Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

Középiskolai, egyetemi előkészítők Szakszervezet a munkás-paraszt fiatalokért A FIZIKAI dolgozók gyer­mekeinek, továbbtanulása ösz- szetett gazdasági, társadalmi, politikai és mindenekelőtt közoktatás-politikai feladat. Elmulasztása akadályozná sok munkás-, parasztgyermek te­hetségének kibontakozását, veszélyeztetné az új szocialis­ta értelmiség fejlődését és előbb-utóbb feszültséget idéz­ne elő a fizikai és szellemi dolgozók között. — Minden gyermeknek egyenlő jogot kell biztosítani a tanuláshoz — mondja be­szélgetésünk során Nagy Ró- bertné a pedagógus-szakszer­vezet megyebizottságának po­litikai munkatársa —, de a fi­zikai dolgozók gyermekeinek éppen azért, hogy élhessenek a jogokkal, műveltségi hátrá­nyuk behozásához megkülön­böztetett, fokozott pedagógiai és szociális segítséget kell nyújtanunk. A segítés társa­dalmi szintű kérdés és feladat, ezért csak a társadalmi szer­vekkel egvütt lehet megolda­ni. A SZOT az elmúlt évek­ben a Szakszervezetek Me­gye; Tanácsát is megbízta az­zal, hogy a munkás- és pa­rasztfiatalok továbbtanulását segítse, az 1972-es közoktatás­politikai határozat megoldásá­ra cselekvési programot dol­gozzon ki. Ennek- eredményeként — az SZMT megbízása alapján — a pedagógus-szakszervezet je­lentős szerepet kapottés vál­lalt a munkás-paraszt fiatalok közép- és felsőfokú felvételi vizsgákra való előkészítők szervezésében. Miután az elmúlt években már sok településen működött középiskolai és egyetemi elő­készítő, az erecjmények és fo­gyatékosságok alapján olyan következtetéseket lehet levon­ni, ami a további tennivalók­hoz eligazítást ad. Az 1974,75- ös tanévben megyénkben 52 előkészítő, illetve szakkör mű­ködött 1043 hallgatóval. Az előkészítőket az általános is­kola nyolcadik, illetve a kö­zépiskola harmadik és negye­dik osztályos tanulói részere szervezték. Az 1043 tanuló kö­zül 402 volt a végzős diák. Továbbtanulásra 375 jelentke­zett, s ezekből 369 fiatalt vet­tek fel közép- és felsőfokú tanintézetbe. Ez szép eredmény mert az előkészítőn részt- vettek 98 százalékos arányban kerültek magasabb tanintézet­be, a sikeres felvételi vizsga után. — E TAPASZTALATOK követelték meg, hogy az 1975/76-os tanévben a fizikai dolgozók gyermekei tanulásá­nak körét szélesítsük, még ha­tásosabban segítsük, mert az előkészítők eredményessége vitathatatlan — állapította meg Nagy Róbertné. Ebben a tanévben az SZMT már 65 ezer forint támogatást biztosított, így az elmúlt tanévi 52-vel szemben 106 szakkört és elő­készítőt szervezhetett a peda­gógusok szakszervezetének megyei bizottsága, a fizikai dolgozók gyermekei számára. A pedagógiai segítés lehető­ségei korántsem merültek ki. Még jelentős tartalmi és szer­vezeti tennivalók vannak me­gyénkben. Az anyagi és diák­szociális támogatás további jelentős fejlesztésére van szükség, mert enélkül nem ér­hetjük el a kellő eredményt az elkövetkező években a fizi­kai dolgozók gyermekei tanu­lásának, továbbtanulásának segítésében. Nemcsak ösztön­díjat kellene biztosítani a ma­gasabb tanintézetben tanuló fiatal . gyetemisták részére, hanem lehet üzemi