Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
logi kérdésekre válaszolunk Gyermekek után járó pótszabadságról és fizetett szabadnapról. K. Andrásné -szandai olvasónknak két gyermeke van. Az egyik 1975. április 14-én töltötte be a 14. életévét. Azóta szakközép- iskolába jár, de ösztöndíjban nem részesül. Tudomása szerint és munkahelyén egyes vezetőinek is az a véleménye, hogy az egyik gyermek 14. életévének betöltésétől függetlenül továbbra is jogosult az évi öt nap pótszabadsagra Más vezetők szerint azonban már nem jár részére. Szeretné tudni kinek van igaza ebben a kérdésben? Olvasónk, de a véleménye mellett kiálló vezetők is tévednek. A gyermekek után járó pótszabadság tekintetében ugyanis az Mt. V. 50. § (2.) bekezdés rendelkezik, éspedig olyképpen, hogy a dolgozó anyának három gyermeke után összesen évi két (minden továbi gyermeke után két-két, de évenként legfeljebb tizenkét) munkanap pótszabadság .jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa háztartásában gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermekeket kell figyelembe venni. Olvasónk tehát a két 14 éven aluli gyermeke után eddig sem volt jogosult pótszabadságra. Az öt nap, amelyről olvasónk szól nem pótszabadság, hanem a népesedéspolitikai feladatokról szóló 10401973. (X. 18.) Mt. határozat 7. pontjában, a dolgozó nők és a gyermekét egyedül nevelő apák részére megállapított fizetett szabadnap.' E határozat. illetőleg a 121973 (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet értelmében a vállalatnak a dolgozó nők és a gyermekét egyedül nevelő apák részére évenként egy 14 éven aluli gyermek esetében 2 nap, két 14 éven aluli gyermek esetében 5 nap, három vagy több 14 éven aluli gyermek esetében pedig 9 nap fizetett szabadnapot kell biztosítani. A fizetett szabadnap értelemszerűen a mostoha, örökbe fogadott és nevelt gyermek esetében is megilleti a dolgozót. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a ♦ szabadnapokat utoljára abban az évben kell, kiadni, amelyikben a gyermek a 14. életévét betölti. Olvasónk tehát 1975. évben a két 14 éven aluli gyermeke után még jogosult volt az 5 nap fizetett szabadnapra, 1976. évben viszont már csak az egy 14 even aluli gyermeke után a két nap fizetett szabadnapra jogosult. Gyermektartásdíj összegének megállapítása, módosítása Sz. Zoltán jobbágyi olvasónkat a bíróság gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. A megállapító határozat kiadása óta olvasónknak saját családjában is született gyermeke. Havi átlagos jövedelme viszont csökkent. Ennek ellenére olvasónk munkáltatója ma is változatlan összegben vonja a tartásdíjat. Szeretné tudni, jogos-e a vállalat részéről, hogy a megváltozott körülmények után is a teljes összeget vonja, illetőleg hová forduljon a gyermektartásdíj összegének módosítása végett? A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) Mt. rendeletben foglaltak értelmében a gyermektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bíróság a tartásra kötelezett személy munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonya alapján úgy állapítja meg, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. A jogszabály azt is kimondja, hogy a bíróság a tartásdíjat az összes körülmény mérlegelése alapján, a gyermek szükségleteinek figyelembevételével 20 százaléknál alacsonyabb, vagy magasabb összegben is megállapíthatja. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény azonban a munkabér és juttatások 50 százalékát nem haladhatja meg. A megállapításnál figyelembe kell venni a gyermeket gondozó másik szülő anyagi körülményeit is. A 20 százaléknál alacsonyabb összeg megállapítására különösen akkor kerülhet sor, ha a tartásdíj mértéke meghaladná a gyermek szükségleteit, vagy a tartásra kötelezett szülő saját szükséges tartását veszélyeztetné. Két vagy több gyermek tartásánál, különösen ha nem egy helyen vannak elhelyezve a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. A bíróság a tartásdíj megállapításáról szóló határozatát, letiltás céljából a kötelezett munkáltatójának is megküldi. A munkáltató a letiltás végrehajtásáért, illetőleg a bírósági határozatban megállapított összegnek a jogosult kezénez való kifizetéséért anyagilag felelős. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a bíróság által megállapított összeget akkor is változatlan összegben köteles a jogosult részére kifizetni, ha időközben a kötelezett munkabére csökkent vagy növekedett, illetőleg ha a kötelezett családi körülményeiben következett be változás. A bíróság a gyermektartásdíjat általában határozatlan időre állapítja meg. Ez természetesen nem jelenti, hogy a körülmények megváltozása esetén (a kötelezett családjában újabb gyermek születése, jövedelmének összeg módosítására, esetleg a tartásdíjfi- csökkenése vagy emelkedése) a megállapított zetési kötelezettség megszüntetésére (a gyermek felnőtt, munkát vállalt), ne kerülhetne sor. A bíróság által megállapított tartásdíj összegének módosítása, vagy a kötelezettség megszüntetése azonban kizárólag bírósági hatáskörbe tartozik: Amennyiben tehát olvasónk a fentiek alapján úgy látja, hogy tartási kötelezettsége túlzott, bizonyítékokkal is alátámasztott keresetével, a járásbírósághoz fordulhat Dr. J. S. | Egvharmndái'iní töhb gyümölcs, növekvő lakossági fogyasztás A gyümölcstermesztés fellendítésére hozott 1973. évi kormányhatározat az ötödik ötéves terv időszakában is alapvetően meghatározza ennek a mezőgazdasági ágazatnak a fejlesztését, összefüggésben a lakosság növekvő igényeivel és a bővülő export- megrendelésekkel. 1976—80 között a termés- fejlesztés alapvető „színtere” a nagyüzem lesz, de fontos szerepet kapnak — különösen a kézimunka-igényes nyári csonthéjas és a bogyós gyümölcsök termelésében — a kisüzemi gazdaságok is. Ehhez a mezőgazdasági nagyüzemektől segítséget kapnak. A tez- ek és a.z állami gazdaságok támogatják a szakcsoportok ültetvénytelepítéseit és felkarolják a kertbarátmozgalmat. A gyümölcsültetvények területe 5 év alatt 6 százalékkal növekedik és 1980-ra eléri a 170 ezer hektárt. A tervidőszakban mintegy 35 000 hektárra — részben a régi, elavult ültetvények helyére — kerül korszerű nagyüzemi gy ümölcs telep. A szükségleteknek megfelelően ösztönzik a termelőket a különféle gyümölcsök természtésére. differenciálják a támogatást, hogy az új üzemi ültetvények egynegyede almás termésű, több mint egyharmada csonthéjas és hozzávetőleg ilyen arányban bogyós gyümölcsöt adó nagyüzemi terület legyen. A termelői tevékenységet a telepítésnél messzemenően támogatják. A jogszagályok- ban meghatározott szakmai feltételek teljesítése esetén a nagyüzemek 20 százalékos támogatást vehetnek igénybe az alma-, körte- és szilvaültetvények telepítésére, illetve korszerűsítésére, a birs és a mandula telepítésére, valamint egyes gyümölcstermesztés létesítmények építésére. Negyvenszázalékos támogatást folyósítható a cseresznye, a meggy, a kajszi, a pöszméte, a ribizke. a málna és a szamóca, valamint — a korábban érvényben levő 30 százalékos támogatással szemben — 1976-tól kezdődően az őszibarack-ültetvények telepítésére. Pályázat alapján ítéli k oda a 40 százalékos állami támogatást egyes törzsültetvények telepítésére, korszerűsítésére. a ayümölcsszanorí- tóanyag-készítés és -tárolás létesítményeire. Az állam segíti a telepítést megelőző úgynevezett meliorizációs munkákat — 50, Illetve 70 százalékos mértékben — és 70 százalékos támogatással szerezhetnek ba a termelők egyes célgépeket. 