz- igazgatási centrumban füg­getlenített népművelőt kíván­nak beállítani. Azt szeretnék, ha ezekben a körzeti közpon­tokban és önálló tanácshelye- ken — Diósjenő, Nógrád, Né- zsa, Nőtincs, Nagyoroszi, Rom­hány községekben — teljes íoglalkoztatottságú népműve­lővel tudnák működtetni mid a művelődési házakat, mind a könyvtárakat. Nóg- rádon és Nőtincsen művelő- désiház-vezető, Diósjenőn, Nagyorosziban és Nézsán könyvtáros munkába állítása szükséges. De nem feledkez­nek meg a járási székhely in­tézményeiről sem: a művelő­dési központ egy ifjúságpoli­tikai előadói, a könyvtár két munkatársi státuszt kap. S itt elsősorban szakképzett, vagy a szakképzettségét már meg­szerezni kezdő fiatalok alkal­mazására gondolnak. Az MSZMP XI. kongresz- szusának szellemében a rét­sági járásban is nagy figyel­met fordítanak az óvodai el­látottság es az iskola-elökeszí- tő munka fejlesztésére. A járásban jelenleg átlagosan másfél óvónő jut egy óvodai csoportra. Ezt a számot az V. ötéves terv végére kettőre Hogy az új ötéves terv ez irányú elképzelései megvaló­suljanak, anyagi erőforrás­ra, alapra van szükség. A he­lyi termelőüzemekben, adott esetben jobbára a termelő­szövetkezeteknek éppen ezért kulturális alapjuk ésszerű fel- használásával a jövőben na­gyobb részt kell vállalniuk a művelődési intézmények mun­kájának támogatásából. Az üzemek közül eddig különösen a diósjenői terme­lőszövetkezet és a VILLTESZ támogatta következetesen és jól a helybeli intézményt. A többi üzem is igyekezett ugyan, szociális és kulturális alapja okosabb szétválasztá­sával segíteni a kulturális te­vékenységet, de lehetőség és a szükségesség mércéi alatt maradt. A közművelődési szemlélet változása tehát még korántsem lezárt, befejeződött folyamat. A hatékonyabb kulturális munkáért egyre gyakrabban emlegetik Rétságon, de a megye más járási székhelye­in is, a közművelődési intéz­mények közös fenntartásba vételét. Rétságon — elsőként a megyében — ez már évek­kel ezelőtt megvalósult. Most az új tervidőszakban másik 3—4 nagyobb községben sze­retnék megvalósítani, az üze­mek megértésével és támoga­tásával. az azonos, illetve kölcsönös közösségi érdekek alapján. Reméljük, hogy a tanácsok és az üzemek külö­nösebb nehézség nélkül közös nevezőre jutnak. Hiszen az adott községekben ez a mű­ködtetési forma látszik a leg­célravezetőbbnek. szeretnék emelni. Az óvodai helyek bővítését a községek­ben várható 20 százalékos gyermeklétszám-növekedés figyelembevételével tervez­ték meg. Üj óvodát két helységben építenek: Nógrá- don 75 helyes. Rétságon 50 helyes intézmény létesül. (sulyok) Óvoda fejlesztés KEREKES IMRE: (KISREGÉNY) 26. Madárlátta konyakot iszunk, a fiúk olyan hangosak, hogy ( a parkban mindenki feleme­li a fejét, a lerobbant csajok egyszerre úgy mozognak, mint­ha az atommal élesre töltött éjszaka üzemanyaga hajtaná őket. A hangulat ideges, mint egy mellbimbó, megy a du­ma az útról, sztorik az ide­genforgalomról, a kozmosz­ról, és a csempészésről. Vala­mi árad az -éjszakából, s mi csak annyit érzünk, hogy vo­nul a nyár. Tanulmányt írok egyszer a kedv és forrásai cí­men, arról, hogy hová ju­tunk ebben a szuperszonikus gépekkel és űrhajókkal koro­názott világban? Szóval, nagy az öröm, megy a szöveg, hogy a Vatikánt is beleszámítva, tíz éve nem mozgott ott ilyen idegenfor­galmi látványosság, mint amit ők