szervezés­ben is létrehozni — még gyá­ron belül is — középiskolai, egyetemi előkészítőt. Bizo­nyára az üzemben dolgozó szülők munkakedve is növe­kedne. ha látnák, hogy gyer­mekeik továbbtanulását — vállalati kulturális alapból — az üzem politikai és gazdasági vezetése támogatja. Nagy Róbertné elmondta, hogy az egyes intézmánvek pedagógiai munkát segítő bér­gazdálkodását dicséri. fém­jelzi, ha módot találnak kö- zéoiskolai, egvetemj előkészí­tők szervezésére, s az igé­nyeket helyben ki tudják elé­gíteni. A segítés iskolai eredmé­nyessége megköveteli a cél­tudatosabb ellenőrzést, amely a pedagógusokat, segítő tevé­kenységgel, elsősorban ’ mód­szertani segítségnyújtással párosul. Helves, hogv a me­gyei művelődésügyi osztály a tartalmi irányításra felhívta a szakfelügyelet figyelmét, mért ezzel is a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását, to­vábbtanulását, segítik. — A TANÁCSOK és a já­rási hivatalok művelődésügyi osztályai — más szervekkel együttműködve — intézkedési terveket dolgoztak ki, amely- lyel biztosítják, hogy a ki­tűzött feladatokat minden is­kolában, tanintézetben szín­vonalasan oldják meg — fe­jezte be a beszélgetést Nagy Róbertné. —s. —ő. Mit igér a televízió.? Ma este 18.10-kor kerül a képernyőre Kovács András „Kié a művészet?” című 20 perces színes filmje, amely nyomon követi: hogyan ala­kul hétköznapjainkbán a mű­vészet és az élet kapcsolata, hogyan élnek tovább módo­sított formában a népművé­szet hagyományai. 18.30-kor „Tárd, 1975” címmel doku­mentumfilmet vetítenek, amely Szabó Zoltán „Tardi helyzet” című könyve nyo­mán készült, 20.50-kor a Jogi esetek újabb adása az új KRESZ- életbelépésének jegyében a közlekedési szabályok módo­sításával, változásával foglal­kozik. 22.00-kor Innsbruckból a műkorcsolya férfi szaba­don választott gyakorlatokat közvetítik. A 2. műsorban 20.00- kor ugyancsak a Tele­sportban a sífutás és a gyors­korcsolya verseny szemtanúi lehetünk. Február 12-én, csütörtökön 17.00- kor „Ma avatják” cím­mel közvetítést ad a TV Nyír- madáról. Az ismétlésre kerü­lő műsornak az orenburgi gáz­vezeték építésével foglalkozó részét láthatjuk. 18.30-kor je­lentkezik az Ipari kaleidosz­kóp, a 2. műsorban 20.00-kor sugározzák a Zenei Figyelőt, a tévé Zenei Újságját. Február 13-án, pénteken 17.30-kor fennállásának 5. év­fordulóján jelentkezik az „Életet az éveknek"1. Az adás készítői felmerik, mi is vál­tozott meg ebben az időszak­ban a nyugdíjasok életében. A stúdió vendége lesz- Sinkovits Imre és a régi ismerősök kö­zül Bulla Elma, Bilicsi Tiva­dar. 20.05-kor játékos társas- utazás kezdődik „Távoli vá­rosok — közeli barátok” cím­mel, amelynek Pálfy József lesz az idegenvezetője. 22 óra­kor a műkorcsolya női sza­badon választott gyakorlatokat láthatjuk a XII. téli olimpiá­ról színesben. A 2. műsorban 20.00 órakor ugyancsak Inns­bruckot kapcsolják, a női óri­ás műlesiklás versenyeit. Február 14-én, szombaton 12.15-kor a XII. téli olim­piáról a férfi műlesiklás má­sodik futamát követhetjük nyomon, majd 14.55-kor ugyaninnen a bobversenyt láthatjuk. 