1980-ban az összes gyümölcstermelés mintegy 33 százalékkal lesz nagyobb az 197a. évinél. A terv azzal számol, hogy az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás — a szőlővel, a dinnyével, a déltgyümö’- csökkel és a gyümölcskészítményekkel együtt — a tervidőszak utolsó évére eléri a 93 kilogrammot. Lengyel kutatóállomás Mongóliában Tréfák A kis molygyerek először hagyhatja el a szekrényt. Amikor ismét hazarepül, anyukája megkérdezi: — Na, milyen volt ott kinn, a lakásban? — Remek, anyuci. Mindenki, aki meglátott, összeverte a tenyerét örömében. X A férj átmulatott éjszaka után a feleségéhez: — Ne haragudj drágám, hogy éjszaka holtrészegen és a szemem alatt kék foltokkal keveredtem haza — Hát a kék foltok éppenséggel még nem voltak a szemed alatt — nyugtatja meg a felesége. X Szilveszter délután. Egy férfi, hullarészegen és egv lecsupaszított karácsonyfát maga elé tartva botorkál az utcán. — Nem szégyellj magát, kora délután ilyen ittasan dülöngélni, ahelyett, hogy otthon lenne a családjánál — szól rá egy járókelő. — Mennék én szívesen, csak már kitalálnék ebből az átkozott erdőből — siránkozik a részeg. X — Drágám — mondja a skót feleség férjének — nem kellene az új évben megint egyszer moziba menni? — De hiszen most voltunk. — Jó, jó, de közben feltalálták a hangosfilmet. X Tánc közben ismerkedtek meg. Utána szorosan összefonódva andalogják át az éjszakát. — Mondd, és mindent elmesélsz a mamádnak, ami ilyenkor történik veled? — kérdezi a férfi. — A világon semmit. A mamámat egyáltalán nem érdekli. — Ritka nagyvonalú asz- ßzony lehet? — Meghiszem azt. De a férjem annál kíváncsibb természetű. A mongóliai Bajan-Szomon- ban földrajzi tudományos kutatóállomást építenek, amelyet Lengyelországban gyártott berendezésekkel és tudományos készülékekkel szerelnek fel. A lengyel és mongol tudósok — klimatológusok és botanikusok — egy öt évre szóló program során részletesen tanulmányozzák a természeti közeget az ország sztyeppes vidékein, az örök fagy birodalmában és a Góbi-sivatagban; kutatják az állattenyésztés intenzifikálásának módját. | Gépi forgácsoló MINT AZ egész ország Iparában, Salgótarján ipari üzemeiben is keresett szakmunkás a forgácsoló szakember. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben csakúgy, mint a Zománcipari Művekben, a bányagépgyárban és a Vegyépszernél nagyon várják azokat a fiatalokat, akik esztergályosok, gyalusok, marósok, fúrósok vagy köszörűsök szeretnének lenni. Tulajdonképpen ezek külön-külön egy- egy szakmát jelentenek, s csak együttesen hívják ezeket gépi forgácsolóknak, mert a maga módján mindegyik forgácsoló szerszámgépen dolgozik. A forgácsoló szakmunkások, így az esztergályosok, gyalusok, marósok, fúrósok és köszörűsök nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a népgazdaság termelési folyamataiban. Tulajdonképpen a szakmunkásoknak mintegy 15 százaléka ehhez az alapszakmához tartozik. A fbr- gácsoló szakembernek nagy megbecsülése van a Zománcipari Műveknél, a Vegyépszernél, a bányagépgyárnál és a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél. Érthető a megbecsülés, hiszen munkájuktól nagymértékben függ a termelés folyamatossága, a jó minőségű és gazdaságos termelés. Fontos szerepet töltenek be a gépek alkatrészeinek pótlásában, előállításában, megmunkálásában, de sok esetben nagyon is beleszólnak a gyárak késztermékeinek jóminőségű előállításába. A jó forgácsoló szakmunkás elmélyült munkája során szinte eggyé forr a gépével. Amikor elindítja a gépét, attól a pillanattól minden figyelmével a munkára kell koncentrálnia, mert az esztergagép, a marógép vagy gyalugép kése máris belemélyed az anyagba. Figyelemre, türelemre, habozásmentes cselekvőkészségre van szükség, hogy a rajzon előírt méreteket szigorúan be tudja tartani. A gyors alkalmazkodási készségnek azért van külön jelentősége, mert amikor a szerszámgép egyszerre többféle mozgást végez, akkor is a szakembernek kell uralni a gép minden mozdulatát. Ezeknek a gépeknek a kezeléséhez kellő kulturáltságra, szakmai műveltségre van szükség. De aki jól megtanulta a szakmát, az elragadtatással beszél róla, s ma is sokan vannak ilyenek a bányagépgyárban, a Vegyépszernél, a kohászatnál és a ZIM-nél. A város minden nagyüzemében várják a forgácsoló szakembereket, s gz