nyújtottak. Többször érte­kezletre hívták őket a rend­őrök, de mindannyiszor elné­zést kértek, sikerük, oly nagy volt, hogy a pápa is fogadta őket a Julius Caesar pedig le­szállt talapzatáról, hogy ke­zet fogjon velük. Személyisé­gük és látogatásuk összessé­gében oly’ előnyösen hatott, mint bolha a maga egyszerű­ségében. A néném befürdött az új krapekjával is, az apám csak morog, ő már csak ismeri a férfiakat. Ügy történt, ahogy megjósolta. A néném kuka lett, bámul, mint újonc a vi­lágűrben, a srác hol jön, hol elmarad. Kezdő szerelem. Van úgy, hogy jön, ilyenkor ott­hon nagy a készülődés, a né­ném pedig olyan nyugtalan, mint az üvegbe zárt óceán. Emberi nyelven szólva, a fiú­ja úgy érezheti magát ná­lunk, mint toronyőr a pincé­ben. Ha a nénémre néz, azt hiszi, lát valamit, csak éppen nincs perspektívája. Az anyám ugyanis ott ül a nya­kukon, megy a szöveg folya­matosan, mint egy kisregény­ben ötszáz oldalon. Anyám­ról szólva, ő kétségtelen egyé­niség, tudja, hogy mit csi­nál, de a fiatalság mást akar. Minden gyerek érti, hogy mit. Az esküvőt őszre tervezik, az eljegyzést karácsonyra, á vá­lás napja még bizonytalan. De az is lehet, hogy megke­vertem a dátumot. Utolsónak érkezett haza a Mazura és a Lehel. A közle­mény, amit leadnak egyszerű, elhagyta őket a szerencse. A hosszú csónak, azzal a kroko­dilformájú árnyékkal, annyit ért, mint kudarc az ered­ményjelző táblán. Egy csen­desen induló nyári éjszakán jött egyszer egy vihar, hajnal­ban csak a vizet találták a parton, azóta várják a hír- ügynökségek jelentését egy el­hagyott óceánjáróról a Fe­kete-tengeren. Persze, nem adták fel, autóstoppal elju­tottak a tengerhez. Vélemé­nyem szerint mire odaértek, annyit értek ott, mint árnyék­kormány a Szahárában. Ezzel el is múlt a nyár. Az ember ilyenkor akár meg . is sértődhet. Persze, most nem mesélem el önérzetem törté­netét. A lényeg, hogy Angéla maradt a nyár öröksége. S minthogy valahol már itt az ősz, egy ilyen helyzetben jobb lemondani minden tisztség­ről. Egészen biztos, hogy jön majd valami új, de ettől most senki nem lesz okosabb. Csak annyit tudunk, hogy valami idegen évszak árad az éjsza­kából, s ki tudná azt meg­mondani, hogy hová jutunk ebben a szuperszonikus gé­pekkel és űrhajókkal koro­názott világban? S ha összera­kom a képet, frankón me­gyünk mi is a sűrű sorokban hömpölygő emberek között, a föld mindennapi tájain, a zű­rös folyók és a kopasz dom­bok között, a meredek siva­tagokban, és a vastag dzsun- gelekben, a bóra és a passzát szél alatt, a Kolumbusz vág­ta ösvényen a golfáram nyo­mán, a sarkcsillag és a han­gyák között, a felhőkarcolók és a játékautók, a táskará­diók és tejeskannák között, az akasztottak útján, az alkohol és a nikotin nyomában, a ter­4 NÓGRAD -1976. február 12., csütörtök filmesek, fotósok között A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szakkörei között új a filmese­ké és újjáalakult a fotószak* kör is. E két csoport vezető­jét és a művelődési intézmény igazgatóját kerestem fel, hogy terveikről érdeklődjek. Első­nek Balázs Páltól, a Szántó Kovács János Szakközépiskola fizika szakos tanárától kérdez­tem meg, kikre számít a váro­si filmszakkörben? — A művelődési központ vezetősége az amatőr fiimezők számára létesítette a szakkört. Elsődleges feladatunk az együtt-tanulás. és fejlődés le­hetőségeinek megteremtése, valamint