16.30-kor új mű­sor tűnik fel a képernyőn „Közművelődés közelről” cím­mel. Ebben többek között megismerkedhetünk a Pataki István Művelődési Otthonnal, a szentendrei megyei műve­lődési központtal, a közelmúlt­ban elkészült új kulturális fórumokkal. Febvuár 15-én, vasárnap 16.25-kor a műkorcsolya-gá­laestet közvetítik színesben. 20.55-kor „Folklór, 75” cím­mel fiatal előadóművészeink, Ferencz Éva, Zsigmondi Ag­nes, valamint a Vízöntő, a Fabula, a Kolinda, a Gépfol':- lór és a Dévényi együttes ál­nak a kamerák elé, hogy sa­játos népzenei feldolgozásai­kat mutassák be a hallgatók­nak. 21.25-kor az innsbrucki XII. téli olimpia záróünnep­ségét sugározzák színesben. Megyei filmbemutatók Kaland és költészet Nino Manfredi a Keserű csokoládé című olasz íilmben. . Utazó fiatalok Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda Nógrád me­gyei kirendeltségén nagy a forgalom ezekben a napok­ban. Utaznak a nógrádi fia­talok! A Madách Gimnázium és Szakközépiskola és a Bo­lyai Gimnázium diákjai Moszkvába és Leningrádba készülnek. A megye KISZ- fiataljainak egy csoportja testvérmegyénkbe, Kemero- vóba indul, s útközben Moszkvában is időz. Az író­szer-szövetkezet fiataljai bul­gáriai útra' készülnek, míg a számviteli főiskola diákíai csehszlovák útra jelentkez­tek. A pásztói KISZ-esek a Barátság-vonattal Krakkóba, illetve Zakopanéba utaznak. Ugyancsak Pásztóról az' álla­mi gazdaság fiataljai Bulgá­riába Nasvbátonvból nedig a FÜTÖBER dolgozói Cseh­szlovákiába készülnek. Nevüket szívüukbe zártuk Ezzel a címmel rendezett kétfordulós szavalóversenyt a Nógrádmegveri Általános Is­kola József Attila Úttörőcsa­pata. Az első fordulóban névadó­juk egyik versét mondták el a pajtások. A második for­dulóban a harminc év úttö­rőverseiből választott vers­sel álltak a zsűri elé. Az út­törőknél Merényi Valéria végzett első helyen. Máso­dik Huszkó Klára, harmadik, Kovács Aranka. A kisdobo­soknál : 1. Pingiczer Erzsébet, 2. Holes Mária, 3. Vérből Judit pajtások. Február 11. szerda, 20.05: Az utas (Angol bűnügyi tévéfilm) E kettősség jegyében ké­szült filmek szerepelnek a hé­ten a premier filmszínházak műsorán. Az És velem volt Alibaba című csehszlovák—szovjet film cselekménye, kalanoos történetet ábrázol. Hőse való­ságos személy, Jan Prokopo- vics Vacek, aki aktív részt­vevője volt a harcnak, ame­lyet a bolsevikok 1918-ban vívtak a Baku környéki terü­letek visszaszerzéséért. A cseh nemzetiségű vöröskatona drámai (életútjára Jiri Marek író figyelt fel, s olyan forga­tókönyvet készített, amely Jan Vacek életének romanti- ■’is. kalandos elemeit hang­súlyozza. A csehszlovák Film a Divadlo című képeslap elemző cikkében Slavn Ho- a divadlo című képeslap nek" nevezi a filmet, 5 ez­zel kapcsolatban arról ír, hogy a külsőségeiben a nyu­gati kalandfilmekkel rokon alkotásban rendkívül vonzó hőstípus jelenik meg. amely mentes a túlzott idealizálás­tól, s alkalmas rá, hogy hi­telesen érzékeltesse a tör­ténelem levegőjét. A cseh és azerbajdzsáni színészek — Alois Svehlik. Gaszan Ma­medov, Josef Sebek, Jana Gyrová és Gaszanaga Tura- bov — jól oldják meg fela­datukat, színvonalas a fény­képezés. érdekes a közép­ázsiai népzenei motívumok­ra épülő kísérőzene. A