Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

logi kérdésekre válaszolunk Gyermekek után járó pótszabadságról és fizetett szabadnapról. K. Andrásné -szandai olvasónknak két gyermeke van. Az egyik 1975. április 14-én töltötte be a 14. életévét. Azóta szakközép- iskolába jár, de ösztöndíjban nem részesül. Tudomása szerint és munkahelyén egyes vezetőinek is az a véleménye, hogy az egyik gyermek 14. életévének betöltésétől függet­lenül továbbra is jogosult az évi öt nap pótszabadsagra Más vezetők szerint azon­ban már nem jár részére. Szeretné tudni kinek van igaza ebben a kérdésben? Olvasónk, de a véleménye mellett kiálló vezetők is tévednek. A gyermekek után já­ró pótszabadság tekintetében ugyanis az Mt. V. 50. § (2.) bekezdés rendelkezik, és­pedig olyképpen, hogy a dolgozó anyának három gyermeke után összesen évi két (min­den továbi gyermeke után két-két, de éven­ként legfeljebb tizenkét) munkanap pótsza­badság .jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa háztartásában gon­dozott tizennyolc éven aluli és munkavi­szonyban nem álló gyermekeket kell figye­lembe venni. Olvasónk tehát a két 14 éven aluli gyermeke után eddig sem volt jogo­sult pótszabadságra. Az öt nap, amelyről olvasónk szól nem pótszabadság, hanem a népesedéspolitikai feladatokról szóló 10401973. (X. 18.) Mt. ha­tározat 7. pontjában, a dolgozó nők és a gyermekét egyedül nevelő apák részére megállapított fizetett szabadnap.' E határo­zat. illetőleg a 121973 (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet értelmében a vállalatnak a dolgozó nők és a gyermekét egyedül nevelő apák részére évenként egy 14 éven aluli gyermek esetében 2 nap, két 14 éven aluli gyermek esetében 5 nap, három vagy több 14 éven aluli gyermek esetében pedig 9 nap fizetett szabadnapot kell biztosítani. A fizetett sza­badnap értelemszerűen a mostoha, örökbe fogadott és nevelt gyermek esetében is meg­illeti a dolgozót. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a ♦ szabadnapokat utoljára abban az évben kell, kiadni, amelyikben a gyermek a 14. életévét betölti. Olvasónk tehát 1975. évben a két 14 éven aluli gyermeke után még jo­gosult volt az 5 nap fizetett szabadnapra, 1976. évben viszont már csak az egy 14 even aluli gyermeke után a két nap fizetett szabadnapra jogosult. Gyermektartásdíj összegének megállapítása, módosítása Sz. Zoltán jobbágyi olvasónkat a bíróság gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. A megállapító határozat kiadása óta olvasónk­nak saját családjában is született gyermeke. Havi átlagos jövedelme viszont csökkent. Ennek ellenére olvasónk munkáltatója ma is változatlan összegben vonja a tartásdí­jat. Szeretné tudni, jogos-e a vállalat ré­széről, hogy a megváltozott körülmények után is a teljes összeget vonja, illetőleg ho­vá forduljon a gyermektartásdíj összegének módosítása végett? A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) Mt. rendeletben foglaltak értelmében a gyermektartásdíjat — megegyezés hiányá­ban — a bíróság a tartásra kötelezett sze­mély munkabére, járandósága, egyéb jöve­delme és vagyoni viszonya alapján úgy ál­lapítja meg, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. A jogszabály azt is kimondja, hogy a bí­róság a tartásdíjat az összes körülmény mér­legelése alapján, a gyermek szükségleteinek figyelembevételével 20 százaléknál alacso­nyabb, vagy magasabb összegben is meg­állapíthatja. A kötelezettel szemben érvénye­síthető összes tartási igény azonban a mun­kabér és juttatások 50 százalékát nem ha­ladhatja meg. A megállapításnál figyelem­be kell venni a gyermeket gondozó másik szülő anyagi körülményeit is. A 20 száza­léknál alacsonyabb összeg megállapítására különösen akkor kerülhet sor, ha a tartás­díj mértéke meghaladná a gyermek szük­ségleteit, vagy a tartásra kötelezett szülő saját szükséges tartását veszélyeztetné. Két vagy több gyermek tartásánál, különösen ha nem egy helyen vannak elhelyezve a tartás­díjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtle­nebb helyzetbe. A bíróság a tartásdíj megállapításáról szó­ló határozatát, letiltás céljából a kötele­zett munkáltatójának is megküldi. A mun­káltató a letiltás végrehajtásáért, illetőleg a bírósági határozatban megállapított összeg­nek a jogosult kezénez való kifizetéséért anyagilag felelős. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a bíróság által megállapított összeget akkor is változatlan összegben kö­teles a jogosult részére kifizetni, ha időköz­ben a kötelezett munkabére csökkent vagy növekedett, illetőleg ha a kötelezett családi körülményeiben következett be változás. A bíróság a gyermektartásdíjat általában határozatlan időre állapítja meg. Ez termé­szetesen nem jelenti, hogy a körülmények megváltozása esetén (a kötelezett családjá­ban újabb gyermek születése, jövedelmének összeg módosítására, esetleg a tartásdíjfi- csökkenése vagy emelkedése) a megállapított zetési kötelezettség megszüntetésére (a gyer­mek felnőtt, munkát vállalt), ne kerülhetne sor. A bíróság által megállapított tartásdíj összegének módosítása, vagy a kötelezett­ség megszüntetése azonban kizárólag bírósá­gi hatáskörbe tartozik: Amennyiben tehát olvasónk a fentiek alapján úgy látja, hogy tartási kötelezettsége túlzott, bizonyítékok­kal is alátámasztott keresetével, a járásbí­rósághoz fordulhat Dr. J. S. | Egvharmndái'iní töhb gyümölcs, növekvő lakossági fogyasztás A gyümölcstermesztés fel­lendítésére hozott 1973. évi kormányhatározat az ötödik ötéves terv időszakában is alapvetően meghatározza en­nek a mezőgazdasági ágazat­nak a fejlesztését, összefüg­gésben a lakosság növekvő igényeivel és a bővülő export- megrendelésekkel. 1976—80 között a termés- fejlesztés alapvető „színtere” a nagyüzem lesz, de fontos szerepet kapnak — különösen a kézimunka-igényes nyári csonthéjas és a bogyós gyü­mölcsök termelésében — a kisüzemi gazdaságok is. Ehhez a mezőgazdasági nagyüzemek­től segítséget kapnak. A tez- ek és a.z állami gazdaságok támogatják a szakcsoportok ültetvénytelepítéseit és felka­rolják a kertbarátmozgalmat. A gyümölcsültetvények te­rülete 5 év alatt 6 százalék­kal növekedik és 1980-ra el­éri a 170 ezer hektárt. A terv­időszakban mintegy 35 000 hektárra — részben a régi, el­avult ültetvények helyére — kerül korszerű nagyüzemi gy ümölcs telep. A szükségle­teknek megfelelően ösztönzik a termelőket a különféle gyü­mölcsök természtésére. dif­ferenciálják a támogatást, hogy az új üzemi ültetvények egynegyede almás termésű, több mint egyharmada csont­héjas és hozzávetőleg ilyen arányban bogyós gyümölcsöt adó nagyüzemi terület legyen. A termelői tevékenységet a telepítésnél messzemenően támogatják. A jogszagályok- ban meghatározott szakmai feltételek teljesítése esetén a nagyüzemek 20 százalékos tá­mogatást vehetnek igénybe az alma-, körte- és szilvaültetvé­nyek telepítésére, illetve kor­szerűsítésére, a birs és a man­dula telepítésére, valamint egyes gyümölcstermesztés létesítmények építésére. Negy­venszázalékos támogatást fo­lyósítható a cseresznye, a meggy, a kajszi, a pöszméte, a ribizke. a málna és a sza­móca, valamint — a koráb­ban érvényben levő 30 száza­lékos támogatással szemben — 1976-tól kezdődően az őszi­barack-ültetvények telepíté­sére. Pályázat alapján ítéli k oda a 40 százalékos állami támogatást egyes törzsültetvé­nyek telepítésére, korszerű­sítésére. a ayümölcsszanorí- tóanyag-készítés és -tárolás lé­tesítményeire. Az állam segíti a telepítést megelőző úgyne­vezett meliorizációs munkákat — 50, Illetve 70 százalékos mértékben — és 70 százalékos támogatással szerezhetnek ba a termelők egyes célgépeket. 