ország egyik legkorszerűbb tanintézetében, a salgótarjáni 211-es Szakmunkásképző Intézetben mindenki kiváló forgácsoló szakmunkássá válhat, aki úgy döntött, hogy esztergályos. marós, gyalus, fúrós vagy köszörűs szeretne lenni. HOGY EZEKET a forgácsolószakmákat némileg körvonalazni tudjuk, elmondjuk, hogy az esztergályos a különböző súlyú és nagyságú gépi és szerkezeti alkatrészeket az esztergagépen forgó mozgással munkálja meg. Az esztergakést a szakmunkás maga választja ki, sőt később maga is tervezi és az igények szerint köszörüli a szükséges formának megfelelően. Az egyik legszebb feladat az alak- és idomesztergálás, amelyhez rajzismeret, fejlett műszaki intelligencia és az elsajátított szakmai ismeretek önálló alkalmazásának , készsége is szükséges. Csak így tud méretpontosan dolgozni az előírt tized, század, vagy esetleg ezred milliméterig. A marósszakmában a marógépen a forgácsolószerszám forog és a munkadarab áll. A marógép többélű szerszám alkalmazásával különböző szögletes és sarkos idomok kiképzésére, nútok és kör alakú formák precíz és méretpontos kialakítására is alkalmas. Ugyancsak megfelelő szakmai intelligenciára van szükség ahhoz, hogy mé-j rethűséggel, az előírt felületi simasággal tudja alakítani az élettelen vas- és acélanyagokat. A KÖSZÖRŰS feladata két részre osztható. Egyrészt a körsík-, és idomköszörűs az előzőleg esztergálással vagy marással megmunkált felületet a méretpontosság és felületi simaság fokozása céljából munkálja tovább. Másrészt az élköszörűs a különféle forgácsoló egy- és többélű szerszámokat élezi. Ezek simasága és méretpontossága szigorú értékekig terjed. Akár szabadkézből, akár gépi vezérléssel élez, a köszörűs szakmunkás minden figyelmére és szakértelmére szükség van. A gyalus síkidomokat munkál, szintén nagy szakértelmet igénylő felületi pontossággal. A forgácsolószerszám rögzítése és a megmunkálandó anyag felfogása, a gép és anyag összhangjának megteremtése egyaránt igényes munka. De ugyanez mondható el a fúrósmester- ségről is, hiszen teljes méretpontosságra kell történnie, hogy az egymáshoz illesztett alkatrészek kiálljanak minden szakmai kritikát. A forgácsolószakma különböző ágazata egy ponton valahol találkozik, s ez a magasfokú igényesség, a kiváló szemmérték, a jó megfigyelő-, elemző- és kornbinációkészség. Bármelyiket említjük, külön-külön minden forgácsolószakmai ágnak nagy jövője van, s az egyre jobban kibontakozó tudományos-technikai forradalomban e szakmák értéke és megbecsülése egyre jobban növekszik. AKIK EZEKET a szakmákat hivatásuknak érzik, azok bátran jelentkezzenek a 211- es Szakmunkásképző Intézetnél! A jövő megbecsült és kiváló szakembereivé válhatnak. A szakmunkásképző intézet elméleti és gyakorlati szakemberei rövid idő alatt képzett szakemberekké formálják az iskolából kikerülő fiatalokat. Az ipari tanuló: munkaruhát kap, kedvezményes étkeztetést, egy forintért egy ebédet, szükség szerint az új otthonban elhelyezést, tankönyvellátást, kedvezményes üdültetést kap, s amelyik vállalathoz szerződik, az a vállalat a kollektív szerződésben előírt mértékben, nyereségrészesedést is biztosít. Az ipari tanulók az első, második és harmadik évben differenciált és egyre növekvő ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménynek megfelelően növekszik. Egy ötös eredményű másodéves tanuló például 440 forint alapösztöndíjban, 200 forint kiegészítő ösztöndíjban, s ezen kívül társadalmi ösztöndíjban is részesülhet. A legnagyobb érték amit kaphat: egy életre szóló kiváló szakmai fel- készültség! Jelentkezni lehet a Salgótarjáni 211-es Szakmunkás- képző Intézetnél 3100 Salgótarján, Malinovszkij új 59. Tanulmányi szerződéssel és ösztöndíjjal vár az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyára, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyára és a Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni tyára. Vstalok, jelentkezzetek ipari tanulónak! x \