fil­met Eldar Kuli.iev rendezte. A Keserű csokoládé című olasz film Svájcban élő olasz vendégmunkások sorsáról szól. A téma az olasz gazda­sási élet nehézségeit figye­lembe véve, rendkívül idő­szerű. A kapitalista ipar és a mezőgazdaság nem tudja le­kötni a munkaerőt, s emiatt sok munkás kényszerül arra, hogy külföldön próbáljon el­helyezkedni. Franco Brusati a Keserű csokoládé című filmjében elgondolkodtató, leleplező képet rajzol az úgynevezett jóléti államokon belüli életről, emberi viszo­nyokról, a vendégmunkások sanyarú kiszolgáltatottságá­ról. A film azonban nem csak ezeket a jelenségeket csipkedi meg, hanem erős bí­rálatát adja a tunyaságnak, az olaszok ámuló-bámuló tehetetlenségének. Nino Man­fredi, a főszereplő ebben a filmben is kitűnő jellemábrá- zoló és jó humorú színész­nek bizonyul. Mellette Anna Karina, a francia új hullám egyik kivételes tehetségű fel­fedezettjének neve érdemel említést. Panoráma változatban ke­rül másodízben közönség elé a salgótarjáni November 7 Filmszínházban Jurij II- jenko rendkívüli szépségű alkotása, a Fekete tollú fehér madár, A film drámaiságát új utakon keresi, döbbenetes, megrázó képi ábrázolással. Filozófiája ősi dolgokon té- pelődik. és egyetemes érvénvű gondolatokat hagy a néző­ben: az élet értelme, az em­ber ’megújulása, önmagával é« démonaival vívott harcában. A November 7 Filmszínház Filmbarátok Körének újabb darabjára. Federico Fellini Bohócok című művére hív­juk még fel a magas művészi igényességű filmek kedvelői­nek figyelmét. Ezzel kapcso­latban Fellini vallomását idézzük: „Filmjeim sokat kö­szönhetnek a cirkusznak. A bohócok hivatásom nagykö­vetei voltak...” 25. A világ legkisebb könyve; a „Kobzos* Ä néném olyan fekete, hogy frankón beutalót kaphatna Kongóba. Akadt egy krapek- ja, nagy dolog. Csak suttog­nak erről, az apám meg vo- nogatja a vállát, minek árul­ja el nekik, link ez az egész férfigaleri. Az anyám vala­mit állandóan magyaráz a né- némnek, aki nemcsak hall­gatja, de még rtszálja is ma­gát. Jól helyezkedjen, aki mostanában be akar jutni a fürdőszobába. A lakás egyéb­ként rendben, senkinek egy szava nem lehet, ök nem tudják, honnan is tudhatnák, hogy tegnap fél dél­után takarítottunk itt az An­gélával, szívtuk a port, mos­tuk az ablakot, tisztítottuk a kilincset, keféltünk, mert a parkett már olyan volt, mint egy vasúti váróterem a csúcs- forgalomban. Az öregnek is van még néhány napja, ilyen­kor nyaralás után senki nem harapja a munkát. Ö is átad­ja magát a semmittevés ta­nulmányozásának. Nagy tu­domány. Nem szólok. nem feladatom, hogy neveljem az öreget. , Ahogy végignézek most magammal együtt ezen az egész famílián, olyan ren­dezettnek tűnik nekem a csa­lád, mint az időjárás, és a mezőgazdaság kapcsolata. Szóval, akárhogy is kerül­getem, a suli a láthatáron. Rohannak a napok, a fiúk kuporognak a korláton, mint bazilikán az angyalok. Bevo­nul közénk a Kelemen höl­gye is. Jól kirittyentette ma­gát. Talpig érő kockás szok­nya, öv, szasszon fejét frissen csinálta a fodrász. Nem tu­dom érzik-e, én frankón ér­zem, ahogy múlik a délután, valami szétárad, s ahogy este lesz, mindenki máglyát