1980-ban az összes gyü­mölcstermelés mintegy 33 szá­zalékkal lesz nagyobb az 197a. évinél. A terv azzal számol, hogy az egy főre jutó gyü­mölcsfogyasztás — a szőlővel, a dinnyével, a déltgyümö’- csökkel és a gyümölcskészít­ményekkel együtt — a terv­időszak utolsó évére eléri a 93 kilogrammot. Lengyel kutatóállomás Mongóliában Tréfák A kis molygyerek először hagyhatja el a szekrényt. Amikor ismét hazarepül, anyukája megkérdezi: — Na, milyen volt ott kinn, a lakásban? — Remek, anyuci. Minden­ki, aki meglátott, összeverte a tenyerét örömében. X A férj átmulatott éjszaka után a feleségéhez: — Ne haragudj drágám, hogy éjszaka holtrészegen és a szemem alatt kék foltokkal keveredtem haza — Hát a kék foltok éppen­séggel még nem voltak a szemed alatt — nyugtatja meg a felesége. X Szilveszter délután. Egy férfi, hullarészegen és egv lecsupaszított karácsonyfát maga elé tartva botorkál az utcán. — Nem szégyellj magát, kora délután ilyen ittasan dü­löngélni, ahelyett, hogy ott­hon lenne a családjánál — szól rá egy járókelő. — Mennék én szívesen, csak már kitalálnék ebből az átkozott erdőből — siránko­zik a részeg. X — Drágám — mondja a skót feleség férjének — nem kellene az új évben megint egyszer moziba menni? — De hiszen most voltunk. — Jó, jó, de közben fel­találták a hangosfilmet. X Tánc közben ismerkedtek meg. Utána szorosan össze­fonódva andalogják át az éjszakát. — Mondd, és mindent el­mesélsz a mamádnak, ami ilyenkor történik veled? — kérdezi a férfi. — A világon semmit. A mamámat egyáltalán nem érdekli. — Ritka nagyvonalú asz- ßzony lehet? — Meghiszem azt. De a férjem annál kíváncsibb ter­mészetű. A mongóliai Bajan-Szomon- ban földrajzi tudományos ku­tatóállomást építenek, amelyet Lengyelországban gyártott berendezésekkel és tudomá­nyos készülékekkel szerelnek fel. A lengyel és mongol tudó­sok — klimatológusok és bo­tanikusok — egy öt évre szó­ló program során részletesen tanulmányozzák a természeti közeget az ország sztyeppes vidékein, az örök fagy biro­dalmában és a Góbi-sivatag­ban; kutatják az állattenyész­tés intenzifikálásának mód­ját. | Gépi forgácsoló MINT AZ egész ország Iparában, Salgótarján ipari üzemeiben is keresett szak­munkás a forgácsoló szak­ember. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben csakúgy, mint a Zománcipari Művek­ben, a bányagépgyárban és a Vegyépszernél nagyon várják azokat a fiatalokat, akik esz­tergályosok, gyalusok, maró­sok, fúrósok vagy köszörűsök szeretnének lenni. Tulajdon­képpen ezek külön-külön egy- egy szakmát jelentenek, s csak együttesen hívják ezeket gépi forgácsolóknak, mert a maga módján mindegyik for­gácsoló szerszámgépen dolgo­zik. A forgácsoló szakmunkások, így az esztergályosok, gyalu­sok, marósok, fúrósok és kö­szörűsök nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a nép­gazdaság termelési folyama­taiban. Tulajdonképpen a szakmunkásoknak mintegy 15 százaléka ehhez az alap­szakmához tartozik. A fbr- gácsoló szakembernek nagy megbecsülése van a Zománc­ipari Műveknél, a Vegyép­szernél, a bányagépgyárnál és a Salgótarjáni Kohászati Üze­meknél. Érthető a megbecsü­lés, hiszen munkájuktól nagy­mértékben függ a termelés folyamatossága, a jó minősé­gű és gazdaságos termelés. Fontos szerepet töltenek be a gépek alkatrészeinek pótlá­sában, előállításában, meg­munkálásában, de sok eset­ben nagyon is beleszólnak a gyárak késztermékeinek jó­minőségű előállításába. A jó forgácsoló szakmun­kás elmélyült munkája során szinte eggyé forr a gépével. Amikor elindítja a gépét, at­tól a pillanattól minden fi­gyelmével a munkára kell koncentrálnia, mert az esz­tergagép, a marógép vagy gyalugép kése máris belemé­lyed az anyagba. Figyelem­re, türelemre, habozásmentes cselekvőkészségre van szük­ség, hogy a rajzon előírt mé­reteket szigorúan be tudja tartani. A gyors alkalmazko­dási készségnek azért van külön jelentősége, mert ami­kor a szerszámgép egyszerre többféle mozgást végez, ak­kor is a szakembernek kell uralni a gép minden moz­dulatát. Ezeknek a gépeknek a kezeléséhez kellő kulturált­ságra, szakmai műveltségre van szükség. De aki jól meg­tanulta a szakmát, az elra­gadtatással beszél róla, s ma is sokan vannak ilyenek a bányagépgyárban, a Vegyép­szernél, a kohászatnál és a ZIM-nél. A város minden nagyüzemében várják a for­gácsoló szakembereket, s gz ország egyik legkorszerűbb tanintézetében, a salgótarjáni 211-es Szakmunkásképző In­tézetben mindenki kiváló for­gácsoló szakmunkássá válhat, aki úgy döntött, hogy eszter­gályos. marós, gyalus, fúrós vagy köszörűs szeretne lenni. HOGY EZEKET a forgá­csolószakmákat némileg kör­vonalazni tudjuk, elmondjuk, hogy az esztergályos a külön­böző súlyú és nagyságú gépi és szerkezeti alkatrészeket az esztergagépen forgó mozgás­sal munkálja meg. Az eszter­gakést a szakmunkás maga választja ki, sőt később ma­ga is tervezi és az igények szerint köszörüli a szükséges formának megfelelően. Az egyik legszebb feladat az alak- és idomesztergálás, amelyhez rajzismeret, fejlett műszaki intelligencia és az elsajátított szakmai ismeretek önálló alkalmazásának , kész­sége is szükséges. Csak így tud méretpontosan dolgozni az előírt tized, század, vagy esetleg ezred milliméterig. A marósszakmában a ma­rógépen a forgácsolószer­szám forog és a munkadarab áll. A marógép többélű szer­szám alkalmazásával külön­böző szögletes és sarkos ido­mok kiképzésére, nútok és kör alakú formák precíz és méretpontos kialakítására is alkalmas. Ugyancsak megfe­lelő szakmai intelligenciára van szükség ahhoz, hogy mé-j rethűséggel, az előírt felületi simasággal tudja alakítani az élettelen vas- és acélanyago­kat. A KÖSZÖRŰS feladata két részre osztható. Egyrészt a körsík-, és idomköszörűs az előzőleg esztergálással vagy marással megmunkált felüle­tet a méretpontosság és felü­leti simaság fokozása céljá­ból munkálja tovább. Más­részt az élköszörűs a külön­féle forgácsoló egy- és több­élű szerszámokat élezi. Ezek simasága és méretpontossága szigorú értékekig terjed. Akár szabadkézből, akár gépi vezér­léssel élez, a köszörűs szak­munkás minden figyelmére és szakértelmére szükség van. A gyalus síkidomokat mun­kál, szintén nagy szakértel­met igénylő felületi pontos­sággal. A forgácsolószer­szám rögzítése és a megmun­kálandó anyag felfogása, a gép és anyag összhangjának megteremtése egyaránt igé­nyes munka. De ugyanez mondható el a fúrósmester- ségről is, hiszen teljes méret­pontosságra kell történnie, hogy az egymáshoz illesztett alkatrészek kiálljanak minden szakmai kritikát. A forgácsoló­szakma különböző ágazata egy ponton valahol találko­zik, s ez a magasfokú igé­nyesség, a kiváló szemmérték, a jó megfigyelő-, elemző- és kornbinációkészség. Bárme­lyiket említjük, külön-külön minden forgácsolószakmai ágnak nagy jövője van, s az egyre jobban kibontakozó tu­dományos-technikai forrada­lomban e szakmák értéke és megbecsülése egyre jobban növekszik. AKIK EZEKET a szakmá­kat hivatásuknak érzik, azok bátran jelentkezzenek a 211- es Szakmunkásképző Intézet­nél! A jövő megbecsült és kiváló szakembereivé válhat­nak. A szakmunkásképző intézet elméleti és gyakorlati szak­emberei rövid idő alatt kép­zett szakemberekké formálják az iskolából kikerülő fiatalo­kat. Az ipari tanuló: munkaruhát kap, kedvezményes étkeztetést, egy forintért egy ebédet, szükség szerint az új otthon­ban elhelyezést, tankönyvellátást, kedvezményes üdültetést kap, s amelyik vállalathoz szer­ződik, az a vállalat a kol­lektív szerződésben előírt mértékben, nyereségrészese­dést is biztosít. Az ipari tanulók az első, második és harmadik évben differenciált és egyre növek­vő ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj mértéke a ta­nulmányi eredménynek meg­felelően növekszik. Egy ötös eredményű másodéves tanuló például 440 forint alapösz­töndíjban, 200 forint kiegé­szítő ösztöndíjban, s ezen kívül társadalmi ösztöndíjban is részesülhet. A legnagyobb érték amit kaphat: egy élet­re szóló kiváló szakmai fel- készültség! Jelentkezni lehet a Salgó­tarjáni 211-es Szakmunkás- képző Intézetnél 3100 Salgótarján, Malinovszkij új 59. Tanulmányi szerződéssel és ösztöndíjjal vár az Országos Bányagépgyártó Vállalat sal­gótarjáni gyára, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, a Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat salgótarjáni gyára és a Lampart Zománc­ipari Művek salgótarjáni tyára. Vstalok, jelentkezzetek ipari tanulónak! x \

Next

/
Thumbnails
Contents