az. hogy filmeseink megbeszélhessék problémái­kat. közösen alkothassanak filmet. Városunk történekét filmszalagon is feldolgozni, épü­lő. szépülő jelenünket filmen rögzíteni izgalmas, szép fel­adat — mondotta Balázs Pál. a fi'.mszakkör vezetője. Kovalcsik András, a Balas­si Bálint Gimnázium tanára. az iskola audiovizuális felelő­se így fogalmazta meg a fotó­szakkör célkitűzéseit. — Szeretnék elődeimmel, a művelődési központ jónevű amatőr fotósaival és a város többi felnőtt-fotószakköreivel együttműködni. Mi elsősorban olyan érdeklődők jelentke­zésére számítunk, akiket ko­molyan foglalkoztat a fotó­művészet. — Ifjúsági csoportot nem szerveznek? — De igen. És a fotómun­kába újonnan bekapcsolódók­nak is indítunk Jcezdőtanfo- lyamot. ahol az amatőr fotó­zás munkafázisait lehet meg­térülni — ny:lrtkozta. Neves főt 'művészek, film- esz!é*ák m-gh'vása a művelő­dési központban működő szak­körökbe. fotó- és filmtúrák a város üzemeibe és a környék­re, kiállítások közös megtekin­tése. valamint saját alkotása­ikból rendezett kiállítás szere­pei munkatervükben. Nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem: vajon ezek­hez a szép tervekhez, ehhez a hasznos tevékenységhez meg­vannak-e a megfelelő eszkö­zök, például korszerű fény­képezőgépek, filmfelvevő- és a rnatőrf ilmes-kellékek és a laboratórium? — A Népművelési Intézet, a megyei tanács, valamint Ba­lassagyarmat város Tanácsa az elmúlt hónapokban olyan jelentős segítséget nyújtott munkánkhoz, ami lehetővé tette, hogy szervezhessük és felújíthassuk azokat a csopor­tokat. amelyek működéséhea ez ideig intézményünk le.-í nem skierült a kellő technikai adottságokat megteremteni. Ma már rendelkezünk olyan szakemberekkel. . a’apfelsze* reltséggel. laborral, műterem­mel amelyben az érdeklődők közösségben, jó színvonalon ismerkedhetnek e hasznos, ér­tékes hobbykka] — tájékozta­tott Halmai Lász'ó. a műve­lődési központ igazgatója. 2800 utazó Terven felüli eredmények Eredményes évet zárt a Coopturist, a Magyar Szövet­kezetek Utazási Irodája — tájékoztatták a megjelenteket azon az összejövetelen, me­lyet a napokban tartottak Sal­gótarjánban, a MESZÖV-szék- házban. Az utazási iroda, az év közben kiadott utazásokat szabályozó-korlátozó hazai és külföldi rendeletek ellenére, 102 százalékra teljesítette ter­vét. örvendetes, hogy a leg­számottevőbb fejlődést a szo­cialista országokba történő utazások és a belföldi utazás területén érték el. Az elmúlt esztendőben Zalában és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben létesítettek kirendeltsége­ket, s ezzel teljessé vált a megyei szervezőhálózat. A szabad idő kulturált el­töltéséhez, a szórakozni és pihenni vágyók számára az iroda tovább bővíti szolgálta­tásait, s a vezérlő fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából Rákóczi-emléktú- rákat szervez. A Coopturist Nógrád me­gyei kirendeltsége fennállásá­nak hatodik évébe érkezett, öt év alatt, az utazni vágyók igényeivel találkozva, öt és hes hasúra domborított temp­lomok és lézersugarak között. A Világbank utcában, az atomtöltetű rakéták, a tévé­műsorok és a mosógépek kö­zött ment el ez a nyár, és nyomában valami árad az éj­szakából. S mi csak megyünk a tűhegyen ülő képzelet és a felhőkhöz hasonló egysej­tűek között, együtt a farkas­fogú mosolygó állatokkal, a narancsfejű bölcsekkel, a szentéletű lányokkal, a ma­gukba roskadó időmérőkkel, és a fáradhatatlan alvókkal, miként a földön, úgy a föld­ben is, a szerelem leprájába mártott gyógyíthatatlanok­kal és a kegyetlenül megva­dult szüzekkel, védőink és bíráink társaságában, a fél­szemű távcsövespuskájú orv­lövészekkel és a világmegvál­tó link analfabétákkal, az örökre elfelejtett élőkkel és a sorsukba ágyazott betegek­kel, vadászgépek forró piló­tafülkéiben, hogy eljussunk végre a meghasadt óceáno­kig, a tengeri csillagok útján, hogy ott belépjünk a világba, ahol a víz és föld összeér, s minden összeolvad az angya­lok nélküli égenf s ahonnan már könnyedén be lehet száll­ni és meg lehet merülni a föld habjaiban, és a nagy víz végtelen szomjúságában. Ezeket az utolsó sorokat, persze, csak álmodom és fran­kón szerencsém van, mert a néném már alszik, a szom­széd szobában, s minthogy nem zavar, le tudom jegyez­ni nia esti látomásomat. Akár­mi is legyen holnap, megfi­gyelésem szerint az a legfon­tosabb, hogy így éjféltájban magunkra maradva már nagy nyugalom van. — VÉGE — félszeresére növelte utazói szá­mát. Tavaly 2800 személy vett részt a programokban. Ez a mennyiség az előirányzott terv 115 százalékos teljesítését je­lenti. Az utasok többsége ha­zánk történelmi és földrajzi nevezetességű helyeit látogat­ta meg. A Szovjetunióba 600- an, Prágába, a nők nemzetkö­zi éve alkalmából 140-en ju­tottak el. Az utazók 80 szá­zaléka szövetkezeti dolgozó volt. Mai tévéajánlatunk 21.15: VENDÉGSÉGBEN WÜRTZ ÄDÄMNÄL Würtz Ádám illusztrációit szinte mindannyian ismerjük — a mesekönyv-nézegető kis­gyerektől a szépirodalmat sze­rető felnőttig egyaránt. A film személyesen is bemutatja a művészt, akit Balaton-parti házában keresett fel Takáts Gyula költő és Binffy György színművész, hogy beszélgesse­nek vele hivatásáról, pályája* nak alakulásáról, munkáiról. A beszélgetés alkalmat ad Würtz Adám legszebb grafi­káinak bemutatására, s né­hány, a rajzaival illusztrált szép vers meghallgatására is. Szovjet nők — fontos posztokon Mindjárt a szocialista for­radalom győzelme után a szovjethatalom törvényben mondta ki a nők és férfiak egyenlőségét — de ez a tör­vény csak utat nyitott, hi­szen a nők előrehaladását sok minden akadályozta. így pél­dául, hogy minden negyedik nő tudott csak írni és olvas­ni... Bár a nők analfabétiz­musát gyorsan felszámolták, évek kellettek ahhoz, hogy az évszázados előítéletek falát át­törjék. Különösen nagy teher ne­hezedett az élenjáró nők vál­lára. Árgus szemekkel figyel­ték sokan a férfiak közül: ha hibázik — azt női mivoltának tulajdoníthassák. Sok bátorság, határozottság kellett Uvarovának, az első munkásnőből lett gyárigazga­tónak, a moszkvai városi ta­nács tagjának, Alekszandra Kollontájnak, a szovjet kor­mány első nőtagjának, de m*g Valentyina Tyereskovának is... A statisztika azt mutatja, hogy Szovjetunióban a felsö- és középiskolai végzettségűek fele — csaknem 12 millió — nő. Minden harmadik mérnök vagy jogász a „gyengébb nem”-hez tartozik. Négy or­vosból három, öt tudomá­nyos munkatársból kettő — női. Pozícióikat szilárdan tart­ják, a felső- és középfokú tanintézmények hallgatóinak fele leány vagy asszony. Az iparvállalatoknál, kol­hozokban, szovhozokban. hi­vatalokban több mint félmil­lió női vezetőt találunk. A szövetségi köztársaságokban 27 miniszternő tevékenykedik. / /

Next

/
Thumbnails
Contents