rak a mellében, égetjük magunk­ban a fiatalságot. Ettől olyan világosak az éjszakák, nem az Elektromos Művek lámpáitól, nem a higanygőz fényétől. Szerintem a fiatalságból vi-, légit valami. Talán az, amit akarnak, ahogy elsisteregnek otthonról, becsavarodnak, be- tintáznak, belelépnek a vul­kánba és romantikáznak, mint elhagyott utcán a gázégő, s utálatosak, mint az életbizto­sítás reklámja. Van, aki sza­kállt, növeszt, van, aki csövez, yan, aki lenyomozza a titkos szolgálatot, egyszóval világí­tanak egymás mellett, mint az üzletsorok, sokkot kap­nak, aztán kifekszenek a fény­be, s fölöttük ingyen műkö­dik a nagy dinamó. Valami nagy trombitából állandóan szól a jazz, valaki szünet nélkül fújja a szenvedést. Megjöttek a Bánickiék is, olyanok, mint az angyalfejű huligánok, a nap megszívta a fejüket, kinőtt a szakálluk, a hajuk a vállukon, combju­kon világoskék nadrág feszül. Ez igen fiúk, olyanok vagy­tok, mintha most lépnétek ki egy betiltott filmből. A Kelemen hölgye nyitott száj­jal és szívdöglesztően re­ménytelen pislogással figyeli őket. Olyanok most, mint a világ hét csodája, nem vélet­len, hogy rájuk támaszkodik az élet. Van köztünk néhány tehetség, és bizony sietni kell, mert erősen hajt az idő. Meg­figyelésem szerint a művelt társadalom hamar belenő az olyan helyzetekbe, amikor már egész pozitívan lehet ér­tékelni az élet lepra voná­sait. (Folytatjuk) A Moszkvában a múlt ősz­szel megrendezett „Könyv, ’75”, című nemzetközi kiállí­tás slágere az a „Kobzos” cí­mű verseskötet volt, amely Tarasz Sevcsenkónak, a múlt században élt híres ukrán költőnek a költeményeit tar­talmazza. A könyv, Nyikolaj Szjadrisztij ukrán mikromi- niatürista alkotása; 0,6 négy- zeimilliméter nagyságú. A méret érzékeltetésére: egy gyufafejen hét, egy mákszem­ben pedig három ilyen kötet' helyezhető el. Szjadrisztijnak ez volt az el­ső kirándulása a „könyvnyom­tatás” területére. Eddig „csu­pán” áfonyamagra vésett dom­borműveivel, gabonaszemre festett akvarelljeivel és a mákszemnél hússzor kisebb, működő villamos motorjaival dicsekedhetett. A mikroszkopikus nagyság ellenére a kötetben eredeti formájukban szerepelnek Sev- csenko versei. A sorok elvá­lasztása mindenütt szabályos. A betűk átlagos szélessége 0.0035 milliméter. A könyv tizenkét oldalas. Minden ol­dalon nyolc verssor találha­tó, két oldalon pedig illuszt­rációk vannak. A lapok olyan vastagok, mint a cigarettapapír. A raj­tuk levő szöveg 0,5 négyzet­milliméternél kisebb területet foglal el. Hosszú ideig egy Olaszor­szágban készített könyv szá­mított a világon a legkisebb­nek. Galileinek szerelmeséhez írt leveleit tartalmazza az a kötet és 6x10,5 milliméter nagyságú. A XIX. század vé­gén Lipcsében kiadtak egv bibliát, amelynek mérete 5x5 milliméter. Japánban 3,4x4.5 milliméter, illetve 2,8x4 mil­liméter nagyságú könyvek is készültek, de ezek sem vehe­tik fel a versenyt Szjadrisztij alkotásával. Az ukrán mester négy hó­napig dolgozott a könyvön. A mikroszkópon kívül semmi­lyen különleges, modern esz­közt sem használt munkájá­hoz. 4 fiÖGRÁD -1976; február 11., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents